Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)

1901-07-28 / 30. szám

XX. évfolyam Zala-Egerszeg, 1901. julius 28. 30. szám, i Előfizetési dij: Egész évre 8 Kor. Félévre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egy szám ára 20 fill. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 18 fill. többszöri hirdetésnél 14 fill. Nyilt-tér petit sora 24 fii. 1, « 85 i m A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bórmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el Kéziratok nem küldetnek visszza. „Z&lamegyei gazdasági egyesület", a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara", a megyei községi- és körjegyzők, a „K

a

itizsai és novai járási községi és körjegyzők egyleté"-nek, Valamint a ,,L'égrádi takarékpénztár és önsegélyző szövetkezet '-nek hivatalos közlönye. HVL egj elenik xhl inden. -vasázcm-aipá kivándorlás állapota cs a törpebirtokos tielyzeíe ZalavármGygében. ii. A törpebirtokos sorsával mrgismerkedvén, egyúttal megtaláltuk a kivándorlás okait is. Hogy ezen kivándorlás vármegyénkben az utolsó évtized folyamán hogyan alakult, azt a következőkben kívánjuk megismertetni, megjegyezvén, hogy ezen, járásonként összeállított ismertetés azoknak a hivatalos kimutatásoknak és jeleutéseknek az alapján készült, melyeket a járási főszolgabirák a vármegyei gazdasági egyesület felkérése folytán szívesek voltak az egylethez beküldeni. A zalaegerszegi járásból beérkezett jelentések szerint a kivándorlás ennek területéről igen csekély mérveket öltött az utolsó tiz év alatt, — a mennyiben csak Csatár községből költözött el Horvátszlavonországba 5 család, a melyekből egy család időközben visszajött. A sümegi járásból 33 egyén vándorolt ki az utóbbi tiz év alatt, a kik közül időközben visszajött 3. —A kivándorlás Északamerikába, Braziliába, Ausztria (Bécs) és Szlavóniába irányult és pedig kisbirtokos kivándorolt 10, iparos 16, munkás 17. A külföldön maradott egyének közül csupán 1 ember küldött gyümölcsöztetés végett haza pénzt; a többi ugy látszik állandóan letelepedett a külföldön. Hogy aránylag több iparos vándorolt ki ezen járásból, annak oka a kisipar pangásában rejlik. És ennek részben a közönség is az oka. Nem a helybeli iparosnál szerzi be ez már szükségletét, hanem jó részt az olcsóbb vásári bikkekkel látja el magát, melyet a kereskedők gyakran külföldről is hoznak be és az olcsóbb, tetszetős, de minőségileg meg rossz iparcikkekkel a helybeli kisipar megélhetését veszélyeztetik. — A verseny fenntartása szempont .fából pedig az a helybeli iparos ha még élni akar, kényszerítve van hasonló olcsó és éppen olyan rossz minőségű cikket előállítani, a mi megint csak a közönség rovására megyen. A keszthelyi járásban ujabban majdnem megszűnt a kivándorlás. Az 1890. évig kivándorolt 58 család, a melyek közül azóta 6 család visszajött. Ezen utóbbiak újból birtokot vettek és gazdálkodnak. A Horváthszlavoniába letelepedett Keszthely járás beliek rendezett viszonyok közt élnek és sorsukkal meg vannak elégedve. A jövőre nézve azonban ezen járásban a kivándorlást előmozdító különleges ok gyanánt azt a körülményt lehet betudni, hogy a Balaton magas vízállása folytán, circa 6—7 év óta, a járás egy részében a viz a legjobb takarmánytermő részeket elárasztotta, c melyből kifolyólag a gazdák óriási károkat szenvedtek. Ezen kisgazdák — a szőlő pusztulásával — amugyis károsítva — hajlandóságot éreznek a kivándorlásra, ha bajukon a jövőben segítve nem lesz. — Ezúttal megjegyezzük itten, hogy a Balaton magas vízállása a vármegye más részeire nézve is — nevezetesen a Zalavölgy alsó részeire — is az utóbbi időben ór i<lsi káró ív kai volt és a Zalafolyó kiáradásait közvetve okozta azzal, hogy a Balaton magas állása folytán a Kisbalatonba folyó Zala visszaárad és rengeteg sok és kitűnő réteket, legelőket mindinkább gyakrabban eláraszt. A Balaton vizének erőteljesebb levezetése fontos közgazdasági érdek, a melylyel sajnos vajmi keveset törődnek az illető körök A zalaszentgróthi járásban jelenleghasonlóképpan megszűnt, a kivándorlás, de ezelőtt 10 —15 évvel Horváth Szlavóniába irányult leginkább a szőlőkelpusztulása következtében. A tapolczai járásból leginkább a szőlők elpusztulása és a munkahiány miatt, az utolsó tiz évben mintegy 300 egyén távozott el Amerikába, de főleg Szlavóniába, részben a kecskeméti szőlötelepekre is. Annak idején voltak ágensek is e vidéken, kik a népet e kivándorlásra buzdították. Ujabban már csak ritkán indul még Amerikába egy-egy vállalkozó ember. Ezen már jelentékeny kivándorlásnak káros kövelkezményei is voltak, -- a mennyiben az utóbbi időben nagy számban felújított szőlők kezelése sok munkaerőt kívánván, más vidékekről kell most munkást behoz, i, a munkabér meg emelkedett. Mióta azonban a szŐIőmunkálatoknál állandó alkalmazást talál a törpebirtokos és napszámos, a kivándorlás szűnő félben van. Az Amerikába kivándorlottak sorsa nem lehet rossz, a mennyiben ezek már többször küldtek nevezetes pénz összegeket az itthon maradt családtagoknak. Ezen vidéken a különleges intézkedés akivándorlás teljes megszűntetésére és a kisember sorsának javulására nézve a Balatonparti vasút kiépítésében volna összpontosítva, mely vonal üzembevétele után a költséggel, értelemmel és sok fáradsággal felújított szőlők termékeinek értékesítése biztosítva volna, holott éppen e miatt ezen járásban jelenleg ez a legnagyobb panasz. Ha a vármegye közép járásaiban még szétnézünk, azt találjuk, hogy a kivándorlás ezekből aránylag a legcsekélyebb. Az úgynevezett ,.Göcsej" népe, a novai járásban mindaddig nem vándorol ki, mig erdei ki nem pusztulnak és mig a nép az erdei munkából, a fuvarozásból és csekély saját földjének jövedelméből megélhet, a mi részben azért is lehetséges, mert igényei még csekélyek. A föld ára is még olcsó, birtokot még itten lehet szerezni, a minek jele azon körülmény, hogy ide Yas- és Sopronmegyéből is jönnek földet vásárló földmivesek. Egy ízben történt egy csekély kivándorlási mozgalom Kishencse községből, de ennek különleges okai voltak ; mindösssze csak öt háznak lakói mentek el Szlavóniába. Nem titkolható el azonban — dacára az elmondott aráii' lag kedvező állásnak az az észrevétel, a mely szerint a Göcsejben működő fűrészmalmok és faipar vállalatok veszedelmesek lehelnek idővel azon esetben, ha az erdőtörvény 17. § a alá nem tartozó erdőket kipusztítják azelőtt, mig a közlekedési eszközök a mezőgazdasági termények jobb elszállítását és értékesítését nem biztosítják. A Göcsejbe tehát jobb utak kellenek. A pacsai járásból is történt néhány évvel ezelőtt kivándorlás Horváthszlavoniába, a midőn 20—22 család bírtokyásárlás végett a járás területéről elköltözött. A kivándorlók Belovár Kőrös megyébe mentek, hol magukat aránylag jól érzik és kerlveA „Zalamegye" tárcája. A konkürrens. Visszaszállnak gondolataim abba a kedves, nekem igen-igen kedves dunamenti városba, hol születtem. Mily édes, mily kedves gyermekkoii emlékek fü ződnek ósdi, apró házacskáidhoz, görbe, rendezetlen utcáidhoz. Azon helyen, a hol tél viz idején szánkómat vonszoltam nagy büszkén, - mert szebb volt, mint a többi gyermeké, — hogy aztán nagy sebesen leereszkedjem a völgybe, a honnét aztán kevesebb büszkeséggel, de annál véresebb orral tértem ismét haza. Ott azon a helyen, a domb tetején állott egy magányos ház, melyet a szorgos házi asszony nagyon ügyesen meszelt sárgára és fehérre. A ház jobbról-balról kerttel volt körülvéve és homlokzata előtt is egy sor dús lombozatú akácfa állt. E ház boldog lakói közt volt egy igen szép lány. Bizony Berta gyönyörű lány volt; magas, sugár termetű, hófehér arccal és koromfekete hajjal. Ha kézi munkával vagy könyvével ott tilt az ablaknál, az azt elborító virágok mögül bizony nagyon kedves látvány volt a szép leány. Ki tudja, hányan sétáltak el az ablak előtt azon reményben, hogy a lányka lagyogó pillantásával talál kozzanak. I)e a lány arca hideg és merev, közönyösen fogadja az epedő pillantásokat. Berta szive bevehetetlen, mint szülővárosának erős vára. Komáromról beszélek, melynek külvárosában — ma sem tudom, miért nevezik „Kuriá"-nak — lakott Berta szüleinél. Szerény viszonyok között nevelkedett fel a szép lánv ; a viruló hajadon r.em ismerte meg az élet örömeitImeayszer megtortent! Nagy esemény volt ez. Berta bálba ment. E városnak élénkségét, lüktető erejét a benne lakó nagyszámú katonaság adja meg. Valódi katona város ez. Farsang volt A leghíresebb mulatság ilyenkor a helyőrség altisztjeinek bálja, melyen azonban a főtisztek is nagyon jól szoktak mulatni. Ez az egyetlen alkalom, a midőn a katonaságtól különben elzáikózott polgári elem a hadfiakkal érintkezésbe jön, Ez volt forduló pontja Berta életének, mert e mulatságon jelen volt Császár Dezső is, ki hónapokon át kerülgette a lánykát, de nem férhetett hozzá. Berta ismerte az ifjút, hisz ott sétált el ablaka mellett többször is naponta. Dezső felhasználta az alkatra at, egész éjen át a szeretett lány körül forgolódott, mindent elkövetvén, hogy meghódítsa. Nagy vívmánnyal tért haza Dezső mégis e mulatságról, megnyerte a mama beleegyezését, hogy otthonukban meglátogathassa. Ki volt boldogabb Dezsőnél. A mit hónapok kon át epedve várt, azt elérte. Gyakrabban láthatta imádott lányát, beletekinthetett e hófehér, hidegnek látszó arcba. És Berta? Berta előtt uj világ nyílt. A csidos ifjú látogatásait szívesen fogadta, sőt később türelmetlenül várta azokat és hónapok multán a szende, édes lányka szive is melegen dobogott az ifjú felé. Császár Dezső megkérte a leány kezét. Elhatározta, hogy hazamegy falujába, ha kitölti katonaéveit. Ott boldogan fog élni az ő kis feleségéyel. A napok multak gyors egymásutánban; elérkezett a válás ideje. De fájdalmas is volt ez mindkét félre. A két szerelmes ezután is sürün érintkezett egymással levélileg. Egys/er nagyon szomorú levél jött Dezsőtől. Könyáztatott levél volt, melyben tudtul adja az imádott Iámnak, hogy szülei egész koraolvan ellenzik házasságukat; de ő nem hagyja annyiban, ő küzdeni fog, szüleit lefegyverzi, Berta az övé lesz . . . * * * Majdnem két évtized telt el azóta. Hosszú idő egy leány életében. Mennyi csalódás, fájdalom, bánat érte a nemes leányszivet ez idő alatt. Berta észrevette az ifjú tépelődését, látva a küzdelmet, malyet szerelem és gyermeki kötelesség vwtak kehiében, lemondó levelet irt a szeretett ifjúnak, enuek leveleit pedig felbontatlanul küldte vissza. Igy vonult vissza az élet zajától csendes otthonába; nagy bánatával, tomboló fájdalmával magába maradt, Berta nem ismert többé örömet, nem törődött ő már senkivel. Testvérei is lassan-lassan elszármaztak hazulról. , Egvedül maradt ő ahban a nagy tagas hazban, egyedül maradt édesapjával. Ennek a szép, fehérszakállú, mindig mosolygó arcú és áldott lelkű apának házvezetőnője, ápolója, mindene. Hosszú éveken át élt Berta igy, minden örömtol elzárkózottan ; de a sors még nagyobb csapást mért a sokat szenvedett lányra. Hosszú betegeskedés után meghalt édes apja. Moat már teljesen egyedül maradt. . . . A szomorú leánvt gyakran látogatták testvérei, hosszas rábeszélésüknek megvolt a foganatja, hozzájuk költözött a fővárosba ... Itt találjuk két évtized után a valamikor vakitó szépségű Bertát. A lelolyt. hosszú idő méiy nyomot hagyott rajta, de szép vonásait megtartotta. Bertának a megélhetésről kellett gondoskodnia. Egy, a munkásoktól sürün lakott vidéken, az Angyalföldön, Mai számiank:tio.z fél iv mell

elílet van csatolva.