Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-06 / 1. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1901. évi 1-ső számáhozLégrád ról nem jelenhetvén meg, a közgyűlést Molnár István alelnök nyitotta meg, üdvözölvén a rendkívüli időjárás és a nagy elfoglaltság dacara elég szép számmal megjelent tagokat; az" ügy előadására Starzsimzky György főjegyzőt, a jegyyőköüyv vezetésére Koltay Lajos egyleti jegyzőt, a jegyzőkönyv hitelésitésére pedig Rámán Lajos és Tóth Gyu.a egyleti tagokat kérte fel. Ezután Starzsinszky György előadó felolvasta az elnökség részéről nagy gonddal és körültekintéssel egybeállított javaslatot. a közgyűlés a javaslatot általánosságben elfogadta a nagy fáradtsággal járt dolgozatért az elnökségnek köszönetet szavazott, az egész javaslatot a belügyminiszterhez, annak egyes pontjait pedig kivonatozva az alispáni hivatalhoz és pénzügyigazgatósághoz beterjeszti s ahhoz Lohonyay Elek indítványára még azt csatolja kivánatképeo, hogy a marhajárlati űrlapok a kir. adóhivataloknál esetleg a járási szolgabiróságoknál kezeltessenek könnyebb hozzáférhetőség céljából. Végül a közgyűlés elnök indítványára Csertán Károly alispánnak hálás köszönetét fejezte ki a teremnek a közgyűlés céljára való átengegéseért és egyébb tárgya a gyűlésnek nem lévén, elnök az bezárta. A belügy minisztériumhoz intézendő memorandumban kérni fogja a vármegyei jegyzőegylet : 1. az adóügyek kezelésének a községi- ó» körjegyzőktől való elvételét úgy, hogy minden községi és körjegyzőségben egy telje sen önállóan és felelősség mellett működő adóügyi jegyzőre vagy adótisztre bizassék az adók kezelése; 2) a jelenleg érvényben levő és lajstromokban eszközlandő adókivetési munkálatok teljesen mellőzendők; 3) a kincstári követelések és bármily néven nevezendő végrehajtások teljesítése alól a jegyzők mentessenek fel 8 azok egy, e célra alkalmazandó külön egyén által végzendők; 4. az adó és egyéb kincstári követelések a kir. adóhivatalokhoz a hó utolsó három napjain egv részletes kimutatás és nyugtatvány mellett postán szállitandók be; 5. az adólőkönyv az előírási oldal hitelesítése végett ne vitessék be az adóhivatalokhoz, hanem csak a főkönyv kivonat küldessék be; [ 6. a lajstromokban eszkozlendő kivetési munkálatok mellőzendők az útadó ós törvényhatósági pótlóknál is s ezek is posta u ján szállitandók be ; Ns. 7. az országos betegápolási pótadó az összevont ^t^larru^egyenes adura, ne pedig külön-külön minden adóSft'rmeivatéessók ki; ^ jí %?a.z I. és II. osztályú kereseti adó összeírásánál cselédtígok ne soroltassanak fel névszerint; ^ 9. az adófőkönyvek ne házszám szerint, hanem betűE-oriendben vezettessenek; 10. megszüntetendő a külbiitokosság adóhátralékainak az illető községi elöljárósághoz leendő áttétele alkalmával eddig megkívánt az az eljárás, hogy az adófőkönyvi njomtatványon történjék; 11. a kincstári követelések eredményéről havonként csak egyszer, a hó végén készíttessék és terjesztessék be kimutatás a főszolgabirákhoz; 12. a behajthatlanság cimén törlendő, valamint az ingó vagyon hiányában az ingatlanokra vezetendő körtartozások biztosítására vonatkozó javaslatok elkészítésének határnapjául február vége tűzessék ki; •s^. < 13. az összes adók összeirási ós kivetési munkálai tainak elkészítésére januártól április hó végéig terjedő ^ ^-idő osEtüssek be ; 1^. a törvény katósági útadó kivetése az összesített ' föí vóuyhalósági és községi pótlók főkönyvbe illesztessék be ; ' 15. az útadó kivetési munkálatoknál a törvényhatóság területén, de idegen községben lakó adózók adóalapjáról ne csatoltassék névszerinti kimutatás az átküldő község lajstromához, hanem azok a főkönyv végén községenként részletezve egy összegben soroltassanak fel; 16. a törvényhatósági pótadó az előző évi adó alapján a községi pótadóval együtt vetíessók ki; 17. az utado és törvényhatósági pótlók mellé az állami adó kezelésénél alkalmazásban levő fizetési iv (pagáIis) vezettessék; 18. az egyesület által javasolt s a vármegye köz gyűlése által már elfogadott összesített adó kiskönyvecske életbe léptetendő; 19. mellőzendő a községi költségelőirányzatoknak a telekkönyvi helyrajzi számok szerint való összeállítása 20) a községi pénztárak egyik kulcsa ne a jegyző nél, hanem a birák mellé a képviselőtestület által választott egyik tanácsbeli tagnál legyen ; 21. egy példányban készíttessék el az ebadó kivetési lajstrom, valamint a községi közmunka és a tankötelesek összeírása s ellenőrzés céljából az illetékes hatósághoz csak a végösszesités kivonata küldessék el; 22. a lovak ós szekerek csak 3 évenként, az osztályozás évében Írassanak össze ; 23. a gyámsági és gondnoksági esetekről úgy a szolgabiiák, mint a jegyzők közvetlen a vármegyei árvaszéktől kapjanak egy végzési példányt; 24 a hivatalból adandó anyakönyvi kivonatok ne egész terjedelmükben Írassanak le, hanem oly kivonat készítendő, amelyből kitűnjék a teljes adat, amelyre szükség van; 25. a téves vagy hibás anyakönyvi kiigazítások ne birói uton, hanem a jegyzők utján történjék azon esetek kivételével, hol bűnös cselekmény esetei forognak fenn 26. a bűnvádi nyomozások teljesítése alól a jegyzők felmentendők; 27. a szokásos körlevelek küldözgetésének mellőzé sóvel, azok a belügyi hivatalos közlönyben, ai alispáni és p nzügyigazgatósági körrendeletek pedig egy megyei hivatalot közlönyben közöltessenek; 28. az adóügyekben kiadott rendeleteket a jegyzők közvetlenül a pénzügyigazgatóságtól kapják ; 30. a törvény és rendelet gyűjtemény és füzetek árai óv véggn egy összegben küldessenek be; 31. a nemleges zálogolási iratok, adótörlési ós bekebelezési javaslatok, kórházi ivek és egyéb községi bizonyítványok láttamozása végett no kíilddssenek be a szolgabírósághoz; 32. valamely irat kivánatán il kisérő levél nem küldendő; 33. a jelentéseknél a hosszadalmas körülírás mellőzendő, valamint a nemléges jelentések totele ; 34. hatályon kivül helyezendő a szőlőtörköly menynvhég évi öss/eí ása; 35. az általános jelit gü id íközi jtlentések mellőzendők ; 36. a „határidő", „sürgős" jelző In Ívesen és az ügy erdeméhez mért köiiiltekintéssel alkalmazandó; 37. elegendő az általános közigazgatási, község bíráskodási, mezőrendőri és kézbesítési iktatók vezetése ; 38) a rendelkező és megkereső hatóságok közvetlen és az általános ügyekben egyöntetűen érintkezzenek a községi tisztviselőkkel, akik a megkeieséseket színién közvetlen küldjék vissza ; 39) eltörlendő az a törvényes intézkedés, mely szerint a pusztai birtokosok a község közigazgatási költségeihez csak fólszázalók pótadóval járulnak ; 40) megkönnyiteudő a községeknek a vagyonszerzési jog s a községi törvénynek ide vonatkozó rendelkezései egyszerUsitendők; 41) a községbirói, valamint a közgyárai állások megszüntetésével közgazdai állás szervezendő, az összes hivatalos jog- és hatáskörrel pedig a jegyzők ruliázandók fel; 42) végül mielőbb megalkotandó és életbe léptetendő a községi tisztviselők szolgálati pragmatikája, ügyviteli szabályzata ós fegyelmi ügyeik rendeztndők; kérik fizetéseik felemelését, nyugdíjügyük rendezését, ennek keretében a szolgálati időnek 30 évre való leszállítását. lelgi, megyei és vegyes hirek. Lapunk folyó évi első számát mult évi előfize tőink roindegyikenek megküldjük. Akik a folyó évben lapunkat járatni nsHi akarják, szíveskedjenek ezt jelen szám egyszerű visszaküldésével értésünkre adni, hogy a beszüntetés iránt az intézkedést megtehessük. Lapunk előfizetési ára maiad a régi: egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona. Községi és körjegyzőknek, valamint tanítóknak lapunkat a folyó évben is évi 4 korona kédvezméuyes előfizetési áron adjuk. Balaton Füred Blaha Lujzának Balaton-Füred képviselőtestületének ülésén Nánay Sándor képviselő indítványozta, hogy a község képviselőtestülete Spíenyi Ödönné bárónét, Blaha Lujzát, hazánk egyik legnagyobb színművésznőjét, a nemzet csalogányát, a népszínháznál eltöltött huszonötóves művészi jubileuma alkalmából, üdvözölje. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta s megbízta a községi birót es jegyzőt, hogy e határozat, jegyzőkönyvi kivonatának megküldésével üdvözölje a kiváló művésznőt huszonötéves művészi jukileuma alkalmából s fejezze ki a képviselőtest letnek azt a jó kívánságát, hogy a Gondviselés őt jó erőben és egészségben még sokáig taitsa meg úgy kedves övéi, mint a haza dicsőségére — A hivatalos irat a karácsonyi ünnepekre érkezett meg s nagy örömöt okozott a nemzet csalogányának, aki azt oda tette a sok emlék melié, melyek mind meg annyi kedves tanúságai annak a nagy szeretetnek és elismerésnek, amelylyel Blahánót az ország egész társadalma körülveszi. -S'flmeBh város képAiselötestfllete Pozsonyi József városbíró e'nöklésevel lendkivüli közgyűlést tartott, amelyen a legelő rendezése ügyében, a városbíró jelentette, hogy a közbirtokosság ós a képviselőtestületi bizottsága értekezletet tartottak ; a közbiitokosság kivánja, hogy a szóban forgó területek a város nevéről reá írassanak, ami ellenben a váras bizottsága nem lát akadályt; n"városbíró egyúttal ismertette azokat a terheket, amelyek a közbirt"kosságra háramlanak, de azért a bizottság ragaszkodott az átíratáshoz. A képviselőtestület a városbíró előterjesztésének meghallgatása után kimondotta, hogy a törvény órtelmóbeii 30 uap múlva ebben a tárgyban gyűlést tartanak. — Az alapítványok számadásaira nézve & rvllás- éa közoktatásügyi minisztériumtól követelt rendszer szerint áilitjak össze a számadásokat s ily irányban adtak utasitást a városi elöljáróságnak. — Megalakították az iskolaszéket és annak tagjaivá Eitner Sándor, Eitner Zsigmond, Darnay Kajetán, dr. Lukonich Gábor, Mojzer J zsef. Epstein Vilmos, Barkóczy Károly, Luiszer Lajos és Kovács Mihály városi képviselőket választották meg; ugyanezek lettek egyúttal az ipariskolai bizottságnak tagjai — A gyűlés végén elnöklő városbíró — megrendült egészségi állapotára való hivatkozással — lemondott állásáról, de a képviselők felkérésére kijelentette, hogy a számadások megvizsgálásáig megtartja' hivatal* állását. Esküdtbirósáji elnökök kinevezése. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke a nagy.kanizsai kir. törvényszéknél működő esküdtbíróság elnökövé az 1901-ik évre Tóth László kir. törvényszéki elnököt, helyettes elnökóvó Mi/cos Géza kir. táblai cimmel ós jelleggel felruházott kir. törvényszéki bírót nevezte ki. Szilveszter bél. Mint minden évben, az idén is egy mulatsággal fejezte be a vármegye fiatalsága az ó ó\et. Fényes volt a bál, ragyogott a pompától, csak az a kár, hogy olyan kevesen voltak Ugy látszik, Szilveszter egészen elveszti régi jetentőségét; valamikor az volt gyülhelye a megye előkelőssógének, ez volt legelső bálja a fiatal leányoknak. — A mulatság erkölcsileg igen sikerültnek mondható, azonban mint mindig, ez idén is elég nagy volt a defic ;t. Jelen voltak : Csertán Károlyné, Barthelraes Vilmosnó. özv. Erdős Gózánó, özv. Iláry Sándornó, dr. Háry Istvánné, Hertelendy Gyulánó (N.-Gencs), Hertelendy Józsefnó (Vindornyalak), ifj. Ocskay Rudolfnó (Páka), Skublics Jenőné, Somogyi Gyulánó (Palin), Thassy Lajosnó, Thassy Kristófrió, Travnik Lajosné, Takács Jenőné (T.ipolcza). özv. Vóssey Lászlónó (Várhely), dr. Zarka Zsigmt ndnó, Bogdán Emília, Dervarics Gizike, (Koz.ranilombji), H.íry Clarisse, Hertelendy Mariska és Pau'a (N.-Geucs), Hertelend\ Ilonka (Vindornyalak), Ócskav Mieik) (Páka), Skublics Gizella, Lenke ós Irma, Somogvi Antik,t, Szigethy Elvira, Takács Etta és Margit. (Tapolcza), Travnik Vilma, Vóssey Ilonka es Róza (Várhely) urhöigyek. A fiatalság reggel 8 órakor oszlott szót. Gazdasági tanfolyam. A pacsai járás gazdaköre a földmivelésgyl minisztérium segélyével f. hó 20*tól február 17-ig Paosán a nagyvendéglő nagytermében vasárnaponként gazdasági tanfolyamot nendez, a melynek tervezete a következő; január 20-án Tus Antal tapolczi', vincellér-iskolái igazgató előadása d. u. 2—4 óráig: az amerikai alanyok ismertetése, anyatelepek kezelése, a sima és gyökeres vesssők kezelése, fásojtások koszitóse stb.; január 27-ón d. u. 2- -3 óráig Póterffy József gazdasági szaktanító előadása : a rétek és legelők ápolásáról; január 27 án d. u. 3—4 óráig dr. Winkler József körorvos előadása: Az emberek egészségének fentartása ós védekezések a járvánvos bántalraakuál; február hó 2 án d. u. 2—4 óráig Tus Antal előadása: védekezések a szőlő betegsóeekkel szemben stb.; február 3-án d. u. 2—3 óráig Czakó Béla gazd. tanintézeti tanár előadása : a trágyáról és a trágyakezelósről; február 3-án d. u. 3—4 óráig Stankovics János gazd. tanintézeti tanár előadása : házi állataink takarraánzozísa, különös tekintettel a hizlalásra ; február hó 10-ón d. u. 2—3 óráig Czakó Béla tanár előadása: a vetésről, a vetések ápolásáról, különös tekintettel a gyomirtásra; február 10-én d. u. 3—4 óráig Stankovits János tanár előadása : házi állata nk egészségének fenntartásáról; február 17-én d. u. 2—3 óráig Czakó Bela tanár előadása.- a vető forgó célszerű berendezése ós átmenetek más vetőforgókra ; február 17-ón d. u. 3—4 óláig Stankovits János tanár előadása : vódekezesek ragályos bántalmaknál, különös tekintettel a sertósvészre. A tanfolyam hallgatás* ingyenes. Szorgalmas tátogatok között gazdasági füzetek lesznek ingven kiosztva. Felkóretik az egész vidék intelligensebb közönsége aria, hogy ezen gazdasági tanfolyamot minél nagyobb részvéttel támogassa, az ismerős kisgazdákat pedig a látogatásra sikerrel buzditsa. Nem mindennap kínálkozik ily kedvező alkalom ismereteink kibővítésére és ne is sajnáljuk a pár órai időt erre fordítani; hiszen a „tud ís hatalomKelt I'acsán, 1900 december hó 28. A járási gazdakör elnöksége: Koller István alelnök, Gruner Lajos a gazd. egy. titkára, mint jegyző, KtE2öne1nyiívánitas. A zala-egerszegi felső keres kedel mi iskola s> gel) egyesület a javára özv. Handler Istvánné uihölgy énagysága tiz koronát volt szives adományozni, melyéit köszönetét fejezi ki a sególyegyesület elnöksége. Hymenbír. Domokos Sándor zala-egerszegi kir. törvényszéki aljegyző eljegyezte Ilosszufaluban Kisfaludy Jolánka kisasszonyt. A Sümeghvidéki gazdakör Szűcs Zsigmond gazdaköri elnöí elnöklete alatt Siimeghen rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen M lyer István köri jegyző vett búcsút a gazdakörtől, melynek elnöke meleg hangon emlékezett meg a távozó jegyző érdemeiről s távozása teleti sajnálatánakjegyzőkönyvilegadott kifejezést a kör - Az igyjmegüresedett jegyzői állásra a közgyűlés Mojzer Imrét választotta meg. Az iskolaszék utolsó ülése, a zala-egerszegi iskolaszék hatásköre alá — az elemi iskola államosítása s a polgári fiúiskola megszűnése után — a polgári leányiskola s az ovoda tartozott. Mivel azonban a polgári leányiskolát az 1900-ik évben a vallás ós közoktatásügyi miniszter a város kérelmére államosította, a kisdedovoda részére pedig a felügyelő bizottságot a város képviselőtestülete december hónapban megalakította : ilyk ip ez a két intézet is kikerült az iskolaszók hatásköre alól s tulsjdonképeni működése megszűnt. Az iskolaszék, mint ilyen, utolsó gyűlését december hó 30-án tartotta a városháza kistanácstermében dr. ltuzsicska Kálmán kir. tanácsos, vármegyei tanfelügyelő elnöklósével, aki beszégében jelezte, hogy a zala-egerszegi községi iskolaszók, mint az ország egyik legrégibb iskolaszéke, működését mindenkor egész odaadással teljesítette s megszűnése alkalmából a vallás ós közoktatásügyi miniszter őt felhatalmazta, hogy kiadott rendeletére való hivatkozással a zala-egerszegi polgári leányiskola volt iskolaszékí elnökének: Hajik István ügyvédi kamirai elnöknek és a völt iskolaszék többi tagjainak ezen minőségükben a népoktatás terén mindenkor tanúsított ügybuzgalmukért a miniszter elismerését nyilvánissa, végül kérte a tagokat, hogy jövőben is meleg érdeklődéssel viseltessenek a város tanügye iránt. Az iskolaszók nevében Ilajik Istyán elnök mondott köszönetet a miniszteri elismerésért ; méltatta a vármegye tanfelügyelőjének a város tanügyének fejlesztése köiiil elévülhetlen érdemeit s kérte, hogy jövőben is hathatós támogatásába részesítse a város tanügyi törekvéseit. A vármegye tanfelügyelőjének lelkes éltetésével ért véget az iskolaszók utolsó gyűlése. A nagyskaniz?ai kaszinó Elek Lipót kir. kereskedelmi tanácsos elnök elnöklete alatt tartotta évi rendes közgyűlését. Az elnöki megnyitó után dr. Rotschild Samu titkár felolvasta az évi jelentést, amely szerint a kaszinónak van 222 rendes ós 23 kültagja a jelentésből örömmel vették a tagok tudomásul, hogy a tagok tömörülése és a céltudatos vezetés folytán a kaszinó erkölcsileg és anyagilag egyaránt gyarapodik, valamint hogy tekintélyes budgetjót a tagok nagyobb megterhelteténe nélkül rendes bevételeiből fedezni képes. — Az 1901-ik évi költségelőirányzatot megállapították. A közgyűlés utolsó táigya a választás volt. Elnökké egyhangúlag ismét Elek Lipótot, alelnökké pedig Weiser Józsefet választották meg. a választmányba uj tag lett Zerkovitz Lajos