Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)

1901-08-04 / 31. szám

károk ellenében biztosítatlanul és a gazdálkodók sorsának nehezítésével jár. Az értékesítési viszonyokat nagyban előmoz­dítja a jó közlekedés. Erre nézve sürgősen volna a Balaton vidéken egy vasúti vonal kiépítése szük­séges; úthálózatunk kiépítése, a községi közleke­dési utak jobb karban tartása pedig vármegyénk minden vidékére nézve nagyon előnyös és kívá­natos tényezőt képez. A kisbirtokos osztály bol­dogítása — de az egész nemzetre nézve is — fölötte tontos tényezőt képez: a jó közigazgatás, az igazságos, gyors és olcsó törvénykezés. A költséges perlekedés és sok mászkálás jogos, vagy jogosnak vélt ügyekben számos kisgazdát már tönkre tett, idejét elrabolta és belőle egy kivándorlásra megérett elégedetlen embert csinált. Erre nézve a jövőben várhatunk némi változást, lia mind azon igyekezetek és Ígéretek teljesülni fognak, a melyekre a gazdaközönség józanabb része, már régóta vár. Hogy pedig a törpebirtokos és a gazdasági kézi munkálatokra utalt más kisember állandó keresletet, állandó munkát leljen nemcsak nyári világban, — hanem az egész éven át; — hogy jelenlegi csekély évi jövedelmében gyarapodva emberhez méltó sorsa legyen: szükséges, hogy vármegyénkben is a fölös munkás kezek a gaz­dasági mellékiparágak erélyesebb felkarolásánál állandó keresletet nyerjenek, — maga a kisem­ber gyengébb családtagjaival a házi iparűzésében otthon, téli világban, hasznos foglalkozást, sőt szórakozást leljen. A gazdasági mellékiparágak egész sorozata vármegyénkben még tetemesen fejleszthető anélkül, hogy munkáshiánytól kellene félnünk. Ez a nagy és középbirtok feladata. Előre kell tehát az államnak és á társada­lomnak azon fáradozni, hogy a kivándorlásra leg­inkább hajlandó néposztályok itthon foglalkozást, - kenyeret, megélhetési viszonyokat leljenek ; hogy magukat jól érezzék; ne hogy egy néhány lelketlen csábító szavai után felkerekedve, keserű szívvel hagyják el e hazát! Gruner Lajos. 1887. évi XXII. t, c. 110 § a ertelmében 30 napra köz­gyűlésnek kitűzése. 8. A képviselőtestületnek 2877/1900. számú hatá­rozatára Wapper Ignác felebbezése folytán Zalamegye közigazgatási bizottsága másodfokú határozatának elő­terjesztése. 9. Deutsch Ferenc és társainak felebbe/ése a városi tanácsnak a fapiac áthelyezése tárgyában hozott végzése ellen. A londoni kongresszos. Képviselőtestületi gyűlés. A városi képviselőtestület julius 29 én Csertán Károly alispánnak elnöklete aiatt gyűlést tartott, mely­nek egyetlen táigyát az üresfdesben levő városi végre­hajtói állásnak választás utján való betöltése képezte. Elnöklő alispán üdvözölvén a megjelent képviselő­ket, a tisztválasztó gyűlést, megnyitja s bizalmi téiüakul Preszler Gyula, Kovács László, dr. Grünwald Samu és Scharancz József képviselők választattak meg. Majd megalakittatott a kijelelő választmány, mely­ben tagokul az alispán maga részéről dr. Csák Károly és Ján Ferenc képviselőket kélte fel, a közgyűlés pedig Udvardy Ignác es Goldtinger János képviselőket vá­lasztotta be. A kijelelő választmány megalakítása után ennek működéséig elnöklő ali.pán a közgyűlést felfüggesztette. A kijelelő választmány műküdését befejezvén, einöklő alispán a felfüggesztett üiést íolytatolag megn ifja és bejelenti, hogy az üresedésben levő városi végrehajtói állasra heten pályáztak, akik közül a kijeleiő választmány első helyre Kanya Gyulát, masodiK l elyre Ungar Vilmost és harmadik helyre C-lazac Lajost jelelte ki a mivel névszerinti szavazas •.-.leoCföset necr ker.uk, felhívj i a kepviífciolcs.Ilidet, a \ au&ii asra. A képviselőtestület kozlelkiáltással egyhanguiag Kanya G)Uia kit. törvényszéki dijnokot, aki a bírósági vegieliajtoi vizsgalatot sikerrel letette, valas^íotta meg városi végrehajtónak a őt elnöklő alispán megválasztott végrehajtónak elnókileg kimondotta. A megválasztatt véglehajtó a képviselőtestületi ülés­ben az előirt hivatalos esküt letette. A közgyűlés Váihidy Lajos polgármester indítvá­ny ára köszönetét fejezte ki Cseitán Karoly alispánnak a közgyűlés partatlan vezetéseért. * * # A városi képviselőtestület f. hó 5-en delelőtt 10 órakor rendes közgyűlést tart a következő tárgysoio­zattal : 1. A város és ennek kezelése alatt áló összes alapok 1900. évi számadásainak előterjesztése és a községi pót­adó leírások ügyeben hatáiozathozatal. 2. A városi lakberszabályzat módosításának elő terjesztése. 3. Lányi Kálmán városi képvisető indítványának tárgyalása a köztisztasági szabályrendelet módosítása tárgyában. 4. Bérkocsi állomás létesítése ügyében előter­jesztés. 5. Weisz Izidor és társainak felebbezése a Deáktéi nyugati bejáratának elzárása ellen. 6. Az állami ménállomás ügyében előterjesztés. 7. A gyepmesteri telephez vezető ut kiszélesítésé­nek szükseges földrészlatek megvásárlása ügyében az Anglia fővárosában gyűltek össze a vikig minden részéből a tudós professzorok, hogy jelen korunk legnagyobb nyavalyájáról a tüdővészről értekezzenek. A legveszedelmesebb kór, melynek gyógykezelésénél mindezideig tehetetlennek bizonyult azoivo-i tudomány, pedig világhirü tanárok hosszú esztendőuet tö töttek a tüdovész tanulmányozása mellett, éjjeleket nappallá téve kutattak, vizsgálódtak, gondolkodtak, a né'kiil, hogy ko molyabb eredményeket ertek volna ei. Évekkel ezelőtt nagy volt az ölöm, az orvosi körök­ben, mert ugy vélték, hogy Ivoch Frigyes nemet profes­szornak csak ugyan sikerült fölfedeznie a>t a szérumot, melynek segélyével ártalmatlanná lehet tenni a tüdővósz bacillusait, ezeket, a parányi, szabad szemmel nem látható férgeket, melyek a szervezetet lassan őrlik, pusztítják, ronccsá teszik. A londoni kongresszuson sem eselt szó arról, hogy megtalálták már a tüdővész gyógyitásána k valódi módjai pedig mily epedve várja az emberiség ezt a nagyszabású, óriási jelentőségű fölfedezést, mely az ezer és ezer számú, szenvedő, beteg embereken volna hivatva segíteni. Az orvosi tudomány még tanácstalanul áll a tüdő vész gyógykeztlésével szemben ; tehát ha az alapbajt magát nem tudják még kellőleg orvosolni, praktikus módokat találtak ki, a fertőző betegség tovább terjedésé­nek megakadályozására. Ila már gyökeresen útját vágni nem lehet ennek a bajnak, tovább hurcolását, terjedését kell meggátolni. Hazánkban óriási arányokat öltött . e veszedelmes kor. A legeslegutóbbi időkig vajmi keveset tettek a tüdővész ellen. Igy nem csodálható, hogy évről évre nö­vekedett a ti'dőveszesek száma. A poi levegő, lelegzes fertőzött állatok utján teijedt e nyavalya. Keveset ügye­lünk a tisztaságra, mindenhova köpködtek a tüdővészesek és a baciMusok a betegszervezetből átszármaztak az egészséges tüdőbe, a melyet szintén megtámadott e betegség. Csak az ujabb időben tettek egy es más intézkedé­seket p tüdővész tovább terjedésének megakadályozásár a. A nyilvános helyeket köpőedenyekkel kellett ellátnia, a tisztaságra altalában nagyobb gondot fordítottak és szanatóriumok létesítését is elhatározták, a hol a tiidő­• vészesbetegek et kellő ápolásban részesitik és ezzel elő­segítik azt, hogy a beteg nem közlekedik annyira az egészséges szervezetű emberrel. Külföldön bezzeg óriási áldozatokat hoztak már a tüdővész terjedésének meggátlására: de a legnagyobb áldozit sem aldoz.it, ha ily veszedelmes fertőző gyorsan terjedő kórról van szó. Itt csak kötelesség teljesítésről lehet szólani, mindenki a saját érdekében is vigyáz, hogy a tüdővesz tovább ne tagadjon. Mivel orvosságot meg nem találta 1 föl e betegség gyógyítására, tisztán a védekezesre vagyunk utalva. Védekeznünk kell, a hogy csak lehet, e veszedelmes betegség ellen. A betegek ne járjanak szabadon, hanem kiilön legyenek az egészseges embertől, ü§j}eljiink nagyon a tisztasagra, ne köpködjünk mindenhova; dohos, büzhedi. levegőn ne tartózkodjunk; ha módunkban áll, minél többet legyünk a szabad friss levegőn. Magyarország szerül leginkább arra, hogy a tüdővés^ ellen kellőleg végekezzek, mert elszomorító a statisztikai mely szerint óriási mértékben szedi meg nálunk áldoza­tait a tüdővesz. Az egesz nemzetnek kell filléreit összeadni, hogj minél több egészséges fekvési! szanatórium létesülhessen, hol a szegény betgek ingyen legyenek kezelhetők; hisz ezzel nem embertársunkon segítünk kizárólag hanem ön magunkkal is jot teszünk, mert elejet vehetjük a a tüdovész rohamos gyors terjedésének. Már pedig a hol ily felette fontos dologról van szó, ott nem kell sajnálnunk a filléreket, mert azzil nem mondunk ugyan ujat, tudja jól mindegyikünk, hogy a/, egészség a legfőbb kincsünk és csak a beteg ember tudja igazán, hogy mily uagy értéke, van az egészségnek Egy nemzet (illésekből is milliókat teher össze, ha akar; tehát nem valami nagj áldozat, — inkább meg kötelesség, ha mindegyikünk felre tehető é? nélkülözhető lilléreit eme legnemesebb, legszebb ügynek javára r.da­kozza és elősegíti eges/següuk javulását, tüdő vészes bete­gek szeevedéseinck enyhítesét és szanatóriumok létesítését. A londoni kongresszus kimondotta, hogy' miként lehet védekeznünk e veszedelmes korral szemben : rajtunk múlik, hogy ehhez ragaszkodju k. dijakból 79 kor. 40 fill. Fizetési ivekből 3 kor. 30 fill. Ebadó és védjegv illetékek 276 kor. 80 fill., összesen 4.537 kor. 32 fiil. Tanügyi bevételek: a) elemi iskolaiak. Cielekvő tőkék kamataiból 1.484 Kor. 82 fill. b) Iparos tanonc­iskolaiuk: tandijakból 796 kor., iparengedélyek díjaiból 146 kor., államsegély 600 kor., ipirhágási bírságból 32 kor 1.574 kor. c) Kisdedovodaiak : tandíjból 824 kor. összes tanügyi bevétel 3.882 kor 82 Ml. B.) Rendkívüli bevételek: Községi pótlékból 76.371 kor. 41 fill. Haszonbérlőktől állami adó és megjei pót­adó teritmónv 162 kor. 30 fill. Ugyanezektől tüzbiztosi­tási téritmény 84 kor. 48 fill. Nyári kiülő helyek utáni illetékekből 41 kor. 86 fill. Átvonuló katonatisztek utáni szállái dijakból 103 kot. 52 fill. - 392 kor. 16 fill. Előre nem láthatókból befolyt 4 212 kor. 72 fill. Költségvetés keretén kívüli bevétel: állami bor- és husfogyasztasi adókból 1899 évi december hóra 2.566 kor. 56 hll. Fogyasztási adó után beszedési jutalék 1899. dec. hóra 132 k. 48 fill. Fizetési előlegek visszatérítéséből 1.828 kor. Katonai étkezesi dij téritmeuyból 15 kor. 12 tiíl. Átvonuló katonák után szállásdíj és vármegyei kár­talanítás. 1.818 kor. 04 fiil. Bankkölcsön íöilesztésének biz'ositására szolgálo jovödelmek feleslegéből 22.000 kor. Takarékpénztárakban ideiglenesen elhelyezett • hete­tekből kivétetett 96.116 kor. 51 fill. 124.476 ko.t. 71 fill. C.) Bankkölcsön törlesztésére lekötött jövödelmek-, I. Ingatlanok jövödelméböl: szántóföldek bére 855 kot. 94 hll., fiieladas és legeltetési dijak 1.596 kor. 94 fill., nagy gyakorlótér bére 2.938 kbr. 96 fid., legeltetési dijak szarva-marhák, lovak, sertések után 630 kor., gyümölcsfa csemetékből 6 kor., homokbánya bérből 20 kor Házak és épületek után-, a) városház alatti boltokbol 1.946 kor., b) tiaross-ligeti vendéglő bére 1600 kor., c) szénás pajta bére 320 kor., d) pénzügyi palota bére 6.400 kor. a) Bárány vendeglő- és boltokból 12.965 kor 02 fill., f) vágóhídi lakás 200 kor., g) laktanyabér a kincstártól 8.987 kor. 96 fill., h) varmjgyótől beszállá­soiási kártalanítás 22.527 kor. ?6 hll., i) téglagyár bére 2821 kor. 62 fill., 63.816 kor. 20 fill. II.) Javadalmakból: a) napi és heti vásári hely­pénz szedési jog bérlétéből 14.894 kor. 68 fill., b) vadá­szati jog bérlétéből 334 kor., c) bor- és husfogyasztasi pótadóból 4.802 kor. 58 fill., d) italmerési adó részese­désből 2.750 kor. 96 fill. 22.782. kor. 22 fill. ILI.) Közigazgatási illetékekből: a) termény- és állatmerési dijuk 79 kor. 20 hll., b) piaci gabona mérés dijbér. 251 kor. 25 fill., cj vágóhídi dijak 3 379 .or. 50 tiíl., 3.709 kor. 95 fill. Ü.) a) Epületek jövödelméböl: Kossuth Lajos utcai vendéglő bere 1 644 kor. b) Javadalmak: országos vásári jog haszonbére 7.447 kor. 32 fiil. 9.091 kor. 32 till Az'A., B., C., és D., alatti bevételek összegezve 31'.].295 kor. 64 fil-t. tesznek ki. II Kiadasok. A.) Rendes kiadások. Elöljárók fizetésére és mellék­járulékaira 33 690 kor. 76 fill., szolgaszemelyzet bérére és mellek járulekaira 13.115 kcr. 26 fiil. Irodaszerek és felszerelésekre 1.698 kor. 96 fill. Fűtés es világításra 513 kor. 34 till., Bútorokra 76 kor. Utazási költsegek es napi dijakra 3.766 kor. 92'till. Épületek és ingóságok jo kaiban tartására 7.737 kor. 98 till., Utcák es terek világításai a 6.164 kor. 06 nll. Setaterek lenn tartására 199 kor. 80 lili., Járdák fenntartására 1.819 kor 82 till. (lazdasági kiadásokra 7 kor. Tanügyi kiadások: a) elemi iskolaiak 10.738 kor . 53 fill., b) iparos tanonciskoláink 2.954 kor. 43 fill., c) kisdedovodaiak 1.914 kor. 05 till., d) főg"mnasiuraiak 3.750 kor. 19 357 kor 01 till. (s hozza jő i meg 1U.654 kor. 17 fill., hátralékban maradt összeg). Szegények tartására 5.678 kor, 80 fill., veep/esekre 5.874 kor. 91 fiil. B. Rendkívüli kiadásokra. Óvodai kő c-wi i tőke törlesztésére 133 kor. 86 nll., polgári iskola epiit^i kö'c<öu törlesztésere 941 kor. 38 fill., egyéb s alipoktól kölcsönvett újszegek kamatai 279 kor 01 lill 1354 kor. 28 fill. Városunk 1900 évi zárószámadása. Városunk 1900-ik évi záró számadását a képviselő testület a f. hó 5-én tartandó rendes közgyűlésében lógja tárgyalni. A közönség tájékoztatása végett a záró számadás főbb adatait a következőkben egybefoglalva adjuk. I. Bevételek A.) Rendes bevételek. Pénztái raárad vány 1899 végén 22 kor. 81 fiil. Telepedem dijak 55 kor. 68 fill. Marha­levelek kiadáta és átíratása után 2.139 kor. 28 fill. Adó­behajtási illetékekből 1.982 kor. 86 till., szewetkihordási Átmeneti kiadások (me/ő örök tuotésn.) 1.770 kcr. Előre nem látott kiadások 4.15 ) kor. 39 íi;l. Költségvetés keretén kívüliek re: Állami bor- ti i hus­fogyasztasi adóra 1899 dec. 2.566 kor 60 till., kezelők flzetese d.c-re 132 kor. 62 üli., fizetési előlegekre 1.828 kor., átvonuld katonák után étkezési díjra 15 kor. 12 till., átvonuld katonák után kifizetett kártalanítások 1.545 kor. 44 lilL, bankkölcsön törlesztésére szolgáló jüvödel­meknek B)-ból A)-ba átutalása 22.000 kor., takarékpénz­larakhoz az időközi feleslegekből ideiglenes gyümölcsöző betetekie 87.491 kor. 96 hll., szeszfogyasztási pótadó vtsszatérés egyeseknek 11 kor. 98 till., aggápoldai épület (ujpostahá/) építkezési költségeire 12,707 kor. 85 fill., Községi petadd visszatérítése 2,993 kor. 64 till., a régi ovoda epületnek ideiglenes iskolai épületté álalakitására 1.510 kor. Bankkölcsön törlesztésére 72 400 kor. Az 19UU. évi kiadásuk összege 313.183 kor. 50 fi'l., melyet a 313.295 kot. G1 fiU., bevételből levonván, pénztár­maradváoy 1900 decembe. végén 112 kor. 11 fill. Az 1900. évi zárószámadás alapján egybeállított vagyon kimutatás 1900 december végén: Vagyon : pénztármaijdváuy 112 kor. 14 fi'l., takarék­pér/.tau be'étben 55.483 kor. 63 till., zárószamadás szerinti bevehető követelesek 30,248 kor, 11 fill., kétes követelések 22.514 kor. 52 fill., kő/.biitokossági pénztár­tól követeles 919 kor., jóvödelmező ingatlanok 1,264.180 kor., nem jö.ödelmező ingatlanok 139.600 kor., jöyödel­tnező jogok 457.540 kor., jövedelmező értékpapírok 2.200 kor., nem jövödelmező értékpapírok 220.000 kor., jövedelmező ingóságok 7 208 kor. 20 fill., nem jövedel­mező ingóságok 1H, 153 kor. 10 till, 2,212.155 kor., 70 till.

Next

/
Thumbnails
Contents