Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-16 / 24. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1901. évi 24-ik számához. névnapjai körül mutatkozni szokott hő depressió ez idén egyáltalán he nem következett és hogy legalább jótékony éjjeli harmatok segítették elő az elmaradott növényzet fejlődését. A hónap második felében ködök is jártak regge­lenként, de szerencsénkre oly időben, amidőn a rozs már levirágzott, a buza pedig még virágzásban nem volt­Jégverés mutatkozott a lefolyt hónapban és pedig : 15-én Zalaszentbalázson, Barátföldön, Bazitán, T&gyon és Monoszlón, mely utóbbi két községben a szőlőkben tett. jelentékeny kárt; volt még 18-án Felsőőrsön, 17-én S2entliszlón és Bánokszentgvörgyön ; 25-én Csapin, 29-én Ujnépen, Salomvárott és Felsőbagodon, mely kö zségekből 5—10—15, sőt 35% jégkárakat is jelentettek, leginkább a rozsokban. A nagy szárazság dacáia az ősziek fejlődése a mult hó végével ott, hol azok a téli zord fagyoktól nem igen szenvedtek — kielégítő volt — és jobb talajokban a buza és rozs állása határozottan javult az áprili i időszakhoz képest — míglen a rozs virágzása alatt uralkodott ked­kező idő a rozs hozamára vonatkozó kiiátást növelte. Megyei átlagunk mindazon állal e két terményben csak gyenge közepesnek mondható. A hiányzó csapadék és a kései vetés folytán csak lassan fejlődtek a tavaszi gabonák, amelyek színezete halavány, állásuk ritka, árpában, de különösen zabban igen gyenge termést várhatunk ez idén. Ila már el nem késett, csakis kiadó eső segíthet ezek sorsán. A lefolyt hónap végével megyénk több járásában észlelt zivataros esők után hirtelen fellépett a buza- és rozsban a levétrozsda, mely azonban a f. hó elején utal­kodott szárazságban fejlődésében ismét megakadt. A tengeri vetése jobbára csak a lefolyt hónap első felében volt vármegyénkben befejezhető, — a szárazság miatt vissza van maradva. Folyamatban volt a lefolyt hóban ennek kapálása, a burgonyának kapálása, töltése, a répavetések első és második kapálása, — egyezése. A burgonya állása a mult hó végéig még kielégítő volt, a répa is szépen fejlődik ott, hol még némi nedvesség van a talajban. A hüvelyesek állása a szárazság dacára még igen lürhetős, de ezek, valamint az e hóban vetett köles és csalamádénak, az egész tenyészetnek sürgősen keltene már az eső! A mesterséges takarmányfélékből a lucernának I sö kaszalása kielégítő volt, ellenben a lőhernek l-ső kaszá. lása ritka helyen sikerült, mert — amint már a mul havi jelentésemben jeleztem különösen az egé)jára t vid' keken a február havi erős fagvok a lóheresekben igen nagy kárt okoztak, sőt vár megyénkben is éppen ennek folytán sok lóherest fel is szántottak. A réti fii növésében megint csak a csapadék ok­hiányában visszamaradt és csak mélyebb fekvésii és amugyis nyirkos talajon vagy pedig trágyázott réteken mondható ez idén ktelégihettőnek. Hasonló képpen állanak a legelök is, ahoi az állatok immár csekély füvet találnak és sok helyütt már kop­lalnak. A szőlők fejlődésére nézve azonban igen kedvező volt a lefolyt május és a jobb kezelésben álló szőlőkben ez idén ismét gazdag fürtképződés mut tkozik. Sajnos, hogv a folyó hó junius 5-én uralkodott szélvihar a még kötetlen szőlőkben sok kárt okozott. A szőlők második kapálása is a lefolyt hóban befejeztetett mindenütt; folya­matba lettek véve a kötési és permetezési munkálatok. A levélzet színezete kifogástalan Gyümölcstermésünk kilátása az őszi gyümölcs ho­zamra nézve lehető legrosszabb. A még megmaradóit alma, körte és őszi barack, szilva, dio nagy része a szokatlan hőség és szárazságban lehullott; csupán a cseiesnye díszlik jól. Cserebogár vármegyénkben ez idén alig volt, mert a mi vidékünkön ezen évben nem volt, a rajzási eszten­dője , van azonban rovar és hernyó feszek elég gyümölcs­fáinkon, amelyek letisztogatása — a jövő évi gyümölcs­termések biztosítása céljából — éppen most volna idő­szerű. Az állategészségügyi viszonyoknak az előbbi luína­pokhan jelzett kedvező állapota sajnos, ismét kedvezőt­lenebb lett, amennyiben vármegyénk 3 járásának 7 köz­ségében veszettség, 4 járásának 0 községében sertés or­bánc és 8 járásának 20 községében sertósvész lett hiva­talosan konstatálva, több községben hólyagos kiütések jelentkeztek és a nagy szárazság folytán a lépfene és sercegő űszüg is sporadice fellépett. Marhavásáraink élénk felhajtásnak örvendenek, de a marhának ára — a fogyasztási központokban beállt kevesebb szükséglet folytán — megszánt. Ilyen időtájban ez mindenévben beszokott következni és jellemző erre nézve az a tapasztalat, hogy például május hóban, (a kirántott csirke saisonjában) és junius hóban, a midőn számos városi a nvaralókba és fürdőkbe költözködik, Bécsben a marhahús iránti kereslet tetemesen apad, ami a mi húsárainkat nyomja. Kedvezőbb áralakulásokkal találkoztunk a legutóbbi időben a gabona értékesítésénél.. Különösen a németországi igen rosz termés kilátások (Poroszország nyugati részének 25 kerülete közül 19 kerületben az őszi buza vetés majdnem tetjesen tönkrement, ugy, hogy még vető magot is kell nekik venni) felszöktették az őszi határ búzaárakat, amelveket a rozsnak ára is lassan követi. Valószínűség van tehát arra nézve, hogy acséplesi idény első felében az árak legalább is jobban fognak alakulni, mint a mult évben, bár állandó javulást az Észak Amerikában és Romániában, sőt Oroszország jó részében is reményeit bő aratások eredményének a világ piacra való beérkezte után nem igen várhatunk. ipar- és kereskedelem, Kereskedők figyelmébe. A zalaegerszegi kereskedő tanonciskola f. hó 9 én tartott évzáró vizsgálatán Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő elismeresét fejezte ki a tanártestület ügybuzgó működése fele 11 és kiemelte azokat az érdeméket, melyeket a kereskedelmi kör a tanonciskola létesítésével, fentartá­sával és szünetlen gondozásával magának szerzett. A kereskedelmi kör kulturális ténykedését ezúttal figyelmen kivul hagyom és tisztán csak a tanári testülethez intézett elismerést fogom némileg megvilágítani, miből kereskedő­ségiink néhány érdemleges megszivlelést vonhat le. A vizsgálaton megjelent csekély számú érdeklődő közönség a tanulók szakértelmes feleleteiből meggyőződ­hetett arról, hogy a tanári testület kötelessségétt híven teljesítette; hogy a tanonciskolái szakoktatás a gyakor­hati követelményeknek megfelel; hogy az elméleti isme­retek elsajátításában, a kézügyesség megszerzésében, az iskolai munkálatok begyakorlásában és egyáltalában a szakértelem fejlesztésében mindaz megtörtént, ami a törvényes keret és a gyakorlati cél szempontjából szük­ségesnek mutatkozik. Midőn a közönség közvetlen tapasztalásból mind­ezekről meggyőződik, akkor két — az eredménnyel szoros kapcsolatban levő — fontos körülményt még nem tud. Nem tudja először azt, hogy a tanártestület milyen anyaggal tör a cél felé és másodszor, mily viszonyok mellett küzd a cél megközelitéseért ? A kereskedőségnek pedig e két körülményt ismernie kell, mert ettől a megismeréstől várom én tanoncisko­lázásunk megizmosodását, a tanoncoktatás kulturális szempontból annyira fontos ideális feladatának érvényre­jutását. Az anyag, melyljel dolgozunk, nem felel meg elő­iskolázottságára nézve a szakszerű továbbképzés feltéte­leinek. A tanulók legnagyobb tésze falusi elemi iskolai végez és anélkül, hogy az elemi iskolát vádolni szándé­koznám, ki kell mondanom, miként az ilyen elemi iskolát végzett tanonc az elemi tudnivalókbau : az olvasást-, irás­1 és számolásban igen gyakran oly mérvű járatlanságot tanusit, hogy a szaktanitás csak meddő vergődéshez ha­sonlítható. A miniszterialis legújabb szervezet ugyan előirja, hogy csak két középiskolát, vagy h it elemi osztályt végzett tanulót vehet tel a kereskedő tanoncis­kola és igy a szervezet értelmeben az iskola a feltéte­leknek meg nem feielő tanoncot visszautasíthatná. De a szervezetnek az előtanulmányokra vonatkozó rendelke zése beleütközik a kereskedöségre előirt áraa kötelezett­jségbe, hogy a kereskedő köteles tanoncát a tanonc, vagy ismétlő iskolába járatni. Ila már most a kereskedő bün­tetés terhe alatt köteles tanoncát iskoláztatni, akkor a tanonciskola nem zárkózhatik el a felvételtől — akár meg van a tanoncban a szükségelt előtanulmány, akár nincs. És igy van azután az a sajnos körülmény, hogy tanoncaink nyolctizedrésze a továbbhaladás előfeltétele nélkül kerül az iskolába. A kereskedőség mentségére említhetem meg, hogy ők ugyan mívesebben alkalmaznának érettebb s művel­tebb tanoncokat, sőt keresik is ezeket, de hiába keresik; mert közfelfogásunk még mindig idegenkedik a kereske­delemtől; a szülők legnagyobb része fel nem fogva kereskedelem fontos közgazdasági feladatát ós az egyéni boldogulást is legjobban biztosító mivoltát, csak akkor adják gyermekeiket az üzletbe, ha tanulni nem akarnak vagy ha a gyermek tanítására anyagi okoknál fogva képtelenek. Ez egy elszomorító jelenség, melyből sok körül­ményt megmagyarázhatunk. Ebben találhatjuk kereskedelmünk hátramaradatt­ságának okait, a kereskedő osztály társadalmi érvényesü­lésének akadályait és kereskedelmünknek a nagv nem­zetközi versenyben elfoglalt alárendelt szerepkörét. Az okszerű és a nemzpfek boldogulására kiható kereskedelemhez nem elegendő a novai avagy a tárnoki elemi iskola tanítási eredménye és nem megfelelő az iskolázatlan, vagy pedig a középiskolából kilökdösött gyermeksereg. A második körülmény, mi tanoncis-kolázá'sunkat hátráltatja — a kereskedőség rideg magatartásában leli magyarázatát. A kereskedőség még mindig nem- barátkozott meg az iskolával; tanoncát elkésve és rendetlenül küldi iskolába, a legkisebb ok miatt otMion fogja. A tanonc­ban csak szolgát lát, kivel kora reggeltől késő estig rendelkezik, megfeledkezve arról, hogy minden tanonc a leendő kereskedőség egyik tagja; hogy a tanoncnak az üzleti gyakorlat elsajátításán kívül az is a feladata, hogv jövendő hivatásához megszerezze magának a szük­ségélt intelligenliát, a megfelelő szakismereteket. A királyi tanfelügyelő a tanításra bénitólag ható körülményeket jól ismeri, sőt ezeknek mér!ege'é<é­ve' vizsgálta a felmutatott eredmény mérvét és meggyő ződött arról, hogy a tanártestület lelkiismeretes munká­yégzett. A testület a tanfelügyelői elismerést köszönettel vette tudomásul, a mely csak serkenteni fogja a szak­szerű képzés terén kifejtendő feladatának minél sikere­sebb megoldásáia. Baiasss Benő. Szinliáz. Az a lelkesedés, pontosság, kitartás és színre ho zásban változatosság, mely Ível Deák Péter társulata Egei szegen működését megkezdte, nem fogyott, sőt ellenkezőleg elmondhatni, hogy emelkedett. Ámde, nem azért, mintha zsúfolt ház előtt mennének az előadások. Ma is azzal a részvétlensóggel, közönnyel, sőt hidegség­gel találkozunk, — eltekintve két estétől, — a melylyej múltkor számunkban érdeme szerint foglalkoztunk. A társulat itt maradása e hó végéig terjed, mely időre, ha itteni működését biztosítani akarja, ujabb bér­letekre van szüksége, miket annál inhább ajánlunk az érdeklődök ügyeimébe, mert a nemzeti színház nagyte­hetségű művésznője, is vagy három előadásra lejön. Különben a héten színre kerültek: Goldstein Számi, melyet Kövesi A. irt és Delin Henrik zenésített s a mely vasárnap délután félhelyárak mellett került szinte. A címszerepet Szalóky Dezső vitte az ő szokott eredeti ki­fogástalan alakításával. Különben jók voltak Koppányi Margit és Markovics Margit. Megemlítjük azonkívül még Krasznait a posta­tiszt szerepében; este pedig: A csárda virága, Lukácsi Sándor legújabb népszínművében, lehetett gyö­nyörködni, melynek kellemes zenéjét Dankó Pista egvik legjobb népdal zenésitőnk irta. Kitűnt ebben a darabban mint Tera Pálfi Nina, ki a népszínművekben is oly jeles tehetségűnek bizonyult, mint a dalmüvekben. Híí" part­nera volt délceg Pista szerepében Péchi László. Megem­lítjük meg id. Sághit és Deák Pétert. Toska, Sardáii 5 felvonásos drámája hétfőn este került színre. Markovics Margit, mini Flóra Toska, mindjárt az első jelenésnél egy szép csokrot kapott, melyet méltán meg is érdemelt, mert az olasz iskolára való ideg borzon­gató drámai erejevei mindvégig lekötötte a figyelmet s kapott nyílt színen meg-meg ujuló tapsokat. Méltó társa volt a rokouszen ves arcú liatal Krasznay mint Marió Cararadotti festő, kinek iskolázottsága nagy jövőjének biztos alapja. Skarpia rendőrminister alakításával id. Sághv jeles intricusnak bizonyult, B. Molnár Gizella igazi királynői alak volt. Kifogástalanuljátszottak Kovács Arnold, Szalóky D. Péchy, Szabó, Irsai és Szalókyné. Utóbbi majdnem mindeneste játszik és jól. A kis molnárné. Ezt valami idegen mu után Radó A. irta operettnek. Itadó A. olasz fordításait, magyar és idegen költők albu­mait ismerjük. Ezekre büszke lehet, de a kis nrolnárnéra nem. A darabban Pálfi Nina, ki egy hatalmas csokrot kapott; ismét remekeit. Különösen a 111-ik felvonásban bokázojával ért el nagy hatást nem is említve énekét, mely akármelyik pesti színpadnak díszére válnék. Jól játszottak Kovacsicsné, Deák, Bekeh, Szalóky és B. Koppányi Margit, ki a szerepeit kifogástalanul kezeli. Ocskag brigadéros. Szerdán az év legnagyobb hatást elért darabját, llerczeg Ferencz Ocskay Brjgadérösát, adták zsúfolt ház előtt összetanult, göidülékeny előadásban és a vidéki viszo­nyokhoz mérten fényes kiállítással. Lapunk olvasó közönsége ismeri az áruló Ocskay történetet a vígszínház előadásainak kritikájából. Mi csak azt emlitjuk meg, hogy llerczegnek sikerült egy áruló iránt részvétét kelteni, ami az íróra szép, de a minek ígért nagy ára van, mert általában azt a benyomást teszi, hogy Rákóczy a hibás » miatta lett Ocskay áruló. Pe­dig tudjuk a történelemből, hogv pénzért lett áruló. A címszerepet Kovács Arnold játszotta, kinek szereptudása és igyekezete dicseretre méltó, játéka minden tekintetben kieleg'tő, eltekintve attól, hogy hanghordo­zatában helyenkent találkozunk szintelenséggel. Az ér­z Itnek kifejezése sem mindig kellően gyakorlott. Ámde ezeket pótolja darabtudása ós alakja Nem avatkozunk az igazgatóság szuverén jogaiba, de szeretnők egy ujabb előadás esetén Romeo alakitójától Krasznaitól is látni Ocskayf. — A nők közül Markovics M. — (Tisza Ilona) — és Üeákné — (Dili) —valóban remekeltek. Külö ben a többi szerepeket minden erejükkel juttaták érvényre: Kraszná'y, ki rokonszenves szerepe mellett, a piologust szavalta el művészi egyszerűséggel, továbbá Deák, ki ezúttal, mint drámai szinesz erdemei feltetlenül elismerést id. Sághy, Péchy, Irsai, Szalóky, Marosy és Mihilyi. Külön emlékezünk ineg Szabó joizii alakításától, ki egy­maga képviselte a derűsebb elemet, és Leövey Ha rózsá­járól, ki különösen maszkjavai kötötte le figyelmünket. — Az előjelekből Ítélve, ugy hisszük, az igazgatóság megismétli az előadást. Jupiter és társai. Rákosi V. és Guthi S. 3 felvonásos énekes bohózata mulattatta..a.nem nagy számú hallgatóságot csütörtök este. A sikamlós részleteket nem uélkíilöző darab eredeti ötletekben gazdag minden hoszzabb mese nélkül. Szalóky Dez ő (Bogdancs Kristóf)'volt a tévedések központja szokott jo játékával. Deákné (Esztike)' ameny­nyire naiv szerepe volt, annyira kedveden megkapó meleg­seggel játszott. Pálfi Nina (Klarisz) természetesen a tapsok központja volt. Irsai ereJeti zsidó maszkja, Mihályi falusi egy ügy üsége, ilj. Sághi bárgyusága, id. Sághi ere­deti alakja, B. Molnár G. falusi mamája allandó derült­ség tárgyai voltak. Külön emlékezünk rriíg Péchiről, kiuek daliás termete mellett minden játékát élénkség jó játék é3 eredeti alakítás jellemzik Hi-vatalos-ro-vat. I. Alul írott polgármester, mint'a.z 1897. XXXIII. t. . c. ér.telmeben teljesített esküdtképes egyén k összeíró bizottságának elnöke, ezennel közhírré teszem, hogy Zala­egerszeg város területén 1902. évre összeállított alap­lajstrom f. hó 6-tól 21-ig, tehát tizenöt napon át, a polgármesteri iktató hivatalban közszemlére kitétetik, jogában áll bárkinek azt betekinteni s ellene a kitűzött határidőn belül felszólalással élnie, vagy a beadott fel­szólalások ellen további 8 nap alatt észrevételt fenni. Zalaegerszegen, 1901. junius 7-én.

Next

/
Thumbnails
Contents