Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-02 / 22. szám

aki azután, mint a tetten ért tolvaj, gyáván meghunyászkodik és megadja magát. De hányszor sikerül rá jönnünk, hogy kitol ered a pletyka? Mindenki mástól hallotta, senki sem hiszi, de azért mégis mindegyik tovább adja ós utoljára mindenkinél feltétlen hitelre talál. S a pletyka mindenütt otthonos. A müveit, tarsaságban csak ep úgy, mint a keieskedők, az iparosok és nép közt, sőt ezeknél meg inkább; mert kisebb látókörüknél fogva kevesebb anyaguk van a beszélgetésre, de amott élesebb, finomabb ós csipősebb! És a pletyka senkit sem kiméi meg. Behatol a paloták legelrejtettebb titkába épen úgy, mint a vályogkunyhó semmitmondó érdektelen látkörébe. Foglalkozik a királyokkal és hercegekkel épen úgy, mint az egyszerű polgárral. Nem kiméli meg sem a gazdagot, sem a sze gényt és oly régi, mint az emberiség maga. És azt hisztzük, hogy Szemirámisz függőkertjeiben ép úgy aranykorát élte már, akár csak később XIV. és XV. Lajos veisaillesi és chasyi kastélyaiban, vagy akár manapság, amikor sátorát szívesen fiiüti mindenütt, ahol csak alkalma nyílik, hogy egy emberfia becsületét aláássa és jó hírnevét tönkretegye. S még jó, ha az illető nem törődve vele, gúnyosan kikacagja a pletykázok hiú erőlködéseit! De nem egyszer esett már meg, ha becsületbeli dologról volt szó, hogy az áldozat eleintén kétségbeesetten vergődött ártatlanságának a tudatában, mig végre pisztolylövés vetett veget az undok rágalmazók mérges sziszegésének. S minderre az a kis nyelv kepes, amelyet sokan nem bírnak féken tartani. Az a viszketegvágy vezeti őket, hogy mindenkiről mindent legelőször ós a legjobban tud janak. Az újságok (értsd pletykák) iránt való vágy sokakban egész hajlammá, yzenvedólylyé válik! Hajhászszák és nem tudnak betelni vele. S mennyire lealacsonyítja ez az emberi méltóságot! Óh 1 ez a kis nyelv mennyi bajnak ós kellemetlenségnek volt már az okozója ! Pedig milyen szép feladata van! Dicsőíteni és áldani a Mindenhatót; bátorítani a csüggedőt; megbocsátani annak, aki minket megbántott és kiengesztelni az általunk megsértette!. Mily megrendítő a szó, ha ünnepélyes eskiiie emelkedik ! Mily ma gasztos, ha az ártatlant védi, a szenvedőt vigasztalja! Mily rettenetes, ha igazságosan vádol és büntet! És sokszor mit tesz e helyett? Káromolja az Istent; bántja a szenvedőt; gúnyolja a csüggedőt; üldöz: az ártatlant; megveti a becsületes szegénységet. De földig boiul a gazdagság előtt még akkor is, ha ahhoz az özvegyekés árvák könyei, a szerencsétlenek átkai tapadnak! És ha a mindennapi élet gondjai és a hétköznapi foglalkozás után a táisaságban keresünk üdülést, pihenést és szórakozást, nem kinálkozik-e elég alkalmasabb tárgv a társalgásra, mint valakit jó hírnevében megkárosítani és megszólni i távollevőt, aki nem i.i védheti magát. Nem jut-e ilyenkoi eszünkbe, hogy „ma neked, holnap nekem" s hogy ha mi véletlenül nem volnánk jelen, most talán épen bennünket szólnának meg ép oly élesen, ép oly szigoiuan ?! Nem volna-e szebb, ha művelt, társaságban ehelyett megbeszélnék az irodalom ó-i művészet legújabb remekeit, méltatnák a tudomány vívmányait, hirdetnek a természet szépségeit?! Uta/.ások, kirándu'ásók elbeszélése, a benyomás tárgyalása, amelyet egy jó könyv az egyikre-roásikra gyakorolt, nem volna e sokkal alkalmasabb?! Hiszen csak szellemünk ürességét, tudásunk szegénységét, látókörünk szlik voltát, kedélyünk sivárságát áruljuk el azzal, ha a távollevők megszólásában találjuk örömünket! S aki felebarátjában nem tiszteli az embert minden hibájával és erényével egyaránt, hogy becsülje az meg önmagát ? Mert, a pletyka alapja, hogy mindenki meglátja váltak volna szégyenere és szemeiből a keblében fellángolt tüz tükröződött vissza. Csakhamar oly bizalmasan csevegtek egymással, mintha régi ismerősök volnának. A szerelem és a házasság természetesen szintén szőnyegre kerültek. A művész hallja, hogy a szép asszony özvegy és kéidezni bátorkodik, miéit nem gondol ily ifjúság és szépség mellett uj házasságra? . . . Az asszony körülményesen válaszol. Első házassága nem volt boldog, a férje zsarnokságával elrontotta életét. A hatal asszony illúziói oly hamar elpusztultak, mintha sohasem lettek volna ; ennek következtében el vesztette bizalmát s legalább függetlenségét akarja megőrizni. A fiatal művész felette heves védőbeszédet mond ésannyira buzgólkodik, rainf'a saját ügyéről volna szó; meggyőzni igyekszik a szép hölgyet, hogy keserű tapasztalatai dacára em szabad a szerelemről lemondani. Végül pedig igy szól : — Egy perzsa jóslat szeiint az a férfi, aki valamely nőtől papucsot kapott, örök híve kell, hogy maradjon. Szeretném, ha ez a jóslat ez egyszer beteljesednék, hogy mindig ez inciüke papucs uralma alatt maradnék. Rábeszélni engedte e magát a fiatal özvegy?. .. A szerelem csodákat mivel. Az az egy bizonyos, hogy Rrzát időn túl való maradásáért meg nem korlialták és kifogásait elfogadhatóknak találták. S az abbáziai vendéglajstromba egy névvel többet jegyeztek be. Es a fiatal térj Íróasztala felett szimbólumként az az incinke papucs függ, mely elbeszélesunkben házas ságközvetitőkónt szerepel. És a fiatal házaspár ismerőseinek és barátainak is be kell vallaniuk, hogy a papucs jegye alatt is szoktak néha szerencsés hazass.igok köttetni. felebarátja szemében a szálkát, de a magáéban a gerendát nem veszi észre s egy orvossága volna, ha mindenki a saját ajtaja előtt seperne és nem törődnék annyit a szomszédjával. Küzdjünk bátran, a végsőig az ellen az emberi méltóságot oly mólyen lealacsonyító baj ellen és ha csak egv kis gárda akad, amely bátran síkia száll ellene, a pletyka megjuhászkodva vonulna vissza barlangjába ós mind ritkábban, mind félénkebben merné elhagyni odúját ! Védekezés a jégverés ellen. Városunk polgármestere május hó 24-ere a vároeházára értekezletre hivta egybe a város gazdasági és pénzügyi bizottságait, valamint Jánka- ós Egerszeghegy hegyközségek válás tmányait. A polgáimester, mint elnök, az ülést megnyitván, felkérte úgy a két bizottságnak tagjait, valamint a ket hegyközségnek választmányát, hogy a városi tanács részéiől előterjesztendő, közgazdaságilag nagyon is fontos ügyet minél alaposabban megvitatni és velemén^öket nyilvánítani szíveskedjenek. Ezután előterjesztetett a város tanácsa részéről a váron határában felállítandó viharágyukru vonatkozó tervezet és költségelőirányzat, mely után elnöklő polgár inesrer felkérte az együttes bizottságot, valamint a két hegyközség választmányát, szíveskedjenek nyilatko- ni a tekintetben, váljon szükségesnek tartják-e a jégverés ellen való védake/ésnek ezt az uj vívmányát vároMink egész határára kiterjesztve létesíteni s miként látja jónak, arányosnak a vele járó költségeknek a fedezését, és a felállítással járó vagyis egyszer és mintegy 7910 korona költségnek a biztosítását? A bizottság tagjai kivétel nélkül, a legnagyobb ölömmel fogadták az előterjesztést s hosszas élénk eszme csere után halározatílag kimondották, hogy Zalaegerszeg város határának, jégverések ellen leendő megvedése cél jábid, a bemutatott költségelőirányzat szerint, szükséges 24 darab viharágyu beszerzése, annak felállítása, szóval az egész rajvonalnak létesítése érdekében a szükséges lépéseket a városi tanács sürgősen tegye folyamatba, még pedig az ez ideig legjobbnak elismert Farkas-Faragó féle viharágyuk beszerzési módozatai végett nevezett céggel lépjen érintkezésbe, teljes tájékozást szerezvén a beszerzés ós fentartás költségeiről és lehetőleg kedvező, — több évre kiterjedő fizetési feltételeket igyekezzék megállapítani A vedekezés összes költségeire nézve pedig a bizotsság azt javasolja, hogy azok Zalaegerszeg város egész hatálában fekvő s a legelő és erdők ki.'ételével minden mi velési ágú ingatlan birtoknak földadója után vettessenek | ki s mint közintézmény létesitésere irányult költségeket, a varos rendes költségelőirányzatába vegye fel s egyenes adók módjára hajtsa be. Minthogy pedig a mult évben a ro kir. meteorologiai intézet szakértő mérnöke, a helyszíni szemla fel-! vétel alkalmával oda nyilatkozott, hogy Zalaegerszeg,' Bessenyo, Gébáit, Neszelej és Kaszaháza községek határát; is belevonva, egy teljes védekezési raj vonal felállításával ezen szomszéd közsegek hozzá járulá-a mellett, a költségeknek Hjánylagos viselésével s mégis csekélvebb anyagi áldozattal ezen több községből álló vidék hitára is megvolna védhető a jégverések ellen: a bizottság felszól ittatui óhajtja ezen községeket, hogy á legrövidebb idő alatt nyilatkozzanak, hajlandók-e ezen közös védekezesbe belépni, az aránylagos költségeket viselni, melyek minden esetre, amennyiben velünk zalaegerszegiekkel szövetkeznek, soklal csekélyebbek lesznek, mintha * viharágyuk felállítását tőlünk függetlenül kizárólag a saját költse gükre eszközlik. A hozzájárulás megbeszélése s az ágyuk elhelve zésére é* kipróbálása végett a I. évi jnnius 2 án délután 3 órakor a váiosházán tartandó értekezleten magukat, képviseltetve minél számosabban jelenjenek meg, amikor egyúttal a viharágyu gyáros a legtökéletesebb szerkezetű viharágyukkal próba löveseket fog tenni. Véleményezi a bizottság, hogy ezen értekezlet jegyzőkönyve a csatlakozásra leendő felhívás kapcsán Bessen)ő és Kaszrháza községeknek a járási főszolgabíró utján megküldéssók, illetve ezen közsegekkel leendő cátg'alásia a járási főszolgabíró felkéressék, azonkívül ezen jegvzőkönyv másolata a szóinn forgó községekben lakó nagyobb birtokosoknak küíön külön megküldessék. -Javasolja a bizottság azt. is, hogv próba lövések bemutatása végett a Farkas-f aragó cég megkerestessék. Kimondja végül az értekezlet, hogy amennyiben ezen, városunk határában létesítendő védekezés jóváhagyás végett Zalavármegye törvényhatóságához felterjesztetik, ugyanaz alkalommal kérje fel Zalaegerszeg r. t. város közönsége a törvényhatóságot, h^gv ezeri üdvös intéz, ményt felkarolva indítson mozgalmat és minden törvényes eszközt használjon fel arra, hogv ezen védekezés megyeszerte létesíttessék. Tengerész-jelöltek felvétele a csász. és kir. hadi tengerészeihez. A cs. és kir. kö ös hadügyminisztérium tengeiészeti szakosztálya hirdetményt bocsátott ki, melyben tudatja, hegy a cs. sz. es kir haditengerészethez tenge részjelelteket vesznek fel. t A tengereszjeleltek tengerészeti hadapródokká s a tengerészeti tiszti vizsgának letételevei, az üie.sedeshez mérten, tengereszeti tisztükké lesznek. A tengerészjeleitekül való felvetel iránti saiáikezűleg iiott es egy koronás belyegyel ellátott kérvenyek legkésőbb /'. évi augusztus hó 15-ig a kózós hadügy minisztériumnál (tengerészeti osztálv) nyújtandók be s a következő okmányokkal szerelendők fel: 1. Honossági bizonyítvány. 2. Valamely tényleges állományú tengerészeti vagy hason rangfokozatú katonaorvos által a Marine-NormalVerordnugs-Blatt XII. rész. 1879 ik évről szóló határozatai szerint kiállitottbizonyitváiiy a tengerészeti és hadszolgálati képességről a lálóképességnek külön megemlítésével. 3. Oltási bizonyítvány (az esetben, ha az a katona orvosi bizonyítványban nem volna igazolva.) 4. Születési vagy keresztlevél, (életkor-maximum 20 óv.) 5. Az illetékes politikai hatóságoktól (kerületi elöljáróság) kiállított belépési igazolvány, vagy az esetben, ha a pályázó magát a sorozásnak önként alávetette, a.; erre vonatkozó bizonyítvány. 6. Hiteles beleegyezése az atyának vagy gyámnak a cs. ós kir. haditengerészethez való belépéshez. 7. Politikai vagy rendőii hatóságoktól kiállított s a pályázóknak feddhetler, előéletéről szóló bizonyítvány. 8. Füreáliskolai vagy főgymnaziumban elvégzett tanulmám oki ól (érettségi bizonyítvány) vag\ kereskedelmi és hajózási akadémia halyózási osztályáról szóló bizonyítvány; végre 9. Az esetleg ismert idegen nyelvekről szóló kimu'atás. Azan pályázót, kiről a benjujtott okmányok ntáu itélve, a febételi vizsgának jó sikerrel való letevése feltételezhető, a közös hadügyminisztérium tengerészeti osztályánál előjegvz.ik s kellő számban a felvételi vizsgálatra behívják A behivottak a vizsgálati helyig való útiköltségeket, nemkülönben esetleg vissza is sajátjukból kötelesek fedezni. Mindazonáltal azoknak, kiket a jó sikerrel kiállott vizsgák után tengerószfelölteknek hineveznek, az útiköltségeket lakhelyöktől a központi kikötőig meg fogják íéritni A felvételi kórvények benyújtásától kezdve a félvételi vizsgára való behivatás napjáig, kötelesek a pályázók a közös hadügyminisztérium tengerészeti szakosztályát minden laiwáltoztatásaikiól pontosén értesíteni. — A felvéte i vizsga tárgyai: 1. mennyiségtan és betüszámtan, 2. mértan, 3. földrajz, és történelem, 4. természetrajz, f>. természettan, (i. vegytan, 7. ábrázoló mértan és mértani iajz,8. német nyelv, 9. más valami idegen nyelv ismerete. A mennyiségtani tantárgyak azon terjedelemben fogják a vizsgálat tárgyát képezni, a mihenben azokat a felsőbb reáliskolákban előadják. A felvételi vizsgák programmja J. \V. Seidl és Fia könyvkereskedésehen Bécsben megszerezhető. A felvételi vizsgák szeptember első felében kezdi dnek a cs. és kir. tengerészeti akadémiában Fiúméban. Ez a tengerészeti akadémia főparancsnokának elnöklése mellett ezen intézet tantestületének tagjaiból álló bizottság előtt német nyelven teendő le. Azon pályázókat, kik a felvételi vizsgát kielé' tő sikerrel letették, a központi kikötőben Pólóba kiih.c s ott törvényszerű szolgálati kötelékbe felveszik es tengerészjelöltekké fogják kinevezni. A kinevezés napjától kezdve a tengerész-jelöltek évi 1440 korona megállapított fizetési illetek élvezetében részesülnek, s az őket megillető lakpénzben, illetőleg « hajónlétel tartalma alatt a lendes hajókosztpénzben, úgyszintén 400 korona egyenruházati pótlékban is, rnelvnek leie a tengerészjelülttó való kinevezés megtörténtevei azounal, a másik telepedig tengerósz-hadapióddá való kinevezfetésekor fog kiadatni. Egy év leteltével a tengerész-jelöltek tartoznak a lengerészeli hadapród vizsgát Kitenni s ekkor kie'égitő siker eseteben 2-ik osztályú tengeiészeti hadapródokká neveztetnek ki. A gyenge emberi növény ápolása. A kis gyermeket gyakran gyenge növényhez ha sonlitjuk, amelyet a kertész kezdetben a hidegtől és melegtől, a széltől és zivatartól naponként megvédeni, gondosan ápolni, táplálékban gazdag földrésszel ellátni tartozik. Ez a hasonlat valójában táláló. A gyenge embeti növényt, a kis gyermeket, általában véve nom kertész, hanem kertészné ápolja, éjjel-nappal nem gondolván másra, mint a kedves sarjnak ápolására. Mint egy növényre, melyet ápolnia kell, fényt és világosságot ereszt rá, megvédi télen a hidegtől, nyáron a nap forró melegétől, nem kiméli tőle a vizet és a legjobb étellel táplálja kellő mennyiségben. Természetes, a kis növény a saját erejéből veszi a földből gyökerei által a szükséges táplálékokat, mig a kis gyermeknek úgy kell azt adni megfelelő mértékbén. Az anyunak —mert őa godos kertészné —értenie kell szerepéhez, ha a kis növényt erőteljes állapotban akarja felnevelni. _ Pontosan kell tudnia, mi jó a kis gyermeknek és' mi árt neki. Nem szabad semmi fáradságot' sem kímélnie, ha a megfelelő táplálékot kell előállítania. Természetes, hogy céltudatosan kell feladatát betöltenie. Azonban a képesség emberkertésznének lenni, nem jón maga magától. Az anyának magának tanulnia és gyakorlat utján egyet-mást elsajátítania kell. Miután jó könyvekből a szükséges elméleti ismereteket megszerezte, gyakorlatilag kell dolgoznia, hogy azokat a kis gyermekre nézve hasznosakká legye. A'. ö foldjuk, az ö világuk a gyermekszoba. Itt van kezdete a gyermek ápolásnak. Itt kell a gyenge csirának gyökeret vernie és kis törzsökké fejlődnie És erre a célra elsőrendű a táplálás kérdé e; mert mindenek előtt a kis testnek minden részéhen kell növekednie, erőben fejlődnie, és azután, az első év befejezte előtt saját lábaira állnia. Az állatnál és növénynél jóval lassabban fejlődik a magasabb lény, az ember, kezdő gyermekkorában, azonban annál biztosabban és tartósab-