Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)

1901-11-10 / 45. szám

2 ZALAMEGYE 1901 november 10. Aranyos fiatalság. A nemzet életrevalóságának, szellemi fejlettségének és erkölcsi komolyságának leghívebb tükre: annak fiatalsága. A komoly irányú, munkaszerető és üres fitogtatást gyűlölő fiatalságról, amely a szép, jó és nemes

1 eszmék szolgálatában áll, teljes biztonsággal lehet következtetni a nemzet tartós és boldogabb jövőjére Mie ellenben a romlásnak indult és a hanyatlás lejtőjén lejebb és lejebb guruló nemzeteket kivétel nélkül léha, elpuhult, élv vagy érzéki gyönyör után vadászó fiatalság jellemzi, amely a fenkölt, nagy eszmék iránt lelkesülni nem képes többé. A régi Spárta ifjúsága, amelynek idegeit megedzette a folytonos testgyakorlat és fegyverforgatás, mig jellemét a törvények és aggok iránt tiszteletet tanitó nevelés szilárdította meg : nem csekélyebb biztositékát képezte az állam jövőjének, mint az a római fiatalság, amely a Horatius Coclesek, Mutius Scaevolák, Regulusok és Grachtisok szerepléséből merítette a törhetlen hazafijellemek és az önzetlen honpolgárok iránt való lelkesedést. Róma jövője felett azonban el volt vetve a kocka, amidőn a fiatalság megszűnt követni utánzandó példa gyanánt az ántik egyszerűséget, jellemtisztaságot és szabadságszeretetet; cserébe fogadva ezek helyett a közügyek iránt való közönyösséget, a hatalmasak kegyeinek hajhászását, a keletázsiai fényűzésekkel és sybarita gyönyörökkel járó erkölcstelenséget. De nincs szükség példákat merítenünk az őskor tanulságos történelmének gazdag tárházából annak igazolására, hogy életerős és uralomra hivatott államokban mily előnyös tulajdonok jellemzik a haza reményét: a fiatalságot

1 Előttünk áll dicső példája több elsőrendű jelenlegi állam fiatal nemzedékének, melyre nézve, valamint más nagy horderejű érdekek iránt is, a többek közt Anglia képezi azt a klasszikus mintát, amelyről a legtöbb állam vehetne magának követendő példát. Mert annyi akaraterő, értelmi fejlettség, a tisztességes munkának egyik nemétől sem vonakodó buzgalom, takarékossági hajlam, tapasztalatok után való szomj, nemes hazafiúi büszkeség, testi ügyesség stb. — egyetlen más nemzet fiatalságában sincsen összpontosítva oly nagy mértékben, mint az angoléban. Örvendetes tapasztalás, hogy ujabban a mi fiatalságunk is az angol jeunesse dorée klasszikus ifjúságát veszi követésre méltó példa gyanánt akkor, amidőn hazai viszonyaink jobb karba hozása és jogos érdekeink biztosítása végett sem időt, sem erőt nem akar felhasználás nélkül hagyni, — hogy annak idején a közcélra szentelje tehetségeit; tudatával birván annak, hogy nemzetközi érdekeink veszélyes összeütközéseit csak igy előzhetjük meg lehe— Maga azért nem jött, mert szomorúság volt a háznál. A grófné férjének balesetére czélzott. Laci ülőhelyéből a grófné felé hajolva, féltérdével a szőnyegre támaszkodott. — Akarja, hogy megmondjam elmaradásomnak valódi okát í Nos hát ő miatta vonultam vissza. — Igen a maga férje miatt . . . Sohasem fogok olyan asszonynak udvarolni, a kinek a férje beteg vagy távol van. És ez nem büszkeség, vagy elfásult közömbösség, mely megveti a könnyű győzelmet . . , Ez én szerintem becsületbeli dolog. Nem tudok olyan valamit szeretni, a mit nem becsülök. És nem tudnék becsülni olyan nőt, a^ki visszaél férje betegsége — vagy távollétével, s magamnak sem tudnám az ilyent megbocsátani. Ez esetben pedig még különös okom is volt. Eszembe jutott, hogy mint tudott maga gyönyörködni férjének szép, féifias vonásaiban. És most, a a mikor az ő életét megmentették, de arcza torzzá lett, azt gondoltam : minek jöjjek én magához beszélni az én szerelmemről; mert hiszen egyébről beszelni nem tudok, még azt találja gondolni rólam, hogy íme felajánlom magam akkor, amikor az én vetélytársam csonka lett! A grófné még mindig a tüzet nézte. Arca kissé reszketett, aztán könnyezni kezdett: — Milyen gyöngédség! . . . A férfi előtte térdelt, arcával arcához simult, és látva könnyeit, csókolni kezdte a szemét. Aztán észrevette, a mint egy—két könycsepp a szép arcon lefelé szalad a kis száj felé .... Ő is követte a cseppeket csókjaival . . . Ez a könyek utja I tőleg és csak ugy egyenlíthetjük ki minél eszélyesebben. Az a nemzet, amelynek előkelő és irányadó szerepet gyakorló fiatalságát erőteljesség, munkaszeretet és tudományos törekvés jellemzi: az soha sem félhet a mulandóságtól. Azzal vele maradnak elődei és amint a hunok harci mondái tanitják: az elhunytaknak szelleme az élőkkel és az élőkben együtt küzd és munkál a létezőkért és leendőkért. A me^edzett ősöknek feltámadt lelkei erősitik a hü utódokat, hogy <a nemzet, mintegy férfi álljon, érckarokkal győzni a világon!» Ha tehát azt akarjuk, hogy hazafiak és magyarok maradjunk; ha azt akarjuk, hogy a magyar nép előbbre haladjon a jólétben és műveltségben; ha azt akarjuk, hogy a magyar képviselje széles e hazában jövendőre is a vagyont, tudományt és művészetet, mint képviseli még most is és képviselte az elmúlt időkben is; — végre ha azt akarjuk, hogy szellemi fensőbbségét tovább is megtartsa a magyar nemzet: ha mindezeket igazán és komolyan akarjuk, akkor a szorgalom, a munka és a tudományos törekvés legyen fő feladata aranyos fiatalságunknak. Az ősapák nagyok valának a honalapitásban és annak megóvásában; nagyok valának a törvények alkotásában és azok végrehajtásában. Az aranyos fiatalság pedig nagy 'esz majd az ő szerzeményeiknek a fentartásában, levén nem kisebb dicsőség a szerzeményt megtartani, mint azt előteremteni ! Csak előre hát nemes ivadékai a derék ősöknek! Ne mondja senki, hogy részére most nincs tevékenységi kör! A tettvágy mindig találhat tért! És semmi sem csekély, ami a hazának hasznos! Találóan mondja a koszorús költő: <Zengj, tégy, csatázz, kinek mint adtak az [istenek, Oltári e hazának hadd füstölögjenek!* Felhívás Magyar ország összes ta*útóihoz és tanító-egyleteihez. A Párkányvidéki r. kath. Tanitóegylet a tanitók s különösen a kántortanítók nyugdíj sérelme ügyében országos mozgalmat indít. Ennek a mozgalomnak részesévé kívánja tenni Magyarország összes tanitóegyleteit azáltal, hogy teljesen elkeszitett, csak kitöltésre és aláírásra xáró memorandumokat küld az egyletek elnökeihez, kik azokat a gyülcsek megtartása után illetékes helyeikre — nevezetesen Magyarország hercegprímásához, az összes püspökökhöz, az összes országgyűlési képviselők utján a parlamenthez s a vallás- és kózoktatásiigvi vi kir. miniszterhez — felterjeszteni kegyesek lesznek. Ennek kapcsán előre is felhívunk minden tanítót, legyenek résen! Ne hagyják ezt a mozgalmat nem törődömségükkel meghiusulni! Saját magunk és családunk jobb jövőjéről van itt szó. Ha összetartunk, győzni fogunk. Jól megérlelt követelésünk a memorandum ezen alábbi öt pontjában foglaltatik : 1. «Mondja ki a törvény, hogy miuden tanitó birjon egyenlő nyugdíjjal egyenlő szolgálati idő után. Fönmaradhatna a tanítóknak az a joga, hogy megfelelő több befizetéssel egyes tanitók nagyobb nyugdíj összeget biztosithassanak maguknak, — mint ez az eredeti első nyugdíj törvényben is meg volt engedve. Ha pedig ez nem volna keresztül vihető, akkor 2. ha már a tanitó kántori javadalma miatt nem juthat a tanítói fizetés kiegészítéséhez, ugy méltányos és igazságos csak akkor lesz az eljárás, ha kántori jövedelme viszont betudódik a nyugdíjjogosultságnál is. 3. A földjavadaloinnál ne a kataszteri jövedelem szolgáljon zsinórmértékül, hanem a tényleges jövedelem, mint az a papi kongrua céljából eszközölt földjövedelem számitásnál történt. 4. A kántortanitói nyugdíj-kérdés megoldásakörüli nehézségeket lényegesen megkönnyítené az, ha a kántortanitói javadalmazáshoz tartozó földek mind főtanítói jelleggel ruháztatnának fel. azonban a földekre bekebelezett azon kötelezettséggel, hogy a főtanitó tartozzék a kath. egyház kántori teendőit is teljesíteni. 5. A tanítók szolgálati ideje 35 évre redukáltassék.» A két ezernyi memorandum már is készülőben van s legközelebb szét fog küldetni. Fel tehát kartársaink, ne csüggedjünk ! Legyünk résen ! s akkor : «Lesz még egyszer ünnep e világon !» Isten velünk ! A Párkányvidéki r. kath. Tanítóegyesület tagjai. Ipar és kereskedelem. A zalaegerszegi kereskedő ifjúsági egylet közgyűlése. A zalaegerszegi kereskedő ifjak önképző egylete f. hó 3-án tartotta Balassa Benő elnöklete alatt tisztújító közgyűlését, amelyen hetven rendes tag vett részt. Balassa Benő elnöki megnyitójában kiterjeszkedett az ifjúságot közvetlenül érdeklő actuális kérdésekre, a nyugdíjügyre, «Baross menhelyre» és a kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyait szabályozó törvényjavaslatra. Fenyvesi Simon titkári jelentésében beszámolt az igazgató választmány 1901. évi működéséről és hálásan emlékezett meg az elnök lanlcadást nem ismerő tevékenységéről, kinek vezetése alatt az egylet biztos utakon haladhat ideális céljai felé és sikeresen érvényesítheti az önképzés és a jótékonyság terén kitűzött feladatait. A titkári jelentést a közgyűlés feszült figyelemmel hallgatta és a buzgó titkárnak jegyzőkönyvi elismerést szavazott Fángler Miklós pénztárnok beterjesztette az elmúlt évre vonatkozó pénztári számadást és kapcsolatosan ezzel az 1902. évi költségvetési előirányzatot, melyeket a közgyűlés tudomásul vett. Kovács Mór könyvtáros jelenti, hogy az egyesület tagjai oly nagy számban veszik igénybe az egylet könyvtárát, hogy maga mellé segédkönyvtárnok kiküldését kéri, mivel egy maga a követelményeknek nem tud megfelelni. A közgyűlés Löwy Béla rendes tagot a segédkönyvtárosi teendőkkel megbízta, egyben a könyvtár leltározására bizottságot küldött ki. A napirend letárgyalása után Balassa Benő elnök maga, valamint tiszttársai nevében leköszönt és a közgyűlést a tisztújítás megejtésére szólította fel, a mely Breisach Sámuel tiszteletbeli elnök vezetése alatt a következő eredménynyel végződött : Elnök Balassa Benő, alelnök Sehütz Frigyes, titkár Fenyvesi Simon, háznagyok Eisner József és Berger Miksa, ügyész dr. Czinder István, pénztáros Fángler Miklós, ellenőr Singer Miksa, igazgató Löwcnstein Ignác, jegyzők Erdős Gyula, Singer Samu, könyvtáros Kovács Mór. Választmányi tagok : Breisach Sámuel, Gliick Izidor, Grünwald Alad ár, Horváth Győző, Löwy Henrik, Radó Henrik, Rechnitzer Henrik, Reisinger Rudolf, Stern Zoltán, Trebits Jakab, Weisz Mór, Weltner József. Pótválasztmányi tagokLónyai Ferenc és Fángler Gyula. Számvizsgálók : Nagy Károly, Hegyi Ferenc és Kertész Adolf. Az eredmény kihirdetése után a közgyűlés az elnök éltetésével feloszlott. Baross menhely. A kereskedelmi alkalmazottak 1897. Temesvárott tartott második kongresszusukon többek közt azt a határozatot is hozták, hogy az claggott cs keresetképtelcn kereskedelmi alkalmazottak részére menhelyet alapítanak, melyet a vasárnapi munkaszünet megalkotójának emlékére «Baross menhely nek fognak nevezni. A legutóbbi évek szomorú gazdasági viszonyai lehetetlenné tették a menhely alapítása érdekében nagyobb mozgalom megindítását, azonban most már legközelebb összeül a nagy bizottság, melynek elnökévé az alkalmazottak Lánczy Leó udvari tanácsost választották, ki nagy lelkesedéssel vesz részt már az előmunkálatokban is. A «Baross menhely» javára most a szegedi gyufagyár Mercur-gyufa névvel csinosan kiállított dobozokban egy újfajta gyújtót hozott forgalomba, melynek teljes jövedelméből három százalékot a Baross menhely javára fog fordítani. Az e cclra befolyt összegeket a Pesti magyar kereskedelmi bank a nemes célra való tekintettel díjmentesen fogja kezelni. Helyi, megyei és vegyes hírek. Szily püspök Szobra. Szombathely első, nagynevű püspöke, Szily János emlékének megörökítése céljából Szombathely r. t. város képviselőtestülete legutóbbi gyűlésén elhatározta, hogy mint aki a monarchiában párját ritkító szombathelyi székesegyházi templom, továbbá a püspöki palota és a papnevelő intézet építése és ezen monumentális épületek környékének rendezése altal Szombathely város történetében halhatatlan érdemeket szerzett, ércbe öntendő szobrának létesítése céljából országos gyűjtést rendez és szoborbizottságot alakított oly meghagyással, hogy a gyűjtés sikeres foganatosításáról gondoskodjék oly képen, hogy a szobor legkésőbb két év lefolyása alatt a székesegyház előtti téren felállítva, fennen hirdesse Szomhathely első püspökének örökké dicső emlékét és nagyságát! A vármegyei igazoló választmány f, hó 14-én d. e. 11 órakor a vármegyei első aljegyzői irodában ülést tart, amelyen az október hó 21-én és pótlólag október 28-án megejtett megyebizottsági választások ellen beadott felebbezéseket veszi tárgyalás alá. Közegészségügyi tanácsos. Dr. Krasovecz Ignác tiszteletbeli megyei főorvos és csáktornyai járási or vos az országos közegészségügyi tanács rendkivüli tagjává ujábbi hat évre kineveztetett. A vármegyei közigazgatási bizottság november havi rendes gyűlését f. hó 12-én tartja. Esküdtszéki főtárgyalás. A zalaegerszegi kir. törvényszéknél az esküdtszéki főtárgyalas f, hó 18 , 19., 20 és 21-ik napján lesz, amelyre a következő esküdtek sorsoltattak ki: Lányi Kálmán kir. főmérnök, dr. Keresztury József ügyvéd, Sárvári József tanitó (Dobrónak). Saáry Péter föIdbirtokos'(Diszel), Nagy Antal pék (Szentgróth), Némethlstván Lázár földmives (Zalaszentiván), Weisz Ede takarékpénztári igazgató,Kőszegi Kálmán földbirtokos (Aranyod), Kunfalvi Rezső főgymnásiumi tanár, Kolczonay Antal főerdész (Monostorapáti), Tuss Antal vinczellérkcpezdei igazgató (Tapolcza), Tury József takarékpénztári pénztárnok (Bellatincz), Talabér Károly korcsmáros (Sümegh), Nusál János malomtulajdonos (Gyulakeszi), Piátsek János főerdész(Lenti), Pataky Kálmán polgári isk, tanár (Alsólendva), I'etrik Gyula