Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-23 / 25. szám

Melléklet a „ZALAIBEGYE" 1901. évi 25-ik számához. kir. gazdászati és erdészeti tanintézet, a budapesti I. ker. állami polgári iskolai tanítóképző (az ugyanott ezen tanintézettel kapcsolatos elemi isk. képzőt ide nem értve) a budapesti iparművészeti iskola, a budapesti áll. középipariskolák, a brassói állami középipariskola és a kassai állami gépészeti középiskola, a nagykanizsai izr. és brassói gör. kel. felső kereskedelmi iskolák. Önként értetődik, hogy az imént körülirt szabványos készültségnél magasabbat kimutatni képes (felsőbb tanintézetet látogatott) egyének szintén felvétetnek ; de a kik huzamosabb időn (több éven) át tanulmányokkal már egyáltalában nem foglalkoztak, felvételre nem számithatnak. A tanév szeptember 1-ón kezdődik és egy huzamban lü hónapig tart. Ezen idő alatt jó magaviseleten kiviil folyton kellő szorgalom kifejtése mulhatlanul megkívántatik. A tanév befejeztevel a tanfolyamnak távozási bizonyítvánnyal ellátott hallgatóit a hazai vasutakhoz osztják be és három hónapig tartó gyakorlati próbaszolgálat után a minden év október 10 tői december 23-ig terjedő időszakban megejtendő képesítő vizsgálatra bocsátják, a vizsga sikere esetében pedig a vasúti szolgálatra képesítő bizonyítványt nyernek. Az eddig képesített hallgatók már valamennyien megfelelő állásokban vannak. A beiktatási díj 20 kor., az évi tandíj 120 kor. Ezen 140 korona egész összegben rendszerint a beiktatás alkalmával fizetendő; csakis tandíjmentességért folyamo dókkal szemben nyerhet alkalmazást azon kedvezmény, hogy a fél tandíjnak a beiktatáskor leendő tényleges lefizetése az elengedesí kérvény illetékes elintézéséig függőben maradhasson. Ennek előzetes elbírálását a beiktatáskor az igazgató olykép eszközli, hogy a kinek okmányai szerint féltandij elengedésére lehet kilátása, tandíj címén a beiktatáskor csak 60 koronát tizet. Mérvadók e részben a középiskolából hozott éretttégí bizo nyitvány és a vagyoni viszonyokról szóló hiteles (hatósági) igazolvány adatai, mely okmányok tehát már a felvetek kérő folyamodványhoz csatolandók, mig maga a tandíjmentességet kérő (bélyegmentes, külön) folyamodvány 'a beiktatás utáni 8 napon belül nyújtandó be. A hallgatók közül 80 egyénnek 10 hónapon át havi 48 korona össztöndijt nyújtanak, mire nézve pályázatot fognak hirdetni, a melyben rósztvenni kívánók l koronás bélyeggel ellátott, szegénységi (hatósági bizonylattal felszerelt, külön folyamodványt a megszabandó záros határidőre benyújthatják. Az ösztöndíj pályázat eredménye feletti határozat a miniszternek lévén fenntartva (mi csak szeptember II felében következhetik be), a tanfolyamra való felvételnek azon feltétel melletti kérelmazése, ha kérelmező ösztöndíjban lész.esülend, teljesen ki van zárva, a mennyi-" ben a felvétel már augusztus hónap első felében kérendő s az oktatás már szeptember l én kezdődik. A használatban levő tankönyvek ára mintegy 50 korona. A tanfolyam saját házában, celszerüen ós kényelmesen van elhelyezve, külöu szakkönyvtár ós muzeum felett rendelkezik és az intézetben külön orvos mű ködik. ípar- és kereskedelem. A papii-- és tanszerkereskedők sérelme. A napilapokból értesültünk a felől, hogya „Magyar papirkereskedők oiszagos egyesülete" nagy sérelmet lát abban, hogv az „Eötvös-ahp országos segély-egyesülete" megengedte a „Kigler József Ede papirnemiigyár részvénytársaságinak azt, hogy a budapesti és kolozsvári „Tanitók háza" ós „Árvaalapja" javára jövedelmező jelzéssel ellátott író- ós rajzszereket is hozhasson forgalomba, a mely engedelemért a fent nevezett cég az ilyen jelzéssel ellátott író- és rajzszerek elárusitásából befolyó összegek után a már eddigi áraknak fenntartása mellett is res-bon 2Va, rési ben pedig három százalékot biztosit S hogy haza vetődött, üres szobákat s a Aáziurnál egy levelet talált. Fölbontotta. „Szerencsétlen fiam! Apád vére folyik benned. Sajnállak. Bánom, hogy az első mulatságra eti hívtam föl tigvelmed, de nem tudtam, hogv ez lesz belőle. Tovább nem élhetek veled; nem nézhetem, hogy akit keservesen fölneveltem, s/eme?» lattára pusztuljon el. Gondold meg fiam, hogy teljesen el vagy adósodva s abból csak komoly munkával szabadíthatod ki magad. Azt a leányt kerüld, nem hozzád való.,Fiam én tapasztalatiul beszélek,hallgasd meg szavaimat. Én kis szülőfalunkban fogok élni elvonultan. Ott apád sirjánnál imádkozom érted, hogy le ne légy olyan, mint ő. Isten segítsen, Isten veled! Szerető anyád " A fiu hidegen mosolygót. „A leány szeret engem, enyém lesz. S akkor majd megváltozik a világ sorja." Három évig lebegett, a fiu az elbukás örvényének szélén. De kibírta so. küzdés, szégyen s nyomorgás kíséretében. * Flórát pedig egy gazdag ur megkérte. Hozzá meut. Még a fiút is meghívta lakodalmára. * Az anya minden hónapban totemes pénzt kapott a postán, tudta kitől jön ; már megbocsátott neki és várta, várta mikor jő mái el a fiu a kedves kis feleséggel, az apió unokákkal. Haza is jött egy szép napon — egyedül,k opaszod fejjel, megtörten. — Anyám, itt mnradok! . . . Az életnek nem tirtozom semmivel. Becsületem visszaszereztem anyám es az emberek előtt. Boldogságom elveszett, jó lesz itt. e kis tahiban elbújni, elenyészni. szerződésileg a „Tanítók Háza" és ama „Árva alapja" javára, amelyből az „Eötvös-alap" azokat a 16. életévet már betöltött tanító árvákat, segélyezni van hivatva, a kiket már az „Országos tan'tói nyugdijalap" sem leszesit segedelemben, holott a szegény szerencsétlenek kenyerüket megkeresni, magukat fentartani még nem képesek. A „Magyar papirkereskedők oiszágos egyesületednek pedig ezen mi intézkedésünk miatt, ugy véljük, nem lehet alapos oka és joga sem a íeljajdulásra, sem a panaszos vádaskodásra. Kitüuik ez a kővetkezőkből: Nem mi, az „Eötvös-alap" kepviselői, kerestük és kértük fel a hazai papirkereskedőket, arra, hogy nekünk Tanítók Háza" es „Árva alap"-ja jövedolmének a gyarapítását célzó ajánlatokat tegyenek, hanem több székesfővárosi és vidéki embei baráti nemes érzelemtől áthatott papírkereskedő öuként maga keresett fel bennünket kedvezőbbnél kedvezőbb ajánlatokkal. Mi, az „Eötvös-alap" képviselői, mivel „Országos tanítói segelyegyesületünk" a „Nagyméltósága Vallás és Közoktatásügyi m. ki/-. Miniszter Ur" felügyelete alatt áll. kötelessegszerüen megvizsgálván, hogy az ajánlatot tevő papirkeieskedők közül melyik mutathat lel olyan Írószereket, a melyek az érvényben levő és a népiskolák nagy részére nézve kötelező miniszteri rendelet követeimenyeinek minden tekintetben megfelelnek, meggyőződtünk a felől, hogy egyes egyedül a „Rígler József Ede papirnemügyár részvénytársaság" ajánlott fel az egyesületünk javára jövedelmező' iré- és rajzszerek között clyan népiskolai iró-, számoló- és nyelvtani gyakorlatoknak val« lüzeteket, a melyek a „magy. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által az 1894. évi március hó 30 án 33863/1893. szám alatt kibocsátott rendelet követeimé uyeinek minden tekintetben megfelelnek". Ez a körűiméin indította egyesületünk bizottságait és elnökségét arra, hogy a sokkal kedvezőbb ajáulatokat is mellőzve, a „Rigler-cég" által tett ajánlatot elfogadják s vele szerződést kössenek egyen'őre három esztendőre kiteijedő érvénnyel. Mást mi nem is tehettünk, mert ránk nézve a miniszteri rendeletek az irányadók.Nem lehetetlen, sőt valószínű, hogy ez az eijárás keserítette el az egyik vagy másik kedvezőbb ajánlatot tevő papírkereskedő céget annyira, hogy az „ Eötvös-alap" gondozó ellen haicz ra szólítsa a „Magyar papirkereskedők országos egye sületót." Mi, az „Eötvös-alap oszágos tanítói segélyegvesület" képviselői azonban nem hívjuk fel űgyfeleiuket a „Magyar papirkereskedők országos egyesülete" iránt való ellenségeskedésre, izetlen^edésre; sőt ellenkezőleg, arra kerjiik e haza minden egyes tanítóját, hogyha lehetséges ugy ezentúl még az eddiginél is nagyobb gonddal és pontossággal kövessék a fentebb említett miniszteri ren deletben foglalt, nekik szóló utasításokat: mert ez a rendelet nemcsak a szülők és a nemes ügy érdekeit, hanem még a papirkereskedők, az iro és rajzszerek gyártásával es elárusitásával foglalkozói töobi honpolg rok igaz javát is megoltalmazza minden érdekhajhászó túlkapással szemben. Hogy pedig a míívelt magyar társadalom is telje sen meggyőződhessék a felől, hogy sem mi, az „Eötvösalap" gondozói, sem pedig a mi ügyfeleink nem sért hetjük meg a „Magyar papirkereskedők országos egye stilete" tagjainak az erdekei a Rigler-céggel kötött szerződéssel, ha az említett rendelet utasitásai ellen nen vétünk, közöljük e helyen annak a tanítóságot és a szü löket egyiránt édeklő következő pontjait: „Tudomásomra jutván, hogy különösen a népisko Iákban használatban levő irófüzetek nagy részben sem az egészségügyi, sem a paedagogiai követelményeknek meg nem felelnek s hogy ezen füzetek sokfélesége a szülőket is, meg a tanú ókat is gyakran megtéveszti, az iskolaigazgatókat és tanítókat pedig arra indítja, hogj az iskolájukban használandó irófüzeteK elárusitására egye.kereskedőknek meg nem engedhető monopoliumot adnak elhatároztam, hogy ezen bajak orvoslása és a miattok ismételten felmerült panaszok megszüntetése vége't az állami és községi, továbbá társulati és magánjellegű elemi népiskolákban és felső népiskolákban használandó irófüzetek szerkezetét, minősegét, kiállítását és használatát illetőleg szabályzatot adok ki." „1. A népiskolában forgalomban levő irófüzetek, meglevő készletekre való tekinte*bői az 1894/9ő ik tanév végéig használhatók," „2. Az 1895/90-ik tanévtől kezdve a vallás- é közoktatásügyi miniszter közvetlen vezetése és rendelkezése alatt álló állami, községi, társulati és magánjellegű elemi népiskolákban ós feiső népiskolákban az alábl következő utasításoknak megfelelő irófü/.etek használhatók „3. A használandó lüzeteket, figyelemmel az utasításban foglaltakra és arra, hogy hazai gyártmányok le gyenek, az /llető iskolák tanítótestületei állapítják meg, meghatározván, hogy az egyes osztályokban a vasárland füzetek mily fokozati számúak és mily minőségűek b gyenek, egyébként azonban tartózkodván a vásárlási hehrt nézve teendő korlá'ozástól." A többi pontok a lűzetek szerkezetére és kiáilitá sára nézve állapítják meg az. elveket « iay azok e lapok tisztelt olvasóit, nem érdekelhetik, hanem csak a füzetek kiadóit utasítják a füzetek előállítását illetőleg. Végrehajtották-e országszerte már azallantas iskolai hatóságok ezt az üdvös célból kibocsátott miniszteri rendeletet minden irányban? — nem a mi feladatunk kutatni. Mindazonáltal bízvást állithatjuk, hogy még pauas sem merült fel a miatt, hogy a tanítók az olyan nép iskolai irkákat is kiküszöbölték volna iskoláikból, a me Ivek e miniszteri rendeletnek teljesen megfeleltek minden tekintetben s ezért bizton remeljük, hogy kartársaiul a jövőben sem botlanak meg e tekintetben. Más kérdés az, hogv tart e minden egyes papii kereskedő üzletében olyan füzeteket, a melyek a fentebb említett rendelet értelmében készültek ? Igennel felelhet•< kérdésünkre a „Magyar papirkereskedők országos eg.ierülete«? Alig ! Ugyanazért mi, az „Eötvös-alap" gondozói, a tanügy érdekében melegen üdvözöljük a „Magyar papirkereskedők országos egyesületének" azt az elhatározását, hogy az ügyet a vallas- es közoktatásügyi ra. kir. Miniszter ü Nagyméltóságának az itélőszeke elé állítják, mert ezzel a közoktatásügynek bizonyára csak jó szolgálatot.tesznek és mert mi is hasonlóképen fogunk cselekedni. Kérve kérvén a müveit magyar tarsadalom tagjait, hogy a „Tanítók Háza" és „Árva-alap"-jának ügyeit pártfogásukba venni kegyeskedjenek, a „Magyar papirkereskedők országos egyesülete" tekintetes elnökségétől is méltányos és jogos támogatást kérvén, remélvén ea várván, maradtunk mély tisztelettel Budapesten, 1901. junius 9-en az „Eötvös- alap" gondozói. A vasárnapi munkaszünet. A kereskedelmi miniszter az alabbi rendeletet bocsátotta ki: Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséiől szók) 1891. evi XllI tvcikk 3. §-a alapján, a belügyi es földmivelésügyi miniszter nrakkal, nletve a horvát-szlavon-dalraát bán úrral egyetertöleg, /nvatali elődöm 1892. évi március hó 5 ón 14.837. szám alatt kiadott rendeletének II. -A) 1- n) pontjahoz a következőket rendelem: Robbanékony áruknak a szállítási eszközökből való kirakása és hazaszállítása vasárnapokon, valamint Szent István napján, egész napon át végezhető. Az idézett rendelet II, A) 4., 1) pontjához, pedig a követke/.ő rendelkezest fü-óm: A kézi zálogüzletekben a zálogtárgyak bezálogositása es kiváltása vasárnapokon déli 12 óráig végezhető. Miniszteri döntvény. Érdekes döntvényt hozott a kereskedelemügyi m. kir. miniszter legújabban, Egy konkrét eset alkalmabol kimondotta, hogy a gazdaságban alkalmazott ípaios nem tekinthető iparosnak ós igy ipaiigazolványt nem is kell váltania. Az indokolás kiemeli li^gy a gazdagságban évi fizetéssel alkalmazott kovács, bognár stb. cseledekül tekintendők es csak ha az urodalmou kívül máshol is vállalnak munkát, tekinthető« iparosnak. A kisipar problémái. Sugár Ignác, a miskolczi kereskedelmi es iparkamara h. titkára. „A kis ipar prolemai" cimű palyanyertes müvében a kisipar mai helyzeteiül erdeKesen fejtegeti a kővetkezőket: akisipar hanyatlasa nem csupán a fgyáripai ra vezethető vissfea, sőt a hanyatlás es átalakulás tetemes rénz.ben a megváltozott szociális és gazdasági, főként pedig a fogyasztási viszonyodnak tudható be. A városok megnövekedése, a tömeges ós hirtelen szükségletek, ezek sürgőssége azok melyek a kisiparra végzetesek. A gyári verseny szemeink előtt folyó jelensésr, látható és t; pas, talható, ezért van elteijedve azon nézét, hogy a gyári verseny a kézművesipar egyedüli főellensége, holott számos jmesterség van, inelylyel a gyáritermék nem konkurral s az illetők helyzete uiegis rossz, Legfontosabb feladat a kisiparosok szakképzettségének minden áldozattal való fejlesztést; a mesterinasok alapos kiképzése állami és társadalmi eievel a segédek tovább képzése, mesterek számara vidéken tanfolyamok, kiállítások tartása. Másik fontos feladat a hitelügy rendezése, szövetkezeti alapon, mer. a

1 kisipari kerdes sokban az olcsó ós könnyű hitel kérdése. Gondot kell fordítani a kisiparosok helyes szervezetése, társadalmi erő kifejtésére s mindezekkel kapcsolatos ügyekre. Eliameii hogy mindez nehéz s hosszú evek munkája azonban indokolva töitóneti adatokkal azon meggyőződésre jút, liogy a kézművesség sorsa felett nem lehet és tiera szabad Kétségbe esni, legkevésbbé hazánkban, hol a magyarság becses elemet a fejlődéseburi előmozdítandó középosztály nevezetes rétegét képezi az iparosság. A pesszimizmust tehát k* kell irtani a kormányzati s társadalmi politikából 8 küzdeni a kishitűség ellen. Komoly és céltudatos munkával kell az egymilliónál többet számláló osztály jövőjének megraentese érdekében kitartással küzdeni. Sziülxáz. A mult héten színre kerültek íJobó Katica. történelmi népszínmű vasárnap délután fél helyárakkal, melybon Irsay, Krasznay, Kovács, Szalóky és Békéfiné kaptak sok tapsot. — Este nem valami nagy érdeklődés mellett ment A muszlui bankó 4 felvonásos népszínmű, mely a mai bankó hamisító világban teljesen időszerű volt. Igen jól alakította Szabó János bírót id Saághy. Emi szerepében Irsay és Téchy játszottak kifogástalanul. Kovács mint plébános,' Szabó pedig mint Serák suszter, -játszottak sok eredetiséggel. Deákné. — postás leány — eredeti naivsággal párosult kedvességével kötötte le a figyelmet. Nem szabad megfeledkeznünk B. Koppány Margitról sem, a ki majdnem minden este játszik vig és drámai darabokban egyaránt és mellett jeles táncosnő. A kis szökevény. Scidnur és lliks 3 felvonásos operettje másodszor, kcriilt színre Páltj A'ina jutalonijátékául ayyauazzal ,a szereposztással, mint első alkalommal. Pálty művészete a hosszas és fárasztó szerrepben teljes odaadással olvadt a darabba, melynek sok taps, egy virág csokor és egy virágkosár volt jutalma. Sok tapsot kaptak a hölgyek közül Szalóky Szídi, Kormikay Ilona, Makó Rózsi és Delinné seccessiós és tarantella táncaikért. New-York szépe Hugh Márton 2 felvonásos operettje mulattatta kedden este a közönséget, melyben B.íkefiné hossza? szerepében teljes megelégedésre játszott. Póilfy Xina, mint káplár az. üdv hadseregében, mondhatni pazarul bánt művészt hangjával. Irsai mintáz erényecsszok egyesületének elnöke ál

)|< gyakorlattal, finom hajlékonysággal kezelte szerepét. Békefi a konnyuvérú. világlibanjátszott sok eredetiséggel. Ladiszlay remek bariton hangjával hódította meg-a lialfc-