Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)
1901-12-15 / 50. szám
XX. évfolyam. Zalaegerszeg, 1901. december 15. 50. szám Előfizetési dij: Egész évre . . 8 korona. Fél évre ... 4 korona. Negyed évre . . 2 korona. Egy szám ára 20 fillér. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 18 fillér, többszöri hirdetésnél 14 fillér. Nyilttér petit sora 24 fillér. társadalmi, közművelődési és gazűászati hetilap. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem küldünk vissza. A «Zalamegyei gazdasági egyesület>, a ^Zalaegerszegi ügyvédi katnara», a megyei községi- és körjegyzők, a «Kanizsai és novai járási községi- és körjegyzők egyleté -nek, valamint a Légrádi takarékpénztár és önsegélyző szövetkezet»-nek hivatalos közlönye. Meljelenik minden vasárnap. Megyei rendes közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága decemberi rendes közgyűlését f. hó 9-én tartotta dr. Jankovich László gróf főispán elnöklésével a bizottsági taszépszámu részvétele mellett. Elnöklő főispán üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, az. ülést megnyitja s szomorú kötelességnek tett eleget, amidőn Skublics Jenő és Tolnay Tivadar bizottsági tagok elhunytát a közgyűlésnek bejelentette. A napirend előtt szót kért Barcza László bizotsági tag s megemlékezett a súlyos veszteségről, amely a vármegyét egyik köztiszteletben állt bizottsági tagjának, Skublics Jenőnek, gyászos elhunytával sújtotta, akiről csak hálával, kegyelettel és elismeréssel emlékezhetünk ; aki sokáig szolgálta a vármegyét, mint a Deák iskola egyik rokonszenves tagja, hű maradván politikai elveihez életének utolsó leheletéig; aki minden idejét cs erejét a közjóra irányozta; akinek helye sokáig üres marad a vármegye közgyűlési termében ; akit a legviharosabb gyűléseinken is nyugodt mérséklet, szenvedélytől ment higgadtság vezetett, menten minden legcsekélyebb személyes érdektől s csakis a közérdek szolgálatában állva; példa gyanánt állithatjuk az utókornak, mint kell a vármegyét önzetlenül, nemes lelkesedéssel szolgálni; végül indítványozta, hogy a közgyűlés a vármegye derék fiának érdemeit elismeréssel és kegyelettel iktassa közgyűlési jegyzőkönyvébe, elhunyta felett fejezze ki mély fájdalmát és részvetiratot intézzen hátramaradt családjához. A közgyűlés a mély meghatottsággal és a közvetlenség melegével elmondott s elhunyt jelesünket oly megkapó vonásokkal méltató beszédet általános helyesléssel fogadta s a tett indítványhoz egyhangu1 ag hozzájárult. Ugyancsak a napirend előtt szólalt fel Gaál Ödön bizottsági tag, felelevenítvén vármegyénknek egy régi, orvosolatlan sérelmét, hogy t. i. a muraközi r. kath. plébániák a zágrábi érsekség fennhatósága alá tartoznak, mely körülmény legfőbb gátul szolgál Muraköz magyarosításánál; az ügy történelmi részét tárgyalván, előadja, hogy először 1871-ben irt föl a vármegye Muraköznek a szombathelyi egyházmegyéhez való csatolasa tárgyában ; 1875-ben őfelsége el is rendelte ebben az ügyben a tárgyalásokat, de az azóta elmúlt negyed század alatt mi sem történt ebben a kiváló fontosságú ügyben ; jelzi, hogy az eddigi bajhoz egy még nagyobb veszedelem fog a közel jövőben járulni t. i. hogy a pápa a horvát egyházmegyében az ó-szláv nyelvnek a lithurgikában való használatát megengedvén, nagyon félő, hogy ez engedély foganatosítása mellett Muraköz kath. népe egészen elszlávosodik; végül indítványozta, hogy ennek az áldatlan állapotnak megszüntetése végett a vármegye törvényhatósága feliratilag keresse meg a miniszterelnököt, a vallás- és közoktatásügyi minisztert, valamint a képviselőházat abból a célból, hogy Muraköznek a szombathelyi egyházmegyéhez való csatolása céljából a már 1875-ben kiadott királyi engedély alapján a tárgyalás indittassék meg s a felirat támogatására a vármegye országgyűlési képviselői külön felkéressenek. A közgyűlés a tett indítványt egyhangú lelkesedéssel s általános zajos helyeslés közt elfogadta s a jelzett helyekre a felirat intézését elhatározta. Ezután áttért a közgyűlés a napirendre A közigazgatási bizottsági tagok s a központi választmányi tagok választása a törvény értelmében titkos szavazással történik; a közgyűlés határozata értelmében mind két bizottság tagjaira egszerre történt a szavazás, azonban két szavazatszedő küldött ségnek közreműködése mellett; az egyik küldöttségnek Szűcs Dezső elnöklete alatt Forster Elek és Glazer Sándor, a másik küldöttségnek Zakáll Henrich elnöklete alatt Tóth István és Bosnyák Géza voltak tagjai s a szavazás tartamara elnök a gyűlést felfüggesztette. A szavazás befejeztével elnök a felfüggesztett gyűlést folytatólag megnyitotta s a tárgysorozat értelmében első sorban is ez egyes bizottságokat alakította meg; a megalakított bizottságok névsorát lapunk más helyén közöljük. A vármegyei számvevőség előterjesztésére az 1902. évre szükséglendő katonabeszállásoéási pótadót a közgyűlés a ház- és házosztályadónál 3 4/ 1 0°/ 0-ban, a többi adónemnél 4 4/ 1 0°/ 0-ban, a vármegyei vasúti pótadót pedig 2 8/ 1 0%"t> a n allapitotta meg. A keszthely-tapolczai h. é. vasútra a megszavazott 160.000 K kiutalását s amennyiben nevezett vasút a Keszthely-balatonszentgyörgyi vasutat átvenné, az itt levő 30.000 K névértékű törzsrészvénynek ugyanannyi eltöbbségi törzsrészvénynyel való kicserélését a közgyűlés elhatározta azzal, hogy mig a convertálásra az általános pénzügyi helyzet kedvező nem lesz, a közgyűlés feliratilag a belügyminiszter engedélyét kéri ahhoz, hogy a vármegye a szükséges öszeget a közös árvatárból vehesse föl 4°/ 0 : kamat és 2% tőketörlesztés mellett kölcsön. A Balaton-tavi gőzhajózási részvénytársaság további segélyez.ésc tárgyában kötött és beterjesztett szerződést a közgyűlés jóváhagyta. A vármegyei tiszti nyugdijintézeti valaszmány javaslatára a közgyűlés módosította a 19. §-t olykép, hogy ha valamely tisztviselőnek nyugdijánál az 1878. előtti időből szolgálati évei beszámíttatnak, akkor az. illető tisztviselő ezen többlet után is tartozik egyszer s mindenkorra a 4°/ 0-° s járulékot fizetni; a 3 §-t pedig olykép módosította a közgyűlés, hogy a nyugdijalapba befolyó összes befizetéseknek felhasználható a 90%-ka s csak 10% tőkésítendő. Zalamegye, s a Belovár, Kőrös és Varascl megyék közt elvonuló határrendezése tárgyában kiküldött vegyes bizottság eljárásáról felvett jegyzőkönyvet a közgyűlés helyeslőleg tudomásul vette, a benne foglalt javaslathoz képest intézkedik a közgyűlés, bogy r a határ tartós jelekkel p. o. jegenyefákkal jeleitessék s a felmerülő költségek fedezése végett a kormány s a kiigazítás iránt az illetékes telekkönyvi hivatal megkerestetik. A közgyűlés tudomásul vette, hogy a belügyminiszter a vármegyének a pisztoly, forgó pisztoly és a hozzájuk való töltények forgalomba hozatala tárgyában hozott határozatát nem hagyta jóva. A kereskedelemügyi miniszter vármegyénk területére a községi munkás-segély alapok támogatására ujabban 3.000 K-t adonyozván, a szóban forgó összeget a közgyűlés a varmegye szegényebb községei között osztotta fel a mezőbizottsági tagoktól beérkezett javaslatok alapján. A közgyűlés részéről jóváhagyást nyertek : a cso paki és ukki körjegyző fizetésének felemelése,« baksagyőrtai körjegyzőségben segédjegyzői állás rendszeresítése, a sármelléki körjegyzőséghez tartozó községek szervezési szabályrendeletének módosítása, Nagykanizsán az újonnan épült házaknak pótadómentessége, Csátornyán községi pótadó törlése, Muracsányban behajthatatlanná vált földhaszonberek törlése, Tapolczán villamvilágitás létesítése, Szentgrótpolgárvárosban a körjegyzői lak és iroda felépítése, Csehiben a korcsmaház átalakítása, községi ingatlannak és a község tulajdonát képező regálé kártalanítási kötvények elidegenítése, Aíessesgyörókon községi ingatlan bérbeadása, Pola községben tenyész apaállatok beszerzési költségeinek kivetése, Csopakon a korcsmának bérbeadása, Szentliszlón a községi iskola államosítása, Budafán a helyiérdekű vasút segélyezése, Szilvágyon ingatlan elidegenítése, Csáfordon a tanítói fizetéshez leendő hozzájárulás, Csaktoi-nyán a vásári rendtartásról alkotott szabályA „Zalamegye" tárcája. A gyermek-asszony. Magda haza jött az iskolából. Nagykönyvét s csomagját oda csapta valamelyik sarokba, aztán nagy vígan kiszökött a kertbe. Mama, mama! Hol vagy? .... Nini, itt a bizonyítványom, nem buktam meg. De hogy bukott, hisz fényes bizonyítványa van most is, mint mindenkor. A mama örömmel nézte a lánya ügyességét, szorgalmát bizonyító okmányt. Öröme azonban csakhamar elmúlt és arca komoly lón, mikor hirtelen fölpillantott. Az eleven, pajzán leány ismét a biccegö bérest utanozta. — Magda, Magda ! szólal meg a mama energikus feddő hangja, hát még mindig nem hagysz fel csintalanságaiddal, rossz, tréfáiddal te gonosz leány ?! .. Már nem vagy gyermek. Tudod, hogy jövő héten töltöd be 16-ik életévedet. Mas leányok ilyenkor máiférjhez mennek. A Magda hol mosolyogva, hol komolyan hallgatta édes anya prédikációját. — A mama folytatta : — Figyelj szavaimra. Magda ! Te is férjhez fogsz menni, — ugy nézz reám, — Még pedig nem is; oly sokara. Igen, te férjhez fogsz menni. Magdát egyszerre elfogta a nevetés a mama e kijelentéseire, Ugrált, táncolt, tapsolt. Majd oda állt az édes anyja elé szólván : — Ne mondd ! Nem tréfálsz mama ? férjhez megyek ? Hisz ez nagyszerű lesz ! . . . Tehát nem járok tovább iskolába ? Hogy pukkadnak majd a leányok : Janka, Lenke és a többi. Ők görnyednek az iskola padban, nekem meg férjem lesz, valóságos férjem. Főzök, sütök, aztán eljárunk szinhazba, bálba, nemde ? Örömében majd elfeledte mégkérdezni, hogy tulajonképen ki is lesz az a férj ? A kit a mama kiszemelt Magda férjének, az nem volt más, mint Kenderes Béla, a ki már évek óla járt el a családhoz és megkérte a kis Magda kezét. Tehát a «jó Béla bácsi,» a hogy a Magda a már deresedő világfit szokta nevezni, a jövendő férj, ki száz meg száz mókát, bohóságot talált ki a leányka mulatozására, a kinek aztán megtépdeste borzas bajszát. Milyen jó ember ez a Béla bácsi I Kiveszi az iskolából és viszi magával a kis Magdát világot látni. Hogy fogja Magda hálából Béla ur bajuszát tépdesni! Igy lett az iskolás lányból asszony, Asszony ? Milyen asszony is lehet egy lő éves gyerekből ? Kedves emlékeit, tan játékszereit is elvitte magával a nászútra. Hatha unatkoznék a hosszú uton. — Mikor Magda visszatért, volt is mit mesélnie. Amit eddig csak az iskolás könyvekből ismert, most mindent valóságban látott. Béla boldog volt. A kis asszonyka vigan forgolódott a háztartásban. A jó mamától megtanult mindent, a mit a háztartásban tudnia kell. Ha színházba, hangversenyre mentek, Magda arca sugárzott a végtelen örömtől, boldogságtól. Mily édes és gyönyörteljes érzés, hogy neki nem parancsol se a papa, se a mama, de még a vastag szemüvegű intézeti igazgatónő sem. Pedig az nagy szó ! Mert io-az is, mennyi gyötrelmet és keserűséget szerzett neki ez a szigorú néni, — minden lánykának esküdött ellensége ! Naoy sor ez bizony. Most már Magda rendelkezik, parancsol. Igen, korlátlanul szabad akarata van. Kivánjan ő bármit, megteszi a «jó Béla bácsi , — vagyis, hogy is mondja csak. — az ő jó férje. Igy multak az esztendők, Magda most már 20 éves. Barátnői közül alig ment egyik-másik férjhez. Magda még mindig gyermekes naivsággal fogta fel házasságát. A férj most nagyon el volt foglalva sok oldalú vállalatával, csak keveset volt otthon. A sok munkában kimerült. A haja rohamosan szürkülni kezdett. Egész lénye átváltozott, bágyadtabb lett, elveszítette ruganyosságát, üdeségét. Keveset jártak társaságokba, szórakozó helyekre; a férj jobban kedvelte a csendes otthont. Egyszer nagy beteg lett Béla. Hetekig nyomta az ágyat. A jó asszonyka meg hűségesen gondozta, ápolta. Mikor ismét felépült a beteg, az orvos egészsége teljes helyreállítására egy kies üdülőhelyre küldte. Az erdőszélen, poétikus helyen vettek lakást. Mily végtcleu boldog volt ismét Magda. Az asszonyka gyönyiirü feslett virággá vált, szépségével, egyszerűségével elbájolta az egész nyaraló közönséget. Valami jótékonysági láncvigalmat rendezett a telep ifjúsága. Magda is megjelent azon férjével. A kettőjük közötti óriási ellentét szembeötlő volt. Az aszszonyka viruló szépsége a természet megújhodását, a ragyogó fenséges szép tavaszt, a férj a csendes, melankolikus, haldokló, bágyadt őszt jelképezte. Egész sereg epedő férfi vette körül Magdát. Magdának uj volt ez az állapot, tetszett is neki nagyon. Milyen sok bolondot is beszélnek a férfiak : szépségről, szerelemről. Hat ilyen is van? Csak egy férfi volt a sok között, ki nem beszélt szerelemről. Egy szőke bajszú sápadt arcú ifjú, egy fiatal ügyvéd Pedig mily különös; ettől inkább elhallgatta volna azt a sok szépet. Mai számunk 6 oldalra terjed.
