Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)

1901-07-28 / 30. szám

Melléklet a „ZALAIHEGYE" 1901. évi30-ik számához. A keleti kereskedelmi akadémia, A keleti keieskedelmi akadémiának célja : gyakor ^ ati irányban oly egyéneket nevelni a magyar kereskedelemnek, akik majdan mint kereskedelmi tisztviselők és mint önálló kereskedők úgy általános, mint szakműveltségük és nyelvismereteik, valamint gyakorlati képzettségük szempontjából különösen a Kelettel való kereskedelmi összeköttetéseink előmozdítása körül a kor magasfoku igényeinek megfeleljenek; feladata továbbá az intézetnél a jelzett kereskedelmi szak- és nyelvismeretek elsejátitását olyanoknak is lehetővé tenni, akik a kereskedelmi tudományokban a továbbképzést óhajtják. Az intézet a vallás- és közoktatásügyi m, kir. miniszter fenhatóság.i alá tartozik, aki elvi jelentőségű kérdésekben a kereskedelemügyi m. kir. miniszterrel egyetértőleg jár el. A tananyag előadása két — szeptember elején kezdődő és junius utolján végződő — tanévet tölt be. Tantárgyak: a) nyelvek: a románnyelv, a szerb és bolgárnyelvek, a török nyelv, az új görögnyelv, az olasz nyelv, a francia és németnyelv; a francia- és németuyelv tanulása kötelező, a többi közül keltőé, melyet a jele'tek szabadon választhatnak. Az idegen nyelvek tanításának célja az illető nyelv gyakorlati elsajátítása, a kereskedelmi levelezés, a kereskedelmi- és egyébb szaktárgyak körébe vágó szóanyag. Szaktárgyak : kelet nép- és földrajza; vámügy és külkereskedelem, kapcsolatban a konzuli ügygyei és nemzetközi joggal ; közlekedéstan ; jogi encyclopedia, kapcsolatban a közjoggal és közigazgatási joggal; kereskedelmi és hitel- törvényhozás; közgazdaságtan és pénzügytan ; kereskedelmi szaktárgyakul kereskedelmi számtan és könyvvitel. Az oktatás kiegészítő részét teszik a tanu'mányi kirándulások illetve utazások a Kelette! való kereskedelmi forgalom szempontjából nevezetes ipari és keres kedeimi telepekre és a Keletre. Fzekben az utazásokban azok a hallgatók vesznek részt, akiknek előmenetele és magaviselete bizonyságot nyújt arra nézve, hogy az utazást ismereteik megfelelő gyarapítására sikerrel fogják felhasználni. A hallgatók rendesek és rendkívüliek. Rendes hallgatók azok, akik a felvétel alkalmával magukat az előirt tantárgyak hallgatására és a kolloquiumokban való részvételre kötelezik. Rendkívüli hallgatók azok, akik ismereteik kibővitése céljából egyes tantárgyakat kívánnak hallgatni. Rendes hallgatóknak az Jső évfolyamba azokat veszik tel, akik a felső kereskedelmi iskolai illetve a gymnasiumi, vagy reáliskolai érettségi vizsgálatot, sikerrel letették. A második évfolyamba rendes hallgatókul csak azokat veszik fel, kik az első óv minden tantárgyából megfelelnek. Rendkívüli hallgató mindenki lehet, akinek az általa választott tárgyak megértéséhez kellő előkép ettsége van. Tandíj egy évre 80 korona, melyet a rendes hallgatók előleges negyedévi részletekben űzetnek Rendkívüli hallgatók az általuk hallgatott tárgyak minden heti órája után tiz korona tandijat űzetnek negyedévenként előlegesen. Azok a rendes hallgatók, akik szegénységük alapján magukat, a tandíjfizetés alól felmentetni kívánják, ez iránt a behatáskor az intézet igazgatójához folyamodványt adnak be, melyhez az iskolai bizonyítványon kívül szegénységi bizonyítvány is csatolandó. A tanév végével úgy az I, mint a II. évfolyam hallgatói vizsgálatot tesznek. A jövő 1901/2. évre a beiratások szeptember 9. és 10-én vannak az intézetnek a Keieskedelmi és Iparkamara Alkotmány-utca 12 sz. a. levő palotája II. emeletén levő helyiségeiben. tatva, éljenek, hanem egyesüsülve, együtt működve. A naponta fejlődő gyári iparrat csak ugy vehetik fel a versenyt. A szövetkezetben való tömörülés nemcsak azért is előnyösebb, mert megmenti kisiparosainkat attól a gazdasági függéstől, melybe abban az esetben jutnának, ha mint bérmunkások, vonulnak be a gyárakba, hanem megmentik azt a csekély holmijukat is, amelyet annvi küzdés árán sikeiült valahogy megkuporgatniok. Kisiparosainknak ebben a kérdésben nem szabad sokat tétovázniok, mert minden perc, melyet elmulasztan ik, a. termelési magántőke ellen felveendő harc megkezdésében veszteség rájuk, nyereség a nagy tőkéseknek ! A biztos tönkremenés elől nincs menekülő ut

1 Ezt be kell látni mindenkinek. S aki mást Iliidet, az nem akarhat jót a kisiparosoknak, mert holmi szálló igékből megélni nem lehet. Nem szabad arra várni, mig a társadalmi intéző körök megmozdulnak, mert akkor már veszve van minden. Még egy telet megérni olyan állapotok között, mint a milyenek a mult télen voltak, az a kisiparosok teljes tönkremenését jelenti, mely ma sincs nagyon messze. Fontolják tehát meg kisiparosaink a szövetkezés eszméjét minél rövidebb idő alatt s álljanak ki a munkatérré, melyen eredmenyes munkát fognak végezni. Ehhez joguk van s a kormány bizonyára legjobb erejével támogatni fogja őket. Hegedűs miniszter a kisiparosokért Heged is Sándor kereskedemiigyi miniszter, a ol csak lehet, megíagadja az alkalmat. hogy a kisiparosok helyzetén javítson. Igy legutóbb a győri ipari szakiskola építésének szerződésében kifejezést adott eme humánus intencziójának, a miről a kereskedelmi és iparkamarát is értesítette. A leküldött leiratában többek közt ezeket mondja a miniszter : „Kikötöttem, hogy a vállalkozó tartozik köte lezeítséget vállalni az iránt, miszerint az összes munkákat egyenlő át esetén győri iparosokkal, meg pedig lehetőleg kisiparosokkal végezteti, a mi végből tartozik ezekkel való megállapodásait írásban a kötendő szerződéshez csatolni". Hivatalos-rovatAz. ipartörvény 27. §-a értelmében ezennel közhírré teszem, hogy Pitterman Károly kályhás mester által, az újváros u. 24. számú ház kertjében felállítandó agyag égető kemence telepengedélyének megadása tárgyában f. é\ i július hó 31-én d. e. 9 órakor a helyszínén tárgyalás fog tartatni a mely ideig az érdekeltek kifogásaikat írásban vagy a tárgyaláson szóval bejelentbetik. Zalaegerszegen, 1901. julius 26-án. Várhidy Lajos polgármester. lelyi, mcgyoi és vegyos hirok. Szombathelyi megyés püspöknek iránytadó körök d>\ István Vilmos domitió politi felszentelt püspököt, volt szombathelyi püspöki vikáriust s jelenlegi káptalani hel/nököt említik, akinek kinevezésea jövő hóban megtörténnék. — Városunk szülöttének ezen magas egyházi állásra való jutása mindnyájunk szivét őszinte öröméizettel töltheti el. A zalaegezszegi állami tisztviselők szűkebb bizottsága f. hó 20-án Kaszaházán dr. Fritz József alelnök elnöklete alatt gyűlést tartott, amelyen felolvasták a tisztviselői kongreszut előkészítő központi bizottságnak körlevelét, amelyben hivatalosan értesítette a vidéki bizottságok elnökeit, hogy a tisztviselők országos kongreszszusát szeptember hó 21—23-ik napjain tartják meg Budapesten; egyúttal felhívja az előkészítő bizottság a vidéki bizottságokat, hogyha eddig még nem csatlakoztak a központhoz, csatlakozásukat nyolc nap alatt jelentsék be és javaslataikat, valamint közleményeiket küldjék be. Az előkészítő bizottság felhívásának felolvasása után dr Fritz József alelnök lelkes szavakban fejtegette a tisztviselői kar mozgalmát, a jeienvoltakat összetartásra buzdította és kitartásra, melv mellett a móltányos ügy biztos győzelmet arathat. Az éljenzéssel fogadott beszed után a gyűlés kijelentette, hogy a kongresszus eszméjét melegen üdvözli, ahhoz készséggel hozzájárul; a kongresszusra tárgyalásul ajánlja az első gyűlésen megállapított s a többi városok tisztviselőihez . Iküldóff javaslatokat, ame lyeket a legtöbb helyen változatlanul elfogadtak ; megkeresi az előkészítő bizottságot, hogy- a kongresszus tárgysorozatát a vidéki városokba legalább 15 nappal a kongresszust megelőzőleg küldjék meg, hogy a vidék arról a kellő időben tájékozást szerezhessen; továbbá állapítsa meg az előkészítő bizottság, hogy a kongresz szuson mindegyik város az o^t levő állami tisztviselők számarányához képest hány küldöttel vehet részt, akik ott nemcsak tanácskozási, hanem egyúttal szavazási joggal is bírjanak s e tekintetben javasolja a gyűlés, hogy minden 30—30tisztviselő után egy—egy megbízott legyen küldhető; végiil a helybeli állami tisztviselők képviseletére a kongresszuson Odor Géza pénzügy igazgatót, Hangay Géza eidőtanáesost, dr. Fiitz József, Rohonczy István és llutich Sándor törvényszéki bírákat választotta meg s még a tanári karból fognak egyet választani, akinek személyére nézve, még végleg nem állapodhattak meg, mert a jelenvoítak közül egyiií sem volt hajland > a megtiszteltetést elfogadni. — Végül a gyűlés dr. Fritz József alelnöknek, aki városunkban a mozgalmat meg indította s aki oly buzgósággal fáradozik a tisztviselői kar igaza érdekeben, köszönetét és elismeresét nyilvánította 1 Adomány kulturális célra. A vallás és közoktatás, ügyi ra. kir. miniszter a muzeumok és könyvtárak főfelügyelőségének javaslata folytán a Balatoni Muzeum Egyesület részére 1901. évi államsegély cimén régészeti ásatásokra 600 koionát, természetrajzi gyűjtésekre pedig 500 koronát adományozott. Ügyészi kirendelés. A m. kir. igazságügy miniszter Rózsa Lőrinc letenyei járásbirósági aljegyzőt a nagykanizsai ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottul rendelte ki. Adomány. Özvegy Händler Istvánné zalaegeszegi lakós városunkból történt végleges elköltözködése alkal mával a város szegényei részére 60 koronát adományozott ; az összeget a rendőrség a szegények között kiosztotta. Eljegyzés. Háry Dezső hottói földbirtokos f. hó 21-én jegyet váltott Dervarics Gizellával, Dervarics János kozmadombjai földbirtokos kedves leányával. Tanárok áthelyezése. A kegyesrendüek tartomány főnöke a nagykauizsai főgymnasium tanári karából Bán Józsefet Kolozsvárra, Kása Istvánt Lévára helyezte ; helyöbe jönnek Mátyás József Rózsahegyről és Arendt Endrr Váczról. A zalaegerszegi karácsonyfa egylet sikerült nyái i mulatságát f. hó 21-én tartotta a Baross-ligeti vendéglőben. A mulatság összes bevétele 272 kor. 70 fill., kiadása 138 kor. volt s igy az égyesület javára tiszta jövödelmül 134 kor. 70 fill. esett. Felültizettek : özv. Szigethy Antalné 2 kor,, özv. dr. Mangin Károlyné 5 kor., özv. Kántor Pálné 3 kor., Matisz Lajos (Ságod) 2 kor., Zöllner Izidor. 40 tili., Köhler Ede 2 kor. 80 fill., Szalay László 80 üli., Krosetz István 2 kor., Krosetz Gyula 2 kor., dr. Czifrák János (Szombathely) 3 kor,, Varga Vilmos 80 tili., Károly József 40 fill., Halász Gusztáv 40 üli., Odor Géza 1 kor. 40 tili.. Morandini Tamás 3 kor. N. N. 1 kor. 20 fill., Námeth Géza 2 kor. 40 tili.; Bozy József 2 kor. 40 fill.. Vas Géza 2 kor. 40 fill., Udvardy Ignácné 5 kor., özv. Händler Istvánné 6 kor., Budai Károly 4 kor. Pénzügyi kinevezés. A m. kir. pénzügyminisztei Mérő Géza pusztatölcsányi lakost a zalaegerszegi kir. pénzügy igazgatósághoz pénzügyi fogalmazógyakornokká ideiglenes migőségben kinevezte. Köszönetnyilvánítás. A zalaegerszegi ipai testület elnöksege hálás köszönetét fejezi ki a Zalavármegyei tpénztár tek. igazgatóságának, amely szíves volt a beküldött és megvett sorsjegyeket ismét a testület íendelkezéséie bocsájtani. Egyúttal a fenti testület hálás köszönetet fejezi ki a zalaegerszegi tpénztár tek. igazgatóságának, amely szintén szives volt a beküldött sorsjegyeket megtartani. Zászlószentelés! ünnepélyét a nagykanizsai ipar testület Vécsey Zsigmond polgármester védnöksége és dr. Bentzik Ferencné zászlóanyasága mellett augusztus hó 5-én tartja; az ünnepély sorrendje: 1. Ébresztő a helybeli tűzoltó-egylet zenekara által. 2. Reggel 8 órakor gyülekezésa „Polgári Egylet" nagytermében. 3 Fél 9 órakor küldöttség menesztése a Védnök- és Zászlóanyához. 4. 9 órakor a Védnök és Zászlóanya fogadtatása a Polgári Egylet nagytermében. 5. Díszközgyűlés a Polgári Egylet nagytermeben. 6. Fél 10 ólakor diszfelvcnulás zenekar kiséret mellett, bevont zászlóval a Sugár-utun, Koronaherceg-utcán, Erzsébet-téren, Fő-utca és Beák Ferenc téren át a városi róm. kath. felső templom előtti térre. 7. 10 órakor Ünepi mise. Tartíja : Nith Norberth. Mise után Ünnepi beszéd. Tartja: Banekovich János. Ünnepi beszéd után az Irodalmi és Művészeti Kör dalardája fog közreműködni. 8. Ezt követi a szegbeverés. 9. 1 órakor társasebed a Polgári Egylet nagytermében. 10. Délután fel 3 órakoi gyülekezés a Polgár' Egylet nagytermében és a szegbeveres folytatása. 11. Este 8 órakor Zártkörű táncmulatság a Polgári Egyiet nagytermében 1 korona beléptidíj mellett. Erdészeti kinevezés. A földmívelésügyi m. kir. miniszter Lábos Eleket a zalaegerszegi állami erdőhivatalhoz erdésszé kinevezte. Tanügyi áthelyezés. A vállá?- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Bencsák Richard zayugróci állami polgári iskolai rendes tanitot a Csáktornyái polgári iskolához, Bzittner Maria lupényi állami eleini iskoI i i rendes tí-nitónőt a perlaki állami elemi iskolahoz, Qrozz Samu alsolendvai allami polgári iskolai rendes tanitot a za)ugróczi allami polgárt iskolához, Nétday Fere'uc szentadorjáni elemi iskolai tanítót a perlaki állami elemi iskoláhrz áthelyezte. Anyakönyvvezető kinevezése. A m. kir. belügyminiszter Vogel Józsefet a gelsei anyakönyvvezető kerületbe anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. Névmagyarosítás A m. kir. belügyminiszter Kaufmann Jenő es Rezső nagykanizsai lakosok vezeteknevének „Karczag*-xí., Weisz Ede es Ernő bucsuszentlászlói lakosok vezetóknevenek „ Várnai*-ra kórt átváltoztatásai megengedte. Hymen hir. Bich/erSama Zalabér és Bürgnek Ilonka Belovár jegyesek. Kerelem. Az ip ntestület elnöksége azon tisztelet teljes keresse! fordul a nagyérdemű közönséghez, hogy mindazok, akik a nyári mulatságra tévedesből meghívót nem kaptak s arra igényt tartanak, forduljanak a testület einöksegeliez. — Egyúttal keri a testület elnöksége a nagyérdemű közönségét, hogy a mennyiben a kisorsolandó nyeremeny tárgyakat egyedül adakozás utján óhaj'anánk összegyűjteni, — bármily csekély értékű adománnyal valóba i nemes célunk minél eredminye ebb megvalósításához f. evi augusztus hó t-ig hozzájárulni kegyeskedjenek. Gazdasági vandorlani/ó áthelyezése. A földmívelésügyi in. kir. miniszter a csáktornyai tanitóképezdéhez Abony Károly gazdasági vándor szaktanítót osztotta be és egyúttal vármegyénk területére a gazdasági vándortanitói teendőkkel megbízta. Ipar- és kereskedelem. A kisiparosok segítsége. Naponta égetőbb kérdéssé válik, hogy mit tegyenek kisiparosaink, hogy abból a zsákutcából, melybe őket a gyári ipar fejlődése sodorta, kijuthassanak. A kulturális műveltség haladásával a tömegek igénye és szükséglete mindig lépest tart. Ezeknek az igényeknek, mint tapasztalható, a kisipar mai formájában megtelelni nem tud, nx it nem áh rendelkezésére a nagybani termeléshez szük.e^e. toke. Szerény műhelyeibe a geptechnika legújabb vívmányait elhelyezni ntm tudj*; a kezi munka pedig a gépekkel nem veheti fel a verseny;. Kiveielt kepez a műipar, amely tisztán az emberi ízlés és ügyesség jiroduktuma. Oda kell tehát törekedniük kisiparosainknak, hogy minél nagyobb tőke birtokába juthassanak, melynek urai levén, megmenthetik magukat a bérrabszolgaságtól, melybe a nagygyáripar máskénpen jutlatja őket. Szemünk előtt vonul el a kisiparosok és egyáltalán a kis tőkével rendelkezők sorsának képe. Ismeretes tény, hogy mint vándorol a kisiparosoknak az a csekély vagyonocskája is, a mivel rendelkezik, a nagy tőkések kezébe. Először azon ?d túl, amit nem nagyon tart szükségesnek, bár volna más helye is. Utoljára — dobra kerül míihelyecskéje, kevés munkaeszközeivel odakerül az utcára, a gyárak kapuja elé, a melyen már bevándorolt mindene, csak munkaereje maiadt kivül. Elviszi azt is. Mit tehetne mást, élni csak kell ! Kisiparosainknak ez a Golgothája s hogy ezt el kerüljék, arra csak egyetlen egy mód van a szövetkezés! Termelő szövetkezeteket kell alakitaniok; össze kell tenniök, amivel biinak, maguk pedig álljanak be munkásoknak! Ne szétdarabolva, eg)mással őrületes versenyt foly-