Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)

1901-08-11 / 32. szám

Tűzoltó mulatság. A baki önkénytes tűzoltó testület f. hó 11-én a baki „Fülemüle" völgyben tánccal egybekötött nyári mulatságot rendez. Zalaegerszegről délután 27a órakor a mulatságra a tehervonatfal lehet kimenni, amelyhez ebből az alkalomból személykoc lkat is csatolnak. Felhívás. A zalaegerszegi iparos tanonc munkakiállítás vasárnap f. hó 11-én délelőtt 9 órakor fog megnyittatni; felkéri a testület elnöksége ezen kiállítás iránt érdeklődő nagy közönséget, hog/ azt az állami elemi iskolában megtekinteni szíveskedjék. A tejtermelők érdekében a földmivelésügyi m. kii. miniszter körrendeletben felhívja az összes l örvény hatóságokat, hógy figyelmeztessék az érdekelt gazdákat arra, hogy tejtermékeik értékesítése végeit valamely vállalkozóval szerződésre akarnak lépni, előbb forduljanak bizalommal i földmivelésügyi minisztérium országos tejgazdasági felügyeőségéhez, amely a szerződésre vonatkozó kimerítő táfékoz taták ingyen adja meg. Alapszabály jóváhagyás. A m. kir. belügyminíszer az alsólendvai korcsolyázó egylet alapszabályait a bemutatást záradékkal ellátta. Munkakiállitás. A keszthelyi ipartestület a hatósága alatt álló iparostanulók által készített ipartermékekből julius hó 28 ik napjától augusztus hó 4-lg terjedő nyolc napi határidőben munkakiáll'tást rendezett, mely az előző évi kiállításokat minden tekintetben fényesen felülmúl a. A kiállítást julius hó 28-án reggel 9 órakor Oppel Károly az ipartestület ér démdus elnöke nyitott i meg s nyele napon keresztül ugy a keszthelyi, valamint az. itt nyaraié vidéki közönség köréből is igen sokan tekintették meg. A kiállításon 20 különféle iparág volt képviselve. Résztvett a kiállításon 02 iparostól 83 iparostanuló 157 tárgygyal". Szép képet nyújtott a kiállításon az asztaloeípar 17 különféle szebbnél szebb munkával ; a géplakatos ipar 47 tárgygyal, a cipészipar 20 pár, a csizmadia 10 párral, a szabóipar 10 darabbal, a lakatos 4, a szíjgyártó 2, a szobatestő 5, a kovács fi tárgygyal a kőfaragó ipar két drb. síremlékkel stb. stb. A kiállítás augusztus hó 4-én délelőtt 11 órakor élt váget, amidőn Csathó Alajos ipariskolai igazgató, kit az ipartestület elöljárósága már tizedszer tisztelt meg az elnö ;i tiszttel, igen szép, tanulságos alkalmi beszédet tartott ugy a nagyszámban megjelent iparosokhoz, valamint a kiállításban résztvett iparostanulókhoz. A kiállítás bezárása után kiosztatták az elöljáróság által, a bíráló bizottság véleményezése alapján megállapított jutalomdijakat. Névváltoztatás. A m. kir. belügyminiszter Mujzer János karmácsi lakós, valamint kiekoriíi gyermekei nevének »Dömötör«-re kért átváltoztatását megengedte. Értesítés. A zalaegerszegi ipartestület nyári mulatságán elkezdett tekejáték folytatása f. hó 11 én d. u. 3 órakor a Baross ligetben lesz. A bala onfüredi fürdőt a lapunk szerkesztőségéhez beküldött névsor szerint julius hó 16 ig bezárólag 1510 vendég látogatta. Jógveres, villámütés. Tótszertmártonból értesítenek bennünket, hogy a hosszú százazság után végre f. hó 2-án megeredt az eső, de orkánszerii vihar előzte meg. A záporként szakadó esővel galambtojás nagyságú jég is esett, mely a község szőlő és kukorica termésének nagy részét megsemmisítette. Közben a villám is leütött Rezsek Márton gazda házába, azonban szerencsére nagyobb kárt nem okozott, csupán a szoba gerendájának egy részét hasította le. Állategészségügyi kimutatás vármegyénkben f. hó 4-én a hivatalos adatok alapján : lépfene: Balatonmagyaród 1 n., Gelse 1 u., Zebecske 1 u., Kékkút 1 u.; veszettség: Alsópáhok 1 u., Keszthely 1 u., Köveskália 1 u., rühkór: Badacsonytomaj 1 u.; sertésorbánc: Vallus 6 u., llafáp 3 u., lvapolcs 3 u., Mindszeutkállakisfaiud 4 u., sertésvész: Resznek 2 u., Szentgyörgyvölgye 1 u. Nagyrécse 4 u . Rigyácz 1 sz., Szepetnek 1 sz' Alsópáhok 2 u., Sármellek 11 u., Szentandrás 1 m, Szentgyörgyvára 2 m., VindornvalaK 4 u , Zalaszántó 5 u., Bánokszentgyönzy 8 t., Letenye 1 u., Pusztamagyaród 1 m., Csonkahegyhát 4 u., Kustánszeg 6 u., Milejegyházszeg 2 u., Nagylengyel 1 m., 2 u., Pálfiszeg 3 u., Rozsásszeg 3 u., Misefa 1 u., Padár 8 u., Zalaapáti 2 m., Hetyefó 5 u., Nyirád 1 m., Prága 8 u., Szőcz 12 u., Lesenczeistvánd 5 u., Boldogfa 4 u., Csatár 4 u., Döbréte 1 u., Gyürüs 7 u., Kemendollár 11 u., Söjtőr lm., Szepetk 4 u., Véged 1 m., Zalacsány 8 u., Nagykanizsa 7 u., Nyári vasúti menetrend. Érvényes május hó 1-től Zala-Egerszegröl indul: a) Bobára 5 ó. 54 p. reggel, 9 ó. 29 p. reggel, 4 ó. 12 p. délután ; b) Csáktornyára 4 ó. 59 p, reggel,5 ó. 52 p. délután. Zala-Egerszegre érkezik : a)' Bohóról 8 ó. 39 p. reggel, 5 ó. 45 p. délután, 9 ó. 47 p. este; b)Csáktornyáról 9 óra 15perckor reggel, 8 ó. 24 p. este. Helyi közlekedés Zala-Egerszeg és SzentIván között: Zala-Egerszegröl indul Szent-Ivómra 6 ó. 42 p. reggel, 11 ó. 42 p. délelőtt, 2 ó. 33 p. délután, 8 ó. 30 p. este. Zala-Egerszegre érkezik Szent-Ivánról: 8 ó. 05 p. reggel, 1 ó. 57 p. délután, 4 ó. 01 p. délután, 9, é. 47 p. este; Szent-Ivánról indul: a) Nagy-Kanizsa felé 5 ó. 55 p. reggel (vegyes vonat), 12 ó. 25 p. délután, 3 ó. 13 p. délután (gyorsvonat), 9 ó. 05 p. este, 2 ó. 21 p. éjjel ; b) Szombathely felé 7 ó. 22 p. reggel, 1 ó. 16 p. délután (gyorsvonat), 3 ó. 17 p. délután, 2 ó. 15 p. éjjel. Nagy-Kanizsáról a vegyes vonat Szent-Ivánra érkezik 7. ó. 2 p. este. Világtörténet 129. füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője dr Marcsali Henrik egyetemi tanár. Egy—egy kötet ára diszes félbőrkötésben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Írod. Int. Rt. Budapest, Vlil., Űllői-u: 18. sz) s minden hazai kövkereskedés ufján. írod Imi esemény van készülőben. Ar.ól van ugyanis tzó, hogy nemzeti irodalmunk összes elhunyt nagyjainak munkái egyöntetű, diszes kiadásban kerüljenek a magyar nemzet kezébe; egyöntetűen, díszesen és olcsón, 55 csinosan kötött, könnyen kezelhető kötetben. Balassától és Zrínyitől Arany Jánosig mindent magába foglal ez a kiadás, amit költői irod lmunk maradandó becsűt fölmutathat. De nemcsak költőink munkáit: Széchenyi István, Deák Ferenc, Kosuth Lajos, Kemény Zsigmond munkáinak legjavát is. A „Magyar Remekírók" .tehát nagy költőink és Íróink olyan kiadása lesz, a mi lyenre évtizedek óta vár a magyar nemzet és arra való, hogy olvassák, mert elhagyja azt, a mi másod-vagy har inadrangú, avagy a mi csupán a tudós kutatót érdekli. A régibb irók műveit iiodami értékeikhez és irodalomtörténeti jelentőségükhöz mért megválogatásban, az újkori irók (nevezetesen Arany, Vörösmarty, Petőfi, Tompa, Garay, Bajza, Czuczór, Vajda, Arany László, S-.igligeti, Madách, Reviczky, Csiky) műveit lehetőleg teljességükben, mindenesetre fóműveikkel fogja felölelni. A Frank- lin Társulat, mint e korszakos irodalmi vállalat kiadója, ezzel a vállalatával nagy meglepetést szerez a nemzetnek. Evek óta készül rá; egymás után szerezte m;g terve kiviteléhez jeles íróink mukáinak kiadói jogát, s most hogy Arany János müvei is tulajdonává lettek, siet annak megvalósításával s 55 tekintélyes szép kötetben egyesíti nemzetünk szellemi munkássága legjavának summáját, azzal a nagy gondossággal, melyet az ilyen tekintélyes vállalat megkövetel. Ezért az egyes írók mun káit leghivatottabjaink rendezik sajtó alá s látják el életrajzzal. Élükön Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Berzeviczy Albert, Kossuth Feienc, Eötvös Iiárolj, Rákosi Jenő j Lévay József, Vadnay Károly, Heinrich Gusztáv, üiedí | Frigyes, Badies Ferenc, stb Az eszme, mely a kiadó . társulatot e nagyjelentőségű vállalat közrebocsátásánál 'vezérli, az, hogy lehetővé tegye minden családnak a magyar nemzet jeles ős remek íróinak megszerzését ép ügy, a hogy a művelt, kiilfödön is a legszegényebb jövedelmű család is legelső sorban a nemzeti classikuspk birtokába jut. A kiadó Franklin-Társulat e nagyvállalat részletes programmját ősszel fogja közzétenni és ugyanakkor a kiadást megindítani. Kötelesságének tartja azonban már most, — a közönség saját érdekében.—a ügyeimet e korszakos vállalatra felhívni, hogy megtévesztések ellen megóvja. A hírlapokban ugyanis néhány nap óta „Képes remekírók könyvtára" czim alatt egy vállalat hirdettetik, melynek czime felreértésekre adhat alkal. inat. Ily félreértések vagy megtévesztések kikerülése véigett hangsúlyozni szükseges, hogy a magyar remekírók gyűjteménye kizárólag és csakis a Franklin Társulat kiadásában jelenhetik meg, mivel ez a társulat ez idő szerint a nagy magyar írók kiadási jogainak kizárólagos tulajdonosa. C S -A- IR, IST O lEC. Jj^gy légi utazás. — Fartasztikus történet. — A nyarat falusi birtokomon töltöm. Ebéd után rendesen a mehesbe megyek s ott a döngicsélő, zümmögő munkások között tartom délutáni sziesztámat. Itt van az olvasótermem is, mert a szolg.á'ó ide hozza a lapokat, miket a fővárosból küldenek utánam A minap a méhesben olvasgatva, egy francia lapban különös pályázat ötlött a szemembe. A pályázat igy szolt: „Százezer frank jutalomba részesül az. a ki Páris szomszédságából Surrenesből léghajón felszáll s mintán az Eifel-tornyot megkerülte, fél óra leforgása allatt Surrenesbe ismét visszatér." Amint ott a hárságyon hátamon heverészve el-elmeláztam azon, — hogy ejnye be jó volna ezt a hatalmas pályadíjat elkaparintani, — egy különös dolog ragadta meg a ügyelmemet. Az égboltozaton ugyanis óriási fekete pont jelent meg. Eleinte mint egy kiterjesztett szárnyú rendkívüli nagy sas közelitett, később mind nagyobb és nagyobb arányokat öltött. Már olyan nagy volt a madár, hogy szinte a fél látóhatárt befödte, midőn hirtelen erős zúgással és pöfögéssel lefelé ereszk dett. Most vettem csak észre, hogy amit én egy óriási arányú sasnak néztem, tulajdonképen nem más, mint egy fényes, ezüstös színű anyagból készült gépezet, acéi szárnyakkal, pöfögő kerekekkel, füstölgő kéménnyel. Alig ocsúdtam fel csodálkozásomból, midőn a gépezet előttem megállt, egy láthatatlan ajtaja felpattant s azon egv fehér vitorlavászonba öltözött tömzsi kis emberke lépett -ki. Sebes léptekkel közeledett felém. Én udvariasan szöktem fel hárságyomrol mig O balkezét vígan sapkája peremehez emelve szólt : —Gitfard Jerome vagyek, az „Aestiion" repülőgép feltalálója. Bocsánatot kérek, hogy ebédutáni pihenőjében háborgatom, de mint régi iskolatárs, erre jártamban azt gondoltam, hogy egy kis legi utazás Önnek sem lesz ártalmára. Ah. csakugyan ön az mr Giffard. Már emlékszem, együtt hallgattuk a párhi Sorbonneban Fueaiit, a kiváló fizikust. Ejnye-ejnye, beb jó emlékező tehetsége van, hogy nem felejteti el engem. — Csak gyorsati-gyorsan, nincs időnk a tereferéie Még egy kis elintézni valóm is van Párisban. Tessék beszállani a kupéba. E szavaknál már a kitárt ajtó felé lépett, mig én pár sort papírra vetve, melyben értesítettem enyéimet hollétemről, sietve mentem utána. Alig, hogy beléptem a pazar pompájú fülkébe, az ajtó láthatatlan kéz által hirtelen b csapódott és a gép nagy zakatolással megindult. A fülkét néhány villamos gömb világította meg csupán. Kerestem Giffaid barátomat, de a kupéban sehol sem tudtam felfedezni. Idegesen jáitam körül a szük helyiségben, midőn a jobb oldalon egy szőnyegajtót pillantottam meg. Felemeltem a függönyt s mögötte lépcsőzet állta utamat. Sietve szaladtam a lépcsőkön felfelé; hirtelen vakító fény csapódott szemeim közzé, mely szinte elkápráztatott. Körülöttem a fénylő azúr ég tündökölt, mig egy magaslaton, mely a hajók parancsnoki hídjához hasonlított, Giffard barátom mosolygos arcát pillantottam meg. Feléje siettem. — Nos kedves barátom, hogy van megelégedve a kilátással — szólt Giffard, mig karjának egy mozdulatával láthatólag más irányba terelte a repülő" gépet, — Pompás mr. Giffard, - szóltam a látványtól elkábultan — ön atalman lángész. Lepjen ide mellém, akkor lefelé is lá!hat. Felléptem az emelvényre, Giffard mellé. A látvány, mey szemeim ele tárult, leírhatatlan. Futó mezők, rohanó váiosok száguldtak el alattunk őrült gyorsasággal. Alig lehetett meg&üiöuböztetni egymástól s csak mint váitozó színfoltok, kínálkoztak szemeinknek. Giffaidra tekintettem. Elégült mosoly játszadozott ajka felett. Kezemét nyújtottam feléje s meghatottságtól remegő hangon kívántam szenreucsét mesés találmányához. Most kezdtem c^ak köiültekinteni az alkotmányon, a meiyen tartózkodtam. Szivalaku, alumínium bádog készítmény volt, melynek felső része ellaposodott s rácsozattal volt körül keiítve. Az egész egy hajófedélzet benyomását keltette Még a parancsnoki híd aem hiányzott rajta a fehérruhás Giffardai. Barátom tátva érdeklődésemet, magyarázni kezdte a repülőgép szerkezetét, — Jól tudod, kedves barátom — kezdé Giffaid, hogy a párisi-Sorbonnet elvégezve,szeiteszéledt nk, hogy kiki a maga utján boldoguljon. En mint gépész méruök egv nagy lyoni gépgyárba kerültem. Már fiatal koromban rendkívüli fogékonyságot tanúsítottam mindaz iránt, mi a lég hajózással összefügg óa az egyetemen is magán szorgal-inból so^at Í04I1I koztam az aeronauitikával. Mikor biztos állásban voltam, se hagytam abban e téren való kutatásaimat és végre sikerült ezt a gépozezetet konstruálnom. Az alkotmány, melyen most tartózkodunk, két alu minium bádogból készült léggömbből áll, melyek egyike jóval kisebb lévén, a nagyobbbikban foglal helvet. E kis gömbben van az emelő erőként szereplő hydiogénház elhelyezve E kis gömb ós a körülfogó- burkolat között í légüres tér van. Ha már most leszállani ó/jajtok, úgy egyszerűen megnyomom ezt a fogantyút, a sűrítő készü lék működésbe jő, a levegő betódul s a léggömb súlya ez által növekedvén az lassan leereszkedik. E szavakuál a jelzett fogantyún egyet csavarintott és a hűs légáramlat, mely alulról felfelé szállt, jelezte, hogy sülvédünk. A hajó szerkezetét, folytatta Giffaid — a hajó farán elhelyezett propeller csavar szolgáltatja, mig az oldatokon elhelyezett acel szárnyak az irányváltozást vannak hivatva szolgálni. Találmányom főfontossága abban rejlik, hogy a hajtóerőt mayán a gömbbön alkalmazom és nem ugy, mint az eddigi léghajósok, a kosáron. A kosarat, amit eddig nélkülözhetetlen alkatrésznek tartották, teljesen mellőzöm, jniután az alumínium burkolat, lehetővé teszi, hogy a gömb tetején tartózkodhassunk és alkalmazzuk gépeinket. Mo t könnyű súrlódást éreztem. Mintha a gép feneke valamihez dörzsölődött volna. Kérdőleg tekintettem Giffardi a. — Páris, végállomás, kiszállani! — szólt hivatalos komolysággal egy hang, mely egy szócsövön keresztül észrevétlen helyről nyilván a motor kezelőjétől eredt, — Nini, — szolt barátom — terefeiénk elűzte az utazás szokások unalmát, Majd: fülgén leszállva az emelvényről, karon tagadott es a már előbb meglett uton levezetett a kis fülkébe, honnan a szabadba léptünk. Rivalgó — hurráh — kiáltások fogadtak. Ezernyi ezer ember fogott körül bennünket és igyekezett a rendőri koidonon keresztül törni, hogy velünk kezet szoríthasson. Előttünk a francia mérnök zseniális megnyilatkozása az óiiás méretű Eifei torony emelkedett. Giffard nem fo,t iatta magába mosolygását, látva bámuló arcomat — Hogyan — szóltam barátomhoz,órámra tekintve — két óra alatt magyarországi birtokomról Parisba érkezni, hát lehetséges ez? Giffirdnak nem volt ideje kérdésemre válaszolhatni; mert egv küldöttség lépett eléje. — Igen, igen — szólt Giffaid —Önök a suresnesi verseny jury tagjai. Kérem rendelkezésökre állok. Ezzel koszom és intett nekem, nogy szálljunk ismét a repülő gépbe. Az ajtó becsapódott és mi Suresnes felé repültünk" Oit inngii-meilífdött az előbbi jelenet. Lelkes hangulata közönség tolongott a kordonokon kívül, harsány hurráh kiáltások hangzottak fel megél ke/.ésütikkor. A jury ünnepélyes komolysággal fogadott Az elnök kronométerét kezében tartva, olvasta fel xeod alom. A teritök legendája. A kereszténységnek az üldöztetések első szomorú, de nagyszerű korára emlékeztető évei tértek vissza mintegy « reformáció után, midőn az egvház a maga keblében hajtotta vegie uj reformját- Feltámadt újra a hit yégtelen ereje. A buditok, akik az uj világrészbe vitték fegyveriket, magukkal vitték a térítőkét is. Erről a népről, hódításukról szol a Nagv Képes