Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)
1903-04-19 / 16. szám
1903. április 12 . »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapt 7 Dr. Gebhardt Lajos, Budapest, egyetemi tanár és a székesfőváros tiszti főorvosa: »Rendkívül kedvező vegyalkatrészeinél fogva könnyen vétethetik és a többi budai vizekhez aránylag kevesebb mennyiségben és rövidebb idő alatt hoz kedvező eredményt létre, minélfogva mind igen hatásos levezető és hashatjóviz kiválóan ajánlható.« Dr. Tauffer Vilmos, Budapest, egyetemi ny. r. tanár. >A Ferencz József keserű vizet, mint kitűnő hashajtót, különösen a gyermekágyasoknáJ a legjobb sikerrel rendelem.* Dr. Hertzka Károly, Budapesten. »Ezen sem a bel- sem a külföldi keserüvizek által elért kénsavas sókban dfis keserűvíz, melyből csak a fél mennyiség a többi keserüvizekhez arányosítva, a kivánt hatás elérésére szükségeltetik, még a leggyengébb szervezetű személyek által is szívesen vétetik. Ehhez hozzájárul még az ezen keserüvizben foglalt szénsav, mely megfelelő töltő módszer által a palackokban megőriztetik. A Ferencz József keserűvíz a többi úgynevezett budai keserüvizek közt, a legrövidebb idő alatt az első helyet foglalta el.* Közgazdaság. A szőlő állandó veszedelme. Tizenötéves tapasztalat amellett bizonyít, hogy a szőlő peronosporája nálunk teljesen meghonosodott és állandó romlással fenyegeti szőlőinket, ha nem védekezünk ellene. Ezzel a ténynyel ma már a legkisebb szőlőtermelő is tisztában van, a védekezés mikéntjére nézve még évről-évre uj ismereteket szerzünk. Ki képzelte volna azt, hogy nálunk a peronospora még annyi kárt fog tehetni, mint a minőben tavai volt része termelőinknek ? Egész vidékek termése rothadt el, vagy nem érett meg, dacára, hogy a gazdák túlnyomó része háromszor is permetezett. Sőt még olyanok is szenvedtek kárt, a kik négyszer, sőt ötször is permeteztek. Mi lehet ennek az oka ? Ez a sajnálatos körülmény több hibára vezethető vissza. Az első az, hogy termelőink az első permetezéssel rendesen megkésnek. Azt hiszik, hogy az első permetezéssel nem szabad sietni, minthogy olyankor a szőlő erős növésben van s igy két hét után a szőlő hajtásai 2—3-szor akkorák lesznek, s ezért helyesebb az első védekezést akkorra halogatni. Pedig a dolog fordítva van ; az a zsenge hajtás vagy rügy inficiálásra nagyon hajlandó, de ebben az időben (május legelején) a tenyészeti viszonyok egyébként a peronosporának nem kedvezőek s igy elegendő, ha egy kevés, bármily gyenge oldat érje azt az erős növekedésben levő hajtást vagy rügyet, hogy ezt a veszedelmet elhárítsa. A második permetezés történjék azután junius elején (virágzás előtt). Igy szőlőnk sokkal ellenállóbb lesz, egyenletesebben fog virágzani és a harmadik permetezéssel a legtöbb esetben elvárhatunk julius végéig. Ha még hozzáveszszük, hogy a korai permetezéssel nagy anyagmegtakarítás is jár, ugy felsoroltuk azt az indokot is, mely szőlősgazdáink előtt legtöbb sulylyal szokott birni. A második hiba az, hogy termelőink nagy része rosszkor permetez. Éveken keresztül azt hangoztatták szakembereink, hogy akkor kell permetezni, ha állandó meleg, napos, szélmentes időjárás van. Minthogy pedig ilyen időjárás néha hetekig késik, ennélfogva a permetezés oly fontos munkája hétről-hétre elhalasztódik és mire végrehajtásra kerül a sor, már késő van. Az ujabb tapasztalatok szerint a dolog ugy áll, hogy épen hideg, (de nem szeles), esőre hajló, borongós időben kell permetezni, mert ebben az időben az ificiálás veszedelme a legnagyobb. Ugyanis hideg időben a szőlő hajtasainak felső részéből a keményítő lefelé költözik és a növekedésben szünet áll be, már pedig a peronospora-gombák a keményítőtől megfosztott szövetben sokkal könnyebben tudnak terjeszkedni s innen van azután, hogy ha ilyen hideg, nedves idő után meleg napok következnek be, a peronospora ugy kezd burjánozni, mintha behintették volna vele a szőlőt. A ki tehát ezt a hideg időt bevárja és csak azután permetez, az néha azt íogja tapasztalni, hogy a permetezésnek dacára a peronospora, melynek előzetesen (szabad szemmel nézve) nyoma sem volt, permetezés után rohamosan kezd terjedni. Csakhogy ilyen hideg, esőre gyanús időben a permetezés bizonyos kockázattal jár. Ha az eső közvetlenül permetezés után köszönt be és tartós, akkor bizony a permetezés nagy részben kárba vesz és ismételni kell, főleg, ha az gyenge és rosszul tapadó oldattal történt. Annak köszönheti épen a dr. Aschenbrandt-féle bordói por főlényét minden más permetező anyag felett, hogv igen jól tapad és oly csők, melyek a házi lag készült rézgálic- és mészkeveréket lemossák, a bordói p<>r perméjével nem birnak, hanem ez hivatását teljesen betölti. A magyaróvári gazdasági akadémia növénykisérleti állomása már öt év óta kísérletez a bordói porral és évről évre arról ad számot, hogy ez az anyag felette áll minden egyéb permetezési anyagnak. A földmivelésügyi miniszter kiadásában megjelenő „Kisérletügyi közlemények" egyik legutolsó számában (V. kötet, 5-ik füzet, 549. oldal) Barna Balázs akad. tanár a bordói porral és egyéb permetező anyagokkal végzett kísérletek alapján igy nyilatkozik: „ . . . tekintettel a többi anyagokból készült oldatok ellenálló képességére (tapadás tekintetében) nyugodtan és teljesen részrehajlatlanul megadhatjuk az első helyet a bordói porból készült oldatnak. Ez a kitűnő tulajdonsága biztosítja használhatóságát, lassú bár, de biztos elterjedését az anyagnak, a melylyel az ujabb permetező anyagok közül egy sem versenyezhet Ha hozzáveszszük az oldat könnyű elkészíthetési módját, mely alig vesz néhány percet igénybe, kitűnő tapadását, olcsóságát, "és végre azt, hogy ebből még a legügyetlenebb munkás sem képes oly oldatot készíteni, mely a szőlőt megperzselné, ugy a közérdek, szőlősgazdáink legvitálisabb érdeke szempontjából is csak azt kívánhatjuk, hogy bárcsak minél szélesebb körben terjedjen el használata. Hamisítás kizárva, mert a bordói port a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete (Budapest, V. kerület, Alkotmány-utca 31.) gyártatja és az hozza megbízottai révén ólmozott zsákokban kizárólagossági joggal forgalomba. A gyártás azonban korlátolt s igy ajánlatos az egész évi szükségletet idejében megrendelni, mig a szállítás tetszés szerinti részletekben történhet. 9 frt. 90 kr.tól 43 frt. 25 Nyers selyemhárskelme kr.-ig egy teljes ruhához való anyag. Bérmentve és már vámmentesen házhoz küldve. Gazdag mintagyüjtemény postafordultával. Henneberg selyemgyára Zürich. Piaczi áraink a legutolsó hetivásáron 60 kilogrammonkint. briza rozs árpa zab lóher tengeri bükköny fehérbab tarkabab hajdina burgonya minőség szerint Kor. 690 5-80 5-50 5-90 6-— 5-40 8-— 6-58 Eor.-i k 7-— 6 — 5-80 6-— 6-50 5-80 8-50 7-— Nyilt-tér.*) Nyilatkozat. Tudomásomra jutott, hogy Zalaegerszegen azt híresztelik, hogy fizetéseimet beszüntettem volna. Ezennel kijelentem, hogy sem a múltban, sem a jövőben semmi szándékot nem éreztem és érzek ezt megtenni. A hir terjesztője roszakaratu rágalmazó, aki ellen a bűnvádi feljelentést meg fogom tenni. Zucker Imre férfi-szabó mester, Budapest, Kossuth Lajos-utca 13. •) £ rovatban kOilOtteltért uew Tállal fclelSwéget a izerk. Rohitschi „Styria forrás" gyógyvíz gyomordaganatok és görcsök, Brlgt-féle vese bántalmak, a légzőszervek hurutjai, gyomor- és bélhurutok, Kitűnő gyomordaganatok és görcsök, máj- és vesebajok ellen. gyógyhatás. Felelős szerkesztő: dr. Csák Károly. Társszerkesztő és kiadó: Udvardy Ignác. = Haláleset miatt = hatóságilag engedélyezett r r A nagyérdemű közönség szíves tudomására adjuk, hogy szülőink elhalálozása következtében FISCHER MIKSA cég alatt Zalaegerszegen az „Arany-Bárány" szálloda épületében vezetett fehérnemű-, vászonés divatáru üzletet végleg feloszlatjuk és a raktáron levő összes kitűnő minőségű árukat beszerzési áron alul : árusítjuk el. == Értesítés. Van szerencsénk a n. é. közönség szíves tudomására hozni, hogy a zalaegerszegi első temetkezési vállalatot az összes temetkezési cikkekkel együtt Sanits és Kováts uraktól átvettük s azt a jelen kor igényeinek teljesen megfelelően átalakítottuk. Egyúttal tudomására hozzuk a nagyérdemű közönségnek, hogy a Főtéren dr. Keresztury József ügyvéd ur házában már fentálló koporsóraktárunkban raktáron tartunk mindennemű faés érckoporsókat a legjutányosabb árakon. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kérve vagyunk kitűnő tisztelettel Czotter Károly, Pintér Lajos, Smódics Mihály, Szekeres János.