Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-03-29 / 13. szám

1903. március 29. > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 5 A kerületi betegsegélyező-pénztár közgyűlése. A zalaegerszegi kerületi betegsegélyező-pénztár Kováts László elnök elnöklete alatt f. hó 22-én délután 2 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a közgyűlési kiküldött tagok szép szárnu részvétele mellett. Elnök az ülést megnyitván, felolvastatott a mult közgyűlésről felvett jegyzőkönyv. ^Előterjesztetett az igazgatósági jelentós, melynek főbb adatait lapunk egyik előző számában már közöltük. A közgyűlés az igazgatósági jelentést tudomásul vette. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére Kaszás Kálmán és Jády Károly a munkaadók, továbbá Fangler Gyula és Lövi Henrioh a kötelezett tagok sorából küldettek ki. Az 1902. évi számadásokat, valamint az 1903. évre szóló költségvetési tervezetet a közgyűlés elfogadta, a felügyelő-bizottság jelentését tudomásul vette s a felmentvényt megadta. Elfogadta a közgyűlés azt az indítványt, hogy jövőre a tagsági kötelezettségüknek eleget tett kilépő tagoknak külön elismervénynyel igazoltatik a munkaadó megnyugtatása végett a lefizetett tagsági illeték. Igazgatósági tagok lettek: a) rendesek: Vörös Gyula és Jády Károly a munkaadók sorából, Fangler Miklós, Kakas Ágoston, Kovács Mór, Lendl Gyula a biztosításra kötelezettek sorából; b) póttagok: Missoni Bernát, Tisehlér József, Pausa Kálmán, Csontos Zoltán, Rosenbaum Albert, Kirschner Henrich a biztosításra kötelezettek közíil. A felügyelő-bizottság tagjaiul megválasztattak : Papp Alajos és Reisinger Rudolf a munkaadók közül, továbbáFuchsz Jenő, Morandini Ariatobolo, Flesch Rezső és Szigethy-Erdős Levente a biztosításra kötelezettek sorából. A választott bíróság tagjai lettek és pedig a munkaadók sorából rendes tagok Morandini Tamás és Pfeifer Henrich, póttag Neufeld Izidor; míg a biztosításra kötelezett tagok közül Hujber Kálmán, Goldfinger Ferenc és Trebits Mihály rendes tagok, Pikk Béla és Rigler Mihály póttagok. Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület f. hó 23-án Várhidy Lajos polgármester elnöklésével rendkívüli ülést tartott. Elnöklő polgármester üdvözölvén a megjelent városi képviselőket, az ülést megnyitja s a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére Krosetz István és Löwenstein Jakab képviselőket jelelte ki. A város tulajdonát képező vadászterület bérlete f. 1903-ik óvi julius hó 1-én lejárván, a egy darab deszkát s azt elnevezik asztalkának; eléje egy szék jön s kész a műhely. Tetőnek megjárja holmi rosz ponyva, de beválik a szabad ég is. Az elmondottakban azonban Nápolynak csak egyik arcát láttuk; a másikat a királyi palota és a sétatér körül szemlélhetjük. Egymást érik a templomokkal, palotákkal környezett, szobrokkal díszített, fákkal szegélyezett terek és uccák. Maga a királyi palota egy, inkább nagy, mint szép, vörös épület, gyönyörű kerttel, erkélyéről elragadó kilátással az öbölre. Hozzája csatlakozik a San Carlo szinház, melynek boltivei alatt nyilvános Írnokok üldögélnek asztalaik mellett, kik másolással, levélírással elég jó keresethez jutnak. Különösen asszonyokat és lányokat lehet mellettük látni, a mint néha nagy hévvel, máskor fülbe súgva, mondják tollba közlendőiket. A királyi palotával szemben félkörű oszlopcsarnok húzódik, közepén a San Francesco di Paola nevű templommal. Egyike Nápoly legszebb templomainak, tiszta római Ízlésben épülve, harmino korinthusi márváuyoszlopra támaszkodó kupolával. Innen északnak tartva a Toledora jutunk. Nápoly legszebb, leghosszabb és legnépesebb uccájába; nyugat felé pedig a tengerpart hosszában futó sétatér, az úgynevezett Villa nazionale árnyékos fái alá érünk, a hol már teljesen dél növényzete vesz körül bennünket. E ligetben van a világhírű íiquarium is, a mely a tenger csodáinak válogatott gyűjteményét tartalmazza. A sétatér belső oldalára tekintő uccát szállodák végtelen sora alkotja. Egyike Nápoly legrégibb épületeinek a csúcsíves stílben épült dóm, melynek belsejében a főbejárat felett látható Martell Károly magyar királynak síremléke. képviselőtestület elhatározta, hogy az eddig érvényben volt feltételek mellett azt ujabbi hat évre bérbeadja 8 erre a célra az árverés napját április hó 25-re tűzte ki. Előterjesztetett a belügyminiszter leirata, mely szerint az anyakönyvi teendők teljesítése céljából szervezendő második aljegyzői állás szervezéséhez 1400 K évi segélynél többet nem hajlandó adni. Tekintve, hogy az uj aljegyző az anyakönyvi teendők mellett a városi ügykezelés egy részét is teljesítheti, a képviselőtestület elhatározta, hogy a másod aljegyzői állást szervezni fogja; az uj aljegyző fizetését képezi az anyakönyvi teendők ellátása címén az államtól nyerendő évi 1400 K segély, míg a város terhére esik 240 K-ban megállapított óvi lakbére és a jegyzői nyugdíjalapra eső óvi 56 K járulék. Az uj állás szervezésével a városi szabályrendelet megfelelő szakaszait a képviselőtestület egyúttal módosította, kijelelvén ott az uj aljegyző működési körét és a módosított szabályrendeletet megerősítés végett a vármegye törvényhatóságához beterjeszti. Rosenfeld Lajos volt helypónzszedő, nagykanizsai lakósnak ama kérelme, hogy a járulékokkal együtt mintegy 2500 koronát kitévő bérhátralékát havi száz koronás részletekben fizethesse le, előterjesztetvén, a képviselőtestület a kérelemnek a szerzett jogok épségben tartása mellett helyt adott azzal a kikötéssel, hogy e részben a kötelezettséget folyamodó neje is magára vállalja, továbbá a hátralékos összeg után a bíróilag is megállapított 6°/

0-os késedelmi kamatot fizet s a részleteket pontosan minden hó 5-ig tartozik beszolgáltatni. Fischer Mór és neje zalaegerszegi lakósokkal a Baross-ligeti vendéglő bérbevétele tárgyában 1903. évi január 1-től hat évre a városi tanács által a képviselőtestület részéről előzőleg megállapított feltételek mellett kötött bérszerződés előterjesztvén, a képviselőtestület azt jóváhagyta. A tűzoltó egylet közgyűlése. A zalaegerszegi önkénytes tűzoltó egyesület évi rendes közgyűlését f. hó 22-én tartotta Boschán Gyula egyesületi elnök elnöklésével, aki a közgyűlés határozatképességét megállapította s a tagok üdvözlése mellett a közgyűlést megnyitotta. Ezután Nagy Antal egyesületi titkár felolvasta az évi jelentést, mely részletesen foglalkozott a zenekar ügyével, majd beszámolt a főparancsnok • ságban beállt változásról, amennyiben a Borbély György lemondásával megüresedett főparancsnoki állást a julius 20-án tartott rendkívüli közgyűlésen töltötték be, megválasztván főparancsnokul Stefanecz József alparancsnokot s ennek helyébe alparancsnokul Nagy Antal egyesületi titkárt; az egyesület tartott egy rendes és egy rendkívüli Magának a városnak legnagyobb nevezetességét azonban muzeuma képezi. És sajnálatomra épen ennek a megnézéséről kellett lemondanom. Újjáalakítás alatt állván, majdnem az összes tárak zárva vannak s csak a szobor és régiséggyűjtemény néhány termét tekinthettem meg. Még szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy a pompeii tárgyakat tartalmazók jó része is a nyitva állók között volt s így tisztább fogalmat szerezhettem magamnak erről az újkornak megmaradt latin városról, mintha csupán a puszta romokat láthattam volna. * * * Pompei ma holt város, üres, fedetlen házakkal, csendes uccákkal, melyekbe csak a látogatók visznek némi életet. Az egykor vidám zajtól hangzó termek elhagyottak s nem veri fel kocsizörgés az omladozó falak visszhangját. Kétezer év előtt, a római uralom aranykorában 20 —30.000 lelket számláló, virágzó helység volt, midőn Kr. u. 63-ban egy erős földrengés nagy részét romba döntötte. A lakosságot e csapás nem csüggesztette el, hanem jelentékeny áldozatok árán hozzáfogott a szenvedett károk helyrehozásához. De még be sem fejezhette a megkezdett munkát, midőn ujabb, borzasztó ós végzetes szerencsétlenség érte. A 79-ik év augusztus 24-ón kitört a Vezúv s több napon át kiömlő hamujával és lávájával a várost teljesen eltemette. Lakóinak legnagyobb része,látva a veszedelmet, hamarjában magához vette legdrágább és legféltettebb kincseit s elmenekült, mintegy kétezeren azonban visszamaradtak, a kik azután az izzó lávafolyamban lelték halálukat. Pompei ez időtől fogva | közgyűlést ós 5 választmányi ülést, a melyeken összesen 32 ügy nyert elintézést; a csapat tartott egy kivonulást és 9 gyakorlatot s résztvett egy tüz oltásánál; az egyesületnek van jelenleg 62 működő, 195 pártoló, 11 segélyező ós 6 alapító tagja. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette 8 ezzel kapcsolatban elhatározta, hogy a zeneszereket egyelőre nem adja el, hanem az egyleti szolga gondozása alatt hagyja azzal a kikötéssel, hogy azok csak akkor használhatók, ha a zenekarnak megfelelő vezetője lesz s amennyiben ezt a célt egy bizonyos idő alatt nem érheti el, úgy esetleg összehívandó rendkívüli közgyűlés határoz a zeneszerek eladása tárgyában. Olvastatott az 1902. évi számadások megvizsgálásáról szóló jelentés, mely szerint az évi bevétel 2252 K 46 f, a kiadás 1.167 K 94 f volt s így a pénztármaradvány 1.084 K 52 f; a segélyegylet bevétele 2.584 K 85 f, kiadása 182 K, pénztármaradványa 2.402 K 85 f, mihez járul még 800 K követelése az egylettől és 220 K követelése a zenealapból, melylyel együtt a a segélyegylet vagyona 3.422 K 85 f; a Hanty féle alap vagyona 1.047 K 12 f, készpénz és két darab zalaegerszegi takarókpénztári részvény ; a zenealap bevétele 179 K 34 f, kiadása 6 K, maradvány 173 K 34 f, melyet 220 K tartozás terhel; a lóalap vagyona 47 K 54 f s 460 K követelés az egyesülettől s így összesen 507 K 54 f. A bizottság a számadásokat rendben találván, a számadások felülvizsgálat végett a közgyűlés által választott számvizsgáló bizottságnak kiadatnak. Az évi költségvetést 2.557 K 52 f bevétellel, melyben benn van az 1.084 K 52 f 1902. évi pénztármaradvány, 2.148 K kiadással s így 409 K 52 f remélhető pénztármaradványnyal hagyta jóvá a közgyűlés. Az egyléti orvos és pénztárnok 1903-ik évi tiszteletdíját a közgyűlés a mult évinek megfelelő összegben állapította meg, egyben mindkettőnek ügybuzgó működéséért jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét és elismerését. Ezután áttért a közgyűlés a tisztújításra, miután Boschán Gyula elnök maga és tiszttársai, valamint a választmány nevében megköszönve a bizalmat, állásáról lemondott. A közgyűlés a korelnök mellőzésével Boschán Gyulát újból egyhangúlag nagy lelkesedéssel elnöknek megválasztotta s elnöklete alatt folytatta a választást, melynek eredménye: Boschán Gyula elnök, Udvardy Ignác alelnök, Nagy Antal titkár, Záborszkv József pénztárnok, Hajik István ügyész, dr. Fürst Béla orvos. A csapat tisztikara : Stefanecz József főparancsnok, Nagy Antal alparancsnok, Bita Lajos csapatparancsuok, Morandini Tamás szertárnok, Heigly János II.-od szertárnok, Horváth Gyula zászlóeltűnt a föld színéről. Rendeztek ugyan már az ó-korban ásatásokat értéktárgyakért, márványért, építőanyagért, de a középkorban teljes feledésbe merült s csak a XVIII. század közepén egy parasztember találta leletek keltették fel emlékét s vele a kutatási vágyat. Azóta állandóan folyik a munka §s napról napra ujabb részletek, épületek, szobrok, képek, házieszközök kerülnek felszínre, melyek érdekes világot vetnek a rómaiaknak különösen festészetére és magánéletére. Sőt teljes emberi alakok is maradtak ránk. Érdekes a mód, hogyan jutnak ezekhez. — A forró lávatömegbe ós hamuba temetettek husa megszenesedett ós elporladt, de a kemónynyó vált anyagban megmaradt a testnek megfelelő üreg s benne a csontváz. A hol ásatás közben ilyen leletre bukkannak, abbanhagyják a munkát; az üreget kitöltik folyékony gipszszel, mely egyrészt fölveszi az üregnek s ezzel az ott égett szerencsétlennek alakját eredeti helyzetében, másrészt pedig magában foglalja a teljes csontvázat is. Mikor a gipsz megszárad, az egészet könnyű szerrel kiemelik helyéből. Egyebekközt az úgynevezett Diomedes-villában is akadtak az ajtó közelében ily emberi alakokra. Az egyik, valószínűleg a házigazda, kezében kulcsot tartott; a másik tán rabszolgája, pénzt ós értéktárgyakat. Ugy látszik, épen menekülni akartak, mikor a tűzfolyam utolérte őket. — Hogy milyen hirtelen kellett a lakóknak elhagyni a várost, mutatja az a körülmény is, hogy a pékek kemencéiben megszenesedett kenyeret találtak, melyeket bevetettek, de kiszedni már nem volt idejük. A mint most a néptelen uccákon járunk, a