Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)

1901-07-21 / 29. szám

Melléklet a „ZALABEGYE" 1901. évi 29-ik számához. állapotának elbírálása, szóval a hygienicus viszonyok ellenőrzése végett évente többször meglátogatni, megvizsgálni; s a járás orvosnak pedig kötelessége évente legalább egyszer a fenti rendeletek végrehajtását ellenőrizni. A járási, kör vagy községi orvosok a kisdedóvodáknál és menedékházaknál tapasztalt hiányokról a kir. tanfelügyelőnek vagy felügyelő bizottságnak, az iskoláknál tapasztalt hiányokról pedig az ebő fokú- egészségügyi hatóságnak jelentés tenni tartoznak. Ezen rendelet a főszolgabíróknak és városok polgármestereinek mint első fo.ku hatóságoknak, tiszti,,kör és községi orvosoknak, a j. főszolgabirák utján a járások területén levő összes községi elöljáróságoknak, továbbá az állami iskolai gondnokságoknak, községi és felekezeti iskolaszékeknek, végül a kisdedóvodák és gyermekmenedékházak felügyelő bizottságainak míheztartás.és az egészségügyi intézkedéseknek már a szünidőben előkészítése czéljából kiadatik. Az állami iskolák gondnokságai, a községi és felekezeti iskolák iskolaszékei, végül a kisdedovodák és állandó gyermekmenedékházak felügyelő bizottságai felhivatnak, hogy ezen végzést a felsorolt intézéteknél működő tanítókkal, tanítónőkkel, illetve óvónőkkel tudomás és miheztartás céljából, a legközelebbi gondnoksági, iskolaszéki, illetve felügyelő bizottsági ülésen tüzetesen közöljék.' Elvárja a közigazgatási bizottság érdekeltektől, hogy a felsorolt intézkedéseket, a helyi viszonyok figyelembevételével, a lehetséghez képest végrehajtani fogják. A közigazgatási bízottság ezen végzés kapcsán külön is megkeresi az összes egyházi főhatóságokat, hogy a hatóságuk alatti iskolaszékeket ezen intézkedések pontos végrehajtására felhívják. Adóügy. Odor Géza pénzügyi tandcsocs, kir. pénzügy igazgató a közigazgatási bizot'ság julius liari gyűléséhez a következő féléves jelentést terjesztette le : Az összes egyenes adók kivetése a hadineutességi dij és a fegyveradó kivételével — ez utóbbiakra nézve a határidő még nem járt le — befejeztetett. A kivetés eredményének összesítése úgv a pénzügyminisztérium, valamint a kir, adóhivatalokkal közöltetett. A közvetlenül lerovandó illetékek kiszabás körül nagyobb és indokolatlan mulasztás illetve hátramaradás a lefolyt félévben nem észleltetett. A kiszabási háualékok száma a mult év első felének eredményéhez kepest 177 fdarabbal szaporodott, amennyiben 1900 év junius végén enmaradt 655 kiszabási hátralékkal szemben 1901. évi junius végén 812 kiszabási ügydarab hátralék mutatkozik. Az egyenes és közvetett adók, a közvetlenül lerovandó illetékek és az egyenes adók módjára beszedendő kincstári követelések és egyéb tartozások kezelése körül oly esetek, amelyek kivételes intézkedéseket igényeltek volna, a lefolyt félévben nem fordultak elő. Kincstári adó és közvetlenül lerovandó illetékekés az egyenes adók módjára beszedendő egyéb kincstári követelésekben az előző években fennmaradt tetemes hátrálek részint leirás, részint beűzetés folytán a lehetőség szerint apasztatott. Az évek hosszú során át felszaporodott hátrálék azért nem volt teljesen rendezhető és behajtható, mert az uralkodott mostoha gazdasági viszonyok mellett az adózók tizetési képessége teljesen kimerült. E téren tetemes javulás észlelhető; mert 1900 junius végén mutatkozotthátrálek egyenes adóban 2,419.251 kor. 64 fill., mig a f. év junius végén 2,193.199 kor. 65 fill., és igy a hátrálék 266 051 korona 99 fillérrel lett kevesebb. A kir. pénzügyigazgatósághoz 1901. évi junius hó végéig beérkezett 37.317 ügydarab, amelyek kevés kivétellel mind elintézést nyertek. Kárba vesznek a magvas cikkek, hazafiaz beszédek, lelkes falragaszok; a fogyasztó közönség nem fogja az ipar pártolás ügyét dűlőre vinni. Mert a fogyasztó közönség csupán azt vásárolja meg, a mit a kereskedő vagy iparos elébe tesz, a minek belföldi, vagy külföldi voltáról vajmi ritkán győződhetik meg. Hiába tiltakozhatik esetleg a vevő, hogy a szóban forgó áru külföldi, ez mit sem változtat a kereskedő álláspontján, rá lóghatja ő az idegenre is a „honi termék" elnevezést. Ily módon tehát nem a fogyasztóközönségen, hanem magukon a termelőkön, az iparosokon, a közvetítőkön, a kereskedőkön múlik, hogv tényleg magyar és ne idegen termék kei üljön foigalomba. A mozgalom első és természetesutja az lett volna, ha az iparosokhoz és kereskedőkhöz és nem a fogyasztó közönséghez vezetett volna. A kereskedők és iparosok vannak közvetlenül hivatva, hogy a közönséget magyar ipartermékek vásárlására szoktassák és nem megfordítva. (Tudjuk, sokan lesznek, kik ellenkező nezetet ^al'anak). Immár két hosszú esztendeje, hogy az iparpártolás; mozgalom felkeltette a sziveket, lelkeket, feltárva az ipar nyomorúságos helyzetét és követeli: „pártold, a magyar ipart." Az lett volna a legtermészetesebb formája a mozgalomnak, ha a munkásoknak, az ipartermékek készítőinek, hely zetén. k javítását tűzte volna ki céljául; ha feltárva a munkások nyomorúságos helyzetét, követelte volna • „pártold a magyar munkást" Hiszen ez természetes is. Azt hiszsziik, elsősorban az embert kell megbecsüluünk ; ha azt meg fogjuk becsülni, ugy akkor tisztelni, pártolni fogjuk egyszersmind munkáját is: az ipartermékeket. „Pártoljuk a magyar munkást", természetes folyománya lett volna: „pártoljuk a magyar ipart". És nem megfordítva De különben az okos politika megkívánja, hogy a közgazdaság első sorban társadalmilag legyen szervezve. Az iparpártolás kérdésénél pedig csakis a munkás társadalmi helyzetéről lehet szó. Itt tehát a munkások és kis iparosok s nem a nagyipaiosok és gyárosok társadalmát kell rendeznünk, a hol a tőke egymagában is képes rendezni. — Ott azonban, ahol nem a becsületes munkaerő, hanem a tőke a legjobb termelési tényező, — rendezetlen társadalmi viszonyokat fogunk találni. Az iparpártolás és a munkásság helyzete szerves összefüggésben van egymással. Sőt a munkás hatalmasabb az iparnál, mert munkás nélkül nincs ipar, de ipar nélkül van munkás. A magyar munkásságnak az a törekvése, mely szerint mindenki által elismert társadalmi osztalylyá akarja ; magát felküzdeni, jogos és méltányos, még akkor is, ha végeredménye az lesz, hogy a munkás kérges keze az ur puha tenyerében fog feküdni és megfordítva. A munkásság társadalmi állásának megbecsülésével a munkaerő értéke is emelkedni fog, emelkedni fog ezzel egyidejűleg a termel vény is. Abban a nagy átalakulásban, mely a munkásság társadalmának megjavítását célozza, a munka mindinkább közeledni fog a tőkéhez. És az lesz majd a legszebb socialis diadal, ha a gazdaságban is meglesz az egyenlőség, mely abban fog nyilvánulni, hogy a munka egyenértékű termelési tényező lesz a tőkével. A tőkének a munkával való összhármoniába hozatala és megloiditva, meghozza a várva-várt gyümölcsöt: a magyar ipartermékek becsületét, ugy a magyarok, mint a külföldiek előtt. Ekkor gondolhatunk csak valódi, hamisítatlan iparpártolásra, másként nem. Ezeket a körülményeket sajnos nem vették tekintetbe s ezeknek tudható be, hogy az iparpártolás eredményt nem tud felmutatni Ha tehát az iparpártolással eilt akarunk étni, szükséges, hogy elismerjük a munkás társadalmi és politikai szabadságát. Szükség van arra, hogy a társadalom, különösen a munkaadók, a munkásokat emb?rbarátilag pár<fogás alá vegyék, a társaság közé valónak elismerjék, őket becsületes munkájukhoz képest kellő díjazásban részesítsék. Szükség van végű! arra, hogy állam társulási és egyesülési ügyeiket előssgitse, bérfizetésük rendezéséről gondoskodjék, szóval társadalmi és politikai szabadságuk, mely 1848-ban törvénybe foglaltatott, tényleg elismertessék. E szempontokat kell figyelembe venni az iparpír tolásnál, különben füstbe mennek az erre szolgáló pénzek, cikkek, beszédek és falragaszok. Ipar- és kereskedelem. Munkások és az iparpártolás. Nagyon elcsépelt dologról írunk, de aktualitást kölcsönöz thémánknak az, hogy az iparpártolást a munkásokkal hozzuk kapcsolatba, amiről ezidáig egy szó sem hangzott el. — Mielőtt azonban ezt tennők, egyetmást meg kell említenünk az iparpártolás jelenlegi állapotát a nézve. Magvas cikkekből, hazafias beszédekből, lelkes fal ragaszokból allt eddigelé az iparpártolás, bár el nem vitatható, hogy a társadalmat szoktatni, nevelni kell valamira, ha. célt akarunk érni. De mégis mi a tapasztalás?! A társadalom java része közönyös e mozgalommal szemben. Es nem csodáljuk, mert utóvégre is a fogyasztóra nézve az teljesen közönbös, honnét ered az áru, külföldi ől-e, belföldről-e ? fő, hogy olcsó és jó legyen. Nemzetgazdasági szempontból azonban másként áll a dolog. Korlátokot kell állítani a külföldi portékáknak, melyek a belföldi termelésre sok esetben sorvasztólag hatnak. Ezen baj megszüntetését célozza az iparpártolási mozgalom, a mi azonban a kereskedelmi és gazdasági szabadság hátrányára van, a gazdasági élet természetes fejlődésmenetét megakasztja. De egy nemzetnek első sorban saját jólétére kell törekednie és épen azért nem helytelen gazdasági politika az, mely első sorban a belföldi iparversenyt igyekszik előmozdítani, azt helyes irányba terelvén és csak azután engedi át a külföldivel való versenyre. Ebbe bele is nyugszunk, de az irányok melyekkel ezt megvalósítani akarjuk, tévesek, nem a természetes uton haladók i, megyei és vegyes hirek. A megyei központi választmány Csertán Károh alispánnak, mint a központi válaszmány elnökének, elnöklésével f. hó 17-én ülést tartott, amelynek egyetlen tárgyát a központi választmány által megválasztott bízott ságok által az 1902-ik évre egybeállított kép-'iselő választók lajstromának kiigazítása tárgyában beérkezett felszólamlásoknak egyénenkénti elbírálása képezte. A központi bizottság a feiszólarnlók közül — a kérvényben felhozot' indokok alapján — Nagy József, Tóth József, Tóth Mihály pölöskei, Molnár János csáktornyai és Horvá'h István királylaki lakósokat a szavazók lajstromába pótlólag felvette. Biról kinevezés. O felsége a király Görömbey Balázs keszthelyi jársbirósági albirót a sátoraljaújhelyi törvényszékhez bíróvá nevezte ki. Ujmise. F. hó 14-én tartotta Csácson Vidóczy Asztrik Szent Benedek rendű áldozár első szent miséjét. A falu helyen szokatlan ünnep nagy köíönséget gyűjtött össze a szomszéd községekből is, sőt sokan voltak részesei a lélekemelő ünnepségnek városunkból is. A manuductori tisztet dr. Haudek Ágoston, a zalavári bencsésrend jószág- a budapesti „Keleti Kereskedelmi Akadémia" kerületbeli kormányzója, teljesítette; az alkalmi sz°nt beszédet' hallgatói számára 609 szóval hatszíz koronái ösztöndíjat Strommer Viktorin Szent Benedekrendü áldozár és győri alapított, mely ösztöndíjra ezennel lairjuk a pá lyázatot. főgymnasiumi hittanár tartotta, aki mesteri kézzel festette a pap örömeit és szenvedéseit úgy, hogy beszéde al tt ahg maradt szem szárazan. — Délben a ritka nap emlékezetére az uj rniaés atyjánál, Vidócíy Ferenc csacsi tanítónál, nagy lakoma volt, melyen számos felköszöntőt mondottak; ebéd után a fiatalság táncra perdült, melvet csak a vacsora alatt hagytak félbe s folytatták a táncot, nagy hévvel és kitartással a reggeli órákig. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Körösy Sándor zalavármegyei kir. segédtanfelügyelőt jelenlegi állásában való meghagyása mellett a IX ik fizetési osztály harmadik fokozatába nevezte ki. Segédlelkészi elhelyezések a szombathelyi egyházmegyében. Az egyházmegyei főhatóság Czuppon Ferenc nagytengyeli plébános helyettesítésével Horváth Vince szentgyörgyvölgyi segédlelkészt bizta mág; továbbá Fábián Gábor ujmisést Szeutgyörgyvölgyére, Gyuk Pál ujmisést Szepetnekre, Maitz Ede ujmisést ideiglenes kisegítőnek Pápóczra, Bencsics János inczédt segédlelkészt Rohonczra, Jászai Ignác mariafalvai segédlelkészt lnczódre. Szigeti István pörgölini segédleikeszt Máriafii vár a,' Kaltenecker Károly ujmisést Pörgölinbe helyezte. Miniszteri köszönet és elismerés. A föld mi velésügvi m. kir. minjszter ümszunsz Lajos urodalmi intézőnek a gazdasági tudósítások körül teljesített gyors és fáradhatlan tevékénységeért köszönetét és elismerését nyilvánította. A Körmend —muraszombati h é. vasút nyomjelzési munkálatait Weisz Oszkár szombathelyi mérnök már befejezte. A vasúti vonal Ősiszentpéternél átlépi a vízválasztót és nagy kanyarulattal vezet Senyeházára, ahol az állomás Senyeháza és Dáyidháza között helyezkedik el oly módon, hogy Zalamegye nyugati határszéli forgalmát is kényelmesen felvehesse. Senyeházától a Kerka völgyén halad a vonal Hódosig, ahol állomás lesz, azután Péterhegyig; Péter hegy ós Mátyásdomb között lesz a vona

1 legköltségesebb része, amennyiben a? ottani vízválasztót egy, 200 meter hosszútunel fogj 1 átfúrni. Mátyásdombtól a Markusócz patak völgyén megy a vasút a" Battyándi állomásig s onnan a muraszombati végállomásig. A külső munkálatokról egybeállított anyagot a Körmenden felállítandó műszaki iroda oly módon fogja feldolgozni, hogv a vonal közigazgatási bejárását már szeptember hónapban megtarthassák. Anyakönyvvezető kinevezése. A ro kir. belügyminiszter a szentgyörgy völgyi anyakönyvvezető kerületbe. Bartosievicz Lajos körjegyzőt, a felsőmihá lyfai anyakönyvvezetői kerületbe Vaida Mihály körjegyzőt a zalakoppányiba Keresztúrig Ödön körjegyzőt anyakönyvvezetőkké nevezte ki. Vizitársu'at alakítása. A Lendva — vizitársulat alakuló gyűlését a vármegye alispánja f. évi augusztus hó 10-ére hivta egybe Alsólendvára a nagyvendéglő emeleti termébe, miután előzetesen azt a meggyőződést szerezte, hogy az érdekelt birtokosságnak 73%-ka a terület arányában a vízi-társulat megalakítása mellett nyilatkozott. Tanitóí kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Hajabács Iván csáktornyai állami polgári iskolai helyettes tanítót a balatonfüredi állami felső népiskolához a Xl-ik fizetési osztályba segédtanítóvá nevezte ki. Tanitóí áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Boldizsár Béla és Boldissárné Háry Gizella perlaki állami elemi iskolai tanítót illetve tanítónőt a zólyomi állami elemi iskolához jelen minőségükben áthelyezte. Tűzoltó mulatság. A baki tiizoltó egyesület saját céljára a Fülemüle völgyben augusztus hó 11-én nyári mulatságot rendez. Varosunkból a mulatságra a kirándulás igen kénvelmes ; mert ebből az alkalomból a délután 2Va órakor Zalaegerszegről Bak felé induló tehervonathoz személykocsikat is csatolnak. Másolatok hitelessége. A vallás-és közoktatásügyi miniszter f. évi 45 752 sz. a. a kir tanfelügyelőségekhez intézett körrendeletében utasítja a kir. tanfelügyelőségeket, hogy a jövőben nemcsak a tanítói nyugdíjazásokhoz, hanem már a nyugdíj — vagy gvámintézetbe való felvétel iránt beadott kérvényekhez is eredeti okmányokat kívánjanak be. Ameunyiben pedig bármely körülmény az eredeti okmányok bemutatását akadályozná, lehetőleg csak kir. közjegyző vagy kir. bíróság által hitelesített másolatokat fogadjanak el. Oly esetekben pedig, midón a közjegyzői vagy bírósági székhely távolsága miatt az okmány másolatok törvényszerű hitelesítése nagy nehézségekbe ütköznék, az egyes okmányok hitelességét kivételesen az illető iskola hatósága vagyis az iskolaszók illetve gondnokság elnöke igazolhatja. Más midőn hitelesített okmányok a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez nem terjeszthetők, fel és a tanítónak visszaküldendők. Előmunkálati engedély adása. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a földmivelósügyi miniszterrel egyetértőleg Laszkáry Gyula budapesti lakosnak egy, a Duna folyam és Balaton tó kézött létesítendő hajózó-, öntöző és belvízit vezető csatorna létesítésére az előmunkálati engedélyt egy évi időtartalomra megadta. Tanítói választások. A Szentgrót polgárvárosi iskolaszék Kelemen János okleveles tanítót választotta meg az üresedésben volt tanítói állásra, az andráshidai r. kath. iskolaszék pedig a lemondás folytán megüresedett tanítói állásra Palatin Márton sártimizdói tanítót választotta meg. Névmagyarosítás. A m kir belügyminiszter kiskorú Stettler Lajos és Stettler Ödön nagykanizsai lakésok vezetéknevének „ Sugár"-ra kért átváltoztatását megengedte. Pályázati hirdetmény ösztönd jra. Alulírott kamara