Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-01-04 / 1. szám

XXII. évfolyam. Zalaegerszeg, 1903. január 4. I. szám. Előfizetési dij : Egíísz évre 10 K — f. Fél évre . . 5 K — f. Negyed évre . 2 K 50 í. Egyes szám líra 20 fillér Hirdetmények: 3 hasábos petitaor egyszer 18 fillér, többszöri hirdetésnél 14. fillér. A lap szellemi részét illetó közlemények a szerkesztőséghez (Wlassies-utca 25. sz.), az anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz (Uj város-utca 25. sz.) küldendők. Kéziratokat nem küldünk vissza. AL A VARMEGYEI HÍRLAP politikai, társadalmi, közművelődési és gazdászati hetilap. Mégjelenik minden vasárnap reggel. A vidék. Ismeretes mondás, talán némi igazság is van benne, hogy a magyar jellem legközelebb áll a francia nép jelleméhez. Talán ez a hasonlóság hozta létre azt a sajátságos alakulást, amely Budapestet, a közéletre s az ország politikai és gazdasági fejlődésére való hatásában hasonlóvá tette Párishoz. Ami a franciának Páris, ugyanaz nekünk Budapest; de nem az, ami Olaszországnak Róma, Ausztriának Bécs és Németországnak Berlin. Róma, Bécs és Berlin mellett még hatalmas gazdasági, politikai és kulturális gócpontok vannak az ország különböző' vidékein, amelyek mindmegannyi fővárosok, központjai egyes jelentékeny vidékeknek. E vidéki gócpontokban a vidék nagyságával és forgalmával arányban csak ugy lüktet az élet, mint a nagy fővárosban. Belőlük meríti a provincia mind azt a felhasználható erőt, melynek anyagát ő maga szolgáltatta. Budapest, épugy mint Páris, felszívja a vidék összes nyers erőit. A vidék termelésének egyedüli raktára, összes forgalmunk levezető csatornája, szellemi életünk vetélytárs nélküli intézője. Nem nagy pessimismus kell ahhoz, hogy azt állítsuk, hogy Budapest a fejlődő, virágzó Magyarország, mert a vidéken alig észlelünk valamit a virágzásból. A fővárosban duzzad minden erő, de a vidéki városok vérszegények, tespedők. Az ország erejét Budapest értékesíti, használja fel s a vidéki városok legjobb esetben csak közvetítői annak a forgalomnak, aiuelylyel a falvak Budapestet, Budapest pedig a falvakat táplálja. Ez pedig nagyon siralmas szerep. Ez a fő oka annak, hogy szegények a vidéki városok, a megyék székhelyei. Folyton panaszkodnak, folyton szegényednek s iigygyel-bajjal tudnak csak megfelelni az idő követelményeinek. Folyton emelik a községi adókai, mert a kiadások folyton emelkednek, de sem az adófizetők számának, sem az adóforrásoknak emelkedése nem tart lépést az igényekkel. Keserves gond a vidéki városoknak az iskola, a kórház, a szegények ; minden kulturális és adminisztratív kiadás, melyek soha meg nem térülnek. Ritka volt eddig is, de mindinkább ritkábbá válik, hogy a vidéken gyárak és vállalatok alakuljanak. A tőke a főváros felé gravitál. Vasutaink mostohán bánnak a vidékkel; gócpontjuk Budapest és alig van az országban egy-két jelentékenyebb vidéki vasúti központ. Nem így volt az akkor, mikor Budapest mellett a vidéki városoknak gazdag és öntudatos polgárságuk volt. A főváros csodás arányokban kezdett fejlődni, a vidéki városok pedig gazdagság és jelentőség dolgában, anyagilag és erkölcsileg is hanyatlanak. Ugy a politikai, mint a társadalmi téren nem vezérei többé a környéknek. A vezérszerepet elvesztették. Egyedül a főváros vezet. Nemcsak gazdasági és politikai, hanem társadalmi, művészeti és szellemi tekintetben is felemészti a főváros a vidék erőit. A vidék társadalmi élete, felfogása, művészeti és szellemi törekvései teljesen a fővároshoz idomulnak s alig lehet elképzelni, hogy létesülhessen oly vidéki központ, amely számottevő legyen a főváros mellett. Ez a minden téren túlhajtott centralizáció talán jogosult volt addig, amíg Magyarország fővárosa méltó kifejezője TÁRCA. Az elektromosság pongyolában. A pongyola mindég vonzó, mert áttetsző és legalább sejteni engedi, hogy mi van alatta. Tudományos dolognak az újságban csak ilyen könnyű kosztümben van helye, mert a tanítót nem szeretik az istenek. A sajtót pedig kell, hogy szeressék az emberek. A mennyit itt akarunk leleplezni az elektromosságról, mindenkinek kell tudnia, aki elektromos lámpást akar gyujtan

;. Az elektromosság a legelvontabb természeti erő és hazája az egész világ. Mert ő mindenütt jelen van. Ha a felhő végig nyargal a légben, mindég ösazepakkol egy rakás elektromosságot. Ha már nem fér el benne, kisül, elillan belőle. Csakúgy mint egy szappanbuborékból kiszáll a levegő, ha nagyon felfujtuk. Az elektromosság is igy feszül ki a felhőből. Csakhogy az ilyen folyton változó í'eszültségü objektumra a hétköznapi életben nincs szükségünk. Nekünk, ha az elektromosságot járomba hajtjuk, okvetlenül olyan alkalmatosságu elektromosság kell, amelynek állandó a feszültsége, vagy állandó az erőssége. Másként nem birnánk vele. Mert ha megengednénk az elektromosságnak, hogy erősségét, és feszültségét folyton változtassa, vezetékeink elégnének, lámpáink elromlanának, nem tudnánk magszabni az áramnak se az útját, se a határát. Ezért védjük meg vezetékeinket a villáincsapástól is. De hát mi az elektromosság? Ne gondoljanak az iskolára! Ott szép hypothézisekben bizonyosan az éter rezgését emlegették önöknek. I)e hát fogott már ön étert? Evett, ivott, szagolt, látott, izlelt inár ön étert? Ugy-enem? Nos hát a ki azt mondja, hogy tudja mi az a villamosság, az jóhiszemüleg csal. Mert azt biztosan nem tudja senki. Egy láthatatlan óriás, egy kisértet! Az anyag kincse, a mindenható természet cimborája. Hogy mi ő, alct nem tudjuk. Csak az a szerencsénk, hogy kordában tudjuk tartani, feltétlenül parancsolni tudunk neki. ^ Az áram. Ez már csak egy speciális tulajdonság. Ha az elektromosság olyan anyagba jut, amelyik kedvére való, akkor abban végtelen gyorsan letelepedik, egész hoszszában elhelyezkedik, megfekszi azt, mint a vizvezetéki csövet a viz. Tessék csak elképzelni, hogy a levegőben egy hosszú vasrúd úszik, melynek egy pontját valamely villamosságtermelő szerszámmal összekötjük. Ez a hosszú drót csakúgy felszedi a villamosságot abból a telepből vagy a gépből, mint a felhő a levegőből. De még nincs benne áram, még csak töltést kapott. Szaturálva van villamossággal. De ha a földön állva, félkezemmel megérintem, akkor ha jól meg van töltve a drót, testemen át kisül abból a villámosság, s ha a telep is össze van kötve a földdel, akkor a dróton, rajtam s a földön át megindul az áram. Az áram tehát az elektromosság utazása és csak zárt karikában fejlődik. A villamos géptől kiinduló vezeték másik vége mindég hazajár a géphez. Az áram folyton visszatérő körforgás. Ha közben a dróthoz akárhol egy másik drótnak mind a két végét becsatolom, ebben a drótban is áram keletkezik. Es igy elágaztathatom, elvezethetem a zárt karika áramát ezer felé, de mindég csak egy másik zárt karikába. No de már most mi az áram feszültsége ? íme egy Ízetlen, de mutatós példa: ugy-e bár használatkor a hurka töltő öblös részén minden időben éppen annyi husvagdalék megy át közvetlenül a tölte fa előtt, mint a tölcsér keskeny környilásu szájánál. Ez a természetes, se több, se kevesebb nem mehet, mert hova is menne? Csakhogy ott, a hol keskeny a töltő nyilása, a vagdaléknak sokkal jobban kell sietnie, hogy ugyanazon idő alatt kiférhessen, mint a töltő kényelmes széles részében. Vagy figyeljünk meg lopót, melynek a csövét is tele szíttuk borral. Ha a bort kieresztjük, a felső kis szelvényű csőben gyorsan száll ie a bor szine. De a lopó széles testében csak lassan száll alá, mert széles kényelmes helye van. Igy cselekszik az elektromosság is. Ha egymás után ugyanazt az áramot vastag és vékony vezetékbe kapcsoljuk, a vékony vezetékben jobban megfeszül az, mint a széles metszetű vastag vezetékben, a hol kényelmesen elfér. Igen ám, de az áramnak ereje is van. Nagyobb villamos forrás erősebb áramot ad, néha feszültsége lehet nagyon csekély is ennek az erős áramnak. Két villamos elemből kombinált telep kétszer oly erős áramot ád, mint egy magános telep. — Egy 300 lóerejü gép sokkal erősebb áramot képes produkálni, mint egy 30 lóerejü dyuamo. De ezért lehet mind a két árammal is ugyanakkora munkát végeztetni. Ugyanazt a kocsit egy lóval éppen oly gyorsan lehet vontatni, mint négy lóval, csakhogy az egy ló istrángja négyszer oly erősen feszül meg, mint azé a négy lóé egyenként, feltéve, hogy azok egyenletesen húznak. A külömbség csak az, hogy a négy lovat meglehet terhelni is, mert az a négy ló négyszer akkora terhet is tud olyan Mai számunk ÍO oldal.