Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)

1901-09-08 / 36. szám

mindennel, ami lakóit boldoggá teheti. Gazdag - rónáink acélos búzát, szőlőhegyeink kitűnő bort, gyümölcsöseink a legjobb gyümölcsöt termik. Mi az oka tehát annak, hogy sehol sem nehezebb a megélhetés, mint nálunk? Miért keres a magyar uj hazát Romániában és miért mennek legjobb munkásaink Amerikába kenyeret keresni ? Hegyeink dús aranybányákat rejtegetnek; van temérdek vasunk, rezünk és olyan sok a gazdasági nyeltei/menyünk, hogy fél Európát elláthatjuk vele. Miért' nincsen tehát iparunk és miért szorulunk a külföldi behozatalra? E két kérdésre könnyen válaszol áz, aki figyelemmel kiséri azt a rosz gazdasági politikát, amely minden bajnak az előidőzéje. " Az első baj abban rejlik, hogy Magyarország azok .közé az államok közé tartozik, amelyek könynyeii, .úgyszólván könnyelműen szaporítják adósságukat. Államháztartásunk egyensúlyát mi csakis u>bb •és ujabb adósság csinálással tudtuk helyreállítani és most olyan temérdek kamatot kell évenkint aranyban fizetnünk, hogy e fizetéssel csak ugy birkózhatunk meg, ha a kivitelt minden áron forszírozzuk és a kivitt dolgokért aranyát hozunk be. A gazda is, hőgy' súlyos adóját meg- megfizesse, még a szükséges .élelmiszerein is kénytelen túladni. Kiviszik marhá''.inkát'és uii lius nélkül élünk; kiviszik búzánkat és ;a szégény nép kukoricával tengeti életét; kiviszik borunkat és mi pincékben termett mérget iszunk bór helyett. .:•; A legújabb statisztikai adatok azt bizonyiják, " íi'dgy kiviteliünk emelkedóbt n van. Más országokban a kivitel emelkedése fejlődést, Fellendülést jelent. Nálunk azonban miben nyilvánul a kivitel emelkedése? Kiviszik a gabonát és nálunk 'kúkrica élvezete folytán tej jt d a legirtozatosabb betegség a pellagra; kiviszik a hust és a magyar munkás a husszag után Amerika felé siet; kiviszik a

: 'baromfiakat és a tojást és nálunk a kenyéren kínlódik a nyomor. " ' És miért nincsen iparunk? Miért nem dolgozza fel a legmunkásabb magyar kar a mi nyerstermóriyeiuket., a mi rezünket és vasunkat ? Ennek oka a gazdasági közösügyes bajban keresendő. Iparunkat nem védi az osztrák selejtes iparcikkek belnzitila ellen véd vám, az osztrákok elárasztanak bennünket gyártmányaikkal és ez az oka, annak, hogy iparunk nem tud kibontakozni a fejlődés első stádiumából. ; Igy siet. ez az ország az éhínség felé. Menekül, aki tud és ha ez igy tart még sokáig, falvaink néptelenek lesznek és mi idegenből leszünk kénytelened munkátokat hozni, hogy legalább annyit termelhessünk, aifiiből tartozásunkat kifizethessük, c.' , . ..Talán nagyot! is sötét ez a prespektiva, de őszinte, ember a köz érdekében mindig mondja el azt, amit tisztán lát! A gazdasági egyesület közgyűlése. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 1-én tartotta Keszthelyen közgyűlését Hertelendy Ferenc egyesületi elnök elnöklete alatt. A szép számban megjebnt tagokat elnök melegen üdvözölvén, a közgyűlést megnyitja. Somogyvármegye gazdasagi egyesületének a német vámtarifa ügyeben érkezett átirata felolvastatván, ezen kiváló fontosságú ügyben javaslattételre Hertelendy Ferenc elnöklete alatt Koller István, Gruner Lajos, [Csertán Károly és Czakó Béla egyesületi tagokból álsó brzottság küldetett ki. Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" ipari és kereskedelmi szakosztályától érkezett kérdőív előterjesztetvén, annak kitöltésevei a Közgyűlés az elnökséget bizta meg. A töldmivelésügyi minisztériumnak az arató ünnepek tárgyában erkezett leiratát elnök előterjesztvén, Ő maga is felkérte a földbirtokosokat ezen üunepsegeknek megtartására. A közgyűlés a miniszteri leiratot helyeslőleg vette tudomásul. A közgyűlés tudomásul vette az elnök előterjesztését, amely szeiint a miniszter az alapszabályokat jóvahagyta a titkárra vonatkozó azon résznek a törlésévé), hogy „a titkár egy evi próba idő utan véglegesítessek; mely után állásából csak fegyelmi uton mozdítható el, míg viszont ő csak félévi felmondás mellett hagyhatja el állását." Hasonlóan tudomáséi vette a közgyűlés a p inzügyminiszteiium 39 719 számú rendeletét, mely szerint a „Thanaton" dohauylugvu kivonatot ezután a dohány nagy árudákban 1300 grammos es 5 kilogrammos dobozokban áiu'ják es a gazdasági vagy kertészeti egyesületek által egyes magánfelek részére kiállított bizonyítvány mellett beszerezhetők Olvasták és tudomásul vették a l'öldmiv.üésügyi minisztériumnak a tejszövetkezetek érdekében közzétett azt az 'intézkedését, mely szerint a miniszter az országos tejgazdasági felügyelőséget utasította arra, hogy a szövetkezetekkel szemben gyakran'elkövetett csalások megakadályozása' céljából a hozza lorduló szövetkezeteknek ingyen szol áljon útmutatással. A zalaegerszegi polgármesteri hivatal megkeresésére a közgyűlés megbízta az elnökséget, hogy az egyesület külső kertje előtt az előiit jírdt". csináltassi meg, valamint a kile'é nyíló redőket alakittassa át az egyesületi háznál. Elnök hatásos beszéd kíséretében bemutatta a Nyitravármegyei gazdasági egyesületnek átiratát, melyben felszólítja, az egyesületet, hogy Károlyi Sándor g rófot, a magyar agráriusok vezérét, üdvözölje szemben azokkal a támadásokkal, amelveket a merkantil"éidekeket képviselő sajtó ellene a göncz.i választóihoz irt nyílt levele miatt, intezett. A közgvülés a/, átiratot, egyhangú helyesléssel fogadta s elhatározta, hogy a Koller István egyesületi alelnök altal fogalmazott következő, lelkes • Ijenzéssel fogadott üdvözlő iratot intézi Károlyi Sándor grófhoz: Nagy méltóságod ágrár politikai programmjának közzéte: elével, szabadelvű ós igazán a haza szegénységének ügyét egyformán szivén viselő és vezérlő munkásságában — a hazai sajtó egy része, — nemcsak igazságtalan és durva megtámadta tásbau részesítette Nagymellóságodat, hanem hazánk történelmének tanulságait és szent hagyományait is annyira a vérig és csontig ható séítésekk>1 illette, hogy ezzel szemben a Z ilav.ii megyei gazdasági egyesület a mai napon tartott, rendes közgyűlésén egyhangúlag, lelkesedéssel es odaadó tiszlelettel üdvözli Nagy méltóságodat, biztosit/a gazdaközönségünknek támogatáséi ól nemes fáradozásaiban ; kérve és kívánva, hogy a küzdelemben ezek a támadasek k próbált tetterejét ne lankaszszák, hanem megedzék, nehogy eléressék áz a cél, hogy a durvaságok elől kitérve, elveszítsük Nagyméltóságodban úttörő vezérünket és újra beálljon a régi tespedés, tehetetlenség és széthúzás gazdaközönségünkben, mely esetben könnyen martalékul esnék a legszivtelenebb kizsákmányolásnak." A közgyűlés tudomá^úl vette a földmivelésügyi miniszter ieirarát, melyben tudatja aa egyesülettel, hogy a csáktornyai elemi tanítóképző intézethez G\ulay Ká roly ga/dasági yandortanár helyett Abonyi Károly vándorszaktanárt osztotta be, akit egyúttal a vármegye területére a gazdasági vándortanári teendőknek az ellátásával is megbízott. Elnök bemutatta a földmivelésügyi minisztériumnak és a vármegye alispánjának átiratát a vármegyei lótenyésztés ügyében, Gruner Lajos egvesűleti tag indítva nyára elhatározta a közgyűlés, hogy a titkári hivatal által beszerezteti Koller István vármegyei lótenyésztési bizottsági elnöktől a Paliinban tartott bizottsági gyűlés jegyzőkönyvét s az ott foglaltaknak fi'yelembí vételével javaslatát ebben a kiváló fontosságú gazdasági kérdésben a legközelebbi egyesüle'i közgyűlésen állapítja rn-ig. Egyesületi elnök javaslatára a p>zs<jnyill. országos mezőgazdasági kiállítás hírom fóesop>rtiá u és P'dig az l. főcsoportba (élő állatok kiállítása) Elek Ernő és Tóth István, a II. főcsoportba (gazdasági termenyek kiállítása) Gruner Lajos és Czakó Bela, a III főcsoportbi (szőlé szet, borászat illetve kertészet és gyümölcs isíet.) Virius Vince és Wolff Izsó egyesületi 'agokat választotta az egyesület képviseletében azzal, hogy az egyesü'et titkárja mindenik c-oportnak hivatalból tagja s ezen h itározatáról az Országos Gazdasági Egyesületet értesíti. Egyesületi titkár jelenti, hogv az egyesületi kert jelenleg minden okszerű kezelé-r nélkülözés az egyesü et S évi átlagban 510 koron ít fizet reá. Tekintve, hogy a kertek a város belterületen vannak, ajiivja a kerteknek párcellázását Mig azonban az keresztül vine'ő volna, javasolja a kertek bérbead tsáf, amely uton mi itegy 680 korona évi bér volna elérhető. Ez ü,

ry rendezése vegett szűkebb körű bizottság kiküldését kéri. A közgyűlés a javaslat elfogadásával Deák Mihály II. alelnök elnöklete alatt Várhidy Lajos, Szűcs Dezső, Gruner Lajos, Königmayer János, Szily Dezső egyesületi tagokat és az egyesületi titkárt választotta be a szükebbkörü bizottságba. A közgyűlés örömmel vette tudomá'úl Szűcs Zsigmondnak, mint a Sümeghvidéki gazdakör elnökeitek, azt a jelentését, hogy a gazdakör szívesen elvállalja a zalaszentgróthi állatdijazás rendezését; határidőül a gazdakör által kijelelt szeptember 19-ét elfogadta és a tenyészdijazás céljaira a földmivelésügyi minisztérium adományából 300 koronát, a gazdasági egyesület pénztárából pedig 75 koronát utalványoz ki. A zalaegerszegi tenyészállat díjazás rendező bizottságába a közgyűlés Deák Mihály II. alelnök elnöklete alatt Várhidy Lajos, Szűcs Dezső, Krosetz Gyula egyesületi tagokat, Gálié Pál járást állatorvost ós ifj. Woigt Ede egyesületi titkárt választotta; egyuótal felhatalmazta — előterjesztésére — a titkárt, hogy a dijak adományozása végett az egyesület nevében a zalaegerszegi takarékpénztárakat keresse meg. Koller István egyesületi 1. alelnök bejelenti, hogy Weisei L. nagykaulzsai gépgyáros felkérte őt, hogy nevében a zalaegerszegi ter.yeszálla'dijjazás részére egy általa készített könnyű és a kisgazdák részére szerkesztett Sack-iendszerü ekét ajánljon tel. A közgyűlés YVeiser L. gé^átosnak, az egvesület tagjának, ezt az ajánlatát köszfcnette! fogadta, mitől őt a titkár utján levélileg értesíti. Csauády Gu íztáv egyesületi tag kéli a ^közgyűlést, ujon fel az egyesület a kereskedelemügyi miniszterhez a sertés trágya szállítási dijak leszáll itása érdekében. Megokolja indítványát arzal, hogy Keszthely vidékén istálló trágyát drága pénzen sera lehet kapni, pedig a szőlőt jó kar ban tartani es recons ruálni e nélkül nem lehet. Ezzel kapcsolatban Gruner Lajos és Elek Ernő egyesületi tagok indítványozzák, hogy ugyanebből a', alkalomból keresse meg az egyesület úgy a kereskedelemügyi minisztériumot, mint a déli vasút igazgatóságát az iránt, hogy tekintettel az idei szűk takarmány termésre, az abrak takarmányok es széna szállítások részére külön rendkívüli dijteteleket állapítson meg. A közgyűlés mindkét indítványt egyhangulaeg elfogadta es a kérvények elküldésével az elnökséget megbízta. A közgyűlés Pesfy Ferenc nagyrócsei tanítónak, aki a gyümölcsértékesítés! tanfolyamon vett részt, 40 korona segélyt szavazott meg. A vakokat gyámolitó országos egyesületbe a közgyűlés határozatát) rl a gazdasagi egyesület tagul bslápett. Előterjesz'ettók az Erdélyrészi Gazd nági Egyesület megkeresését az iránt, hogy a Zalaraegyei Gazdasági Egyesület oly irányban írjon fel a kereskedelemügy minisztériumhoz, iniszeriilt 10 kg. súlyú 400 km. távolságú, vagy pedig 10—20 kg. súlvu 200 km. távolságig szállítandó gyorsiru csomagok, továbbá 10 kg. súlyu|200 km. vagy 10—20 kg. súlyú 100 km. távolságig szállítandó közönséges gyorsáruk 50 filléres bélyeg felragasztásával — fuvarlevél nélkül — volnának feladhatók. A közgyűlés az indítványt elfogadta és ily ertelembjn tesz a miniszteihez előterjesztést. Baisvármegye gazdasági egyesületén k azon megkeresésére, hogy az egyesület tagjai csak oly képviselőre szavazzanak, aki az ágrár programmot magáévá teszi, a közgyűlés napi rendre tért; mert a politika működési programmjába nem taitozik. Végül Keszthely város birájának a közgyűlés a gyülésterem átengedésein köszönetét fejezve í ki, elnök a közgyűlést bezárta. Ipar- és kereskedelem. A részlet-üzlet. A vagyontalan kezdő, vagy aki az élet viharában hajótörést szenvedett és akinek újólag kell ekszisztenciát. alapítani; a kisiparos, aki műszaki segédeszközök nélkül a gyári ipar tömeges termelésével szemben nem versenyképes és végül a szegénysorsu család a iészletüzlet által ahhoz a lehetőséghez jutnak, hogy ipari tevékenységüket megalapíthatják és a szükséges tárgyakat megvehetik. Bárha a szükséglet, pillanatában nincsen elegendő kesz penzök, mégis kapnak gépeket, ház- es műhelyberendezesi tárgyakat és az ezért járó vetelösszegeketapránként utólag tizetik keiesetök egy részéből. A vétel e módja a vagyontalannak tagadhatatlanul nagy gazdasági áldás. Ha minden elad) tisztességesen járna el, a részletüzlet ezer meg eáer társadalmi bajt orvosolna. Ámde a legtöbb esetben az eladó csak az, áruin akar túladni és vajmi keveset törődik azzal, vájjon az üzlet a vevőre előnyös vagy gazdaságilag szükséges-e? Mindenek előtt drágán fizetteti meg magának a részletfizetés kedvezményét; számtalan ügynök segítségével felhasznalja azt az ingert, melyet a tárgyak könnyű megszerezheté.e a vagyontalanokra gyakorol. Magas árakon ráoktroálja olyanokra, kik alig keresik meg mindennapi kenyerüket. — Hiszen nein kerül semmibe, — bizonykodik az ügynök és csekélység néhány fillért hetenkint félre tenni — Az adás-vételi szerződés nyomtatott szövege alá lesz írva és néhány olaj nyomatú kép vagy egy értéktelen cifia tükör, vagy valamely más csekély értékű táigy bekeriil a szegenyes háztartásba. De csakhamar mutatkoznak a következmények. Egy részletet nem tart bd a vevő s az egész bátralevő összeg esedékessé válik. Beperelik a vevőt aránylag jelentékeny összegre, a peres összeg felszaporodik a pörköltségekkel és következik a végrehajtás. A vevő elveszti képeit, tükrét, gépét és azonfö'ül még csekély bútorzatát s vagyonát is. . . Igy jutnak tőnkre a részletüzlet által sokszor e<'ész néposztályok. Egész c-onó olyan erab.ii' tolakodott a reszletüzlathe, akik minddii lelki futdtlás nólkii! kiaknázzák a szegényebb sorsú néposztályok gazdasági gyenról. hogy. azzal a más-kkal szemben is, nem valt|i-e bc ajsjzá/át:? Es hogy kényelmesebb legyen, talán azt írj; ttodig neki is, amit énnekem ? Un praktikus ember aki nem csinál lelkiismereti dolgot az ilyenapióságokbel v ...e De én nem akarom tovább fárasztani az inasát. Felmeri tem: az Ígéretei további következményeitől és köszönete mondok eddigi szívességéért. Meg aztán tudja, ugy sinc már .sok üres. hely az albumomban, pedig még nagyoi sok kedves emberem van, akiknek szelelnék helye szorítani í. - * Mikoi idáig irt, letette a tollat és azon gondolkozott Jiógy ezt az utotsó mondatot ne huzza-e keresztül? - ' Hamar határozott. Úgyse hozzá való az az ember aki mással szemben is olyan igen udvarias. •"'•' Meghagyja, nem húzza keresztül. Már éppen le akarta zárni a levelet, mikor benyi tóttá szobalány és jelentette, hogy itt járt a levélhordi Ma csak kilenc levelező lapot hozott. Köztük volt a oiyosé is. Azt hagyta legutoljára. Ugy tett, mintha nem éidekelné és el sem olvast ácfdig, mig a többiekie nem válaszol. Néha m

;Kor m°g feledkezett magáról, önkénytelenül feleje nyúlt, de aztá barnái elkapta a kezét. Néha szét is tekintett, hogy ner latja-e valaki, pedig igen jói tudta, hogy egyedül van szóbában. .. Végre azt is. elolvasta. . Mint' a ki rösteli, hogy valakit ártatlanul meggya nu'sifŐU, bíbor pír futotta él az arcát és először is an gondolt, hogy ezt arrnsk a másiknak nem Írhatta. oröpamel kapta fel a 'ollat es miután az egés Igyelet. keresztül — kasul húzgálta, egy szép mosolygó női arccal ékesített levelezőlapra a következő röv választ n ta: Kedves barátom! Szombatra Ígért, látogatását, mamá.v.aL.közöltem Szívesen várjuk. Jolám.