Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)
1901-10-27 / 43. szám
A háztiiztiely intézmény behozatala. Szabadka város törvényhatósága mozgalmat indított az u. n. homestead (háztüzhely) intézmény behozatala céljából s támogatására köriratilag felhívta az összes törvényhatóságokat. . Szabadka város törvényhatóságát örömmel üdvözöljük e lépéséért, mert a megindított mozgalomból az tűnik ki, hogy a magyar nép zömének létérdekeit szivén viseli s ez érdekért szót emelni kész s remeljük is, hogy körirata nem lesz kiáltó szó a pusztában. Lássuk csak, hogy tulajdonkópen mi is az a homestead ? A közvélemény általában valami újnak tartja ezt az intózménvt, pedig ha lényegét vizsgáljuk, rájövünk, hogy az már fennállott a régi hűbéri ós jobbágy rendszel alatt mindenütt, tehát Magyarcrszágon is. A lényege az intézménynek az, hogy azt a birtokot, mely valamely család fentaitusához mulh&tlanul megkívántatik, végrehajtás alá venni nem szabad; s igy nemzeti szempontból talán sehol sem tenne ezen intézmény oly mórhetlenül fontos szolgálatokat, mint épen Magyarországon. A homestead intézmény,ily formában még Amerikában — tulajdonképeni hazájában — sem áll fenn ós végrehajtás mentes birtok Amerikában sincs. A mentesség abban áll, hogy csak bizonyos kiváltságos adósságok miatt lehet a homesteadot végrehajtás alá venni. Igy nevezetesen a homesteadot végrehajtási árverés utján el lehet adatni, annak vóteláráert, háztüzhely megvételére felvett kölcsön és biitok javítás ós beruházás ecélj bal felvett kölcsön miatt, végre az adó behajtás czéljábó!. A végrehajtás alóli mentesség tehát csak a bekebelezéssel nem biztosított azon követelésekre terjed ki, melyek nem a háztüzhely megszerzésére s aunak fentaltása czéljíból keletkeztek Nem tudjuk. Szabadka város milyen alakjában óhajtja a háztüzhely intézményét meghonosítani, d« tervezze annak bármely formáját, a kérdés minden esetre éretten megfontolandó, mert egy intézmény ha még olyan üdvös is, több bajt, mint hasznot, okozhat, ha a fennálló jogrendszer keretébe pontosan bele nem illeszthető. Szivesan látjuk a törvényhatóságoknak jelzett irányú mozgalmát, s reméljük, hogy az nem csak egy idegen intézménynek hazánkba való átültetése lesz, hanem az egész birtokrendszernek, adó és hiteltörvónyeknek gyökeres reformja is. A homestead intézmény értéke még Amerikában sincs teljesen kipróbálva, mert az erre vonatkozó törvén) ek az Unió egyes államaiban sem egyformák. Kétszeresen megfonto'andó tehát minden lépés, a mit annak érdekében tenni szándékoznak. Első pillanatra úgy tetszik, hogy a végrehajtás alóli teljes mentesség a kisgazda hitelére bóuitólag fog hatni. De ha hkintetbe vesszük azt, hogy a homestead intézménynek a teljesen kiépített szövetkezeti rendszer lesz a kiegészítője, úgy beláthatjuk, hogy az aggodalom felesleges, Kétséget nem szenved, hogy a mostani végrehajtási törvén}ünk módosításra szorul, egyébtől ellekintve, már a jogegyenlőség szempontjából is. Az 1881. i vi 60. t. cz. gond skodik a köztisztviselők létminimumának fentartásáiól, mert hzetósüknek 1600 koiona alóli rc»ze egészen végrehajtás mentes. Némi védch rabén részi-ülnek az iparosok is az által, hogy a mesterségük f dyutásához szükséges eszközök es feldolgozás alatt ailo anyagkészletük 100 korona értékig le néni foglalható. A kisgazda úgyszólván teljesen vedtelen, meit az, hogy a házin p eltartásához szükséges egv tehén, vagy a szükséges velőmag öt liectoliter erfejeig foglalás alá nem vehető, a kis gazda létfentartásához szükséges miuimumot nem biztosítja. "Az ily egyelotlehBóg megszüntetését, a jogegyenlőség elve parancsololag írja elő. Megyebizottsági tagok választása. A választott vármegyei törvényhatósági bizottsági tagok felének vagvis százötvennek m a, )dátuma f. lí)01-ik óvi december 31 dn lejár. Ezeknek a megüresedő helyeknek, valamint a f. 1901-ik évben elhalt, vagy a vármegye területéről elköltözött választott bizottsági tagok helyének választás utján való betöltésére határnapúi a vármegye törvényhatósági közgyűlése f. évi október hó 21-ót tűzte ki, amely napon — két választó kerületet t. i. a novait, és tárnokit kivéve, — a vármegye egesz területén a választás megtörtént, Megválasztattak törvényhatósági bizottsági tagoknak 1902. óvi január 1-től 1907. óvi december vógeig terjedő működési körrel : az alsódomborui választókerületben: Mihácz János, id. Stetaics István; a kotori választó kerületben: Lisziak Lajos, Kele György ; a perlaki választó kerületben : Zala József, Glavina András; a muraszerdahelyi választókerületben : Kolbenschlag Béla, Margaitai József; a csáktornyai választó kerületben: Besnyák Káiolv, Pruszátz Alajos; a keszthelyi választó kerületben: Lénárd Ernő, Beck Sándor; az alsólendvai választó keiületben: Vida János, Tivadar Ferenc, Vojpei Pál; az alsóbagodi választó kerületben : Táncsics József, Simon Mihály, Tamás Józzef; a nagykanizsai I. választó kirületben: Oszterhuber László, Knortzer György; a Ilik választó kerületben: Sallér Lajos, dr. Rotschild Samu ; a Ill-ik választó kerületben : Faics Lajos; a pákai választó kerületben : Polnisch Árpád, Literáty István, Kukorelly Ferenc; a kerkaszentmiklósi választó kerületben: Hajdú Ferenc, ifj. Gazdag László, Gaál István ; a zalalövői választó kerületben : Laky Imre, Farkas Sándor; a türjei választó kerületben: Illés Ráfáel, Veledics Lajos; a dobrónaki választó ktrülelben: Forintos Titusz, Göncz János; a baksai választó kerületben : Baka Gábor, Zakó Móric, Soós József; a bellatinczi választó keiületben: Nagy Sándor, Kollár Péter, Bassa József; a kiskomáromi választó kerületben : Káfka Lászl >, Ferenczy János, Stugel József, Marton József; a slimeghi választó kerületben : dr. Lukonich Gábor, Epstein Vilmos; a tapolczai választó kerületben: Glaser Sándor, Vastagh Jáuos, Handleiy Gusztáv; a baki választó kerületben : Thassy Lajos, Kayser Vilmos, Tóth Gjula, Pajthy Elek; a palini valasztó kerületben : Borsos Péter, Tóth Antal, Berkovits József, Szántó Gábor; az alsó-eőrsi választó keridetben: dr. Leidl Emil, Köves Ede; az ukki választó keiületben: Lás/ló Dezső, Kovács Henrich, Jaszovszky György ; a pacsai választó kerületben: Lipics József, Zsiga Mihály, Tóth Pál, Nem th András; a monostor- a páti i választókerületben : Kántor Soma, Vlasits Nándor, Fekete Gáspár; a muravidi választó kerületben: Sólyomy Tivadar, Dienes Sándor, dr. Böhm Szidney, Horváth Csongor János ; a gelsei választó keiületben: dr. Viola Ignác;, Kalamár Kálmán, Varga László István: a hodosáni választókerületben: dr. Böhm S idney, Tivadar Feienc; a kai macsi választó kerületben : dr. Dezsényi Árpád, Horváth Károly, Briua Gyöigy, Odor Gjza ; a balaíon-füiedi v.laszió kerületben: dr. S'gesdy Ferenc, Varga János ; a kapcruaki választó keiületben: Gaál M klós, Pálfty László, Kere3ztury Gyöigy; a lesenc/.e-tomaji választó keiületben : Ángyán János, Hangay Gé/a; a köviskHIai választó kerületben: dr. Sa^hván Jenő, Papp I ajos, Fehér Sándor, Csekő Kálmán; a lentii választó keiületben: Tóth Sándo'-, Kovács Sándor, Borsos Ignácz, Kovács Istvái, Borsos János; a zalaszentgróthi választó ke ületb in ; Malatinszky Lajos, Scholtz Káioly ; a stridói választó keiületben: S'tnon Lajos; a csabrendeki választó kerületben: Egyed Péter, Söjtöry János; a káptalan-tóthii választó keiüieib n: Cságolji Pal, Csigó Ferenc, Lőke István ; a ságodi választó kerületben: Mester Vendel, Boronyák Jáuos, Beck Ádám ; a balaton-udvarií választó kerületben: Hamar Lőrinc, Farkas József, SJÓS Gábor ; a szepetki válasrtó kerületben: Ábrahám János, Németh Ráfáel, dr. Thassy Gáboi ; a leten vei válás'.tó kerületben : dr. Csempesz Kálmán, Dénes Jenő, Kámáu Lajos, Gájásy Lajos ; a dráva-vásáihelji választó keiületben: Szalmay József, Kornfeind Nándor; a neraes-apátii választó keiületben: Molnár István, Balázsy Fertucz, Németh János ; a zalaegerszegi választó kerületben : Udvardy Ignác, Szupits Antal, Koyács László, Krosetz István ; a bottornyai választó kerületben : Ehrenreich Nándor, Murai Róbert, dr. Wolf Béla, Zakfll Henrich ; a turnischai választó kerületben : Petrik Gyuh, dr. Hajós Ferenc, Grasanovits Antal; a nagylengyeli választó kerületben : Udvardy Vince, Horváth Vince; a zalaapátii választó keiületben: Belánsits István, Egyed Mihály, Szalai István. A választásokról eddig beérkezett jelentések szerint a volt bizottsági tagok közül 63-at nem választottak mcg ugyanazokon a helyeken bizottsági tagoknak. Az ipartestület házfelavatási ünnepélye. Fónves üiin. psóget tartott Zalaegerszeg város ipartestülete f. hó 20 án. Felavatta tizenöt óvi munkásságának, takarékosságának gyümölcsét: uj házát. Délelőtt 9 óiakor az ipartestület ós iparos ifjak egyletének tagjii a fe'szentelt zászló alitt hálaadó isteui tiszteletre indultak, a honnét V2IO órakoi visszatérve, a tűzoltó zenekar lelkes lángjai mellett vonultak be a nagyterembe, hol Várhidy Lijos polgármestu elnöklete alatt díszközgyűlést tartottak. Az egybegyűlt nagy közönséget Kovács László ipaitestületi elnök üdvözölte a köve-tkező szép beszéd kiséietében: Teli. Pókját mester ur 1 Nekem juiott ama kitűnő szerencse hogy a zalaegerszegi ipartestület nevében székházunk bevonulása ünnepén l'dvözi'jem! A ve.itüM'iu alatt lévő ijuitestület ismét egy hatalmas lépéssel kivánt előre jutni az által, hogy mintegy 15 évi fönnállása és hasznosmüködése zálogául a folytonos küzdelem és becsületes munkálkodása után magának ós céljainak egy minden tekintetben megfelelő diszes oUhont szerezheti tf. — Ezen diszes otthonnb?. ma vonultunk be Isten segít: égével, az emberek jó akaratából polgár mester utunk védelme alatt Meghívtuk polgármester urunkat, hngy vegyen részt házbevonulásuuk ünnepén; ismerjen meg bennünket, ainunka embereit; legyen feje, dísze munkás törekvésünknek es legyen vezérlő szelleme ós védője házunknak, Polgármester urunk eljött, hogy részt vegyen ezen bevonulásunk ünnepén, megértetve velünk a kor intő szavát, hogy kezünk munkájával fejlesszük a magyar ipart, ós hogy fényt adjon munkás törekvésünknek, hogy megbecsülje kérges tenyerünk munkáját ; áldja meg az Isten érte ! Ismeretes ós tudva lévő dolog az mindnyájunk előtt, hogy a munka századát és diadalát óljük. Aít is tudjuk, hogy a tisztes ipari munka soká, igen soká nem találta megéi demlett becsét ós méltó fölraagasztalását MéitV Hiszen nem szükséges messze az ős hajdankor ig visszamennünk, a midőn tudjuk azt, bogy a munka, főleg a kézi munka, szégyennek ós lealázónak tartatott, azért bölcs és bátor ember volt az, a ki legelőször mondta ki eme szót „A munka nemesit"; fönttartva a költőnek eme szavait, „minden pálya dicső, ha belőle hazádra deiül fény." Eme varázs szó, melynek megtestü'ósón, óivényesülósén, államok nagysága és egyesek boldogulása sarkallik, s íme legifjabb világrészünk Amerika is világhatalmi nagytágát, iparának utolórhetlen fölvirágzását egyedül a munka, s az ebből eredő verseny képessége tette nagygyá ós hatalmassá, tehát a munka nemesit. Munkásságunk zálogát képezi eme lobogó is, a melynek lengése alatt haladunk a becsületesség, a munkásság ós vallásosság u'ján, büszkén lobogtatva ezen ipari jelvényünket, a melynek lengese a nemes munka lendületét jelenti es a magyar munka dicsőssógét hirdeti. Ilyen értelemben ós érzelemmel üdvözlöm mélyen tisztelt polgármester urunkat a magam, ugy a zalaegerszegi | ipartestület minden egyes tagja nevében. A midőn szives megjelenóseért hálás köszönetet mondok, arra kérem, mis érint kegyeskedjék a diszelnöki széket elfoglalni. A díszközgyűlést ezennel tisztelettel megnyitom. A nagy tetszesse! es lelkesedével fogadott beszéd után, Várhidy Lajos polgárme-ter elfo^l.il; 1 a diszelnöki szeket ós a hailgntósag teszült ligye'me m llett tartotta meg leniek és a nagyközöns g eid^ió.h.üt mindvégig lebilincselő következő beszédet : Tisztelt iparos polgártársaim ! Az öröm ói a lelkesed'. 1 láiijji szivemben, midőn a 111 agyar ipai uj szentélyébe lep k. Egy jobb jövő hajnalát látom derengni, amely áttör a magyar haza felhős ege:, a m lv m'^'dzi a szivet ós é-zt s a mely szárnyat ad a hajadni vágyó magyar iparnak. A magyar ipar kilép at ismeretlenség homályából, helyet követel az európai piacikon, a hol a többi cultui nemietek iparai mát lóg elfoglalták helyeiket. Sokai mulasztot'unk uraim minden téren s igy az ipar terén i.s s azért igen sok a pótolni valink. Az ipar fontosságát nem tudták e'óggó méltányolni őseink. Hiszen az ipaii pálya egészen a legutóbbi időkig lenézett pálya volt. A szülők azzal ijesztegették a rossz diákokat, hogy iparosnak adják ; mintha az iparos pályára csak az való volna, a ki másutt nem boldogul; mintha az iparos pilyi csak a tudatlanok s a restek asyluma volna. Ez uraim nagyon ba ga felfogás! Az ipáihoz ész kell ! Az iparban azemberi ész, leleményesség ós számítás sokkal fontosabb szen pet játszik, mint akárhány más pályán. Az iparos munkája által uralkodik a termi ujt lelettj ; pótolja annak hiányait, alokot, életét önt az élettelen anyagba. De az iparnak fontos politikai, culturális és közgazdasági jelentősége is van. — A városi ós culturális eletnek az ipar képezi az alapját. Egv független, haladni vágyó középosztálynak az iparos osztály képezi a legbiztosabb bázisát. Az iparos nem röghöz kötött, neki haladni kell az élet változásaival. A mai kor jelszavának : a haladásnak az iparos osztály a leglelkesebb zászlóvivője. S ezen haladásában nem a sógorság, komaság, nem az összeköttetés, hanem az egyópi óivenyesülós, az egyén munkája, szorgalma és tehetsége segíti előre. Minden iparosnak hazafiúi kötelessége tehát, hogy magát a szakmaja körében minél "jobban kimiyelje, hogy abban minél nagyobb tökéletességre tegyen szeit. Én teljes embernek csak azt tartom, aki azt a foglalkozást, amelyet életpályául választott, érti is, ha annak igaz mestere is. E^y jó cipészt, szabót, lakatosi, asztalost, vagy bármiféle mesterembert többre becsülök, mint egy gyenge hadvezért, vagy minisztert. Igaz, hogy a mai viszonyok között nehéz a haladás, nehéz a megélhetés. Mert a mai kort mozgatja az anyag, a pón/; az embereket segiri az érdek, u protekció. A tisztát nem szeretik, csak a külsőségeket, a hol muuthatjdk s nem bánják, ha belsejük, hl erkölcsi értékük ós becsiiletük puigásriák indul is. Az ideaiismuséit, a szópórt, jóéit és nemesért hevülő keb:lnek sok keserűséget, sok megaláztatást ós sok kínszenvedést kell eltűrnie. De minél számosabb a veszély, a mely körülveszi, annál inkább növekszik er-j-s minél nagyobb a csapás, a melyet elviselni kénytelen, annál jobbin nő önbizalma 8 a szeiencsétlensóg minél több ro,táján szűrő li f at ereuye, kitartása ós jelleme, annál tisztább marad az, éppen ugy, mint az arany, a me yet a tüz ereje csak a salaktól tisztit meg. A munka és a beceiilet, vagy összefoglalva a kót fogalmat, a becsülete? inunk v az, a mi harmóniát kelt a lélekben, amely a szülőainj 1 a tiszta lelkiismeretit k s a mely erőt ós reményt nyújt az élet küzdelmeiben. Midőn e jelszóval, mint a zalaegerszegi I. fokú iparhatóság elnöke, átadó n e diszes épületet a t. ipartestületnek, hogy azt rendeltetési céljaira li isználja, engedjek meg uraira, hogy egy hasonlatot fűzzek mag szavaimhoz. A mohamedán, mielőtt a terapbrraábi lépi', lehúzza ós kint hagyja saruit, hogv ne vigyen be semmi szenvt, semmi mocskot, a mi saruira az élet u'ján reá tapadt. Önök is uraira, mulőn b dopuek ez;n szentélybe, felejtenek el minden ellenszenvet, minden ellenséges indulatot, a ini az élet küzdelmében fészkelte be magát az önök szivébe. Szövetkez'.en ík ! Az ö.iök ö-szeurtásábin egy nagy erő rejlik. Ne forgáoolják el ez erőt p^rp itvarokkal!
