Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)
1903-04-12 / 15. szám
4 7. §. Közgyűlés. 1. Közgyűlés évenként legalább egyszer tartandó. Sürgős esetekben az egyesület elnöke, illetve alelnöke a választmány határozata folytán, valamint 10 tag Írásban bejelentett kívánatára is rendkívüli közgyűlést hív össze. 2. A közgyűlés ideje 8 nappal annak megtartása előtt a helybeli lapok utján az elnökség által adatik tudtul. 3. Határozathozatalra legalább 16 tag jelenléte szükséges. 4. A közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vezetheti, aki az elnököt minden jogaiban és teendőiben helyettesíti. 5. A közgyűlésen szólási joggal és szavazattal az egyesület minden tagja bir. 6. A közgyűlésről jegyzőkönyv szerkesztendő, melyet az elnök, a jegyző ós 2 az elnök által a gyűlés megnyitásakor kijelölt hitelesítő irnak alá. 7. A közgyűlések nyilvánosak. 8. §. A közgyűlés teendői. 1. Elnök, alelnök, 2 jegyző, intéző, pénztáros, valamint a választmányi tagok választása. 2. A 3 tagból álló számvizsgáló bizottság választása. 3. Megbirálása a választmány és a számvizsgáló bizottság jelentésének és ezekhez képest a felmentvóny megadása. 4. Az egyesület által célul kitűzött szópítési munkálkodásokra vagy az alapszabályok módosítására vonatkozó indítványok tárgyalása és ezek fölött határozathozatal, mely utóbbi azonban foganatosítás előtt a nagyméltóságú magyar királyi belügyminister úrhoz jóváhagyás végett felterjesztendő. 9. §. Választások és határozatok. A választások közfelkiáltással, avagy 10 tag kiváüatára titkos szavazás utján általános szótöbbséggel 3 évre történnek. 2. Egyéb ügyekben a közgyűlésen jelenlevő tagok egyszerűen szavazattöbbséggel határoznak. Szavazatok egyenlősége esetében az elnök dönt. 3. Ha az első izben kihirdetett közgyűlésen 15 tag meg nem jelenik, akkor az elnökség 8 napon belül uj gyűlést hiv egybe, melyen a megjelent tagok az elhalasztott közgyűlés tárgyai felett döntenek. 10. §. Választmány. A választmányt képezik: 1. az egyesület elnöke, alelnöke, a 2 jegyző, az intéző, a pénztáros, továbbá a polgármester, városi kapitány, mérnök és városgazda ós az egyesület közgyűlése által vállasztott 15 tag. 2. A választmány érvényes határozatokat hozhat, ha az elnökön és jegyzőn kivül legalább 5 választmányi tag van jelen a gyűlésen. 3. A választmányi ülések az elnök által hivatnak össze ós pedig annyiszor, a hányszor az elnök szükségesnek tartja, vagy négy választmányi tag kívánja. 4. A választmányi ülés jegyzőkönyvei a 7. §. 6 pontja szerint szerkesztendők és hitelesítendők. 11. §. A választmány hatásköre. 1. Határoz a tagok felvétele felett. 2. Végrehajtja a közgyűlés határozatait, ugy az eszközlendő szépítés, mint a díjak beszedésére és az adakozások elfogadására nézve. 3. Képviseli az egyesületet elnöke által hatóságok és egyéb magánosok irányában. 4. Felelősség és leszámolás terhe alatt határozhat a szépítés helye és módja felett oly esetekben is, amelyek a közgyűlésen elő nem fordultak, de mindenkor csak a közgyűlésen meghatározott összeg erejéig. 5. Felelősség és leszámolás terhe alatt kezeli az egyesület vagyonát és pénzeit kamatoztatja. 6. Működéséről és a vagyoni állapotról évi jelentést terjeszt be a közgyűlésnek. 7. Az egyesület nevében társulati ügyekbeu szerződéseket köt, mely szerződések az elnök, az intéző, két választmányi tag és a jegyző aláírásával ellátandók. 8. A választmány hatásköréhez tartozik minden intézkedés, mely a közgyűlésnek fenn nem tartatott. 12. §. Számvizsgáló bizottság. A számvizsgáló bizottságnak kötelezettsége a pénztári kezelést többször felülvizsgálni, minden esetben pedig a lezárt számadások helyességéről meggyőződést szerezni és ehhez képest a felmentvényt a közgyűlés előtt indítványba hozni. 13. §. A pénztáros. 1. A pénztáros a választmány határozata és utasítása szerint kezeli a pénzeket. 2. Az egyesület vagyonáról, a bevételek és kiadásokról könyvet vezet, amelybe a választmány bármikor betekinthet. 3. Kifizetéseket csak az elnök, illetve annak helyettesítője ulalványozására eszközölhet. 4. A fizetm^nyekről általában nyugtákkal számol. 5. Tartozik a választmánynak, ennek kívánatára, bármikor elszámolni. 14. §. Az intéző. Az intéző a választmány megbízása folytán a szépítési munkálatoknál felügyel, esetleg intézkedik, a munkálatok részleteiről a választmánynak jelentést tesz és a » Zalamegye, Zala vármegyei Hirlap* város mérnökével és a szépítési munkálatok vezetőjével együttesen odahat, hogy az egyesület tervei hiven keresztül vitessenek. 15. §. A jegyzők. A jegyzők felváltva vezetik a közgyűlés és a választmányi gyűlések jegyzőkönyveit, szerkesztik a jelentéseket ós általában végzik az Írásbeli teendőket. 16. §. Az egyesületi tagok jogai és kötelességei. 1. Minden tagnak joga van a közgyűlésen szavazni, továbbá a szépítés módjára és helyére nózve a választmány utján a közgyűlést megelőzőleg legalább 3 nappal előbb Írásban indítványt tenni. Az indítvány a közgyűlésen okvetlenül tárgyalandó. 2. Minden tag erkölcsileg kötelezve van a közönség körében az egyesület céljainak előmozdítása érdekében buzdítólag hatni és munkálkodni, valamint saját kötelezettségének pontosan eleget tenni. 17. §. Az egyesület feloszlása. 1. Az egyesület feloszlása felett csak különösen e célra egybehívott közgyűlés határozhat, melyet legalább két héttel előbb a tárgy megnevezése mellett a helyi lapok utján az elnökség hiv egybe. Határozathozatalra első izben az egyesületi tagoknak legalább 1/ 3-a kívántatik. Ha ezen közgyűlés nem volna határozatképes, akkor kőt héten tul másodizben ngyanazon tárgy felett tartandó gyűlésen a jelenlevők határoznak. Mindkét esetben szükséges, hogy a szavazatok 2/ 3-ával hozassák a határozat. 2. Az egyesület feloszlásával az elvállalt kötelezettségek fedezése után fentmaradó vagyon Zalaegerszeg városának adatik át, mely annak jövedelmét az egyesület által kitűzött célra köteles fordítani mindaddig, míg egy hasonló célú egyesület létesül; ezen határozat azonban foganatosítás előtt a nagyméltóságú magyar kir. belügyminisztériumhoz felterjesztendő. 3. Minden, amit az egyesület létesített, Zalaegerszeg város közönségének tulajdonába száll át. 18. §. Az egyesület pecsétje. Az egyesület pecsétjének körirása: „Zalaegerszegi szépítő egyesület". 19. §. Záradék. Azon esetben, ha az egylet az alapszabályokban meghatározott célt és eljárást, illetőleg hatáskörét meg nem tartja, a m. kir. kormány által az egylet, amennyiben további működősének folytatása által az állam, vagy az egyesületi tagok érdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul felfüggesztendő és a felfüggesztés után elrendelendő vizsgálat eredményéhez képest fel is oszlatandó, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt kötelezendő. Erdősítési jutalmak. A földművelési miniszter a kopár ós vízmosásos területeken foganatosított erdősítéseket minden évben jutlomban részesíti. Zalavármegyóben a mult évben Nagykutas 130 K, Bezeréd 130 és Balatonfüred 104 K jutalmat kaptak. Ezenkívül magántulajdonosok is részesültek jutalomban. A folyó évben szintén fognak jutalmak adományoztatni, amelyekre a miniszter a következő pályázati hirdetményt bocsátotta ki: A kopár, vízmosásos és futóhomokterületeken foganatosított, közgazdasági jelentőséggel biró erdősítések megjutalmazására a folyó évben hat nagy jutalmat, hat első rendű- és hat másodrendű elismerő jutalmat tűzök ki az országos erdei alapból, még pedig: kőt, egyenként 1000 koronás nagy jutalmat, két, egyenként 800 koronás n;igy jutalmat, két, egyenként 600 koronás nagy jutalmat, három, egyenként 500 koronás első rendű elismerő jutalmat, három, egyenként 400 koronás első rendű elismerő jutalmat, három, egyenként 300 koronás másodrendű elismerő jutalmat és három, egyenként 200 koronás másodrendű elismerő jutalmat. Ezen jutalmakért az érdekelt birtokosok azon erdősítéseikkel versenyezhetnek, a melyeket az 1879. évi XXXL t.-c. 165. §-ában" körülirt kopár, vízmosásos vagy futóhomokterü leteken állami pénzsegély igénybevétele nélkül a folyó évben (őszszel vagy tavaszszal) foganatosítottak. Megkívántatik azonban, hogy : a) az 1000 koronás nagy jutalomra versenyző erdősítések egy tagban legalább 25 kat. hold terjedelműek, b) a 800 és 600 koronás nagy jutalmakra versenyző erdősítések egy vagy több tagban legalább 25 kat. hold terjedelműek, 1903. április 12. e) az első rendű elismerő jutalmakra versenyző erdősítések egy vagy több tagban legalább 10 kat. hold terjedelműek ós végül d) a másodrendű elismerő jutalmakra versenyző erdősítések egy vagy több tagban legalább 5 kat. hold terjedelműek legyenek. A pályázó birtokos a versenyre bocsátott erdősítést az első munkálatoktól kezdve a jutalom odaítélésének idejéig állandóan gondozni, a szükséges pótlásokat foganatosítani s a létrejövő erdőt a jutalom odaítélésének esetén az 1879. évi XXXI. t.-c. 2., illetve 4. §-ai szerint erdőkőnt fenntartani és kezelni tartozik. A versenyre bocsátott erdősítések az 1908. óvben fognak a helyszinén megbiráltatni. A jutalmak kiosztásánál az erdősítések sikere ós közgazdasági jentősége, az erdősítésnél felmerült nehézségek és az erdősítésre fordított költségek fognak irányadóul szolgálui, de figyelembe vétetnek ezek mellett a birtokos vagyoni viszonyai is. A pályázó birtokos a jutalomra csak akkor tarthat igényt, ha a versenyre bocsátott és a jutalomra érdemesnek itólt erdősítés a jutalom odaítélésének idejében is birtokában lesz. Az odaítélt jutalom egy harmadrésze az erdősítést teljesítő kezelő erdőtisztet (gazdatisztet) vagy bérlőt fogja illetni. A folyó óv tavaszán teljesített erdősítéseket legkésőbb folyó évi julius hó végóig, a folyó óv őszén teljesített erdősítéseket pedig legkésőbb folyó évi december hó 25-ig kell a birtokosnak a közigazgatási erdészeti bizottságnál, vagy a kir. erdőf'elügyelőségnól pályázatra bejelenteni. Pályázhat a felvételeknek megfelelő erdősítésekkel az erdősítést teljesítő erdő- vagy gazdatiszt, valamint a beerdősített terület bórlője is, de pályázati kérelméhez mellékelni kell a birtokos írásbeli nyilatkozatát, melyben az kijelenti, hogy a pályázatban való részvételhez hozzájárul és egyszersmind kötelezi magát, hogy a versenyre bocsátott erdősítést a jutalom odaítélése esetében az 1879. évi XXXI. t.-c. 2. vagy 4. §-aiban meghatározott feltótelek szerint állandóan erdőként fogja fentartani és kezelni. A pályázati kérvényben az erdősítés helyéi (község, dülő, helyrajzi szám) kiterjedését ós az erdősítésre használt fanemeket pontosan meg kell jelölni. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur őnagyméltósága f. évi március hó 21-án 15.969. szám alatt kelt magas körrendelete alapján ezzennel pályázatot hirdetünk, a pesti magyar kereskedelmi bank által 1892. évben alapított 30.000 koronás ösztöndíjalap 4 1/ í> 0/<r 0 8 kamataiból, vagyis összesen 1350 koronából álló utazási ösztöndíjra. A pályázat feltételei a következők: Az ösztöndíj elnyerése iránt folyamodhatnak oly ifjak, kik valamely kereskedelmi akadémiát vagy felső kereskedelmi iskolát kiváló sikerrel végeztek, mely körülmény iskolai vógbizonyítványnyal igazolandó. A folyamodványban megjelölendő azon speciális ismeret, melynek elsajátítása vagy tovább tanulmányozása végett az illető a tanulmányutat megtenni szándékozik. Felemlítendők folyamodónak esetleg szakmunkálatai az illető ismeretkörben, valamint a nyelvismeretek és a tervezett tanulmányut programmja és időtartama. Végül megemlítendő a folyamodványban, hogy folyamodó miként véli szerzett ismereteit és tapasztalatait a tanulmányut befejeztével itthon értékesíthetni. Oly pályázó, ki jeles iskolai képzettség mellett a tanulmányozandó vagy elsajátítandó speciális ismeretek körében már elméleti vagy gyakorlati irányú tanulmányokra hivatkozhatik s ezt igazolni képes, valamint kellő nyelvismerettel is bir, az ösztöndíj odaítélésénél előnyben fog részesíttetni. A pályanyertes a tanulmányútról őnagymóltóságához jelentést tenni tartozik. A fentiek figyelembevételével szerkesztendő folyamodványok őnagyméltóságához oimezve a pályázó rendes lakhelyőre illetékes kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók be legkésőbb folyó évi julius hó végőig. Sopron, 1903. évi március hó 31-én. A kerületi kereskedelmi és iparkamara.
