Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)

1901-12-29 / 52. szám

1901 november 10. ZALAMEGYE 5 klasszikus irodaimnak ötvenöt testes kötetben, közel tizennyolcezer lapon : ez lesz a «Magyar Remekírók» könyvtára, amelynek tervrajzával a kiadó társasag : a Franklin irodalmi intézet most a magyar olvasó közönség elé lép. A tervezetből, amely valóban a legnagyobb szabasu, legszükségesebb, a legkiválóbb irodalmi vállalkozásról szól, kiemeljük a következőket: A könyvtár minden elhunyt nagy magyar iró minden nagy alkotását magában foglalja, s az egész munka valóban a magyar szellem kincsesháza lesz. A legnagyobbak : Petőfi, Arany, Tompa teljes, lehetőleg tökéletes, a leggondosabb — kiadásban jelennek meg ; többi remekíróink megválogatva, mindegyiktől mindaz, ami örökbecsű, aminek olvasása ma is művészi gyönyörűséggel és lelki haszonnal jár, mint a megalkotás idejében. •Szerencsés gondolat volt, hogy a gyűjteményes kiadás csak a valóban maradandót adja együtt az olvasónak. A századokon keresztül megszűrt ízlés, a fej lett esztetika összevállogatta minden Írótól mindazt, ami valóban nagy, s mindezt együtt találja a magyar közönség a Magyar Remekírókban. Ue többet is talál. Ugyancsak, akik az összeválogatás munkáját végezték, — első rangú szakemberek és írók, — művészi méltatást és irodalmi becsű életrajzot is irtak a müvekhez, s igy a munka nemcsak a magyar irodalom remekeinek teljes gyűjteménye les/., de egyszersmind a magyar irodalom legjobban megszerkesztett története, A gyűjtemény teljes lesz és hiánytalan : Balassátol Aranyig minden elhunyt magyar író műveit öszszefoglalja. A kiadó minden magyar remekíró kiadási jogát megszerezte, sőt a legtöbbjének egyediili kiadási jogát. Igy Arany János, Arany László, Vörösmarty Mihály, Tompa Mihály, Garay János, Bajza József, Czuczor Gergely, Kemény Zsigmond, Szigligeti Ede, Vajda János, csakis ebben a gyűjteményben jelenhetnek meg s más kiadónak munkáik kinyomatására joga nincsen. A Magyar Remekírók» köteteit minden egyes író pompás arcképe fogja díszíteni. Egyéb képek nem lesznek a gyűjteményes könyvtárban. Ez is szerenesés elhatározásnak mondható. Egyfelől kiadónak írót illusztraltatnia szinte lehetetlen. Nem a megrendelés, hanem az ihlet szüli a művészi alkotásokat. Évtizedeken, néha századokon keresztül a képzőművészet magamagától megteremti az irodalom művészi megtestesitését. Egy elhatározás erre azonban nem elegendő, a gyűjteményes kiadás pedig nem alkalmas forma. Olvasásra szánt, apró, kézben tartható könyvekben elvész a művészi illusztráció akkor is, ha azt már megteremtette a művészi alkotás . . . Hátha még nincs is meg ? . . . Még két névsort teszünk ide végezetül. A gyűjteményben együtt van irodalmunk minden kimagasló alakja: Arany János, Arany l.ászió, Bajza, Balassa, Berzsenyi, Csiky Gergely, Csokonai. Czuczor, Deák Ferenc, Eötvös, Fazekas, Garay, Gvadányi, Gyön gyössy, Kármán, Katona, Kazinczy, Kemény Zsigmond, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kossuth, Kölcsey, Madách, Mikes, Pázmány, Petőfi, Reviczky Gyula, Széchenyi, Szigligeti, Teleki László, Tompa, Vajda, Vörösmarty, Zrínyi, stb. Ez az egyik névsor. A másik névsor azoké az élő kitűnőségeké, akik a volt költők műveit kibocsátják, bevezetéssel, életrajzzal, méltatással, jegyzetekkel ellátják. Ezek : Atexander Bernát, B a dics Ferenc, Bánóczy József, Baycr József, Beöthy Zsolt, Berzeviczy Albert, Endrodi Sándor, Erdélyi Pál, Erődi Béla, Ferenczy Zoltán, Fraknói Vilmos, Gyulai Pál, Heinrich Gusztáv, Koroda Pál, Kossuth Ferenc, Kozma Andor, Lévay József, Ncgyessy László, Rákosi Jenő, Riedl Frigyes, Széchy Károly, Széli Kálmán, Váczi János, Vadnai Károly, Voinovich Géza, Zoltvány Irén. Mindegyikük azzal az iróval foglalkozik, a kit már előbb is tüzetes tanulmány tárgyává tett. Az eleven irodalom igy nyújtja az elhunytak halhatatlan műveit a magyar olvasónak. Az olvasó pedig —- hisszük — két kézzel kap azok után a méltó és valóban nemzeti szellemi kincsek után, amiket olyan rég-on állit. A kereskedelmi kör közgyűlése. A zalaegerszegi kereskedelmi kör f. hó 26-án tartotta dr. Graner Adolf elnök elnöklete alatt tisztújító közgyűlését A gyűlés a tagok nagy érdeklődése mellett folyt le. Az elnöki megnyitó után Balassa Benő titkár olvasta fel a választmány 1901 évi működését részletesen ismertető jelentését, a melyet rövid kivonatban a következőkben ismertetünk : kifejti a kereskedelmi kör társadalmi munkásságát, melyből kitűnik, hogy az egylet igazi képviselője a democratikus szellemnek, a társadalom minden rendű s rangú egyéne itt kellemes otthot talal ; az egylet hirdetője az egészséges közszellemnek, nem ismer válaszfalakat és a teljes egyenlőség elvét követve, igyekszik tagjai között a kölcsönös tiszteletet és becsülést biztosítani ; a tagok nagy része a kenyérkereseti harcban nehéz munkát végez, ezek munkaszüneti napokon megtalálják a gondjaikat elü/.ő szórakozást ; a vigalmi bizottság 4 izben rendezett theacstélyt, hol a tagok csaladja kellemes és fesztelen mulatságban vett részt; az egylet kulturális tekintetben hírlapok, szaklapok, modern könyvtár és a tanonciskola fentartásával elősegíti a művelődés fokozását, a kereskedelmi szaktudományok terjesztését, a tanonciskolához a magas állam 600 K, a városi képviselőtestület 600 K, a kereskedelmi és iparkamra 100 K és a zalaegerszegi takarékpénztár 20 Kával járultak hozzá; közgazdasági tekintetben az egylet minden alkalmat megragad, melylyel a kereskedőség vitális érdekeit istápolhatja ; az egyletnek ez idő szerint 125 tagja van, a mult évhez viszonyítva csökkenés mutatkozik, ami sajnálatos jelenség már azért is, mert tekintélyes kereskedő cégek lépnek ki az egyletből ; ha már a kereskedők annyira ragaszkodnak a <-Kereskedelmi kör* cimhez, akkor nekik morális kötelességük a zászló alatt megmaradni és az egyiet céljaiért küzdeni ; a kör beszerzett 1000 K értékben bútorzatot, 600 K könyveket, meghonosította a kézikönyvtárt, szóval : a viszonyokhoz képest megtette mindazt, mit a szerény eszközökkel a tagok kényelmének emelésére, az egylet társadalmi, kulturális és közgazdasági céljainak elérésére megtehetett. A titkári jelentést a közgyűlés általános helyesléssel tudomásul vette, az Éjybuzgó titkárnak elismerését és jegyzőkönyvi köszönetét nyilvánította. S a jelentést egész terjedelmében a közgyűlési-jegyzőkönyvbe felvétette. A napirend következő pontja volt a számvizsgábizottság jelentése, amely szerint az évi bevételek : 2700 K 40 f, a kiadások 2508 K-ra rúgtak; a pénztári kezelést helyesnek találván a közgyűlés, felmentvény ugy a számvizsgáló bizottság, mint pénztaros részére megadatott. Az 1902. évi költségvetés megállapítása utan következett a tisztújítás, mely Fischer László korelnöksége és dr. Vajda Manó körjegyzősége mellett a következő ersdménynyel ejtetett meg : Elnök: dr. Graner Adolf, alelnök Graner Géza, titkár Balassa Benő, ügyész dr. Jámbor Márton, háznagy dr. Rosenthal Jenő, másodháznagy dr. Csák Károly, panztáros Heinrich Lipót, könyvtáros Magyar Hermán, jegyzők Mondschein Samu és Berger József. Választmányi tagok: Boschán Ödön, Breisach Sámuel, Büchler Jakab, Dervarics Lajos, Deutsch Ferenc, Fangler Mihály, dr. Fürst Béla, Fischer László, dr. Hajós Ignác, dr. Halász Miksa, dr. Kaiser Emil, Morandini Tamás, Rosenberg Zsigmond, Schütz Sándor, Várhidy Lajos, Weinberger Jakab. Számvizsgálók: Garai Benő, Pataki Gusztáv és Steril Pal. Az eredmény kihirdetése után a gyűlés az elnök éltetésével véget ért. Helyi, megyei és vegyes hirek. Boldog Új évet kívánunk lapunk igen tisztelt előfizetőinek és nagyrabecsült munkatársainknak. Nagykanizsa város képviselőtestülete f. hó 21-én Vécsey Zsigmond polgármester elnöklésével rendkivüli közgyűlést tartott, amelyen a hercegi ingatlanoknak, valamint a temetők és sétatér kibővítésére szolgáló területeknek megvételét elhatározták. — Majd a polgármester indítványára a közgyűlés köszönetét fejezte ki a város iránt tanúsított jóindulatáért Battyány Strattmann Ödön hercegnők, valamint a hitbizomány főtisztviselőinek, akik közreműködtek, hogy a város rég táplált óhaja teljesedésbe ment; a varos háláját háromtagú küldöttség fogja a hercegnek tolmácsolni. Ugyancsak köszönetét fejezte ki a közgyűlés a város polgármesterének is ezen ügyben kifejtett sikeres fáradozásáért. — Folytatólag a közgyűlés tudomásul vette, hogy a város a kincstártól az állami boritaladót és husfogyasztási adót három évre évi 92.000 korona összegen megváltotta. — Több kisebb, külön kezelt alapnak a szcgényalaphoz való csatolásai elhatározták, mig a 813 K-ás Csengery alapot tőkésitik, mig 1000 K-ra növekszik s azután kamatait a nagykanizsai főgymnasium egy-egy szegénysorsu, szorgalmas tanulójának jutalmazására fordítják. A sümeghvidéki gazdakör f. hó 20-án igen látogatott közgyűlést tartott Szűcs Zsigmond elnök elnöklete alatt, aki a szép számban megjelent tagokat melegen üdzözólte; majd jelentést tett a Zalaszentgróton tartott állatkiállitasról s tudatta, hogy Tóth Lajos Zalamihályfáról a 10 K jutalomdijat, amit kiállított állatjával nyert, az egyesület rendelkezésére bocsátota s azt a pénztárba beutalta. — A föidmivelésügyi miniszternek az új tagosításra vonatkozó leirata felolvastatván, azt a közgyűlés a választmánynak azzal adta ki, hogy véleményét március 30-ig a miniszterhez terjeszsze be. — Talabér Károly jelentést tett a kör amerikai szőlőtelepéről, melyre nézve egyesek abbeli véleményüknek adtak kifejezést, hogy a kör azt szüntesse be, mert az állam oly mennyiségű ojtványt és vesszőt termel, hogy vele magánosok nem tudnak versenyezni. A yégeldöntést ebben az ügyben a közgyűlés a választmányra bizta. — Ezután Voigt Ede, az anyaegyesület titkára, a magyar gazdák országos biztosító szövetkezetét ismertette, utóbb pedig a tej szövetkezetekről tartott igen érdekes és szakszerű előadast, amelyért a köri közgyűlés neki köszönetét és elismerését nyilvánította. Keszthely város képviselőtestülete l hó 21-én rendkivüli közgyűlést tartott, amelyen elnöklő Nagy István városbíró kegyelettel emlékezett meg Weltner Jakab virilis képviselő elhunytáról. — A község altal kezelt alapítványi pénzeket a Keszthelyi és Keszthelyvidéki takarékpénztárban helyezik el. — A kiküldött bizottság javaslatára Strausz Miksának, a balatonparti vendéglők bérlőjének, három és félévre évenként 240U K bért engedtek el azzal, hogy a városnak jogában áll az időközben esetleg jelentkező jobb bérlőnek a bérletet kiadni. — Szekeres József adóügyi jegyző fizetését 1000 K-ra, lakpénzét 300 K-ra emelték. Az építendő Tapolcza — keszthelyi h. é. vasút közigazgatási bejárásához nagyobb számú bizottságot küldöttek ki. — A városbíró indítványára elhatározták, hogy az iparosok jótevőjének, Unterberger Ferencnek, volt házát emléktáblával jelelik meg s a jótevő arcképét a községház terme számára lefestetik. Vasúti orvos kinevezése. A m. kir. államvasutak igazgatósága dr. Thassy Gábor zalaegerszegi kórházi és törvényszéki orvost a Boba-Csáktornya h. e. vasút Zalaegerszeg-csömödéri szakaszara vasúti orvosnak nevezte ki. A Keszthelyvidéki gazdakör f. hó 19-én Keszthelyen Bogyay Máté köri elnök elnöklésével közgyűlést tartott, amelynek egyedüli tárgyát a lemondás folytán megüresedett köri titkári állasnak választás utján való betöltése képezte. A közgyűlés Czakó Béla lelépő titkárnak, aki 11 éven at viselte ebbeli tisztét a gazdakör közmegelégedésére, jegyzőkönyvvileg fejezte ki köszönetét és elismerését és a megüresedett titkári állásra dr. Dezsényi Árpád inditvánnyára Sztankovics János gazdasági intézeti tanárt választottak meg titkainak, mig a szénkénegraktár kezelésével a közgyűlés farkas Sebestyén gazdasági intézeti főkertészt bízta meg. Adomány. A zalaegerszegi nőegylet részére özv. dr Mangin Károlyné és özv. Handler Istvánné (SzentGothárd) úrhölgyek 10—10 koronát voltak szivesek adomanyozni, melyért halas köszönetét fejezi ki az egyesület elnöksége. Képviselőtestületi gyiilés. Sümegh város Pozsonyi József biró elnöklete alatt tartott gyűlésén a vásártér rendezésére vonatkozó tervezetet és költségvetést a képviselők elfogadták s annak kivitelével 1000 kor. költség erejéig az elöljáróságot megbízták. — A városi kőfejtő bérletét az eddigi bérlőkkel 3 évre meghoszszabbitották azzal, hogy a gyalogjárdák rendezéséhez a város bármely utcájába 5 K 60 fii.-ért tartoznak a bérlők a kő ölét szállítani. — A legelők átíratására vonatkozó nyilatkozatot a közgyűlés elfogadta; valamint némi módosítással elfogadtak a Pesti kereskedelmi Banknak a 80.000 K törlesztéses kölcsön felvételére vonatkozó ajánlatát is és a további tárgyalással a kiküldött bizottságot megbízták. — A városbírónak az 1901-ik évre vonatkozó, megvizsgált számadását a közmunkaadóról helybenhagytak. Pénzügyi áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Neszveda Béla nagybccskereki pénzügyi számellenőrt hasonminóségben a zalaegerszegi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez, Miksy János sásdi adóhivatali pénztárnokot hason minőségben a sümegi adóhivatalhoz helyezte át. Tanitói kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Hajabács Iván balatonfüredi állami felsőnépiskolái, továbbá Saucrmann Júlia és Lőtinczy Géza nagykanizsai allami polgári leányiskolái segéd tanítót illetve segéd tanítónőt a X-ik fizetési osztály harmadik fokozatába rendes tanítóvá illetve tanítónővé nevezte ki. A zalaegerszegi Karácsonyfa egyesület a ruhakiosztási ünnepséget f. hó 24-én, karácsony előestéjén d. u. 5 órakor tartotta az újovoda földszinti nagytermében, ahol két nagy, csinosan feldíszített karácsonyfa volt felállítva. A kiosztásnál jelen volt az egyesület választmánya és szép számú közönség. A kiosztást megelőzőleg dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, vármegyei tanfelügyelő, méltatta a nagy nap jelentőségét, köszönettel adózott a szegény gyermekek nevében az egyesület ügyeit intéző választmánynak buzgó működéseért, ajánlotta ezt az emberbaráti nemes intézményt a közönség hathatós támogatásába; a közvetlenség melegével elmondott beszéd nem egy hallgatónak szeméből csalt ki lcönyet. Ezután a választmány kiosztotta a szegény gyermekek közt a ruhát s emellett mindegyiket bőségesen ellátták kalácscsal, süteménynyel, almával és dióval. A zalaegerszegi kereskedő ifjak január hó 25-iki hangversenyének műsorát lapunk mai számához csatolt mellékleten veszik előfizerőink. Pénzügyi kinevezés. A zalaegerszegi penzügyigazgatósag Ujlaky Károly György felső kereskedelmi iskolát végzett alsólendvai lakost az elsólendvai kir. adóhivatalhoz díjtalan adóhivatali gyakornokká nevezte ki. Halálozás. Boldogfai Farkas I.ászló nyugalmazott vármegyei írnok f. hó 20-án virradóra hosszas szenvedés után 60 éves korában elhunyt. Béke poraira! A sümeghi kath. iskolaszéket Németh János plébános megalakította. A választó gyűlésen szép számmal gyűltek egybe a hívek s az iskolaszék tagjaivá Adorján Sándor, Eitner Zsigmond, Fűzik Gyula, Fekete József, Kis Antal, Németh Lajos, Pap József, Rédey Lajos, Sümeghi Tivadar és Tóth György városi polgárokat választották meg. Tanitói közgyűlés. A zalamegyei általános tanitói testület zalaegerszegi járásköre Kontor Mihály zalaegerszegi állami elemi iskolai nyugalmazott tanítónak 52 évi szolgálata megünneplése céljából 1902-ik évi január hó 4-én ^délelőtt 11 órakor az elemi iskola egyik termében rendkivüli közgyűlést tart, mely alkalomból a vallás- és közoktatásügyi miniszter elismerő nyilatkozatát az ünnepeltnek a vármegye kir. tanfelügyelője fogja átadni. Rendkivüli közgyűlést tartott az iparos ifjak önképző egyesülete BSdy József elnök elnöklete alatt f. hó 26-an az ipartestületi ház nagytermében szép számú közönség részvétele mellett. A közgyűlésen dr. Kele Antal ügyvéd helyesléssel találkozott beszédet tartott a boldogulás útjáról. E/.t követte a szavaló verseny; melyben Jakabfy Lajos, Práger Ödön, Havasi József, Miszory Béla, Stern Manó, Lendl Gyula egyleti