Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)

1901-12-22 / 51. szám

XX. évfolyam Zalaegerszeg, 1901. december 22. 51. szám társadalmi, közművelődési és gazdászati hetilap. A Kan Zalamegyei gazdasági egyesület , a Zalaegerszegi ügyvédi kamara , a megyei községi- és körjegyzők, izsai és novai járási községi- és körjegyzők egyleté -nek, valamint a Légrádi takarékpénztár és önsegé szövetkezet»-nek hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. isegélyző Karácsonykor. Kigyulladott Kelet egén a csodás fényli tüz ! A ragyogó tüzkéve, amely az elhagyatott, szegényes betlehemi istálló felett ég, széthinti áldásos sugarait az egész földtekére és mint a teremtés első hajnala, békét, boldogságot hirdet. Az igaz világosság felséges glóriája ez, amelyben az emberiség boldogságának örömtiize ég, lobog ! Az a csodás tüz, amely évezredeken ke­resztül borult az emberi elmére! Az a tüz, amelynek átható melege leolvasztá a kor hala dására vert nehéz békókat! Az a tüz, amely szétrepeszté a kemény burkolatot, amely alatt millió és millió sziv szorongva reszketett! Ezt a csodás fényt éles határvonalként húzta a Gondviselés keze az emberiség törté­netében ; mert egy új, egy szebb kor hajnal­hasadását jelenti azét a korét, amelynek kü­szöbe lelett ezek a szavak ragyognak: hit, reriény és szeretet! Ezek képezik magasztos szimbólumát annak a kornak, amely a betlehemi fénynyel együtt születvén, forrásából: az örök szeretetből, az emberiség számára üdvöt hozó fényt meritett. Nem bolygó lidérclény ez, mely tévútra, süppedő ingoványba vezeti azokat, akik utána indulnak, hanem az igaz világosságnak mindent átható fénye ; amely, mint a szent hajdan tiiz­oszlopa, bevilágítja az ösvényt, amely az igéret földére vezet. És ebben rejlik csodás hatása a Betlehem­ből szétáradó fénynek, amelyet Isten keze gyúj­tott az emberiség mélységes éjszakájában, ameiy­lyel eltévedtünk az igazság útjáról. Valamint a kelő nap, felhágván a bércek meredek ormára, szétiizi fényével utolsó foszlá­nyait is a sötétségnek, mely a sziklás ormokat lomhán megölte és életre késztet körülötte mindent, amit az álom zsibbasztó karja fogva tartott: úgy támadott Keleten is a szelid vilá­gosság, mely, mint a hajnal röpke sugára, fel nyitá az emberiség bágyadt, künytől nedves szempilláit és rideg, örömtelen szivében az igaz hit világát gyujtá meg. A mély álomból fölocsudott ember hálás tekintete a világosság felé irányul, mely szelid biztatással sugárzik reá. Szeme ég, szive hul­lámzik az örömtől s a túláradó érzelem kitör ajkain: «Örvend szivem és vigad nyelvem ; mert megismertetted velem az élet útjait; betöltesz engem örömmel!* S az ember, aki nem ismer­vén az Istent, azoknak szolgált, akik nem iste­nek : rátalált az igaz ösvényre, amelyen előtte vezérfényt az igaz hit világossága gyújtott. Remény! Te ég szülötte, hol voltát eddig? Talán mindenütt, csak az emberiség legnagyobb részének szivében nem; mert önkezével tépte ki azt az ember s oda dobta, mint hervadt vi­rágot, a bálványok lábaihoz. De mint Noe hó­fehér galambja, a remény zöldelő olajfa-ágával: úgy jött közénk, áttörve évezredek homályát, a világosság fejedelme, akinek homlokán korona­ként a betlehemi csodás fény ragyog, hogy meghozza a zaklatott emberi szivnek a remény drága ajándokát. Ember ! sokat kiizdöttél és csüo'íjedő szived ö o sokszor a kétségbeeséssel szállt kemény tusára; de eljött — megszánván nehéz sorsodat — az isteni Megváltó, hogy reményt csepegtessen elcsüggedt szivedbe ; oly reményt, amely meg­ingathatlan alapja leend boldogságodnak 1 O a remény és ha Benne bizol, örök jutalmad () leszen! Az ó-világ romjai felett az égből alászállt szeretet forrasztá össze a köveket, hogy közös alapúi szolgáljanak egy új, minden izében meg­tisztult társadalomnak, amelyben az ember in­dividuális jogait megillető helyét elfoglalhatja. Mert mi volt eddig a világ? Egy óriási börtön, amelyben a nép-milliók elfojtott nyögése hang­zott ; ahol a nemes eszmékért hevült sziv do­bogását elnyomta a rabszolgalánc szomorú zör­gése és a léleknek szabad röptét lekötve tartotta a durva önkény parancsszava. Milliók egyért! Ez volt annak a szomorú kornak lealázó jelszava, mely a teremtés reme­két megfosztá Istentől nyert méltóságától ; leg­szentebb érzelmeit lábbal tapodta és gúnynyal kacagta ki mindazt, amit az ész jónak, nemes­nek itélt! Az erkölcs örök törvényeit, amelyeket isteni kéz irt az emberi sziv táblájára, kegyet­len kézzel iparkodott letörölni, hogy helyettük oly törvényeket diktáljon, amelyek porig lealáz­zák azt a homlokot, amelyen az istenség kép­mása ragyog. A büszke fejedelmi koronákon drága gyöngy­ként milliók könye reszketett s a királyi bibort, amely a zsarnokok tagjait födé, a leölt ártatla­nok vére festé pirosra. A kormánypálca suhogó korbács volt, amelyhez ezrek átka és könye tapadt! De eljött az idők teljessége! Megkondult a lélekharang és rémes szava a tirannizmust kisérte sirjába. Ahova a sötétség szelleme te­mettetett, kilobbant felette az igaz világosság, amelynek fényénél felismeré az ember önmagát; tisztán érezte mindazt, aminek az elnyomatás napjaiban csak halvány sejtelmével birt. Az ember visszaadatott önmagának; vissza­adatott a társadalomnak, amelyből száműzve volt, sőt mely eddig számára nem is létezett; és eltűnt minden, ami a lelkiismeret szabadsá­A „Zalamegye" tárcája. Remekírók Képes Könyvtára. Amiről száz év előtt a magyar szellemi újjászü­letés megindítói ábrándoztak; amit Kazinczy nagy nyelv- és irodalomujitó harcaban, mint a műve­lődés legerősebb fegyverét és fokmérőjét dicsőitett: az emberi szellem remekalkotásainak gyűjteménye inie megvalósult. Megindult a Remekírók Képes Könyvtára, a magyar és a külföldi literatura mesterműveinek di­szes köntösű, illusztrált kiadasa; megindult egyszerre hét kötettel, amely tartalmával és külső formájával egyszerre megragadó, mindeneknek tetsző-ízelítőt alkot a nagy vállalkozásból. Két kötet Petőfi, két kötet Kisfaludy Sándor, egy-egy kötet Shakspere, Molíere és Tóth Kálmán,; ezek bemutatói a hatalmas válla­latnak, mely meg akarja adni a magyarságnak a ma­gyar és az idegen nemzetek nagy szellemeinek müveit: a magyar műveltség bibliáját. Irodalmunknak, szellemi életünknek régi nagy szükséglete ölt testet ezzel a vállalkozással. A művelt magyarság számára a világirodalom sok remeke bizo­nyos mértékben rejtett szellemi kincs Mert bár isme­rik hírből, ismerik igen sokan szemelvényekből, vagy az egésznek olvasásából is, de nem ismerik olyan bensően, nem értik meg annyira minden részletében, ahogyan csak a nyelv intim ismerete, s elsősorban az anyanyelv közvetíti a nagy szellemnek minden titkait, A magyar klaszikusok mellett tehát elengedhetetlen a magyar műveltség táraban a legnagyobb idegen szellemek termékeinek méltó magyar kiadása is ; azoké, akik túlnőttek a maguk orszaganak, a maguk nyelvé­nek határain s egész világnak váltak szellemi útmuta­tójává, gyönyörűségévé. Kiadó eddig még csak kísérletképpen sem nyúlt hozzá egy ilyetén vállalkozáshoz. Még a pusztán ma­gyar remekíróknak egyöntetű kiadásával sem próbál­koztak meg, nem hogy lett volna bátorságuk a magj ai­irodalmi kultura érdekében nagyobbat is tenni s a magyar remekek kiadását a külföldi szellemóriasok műveinek kiadásával párosítani. Épp ezért a Lampel­Wodianer cég vállalkozása : jelentős tett, melyet egész jelentőségében az irodalomtörténet fog méltatni. Mert mit cselekedett a vállalat megindításával ez a kiadócég f Először adja egységes, ritka diszü kötetek alakjaban a remekírók műveinek impozáns gyűjteményét magyar nyelven, nagy művészek képei­vel és a klasszikusok képmásával. Ezen a nagy jelen­tőségű eseményen kivül vájjon nem nagy dolog-e, hogy a Remekírók Képes Könyvtára alkalmat ad a magyar irodalom esztétikusainak uj munkák, uj tanulmányok és kommentárok megirasára, amiből a magyar iroda­lomtörténeti és kritikai irodalomnak támad nagy, talan korszakalkotó gyarapodása. És alkalmat ad a legjele­sebb magyar műfordítóknak, hogy tehetségüknek ere­jét uj munkálkodással fejtsék ki irodalmunk gazdagí­tására ! Valóban alig lehetne igy előre számot adni róla, határozottan megértékelni azt a hatást, amelylyel egy Alexander Bernátnak, Beöthy Zsoltnak, Bánóczi József­nek, Rákosi Jenőnek, Palágyi Menyhértnek, Riedl Frigyesnek, Junitisnak (Zilahi Kiss Béla), stb. új, az eddigieknél is mélyebbre hatoló fejtegetései lesznek egész irodalmunkra és szellemi életünk fejlődésére. Mert a magyar esztétika és irodalomtörténet e leghí­resebb művelői s velük más kiválóságok, pint Ábrányi Emil, Ambrus Zoltán, Angyal Dávid, Balassa József, Dóczi Lajos, Endrődi Sándor, ]<erenczi Zoltán," IIaraszt! Gyula, Hegedűs István, Hevesi Sándor, Kossuth Ferenc, Négyessy László, Szász Károly, Váczy János és Váradi Antal, irodalmunknak csupa kitűnősége, fogják beve­zető tanulmánynyal és szövegmagyarázattal kisérni a Remekírók Képes Könyvtárának egyes köteteit, hogy ezzel is közelebb hozzak a nagy szellemek alkotásait a művelt magyar közönség lelkéhez, megadván neki a teljes megértés lehetőségét és gyönyörűségeit. Hogy pedig mindez milyen nagy fokán lesz az irodalmi értéknek, arra legbiztatóbb a vállalkozás szer­kesztőjének, dr. Radó Antalnak, neve, aki mint poéta és műfordító, mint irodalmi essayista és mint szer­kesztő, már eddig is országosan elismert nagy érde­meket szerzett irodalmunkban; ennek a könyvtárnak tervezetével, a kiváló munkatársak egész seregének összetoborzásával pedig a maga nagy képességének legnagyobb próbáját adta. Ilyen nagy és diszes gárdával indult meg a Re­mekírók Képes Könyvtára és gyönyörű eredeti diszes kötésű kötetekben a magyar- és a világirodalom leg­csodálatosabb alkotásait fogja szétvinni az országba minden művelt magyar ember okulására és gyönyörű­ségére. Milyen felemelő gondolat, hogy a magyar család otthonában együtt lesz a legnagyobb magyar írók mellett a legnagyobb külföldi szellemek minden hires munkája. Ott lesz Petőfi mellett Byron és Heine, Ber­zsenyi mellett Musset és Leopardi, Madách mellett Goethe és Schiller, Katona mellett Shakspere, Molíere és a görög tragikusok, Vörösmarty mellett Homeros, Virgilius, Firdúszi és a Nicbelungének, ott lesz továbbá, a mire semmiféle külföldi hasonló vállalatban példa nincsen, az új Magyarország három megalkotója, gróf Széchenyi István, Kóssuth Lajos és Deák Ferenc s ezeken kivül sok más, akiket c helyütt mind felsorolni hosszadalmas volna. A Lampel-Wodianer cég azonban ilyen jelentős kulturális feladattal szemben még nagyobbra is szánta magát. Mig másutt, Németországban és Angliában, a nagy klasszikus kiadások hazájában, évtizedek teltek el, mig a remekírók illusztrált kiadására vállalkozó kiadó akadt: addig ez a cég mindjárt a remekírók ez első magyar kiadását a rajzoló fantázia mestermüvei­vel díszítette, hogy e tekintetben is teljes legyen a legnagyobb szellemi kincseknek ez a tára. Es valóban a mesterműveket kisérő illusztrációk megkétszerezik a remekírók könyvtárának értékét. Mert az illusztráció segítségére jön a fantáziának sa művész lelkének látásaval megmutatja nekünk azt, aminek el­képzelésébe fantáziánk belefáradna. Oázis az illusztráció, amelyen elménk, lelkünk uj gyönyörűséget kap a nagy szellemek élvezése közben és uj erőt alkotásaik teljes megértésére. Melyikünk, a legműveltebb, a legerősebb Mai számunk 6 oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents