Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)
1901-12-22 / 51. szám
XX. évfolyam Zalaegerszeg, 1901. december 22. 51. szám társadalmi, közművelődési és gazdászati hetilap. A Kan Zalamegyei gazdasági egyesület , a Zalaegerszegi ügyvédi kamara , a megyei községi- és körjegyzők, izsai és novai járási községi- és körjegyzők egyleté -nek, valamint a Légrádi takarékpénztár és önsegé szövetkezet»-nek hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. isegélyző Karácsonykor. Kigyulladott Kelet egén a csodás fényli tüz ! A ragyogó tüzkéve, amely az elhagyatott, szegényes betlehemi istálló felett ég, széthinti áldásos sugarait az egész földtekére és mint a teremtés első hajnala, békét, boldogságot hirdet. Az igaz világosság felséges glóriája ez, amelyben az emberiség boldogságának örömtiize ég, lobog ! Az a csodás tüz, amely évezredeken keresztül borult az emberi elmére! Az a tüz, amelynek átható melege leolvasztá a kor hala dására vert nehéz békókat! Az a tüz, amely szétrepeszté a kemény burkolatot, amely alatt millió és millió sziv szorongva reszketett! Ezt a csodás fényt éles határvonalként húzta a Gondviselés keze az emberiség történetében ; mert egy új, egy szebb kor hajnalhasadását jelenti azét a korét, amelynek küszöbe lelett ezek a szavak ragyognak: hit, reriény és szeretet! Ezek képezik magasztos szimbólumát annak a kornak, amely a betlehemi fénynyel együtt születvén, forrásából: az örök szeretetből, az emberiség számára üdvöt hozó fényt meritett. Nem bolygó lidérclény ez, mely tévútra, süppedő ingoványba vezeti azokat, akik utána indulnak, hanem az igaz világosságnak mindent átható fénye ; amely, mint a szent hajdan tiizoszlopa, bevilágítja az ösvényt, amely az igéret földére vezet. És ebben rejlik csodás hatása a Betlehemből szétáradó fénynek, amelyet Isten keze gyújtott az emberiség mélységes éjszakájában, ameiylyel eltévedtünk az igazság útjáról. Valamint a kelő nap, felhágván a bércek meredek ormára, szétiizi fényével utolsó foszlányait is a sötétségnek, mely a sziklás ormokat lomhán megölte és életre késztet körülötte mindent, amit az álom zsibbasztó karja fogva tartott: úgy támadott Keleten is a szelid világosság, mely, mint a hajnal röpke sugára, fel nyitá az emberiség bágyadt, künytől nedves szempilláit és rideg, örömtelen szivében az igaz hit világát gyujtá meg. A mély álomból fölocsudott ember hálás tekintete a világosság felé irányul, mely szelid biztatással sugárzik reá. Szeme ég, szive hullámzik az örömtől s a túláradó érzelem kitör ajkain: «Örvend szivem és vigad nyelvem ; mert megismertetted velem az élet útjait; betöltesz engem örömmel!* S az ember, aki nem ismervén az Istent, azoknak szolgált, akik nem istenek : rátalált az igaz ösvényre, amelyen előtte vezérfényt az igaz hit világossága gyújtott. Remény! Te ég szülötte, hol voltát eddig? Talán mindenütt, csak az emberiség legnagyobb részének szivében nem; mert önkezével tépte ki azt az ember s oda dobta, mint hervadt virágot, a bálványok lábaihoz. De mint Noe hófehér galambja, a remény zöldelő olajfa-ágával: úgy jött közénk, áttörve évezredek homályát, a világosság fejedelme, akinek homlokán koronaként a betlehemi csodás fény ragyog, hogy meghozza a zaklatott emberi szivnek a remény drága ajándokát. Ember ! sokat kiizdöttél és csüo'íjedő szived ö o sokszor a kétségbeeséssel szállt kemény tusára; de eljött — megszánván nehéz sorsodat — az isteni Megváltó, hogy reményt csepegtessen elcsüggedt szivedbe ; oly reményt, amely megingathatlan alapja leend boldogságodnak 1 O a remény és ha Benne bizol, örök jutalmad () leszen! Az ó-világ romjai felett az égből alászállt szeretet forrasztá össze a köveket, hogy közös alapúi szolgáljanak egy új, minden izében megtisztult társadalomnak, amelyben az ember individuális jogait megillető helyét elfoglalhatja. Mert mi volt eddig a világ? Egy óriási börtön, amelyben a nép-milliók elfojtott nyögése hangzott ; ahol a nemes eszmékért hevült sziv dobogását elnyomta a rabszolgalánc szomorú zörgése és a léleknek szabad röptét lekötve tartotta a durva önkény parancsszava. Milliók egyért! Ez volt annak a szomorú kornak lealázó jelszava, mely a teremtés remekét megfosztá Istentől nyert méltóságától ; legszentebb érzelmeit lábbal tapodta és gúnynyal kacagta ki mindazt, amit az ész jónak, nemesnek itélt! Az erkölcs örök törvényeit, amelyeket isteni kéz irt az emberi sziv táblájára, kegyetlen kézzel iparkodott letörölni, hogy helyettük oly törvényeket diktáljon, amelyek porig lealázzák azt a homlokot, amelyen az istenség képmása ragyog. A büszke fejedelmi koronákon drága gyöngyként milliók könye reszketett s a királyi bibort, amely a zsarnokok tagjait födé, a leölt ártatlanok vére festé pirosra. A kormánypálca suhogó korbács volt, amelyhez ezrek átka és könye tapadt! De eljött az idők teljessége! Megkondult a lélekharang és rémes szava a tirannizmust kisérte sirjába. Ahova a sötétség szelleme temettetett, kilobbant felette az igaz világosság, amelynek fényénél felismeré az ember önmagát; tisztán érezte mindazt, aminek az elnyomatás napjaiban csak halvány sejtelmével birt. Az ember visszaadatott önmagának; visszaadatott a társadalomnak, amelyből száműzve volt, sőt mely eddig számára nem is létezett; és eltűnt minden, ami a lelkiismeret szabadsáA „Zalamegye" tárcája. Remekírók Képes Könyvtára. Amiről száz év előtt a magyar szellemi újjászületés megindítói ábrándoztak; amit Kazinczy nagy nyelv- és irodalomujitó harcaban, mint a művelődés legerősebb fegyverét és fokmérőjét dicsőitett: az emberi szellem remekalkotásainak gyűjteménye inie megvalósult. Megindult a Remekírók Képes Könyvtára, a magyar és a külföldi literatura mesterműveinek diszes köntösű, illusztrált kiadasa; megindult egyszerre hét kötettel, amely tartalmával és külső formájával egyszerre megragadó, mindeneknek tetsző-ízelítőt alkot a nagy vállalkozásból. Két kötet Petőfi, két kötet Kisfaludy Sándor, egy-egy kötet Shakspere, Molíere és Tóth Kálmán,; ezek bemutatói a hatalmas vállalatnak, mely meg akarja adni a magyarságnak a magyar és az idegen nemzetek nagy szellemeinek müveit: a magyar műveltség bibliáját. Irodalmunknak, szellemi életünknek régi nagy szükséglete ölt testet ezzel a vállalkozással. A művelt magyarság számára a világirodalom sok remeke bizonyos mértékben rejtett szellemi kincs Mert bár ismerik hírből, ismerik igen sokan szemelvényekből, vagy az egésznek olvasásából is, de nem ismerik olyan bensően, nem értik meg annyira minden részletében, ahogyan csak a nyelv intim ismerete, s elsősorban az anyanyelv közvetíti a nagy szellemnek minden titkait, A magyar klaszikusok mellett tehát elengedhetetlen a magyar műveltség táraban a legnagyobb idegen szellemek termékeinek méltó magyar kiadása is ; azoké, akik túlnőttek a maguk orszaganak, a maguk nyelvének határain s egész világnak váltak szellemi útmutatójává, gyönyörűségévé. Kiadó eddig még csak kísérletképpen sem nyúlt hozzá egy ilyetén vállalkozáshoz. Még a pusztán magyar remekíróknak egyöntetű kiadásával sem próbálkoztak meg, nem hogy lett volna bátorságuk a magj aiirodalmi kultura érdekében nagyobbat is tenni s a magyar remekek kiadását a külföldi szellemóriasok műveinek kiadásával párosítani. Épp ezért a LampelWodianer cég vállalkozása : jelentős tett, melyet egész jelentőségében az irodalomtörténet fog méltatni. Mert mit cselekedett a vállalat megindításával ez a kiadócég f Először adja egységes, ritka diszü kötetek alakjaban a remekírók műveinek impozáns gyűjteményét magyar nyelven, nagy művészek képeivel és a klasszikusok képmásával. Ezen a nagy jelentőségű eseményen kivül vájjon nem nagy dolog-e, hogy a Remekírók Képes Könyvtára alkalmat ad a magyar irodalom esztétikusainak uj munkák, uj tanulmányok és kommentárok megirasára, amiből a magyar irodalomtörténeti és kritikai irodalomnak támad nagy, talan korszakalkotó gyarapodása. És alkalmat ad a legjelesebb magyar műfordítóknak, hogy tehetségüknek erejét uj munkálkodással fejtsék ki irodalmunk gazdagítására ! Valóban alig lehetne igy előre számot adni róla, határozottan megértékelni azt a hatást, amelylyel egy Alexander Bernátnak, Beöthy Zsoltnak, Bánóczi Józsefnek, Rákosi Jenőnek, Palágyi Menyhértnek, Riedl Frigyesnek, Junitisnak (Zilahi Kiss Béla), stb. új, az eddigieknél is mélyebbre hatoló fejtegetései lesznek egész irodalmunkra és szellemi életünk fejlődésére. Mert a magyar esztétika és irodalomtörténet e leghíresebb művelői s velük más kiválóságok, pint Ábrányi Emil, Ambrus Zoltán, Angyal Dávid, Balassa József, Dóczi Lajos, Endrődi Sándor, ]<erenczi Zoltán," IIaraszt! Gyula, Hegedűs István, Hevesi Sándor, Kossuth Ferenc, Négyessy László, Szász Károly, Váczy János és Váradi Antal, irodalmunknak csupa kitűnősége, fogják bevezető tanulmánynyal és szövegmagyarázattal kisérni a Remekírók Képes Könyvtárának egyes köteteit, hogy ezzel is közelebb hozzak a nagy szellemek alkotásait a művelt magyar közönség lelkéhez, megadván neki a teljes megértés lehetőségét és gyönyörűségeit. Hogy pedig mindez milyen nagy fokán lesz az irodalmi értéknek, arra legbiztatóbb a vállalkozás szerkesztőjének, dr. Radó Antalnak, neve, aki mint poéta és műfordító, mint irodalmi essayista és mint szerkesztő, már eddig is országosan elismert nagy érdemeket szerzett irodalmunkban; ennek a könyvtárnak tervezetével, a kiváló munkatársak egész seregének összetoborzásával pedig a maga nagy képességének legnagyobb próbáját adta. Ilyen nagy és diszes gárdával indult meg a Remekírók Képes Könyvtára és gyönyörű eredeti diszes kötésű kötetekben a magyar- és a világirodalom legcsodálatosabb alkotásait fogja szétvinni az országba minden művelt magyar ember okulására és gyönyörűségére. Milyen felemelő gondolat, hogy a magyar család otthonában együtt lesz a legnagyobb magyar írók mellett a legnagyobb külföldi szellemek minden hires munkája. Ott lesz Petőfi mellett Byron és Heine, Berzsenyi mellett Musset és Leopardi, Madách mellett Goethe és Schiller, Katona mellett Shakspere, Molíere és a görög tragikusok, Vörösmarty mellett Homeros, Virgilius, Firdúszi és a Nicbelungének, ott lesz továbbá, a mire semmiféle külföldi hasonló vállalatban példa nincsen, az új Magyarország három megalkotója, gróf Széchenyi István, Kóssuth Lajos és Deák Ferenc s ezeken kivül sok más, akiket c helyütt mind felsorolni hosszadalmas volna. A Lampel-Wodianer cég azonban ilyen jelentős kulturális feladattal szemben még nagyobbra is szánta magát. Mig másutt, Németországban és Angliában, a nagy klasszikus kiadások hazájában, évtizedek teltek el, mig a remekírók illusztrált kiadására vállalkozó kiadó akadt: addig ez a cég mindjárt a remekírók ez első magyar kiadását a rajzoló fantázia mestermüveivel díszítette, hogy e tekintetben is teljes legyen a legnagyobb szellemi kincseknek ez a tára. Es valóban a mesterműveket kisérő illusztrációk megkétszerezik a remekírók könyvtárának értékét. Mert az illusztráció segítségére jön a fantáziának sa művész lelkének látásaval megmutatja nekünk azt, aminek elképzelésébe fantáziánk belefáradna. Oázis az illusztráció, amelyen elménk, lelkünk uj gyönyörűséget kap a nagy szellemek élvezése közben és uj erőt alkotásaik teljes megértésére. Melyikünk, a legműveltebb, a legerősebb Mai számunk 6 oldalra terjed.