Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-03-03 / 9. szám

XX. évfolyam. Zala-Egerszeg, Í901. március 3. 9. szám. Előfizetési dij: Egész évre 8 Kor. Félévre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egy szám ára 20 fill. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 18 fill. többszöri hirdetésnél 14 fill. Nyilt-tér petit sora 24 fii. társadalmi, kíwslóií és gudúuti hetilap. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el Kéziratok nem kfildetaok visszza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület", a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara", a megyei községi- és körjegyzők, a „Kanizsai és novai járási községi és körjegyzők egyletéinek, Valamint a ,,Lrégrádi takarékpénztár és önsegélyző szövetkezet' nek hivatalos közlönye. JVC e g j el enikm ircid-em. "^asá^nzLapSenizGii és vallásos nevelés. Amit a gyermek szülőjétől utravalóul kap: a nevelést, viseli azt egész élete során. Rendesen ez ad irányt életének s kitűzi neki a célt- amely földi pályafutása előtt lebeg, halad azon a vágáson, - melyet a', szülő megmutat neki. Ez a szabály. csak a tüneményszerű lángészekre nem áll, mert ezek szabály alá egyáltalán nem foghatók. Utat törnek magnknak mindenen. •Ám az általános nevelés iránya, módja és eszközei bizonyára minden értelmes ember kiváló, figyelmére tarhatnak igényt, mert a nevelés a jövő nemzedék sorsának képezi alapját. Az általános ne velésen épül a közerkölcs, a tevékenység mineműsége, ez a nemzet hatalmának kulcsa. Mint a közéletben is vannak viharok, melyek tisztítják a levegőt ,§ uj felfogások perspektíváját nyitják meg előttünk: ugy a nevelés terén is akadnak forradalmak, melyek kíméletlenül elsöprik az elavult s rosznak bizonyult elméletet s uj tanoknak szereznek érvényt. Gondoljunk., csak ar-ra a felforgatásra; melyet Pestalozzi elmélete idézett elő. Pestalozzi az egész régi -nevelési rendszerrel szakított s fellépésének idejét a régi -és a modern nevelés időszakainak határmesgyéjéül lehet" tekinteni, Nagyon a részletekbe kellene bocsátkozni, hogy a két nevelési rendszer közt összehasonlításokat tehessünk. De a felületes összehasonlításnál is könnyen felfedezzük a közös alapot: a vallásosságot. Mert a vallásosság minden nevelési rendszer erkölcsi támasza. A zsenge gyermek ártatlan, fogékony lelkét csak a hit nemesítő hatalmával lehet és szabad előkészíteni azokra a küzdelmekre, melyek reá később várakoznak. Legyen a szülő felfogása a vallásról bárminő is, be kell látni , hogy a lelket mással, mint egy fölöttünk álló' hatalom gondolatával nem lehet edzeni s nem lehe ^egyensúlyban tartani akkor, midőn minden földi hatalomtól elhagyatottnak érezzük magunkat. Ha az élet elkoptatja a hitet, amit mindenkor sajnálni lehet, az ifjúságban nem szabad azt műveletlenül hagyni. A csalatkozások hatása ritkán szokott elmaradni s kártékonyságuk különösen a hit rovásán mutatkozik. De a gyermek "kedélyét ne mételyezzük meg azzal, hogy az élethez való bizalomtól megfosztjuk őket. Ellenkezőleg, adjunk neki támaszt, hogy az élet küzdelmeit sikeresen megállhassa, hogy szembe szálhasson veszélyeivel és sohase veszítse el azt az erkölcsi alapot, mely az ő és az egész társadalom létfeltétele. Ez az erkölcsi alap a hitben és a tudásban rejlik. Szerencsésen össze kell forrasztani az ideális és a reális felfogásokat a gyermekben. Módot kell neki adni, hogy kenyerét megkereshesse, de a mellett lelkét se hagyja istápolatlanul. Utóbbi tekintetben amilyen szükséges a vallás, épp oly nélkülözhetlen a hazaszeretet. Aki Istenét, hazáját nem szereti, annak sivár a lelke s bármenynyire is meg^ legyen áldva földi javakkal, igazi, lelket emelő örömet, nem . talál, a megelégedettséget csak hírből ismeri, egész élete haszontalan marad A reális irány, mely immár 'érvénybe lépett, helyes. ' Az emberek szaporodásával nőttek a .megélhetési gondok. s kénytelen-kelletlen fel kell fegyverkeznünk azzal a tudással s leleményességgel, azokkal az ügyességekkel, meljek az élet íentarthatásához ma már mulhatlanul szükségesek. De rosszul értelmezi az élet realizmusát, aki érette az ideális eszméket sutba dobja. Az az ember fensőbbségéről feledkezik meg, aki csak munkában és élvezetekben keresi élete célját. Aránylag kevés az ily felfogású ember, — sajnos is lenne, ha sok volna. Mert akkor hiányoznék az együttélés feltétele. Az önzés lépne önkényü hatalmába, s .könyörtelenül el kellene veszniök a -gyengéknek,, kik az erősebbék támogatására utalvák, soha inkább, mint éppen napjainkban. E mostoha viszonyok arra tanítanak, hogy szorosabban kell összetartanunk Istenben és hazában. A nevelés feladata tehát a gyermekekbe vallásosságot és hazaszeretetet ojtani. Valljuk meg, hogy hazai tanerőink ezt a feladatot dicséretes buzgalommal, lankadatlan lelkesedéssel teljesitik. Támogassuk őket a nehéz feladatuk teljesítésében a házi nevelés körében, hogy legyen erős a jövő nemzedék, mert a haza is csak igy lehet boldog és hatalmas. Képviselőtestület! gyűlés. A városi képviselőtestület február 25-ón Várhidy Lajos polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Elnöklő polgái mester üdvözli a képviselőtestület megjelent tagjait s ajegyzőkönyv hitelesítésére dr. Czinder István ós Rozenkrancz József képviselőket kéri fel. A gyűlés első tárgyát a város tulajdonát képező ós szétszól tan fekvő, összesen 12 kat. holdat ós 354 M-öl területet kitevő kisebb ingatlanok eladása J épezte. A közgyűlés névszerinti szavazással egyhangúlag elhatározta, hogy a szóban forgó ingatlanokat eladja s megbízta a városi tanácsot azoknak árverés utján való eladásával azzal a kikötéssel, hogy amely birtokrószekre akár a tulajdon, akár a birtoklási jog kétségessé válnék, azokra nézve előzőleg ez a dolog tisztába hozassék ós csak a tulajdon és birtoklási jog tisztába hozatala után történjék az eladás. Előterjesztetett a tanács javaslata a Baross-ligeti vendéglőnek a bemutatott terv és költségvetés szerint emeletre való építése tárgyában. — Az ügyhöz hozzászóltak dr. Czinder István, Hajik István, Udvardy Ignác, Lányi Kálmán képviselők. Tárgyalás során elnöklő polgármester a tanácsi előterjesztést módosította olykép, hogy ne a város vegyen fel az építkezésre kölcsönt ós a bérlő fizesse az évi annuitást, hanem ha akad vállalkozó, aki felépiti saját költségén a vendéglőt s fizeti a város által eddig éivezett bórt s bizonyos számú óv múlva az egész épület a város tulajdnnába menjen, most tehát csak elvi elfogadásról lenne szó. Ezzel szemben dr. Czinder István az építés ügyét a napirendről levétetni javasolja ós csak ha akad az építésre alkalmas vállalkozó, akkor hozza a tanács az ügyet a képviselőtestület elé. A közgyűlés névszerinti szavazással 15 szavazattal 11 szavazat ellenében dr. Czinder István indítványát fogadta el. Braunstein József községi birót, amennyiben ebbeli műküdésében akár betegség, akár a szabályrendeletileg számára biztosított szabadság akadályozza, a közgyűlés helyetteséül Várhidy Lajos polgármestert rendelte ki. A városi tanács javaslatára egy leiró dijnoki állás beszüntetésével eszközlendő megtakarítás terhére a polgármesteri hivatal részére egy Remington-fóle írógépnek és egy Edison-féle sokszorosító gépnek a beszerzését a képviselőtestület azzal hatórozta el, hogy jogi következményekkel járó okiratok leírására, valamint az eredét A „Zalamegye" tárcája. jZ^nagyiténi. A déli vasút pályaudvarában még csak a vonatvezető jelzésére várt a vonat, hogy elindulhasson Siófok felé. Ekkor hosszú .léptekkel szaladt egy- fiatal ember a peronon. Kalapja nyakát lóggött, felöltője félvállról lobogott a levegőben,'kezében óriási rózsabokor, igy rohant a kocsivezető .félé, „Siófok, második osztály V nyögte ;ki nagynehézen, a ;hafátságos-ijöísivézeto betuszkolta egy szakaszba^, azután .Jyjneüirlyeiveítette magát apuháfi.' páinázott ülésbe, éppen abban' a pillanatban, amikor a mozdony sisteregve és -p.fiszkölve kezdte meg ;

;inükö-' dósét. ..•.'•• Dr. Szilánk Artúr.,; igy- hívták a fiatal''embert', megkönnyebbülten lélegzett fel. Fél óra előtt'' ínég nvügodtan ;feküdt, lakásán.ia: pamlagon, hogy délutáni pihenőjét tartsa, amikor jegyesének Siófokról keltezett levele hirtelen felzavarta nyugalmából. „Jöjj ide," irta jegyese, — „ha lehetséges azonnal, a nagynéni, akivel itt időzöm, ma utazik . Budapestre, egyedül vagyok tehát. Délután a;vonatnál vár Idád!" Az órára vetett tekintet megmagyarázta Artúrnak, hogy még csak félóra áll rendelkezésére a vonat elindulásáig, tehát, nem késhetett egy percig sem. Hamar belebujt kabátjába, sietve magához vett egy pár ke^tyüt., természetesen, két balkézrevalót és futólépésben'Yndrüf le a lépcsőn —. szaladt a följebbvalójához, SzemTányr tanácsoshoz. Útközben majdt nem eltiport egy hordárt,' 'á sarki rendőr pedig gyaijus szemmel nézte, niert valami menekülő gonosztevőnek tartotta. A tanácsos ur háza előtt egy pillanatra megállt Artúr. Mit mondjon, hogy szabadságot kapjon délutánra? Megvan ! Édesanyja Siófokon időzik ós sürgősen beszólni kiván vele !. Szemlányi tanácsos — máskor igen szigorú hivatalnok — ma igen jókedvűnek látszott. Mosolyogva hallgatta Arthur kérelmét, megadta a szabadságot s e szavakkal búcsúztatta el: „Én szintén Siófoki a utazom este, talán lesz szerencsém". Ez a kijelentés az előbb még boldogságban uszó fiatal embeit igen kellemetlenül érintette. Ha. a tanácsos ur az anyja helyett Idát fogja- kíséretében látni! De mit csináljon ? Egy útba eső. viránkeresbedésben pompás virágcsokrot ,v£ít-„A jó.r borravaló Ígéretével csábított bérkócs'is: sebesen' 'eí'luj^íot.t. a pályaudvarhoz-- ós most szerencsésen'ott tilt a siófoki-vonat szakaszában. Art.ur gqndoiatai.r term.és

í.eteseii:-.szer-elme tárgyánál időzték. Nem látta Idát atyja halála óta, mert a nagynéni, kinek ,oltalma alatt-állott, húga minden lépóséf megfigyelte, hogy'á gonosz férfivilág elől megőrizze. Hah! Ha tudná,, hogy éppen ez a .huga viszonyt fblytat vele, képes volna a szegény leányt zárdába vinni! Ilyen nagynéni, ilyen sárkány emberi, alakban! Vájjon minő ábrázata lehet neki ? Bizonyára olyan, mint aminőt a boszorkányoknak szoktak rajzolni a mesekönyvekbeu. „Nem nyitnók ki az ablakot, tikkasztó itt a levegő?" •Egy vele szemközt ülő, mintegy..negyven éves nő intézte hozzá. Tán ez is nagynéni, gondolta Arthur, de azért sietett a kívánságnak eleget tenni, majd pedig beszélgetésbe elegyedett a vis —<,á — vis-jával. A hölgy,.; mint a .szép„..nem minden képviselője, fáradhatlán vöí't, a kérdezésben s Arthur közlékeny természetű. Hamar, elárulta, ,hogy jogász,;nősülni szádéko-zik és hogy' egy. nagynéni, vagyis i ikább „egy- vén skatulya, egy méregtől duzzadó sárkány" állja epedéssel várt pasa

tdicsomának ütját. „Ejnye, ejnye! Egy nagynéni áll ja tehát szerencséjének útját?" jegyzé meg a hölgy. „Ez bizonyára nem szép, ha komoly szándékai vannak." „Ilyen messzire egyáltalán nem engedi a nagynóni jutni a dolgot," válaszolt Artúr. „Bezárja jegyesemet, mint zárdabeli apácát. „Mit is tud egy aggszüz fiatal, szerelemre szomjúhozó szívről?" „No de már itt kissé védelmembe kell venni az aggszüzeket", volt a felelet, „magam is ilyen rettegett vén aggszfiz vagyok, még se engedném elvenni a jogot, hogy szerelem dolgában beleszólhassak." Artúr meglepetéssel szemlélte vis-á-vis-ját. A hölgy a négy X dacára még mindig csinosnak volt mondható ; igy csakugyan nem képzelte magának női világ e sokat szidalpaazott faját. Közeledett a vonat Siófok állomási épülete felé. Epedve tekintett ki Artúr az ablakból. Ott állt forrón szezetett Idája lilágos öltözetben; nagy örömmel intett neki, azután megragadta kalapját és a virágcsokrot. „Várják önt ?« kérdó mosolyogva a hölgy a virágcsokorra nézve. „Igen, egy kis meglepetésben akarok valakit réSZCSÍF 6DÍ. A kalauz kinyitotta az ajtót: „Siófok, kiszálltni", A hölgy lassan leszállt a kocsiból, sokkal lassabban, mint a szerelmes ifjúnak Ínyére volt, mert látta Idáját a kocsi felé közeledni. Most hirtelen leesett kezéből kalapja ós a perronon hentergett. „De, Ida, mit csinálsz az állomáson?" kérdé a hölgy a jegyesét. Ez volt tehát a nagynéni, kivel órahosszat ült a fülkében s aki most hozzáfordult. „Azt hittem, hogy várja valaki?" kérdé. »Hegy várnak'.' Igen igen azaz a póncér ott* — 'hebegó Artúr a legnagzobb zavarban,- odarohant egypincérhez s össze-vissza ölelte, mig a nagynéni nem Mai sz

ámunk tíoz -fél ív mellékle

t van csatolva.