Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-20 / 3. szám

lajstromát. A 2429 kat. hold és 880 |J-öl érdekeltségi területekre a szavazatok száma 230-ban állapíttatott meg. Ezután előterjesztetett az 1900-ik évi szamadas, amelyet a számvizsgáló bizottság 12.854 kor. 05 üli. bevétellel, 7.684 kor. 35 fill. kiadással és 0.169 kor. 70 fill pénztármaradványnyal helyesnek és okmányokkal igazoltnak talált s a hátralékos tagsági dij még az előző évekről 3.958 kor. 14 fill. Mivel a beszedett hátralékok beterjesztése alkalmával nem mindenik körjegyző mutatta ki, hegy kiktől szedettek be a hátralékok, a választmáy javasolja a közgyűlésnek, hogy az illető jegyzők kerestessenek meg a/ iránt, hogy a beszedendő hátialékok beterjesztésealkalmával egyúttal azt is mutassák ki, kik és minőösszegben fizettek be hátralékot; továbbá mivel a számadás adatai szerint a kint levő tagsági hátralékok még mindig 3.958 kor. 14 fillt tesznek ki, javasolja a választmány a közgyűlésnek, hogy a baki, bessenyői, söjtöri körjegyzők, ^valamint Zala-Egerszeg váioa polgármesteri hivatala"megkerestessenek az iránt, hogy a hátralékokat a legnagyobb erélylyel hajtsák be; a tófeji hátralékok behajtására nézve pedig megkerestetik a zalaegerszegi m. kir. pénzügyigazgatóság. Az 1901-ik óvi költségvetés előterjesztetvén, azt következőleg javasolja a választmány előirányoztál ni : pénztármaiadvány 5.169 kor. 70 fill., adóvisszatérités 4,210 kor. 56 fill., hátralékok 3.958 kor. 14 fii., vagyis összes bevételi előirányzat 13.338 kor. 40 fii; kiadások.személyiek 2819 kor. dologiak 1790 kor., összesen 4.609 kor. s igy remélhető pénztármaradvány 8.729 kor. 40 fill. (A dologi kiadások közé felvettek 10.000 folyó meter fenék és oldaJtisztitási, továbbá 1.200 folyó méter oldal biztosítási munkálatok keresztül vitelét.) A yálasztmányi gy ilés befejezése után kezdetét vette az évi rendes közgyűlés. Elnök a megjelent társulati tagokat üdvözölvén, jelenti, hogy a 230 szavazat közül a közgyűlésen 127 szavazat van képviselve s igy a közgyűlés határozat, képességét megállapítja, azt megnyitja s a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére Grész Károly és Schlemmer Károly társulati tagokat kéri fel. Előterjesztetett a számvizsgáló bizottság jelentése az 1900-ik évi számadús megvizsgálásáról. A közgyűlés a jelentést tudomásul veszi, a felmentvónyt a számadásvezetőnek megadja s a hátralékok behajtására nézve a választmány javaslatát elfogadja Az 1901-ik évi költségvetési előiráuyzatot a választmány javaslatához képest fogadja el a közgyűlés. Ezután Kayser Vilmos társulati igazgató előterjeszti az 1900. évről szóló jelentését, amely szerint az 1900-ik óvi közgyűlés határozatához kepest a munkálatokat a tervezett két zsilip építésével kezdették meg, amelyeknek készítése alkalmával a vizet el kellett zárni, amit azsilip alsó szakaszán a csatorna medrének jó karba hozására használtak fel és pedig 4.500 mót.er hosszban fenéktisztogatást, és 5.200 méter hosszban oldalbiztositást végezve. Ez a munkálat a csácsi hídtól a 2 km. karótól a Botfánál épült zsil

:pig terjedt. A botfai zsilip elkészülte után azonnal a baki zsilip építéséhez fogtak; a viz elzárását itt is felhasználva, a Botfánál félbeu hagyott fenékmunkát folytathatták. A baki zsilip szárnyfalainak végében minden oldalon alul és fölül 20 m. hosszban oldal biztosítással kezdték meg újból a munkát és folytatták a csstári hidig, s részben fenéktisztogatási munkát végez

f k. Ezen a szakaszon 1500 m. fenóktisztogatást és 80 m. oldal biztosítást végeztek. A baki zsilip is elkészült s ekkor a csitornába épített vizeizáró gátot megnyitották. Mivel a vizeizárás több napig tartott, a gátról összegyűlt viz a csatorna mindkét oldalát annyira átáztatta, hogy a víz megeresztóse után 500 m. hosszban teljeset, összeomlott. Ezt a bajt lehető leggyorsabban kellett orvosolni, ami csak nehezen mehetett, mert a viz folyásában igen gátoha volt ós mivel ezen a szakaszon a talaj homokos és a csúszások fölött átfolyt viz a homokot mag. val sodorta s ígv az alsó szakaszt eliszaposodással A hangja izgatott vo't s a hogy kilépett a folyo sói a, visszaszólt: — Estére elutazom, meghalt eay nagybátyám és lehet, hogy vissza sem jöhetek többé. Rám hagyta a vagyonát, hát gazdálkodnom kell. Az öreg asszony ugy tett, mintha sajnálná, hogy elmegy s csak mikor becsukta az ajtót maga után, akkor lelegzett fel. Aztán bement a szobába, hogy rendet csináljon. Véletlenül kezébe akadt a csomag, melyben a selyemkendő volt. Most már nem félt tőle ugy, mint azelőtt. Éppen hajtogatta, nézegette, mikor az ajtón kopogást hallott. Egy szálas, szép barna fiatalember lépett be rajta. — Itt van egy szoba kiadó? — kérdezte udvariasan. — — Igen, — felelte az öieg asszony — ez az. Az idegen szétnézett kissé, aztán nemsokára megegyeztek az álban ós foglalót adott. Ép n távozni készült azzal, hogy majd holnap beköltözködik, mikor a kendőt megpillantotta. — Kié ez a szép selyem kendő, asszonyság? — Azé a nagyságos uró, instálom, aki ma megy el tőlünk. — Aztán vissza jön az még ma ide ? — Azt mondta, hogy vissza, mert csak este utazik. — No akkor majd lent megvárom. Én is szeretnék ilyet venni a húgomnak. Azzal elment. Másnap tele voltak az újságok a hirével, hogy milyen nagyszexü fogást csinált tegnap a rendőrség. Elfogta azt a betörőt, aki urár hónapok óta rettegésben tartja a kereskedőket s az elmúlt éjjel a legelső divatáru üzletet feltörte. Egy selyemkendő volt az árulója. fenyegette. Ezért az oldal cszuszások kiszedéséhez azonnal hozzá fogtak úgy, hogy csakhamar a viz akadálytalan lefolyása biztosíttatott. Teljes helyreállítására azonban csak is az ezen óvi fenntartási munkálatok al'almával történhetik, mivel az egész 500 folyó m. vagjis kétoldalcn 1000 folyó m, olda'biztositások fognak alkalmaztatni. Ilykóp az 1900 évben két zsilipet építettek, továbbá 7000 folyó m fenék- és oldalcsuszási munkálatokat végeztek 4.130 köbméter föld mozgósítással, továbbá 840 folyó m, oldalbiztositási munkálatokat, amelyhez 1100 db, karót es 34 szekér vesszőt használtak fel. A júniusi és augusztusi esőzések a tisztogatási munkálatokat nagyban késleltették s ez az oka, hogy a csatorna egyes részein még némi oldalcsuszások mutatkoznak, amelyek azonban a vizet folyásában nem akadályozzák. A közgyűlés a társulati igazgató jelentését helyeslőleg tudomásul vette s megbízta a társulati igazgatót és rétmestert, hogy annak idején a társulati tagokat a községi elöljáróságok utján figyelmeztessék, hogy a birtokukhoz tartozó rézsűnk tisztán végezzék a kaszálási munkálatokat. Elhatározta továbbá a közgyü'ós, hogy a mennyiben a társulatnak végleges engedélyi okirata még nem lenne, annak megszerzése iiánt a választmány a szükséges intézkedéseket tegje meg. A közgyűlés utolsó tárgyát a választás képezte Hajmást/ István korelnöklete alatt egyhangúlag megválasztattak dr. Czinder István elnöknek, Szűcs Dezsőt alelnöknek. Választmányi tagok lettek : dr. Háry István, Grész Károly, Ilajmássy István, Hűvös Ármin, tarkas Dömötör, Boncz András, Schlemmer Károly, Baly Jeromos és Stefaneci József. A számvizsgáló bizottságba beválasztattak: Borky Antal, Francia István, Vizsy Dániel rendes, Kiss József, Varga Mihály, Balogh András póttagokul. Egyéb tárgya a közgyűlésnek nem lévén, elnök azt bezáita. Ipar- és kereskedelem. A kisipar megvédése. A mindegyre nagyobb tért hóditó gyári ipar, mely a gőzgépeket és a villamosság hatalmas gépeit fogadta szolgálatába, hogy az ember kézi munkájával versenyre kelve, magának a győzelmét biztosítsa, napról-napra nehezebbé teszi a megélhetést az ország számra nézve egyik legnagyobb társadalmi osztályára : a kisiparos osztályra nézve. Napról-napra gyakrabban hallható a panasz, hogy a kisiparosok elszegényednek és nyomorognak ; mert a fogyasztó közönség szükségleteit a minőségre nézve sokkal silányabb, de valamivel olcsóbb gyári árukkal fedezi. Virágzó üzletekről, melyek a szorgalmas munkának a tisztességes megélhetést biztosítanák, csak ailg lehet be szólni, mert az a néhány jómódú kisiparos, aki még itt ott szerte az országoan elvétve található, legtöbbnyire a véletlen szerencsének köszönheti, hogy kívül esett a gyári iparnak mindeneket megsemmisítő verseny köréből. Az általános helyzet azonban az, hogy az önálló kereseti iparágat üző kisiparosok száma sokkal nagyobb arányban pusztul ós fogy, mint amilyen arányban az illető szakmában a gyári munkások száma emelkedik. Ez pedig tisztán nemzetgazdasági szempontból is felette veszedelmes jelenség. Az önálló, jó módú kisiparosok pusztulásával megbillen a helyes arány mérlege, mely a nagy és kisvagyonú polgárok megélhetésé' kölcsönösen biztosítja és csakhamar bekövetkezik az egyik oldalon felhalmozódott óriási vagyonnal szemben a másik oldalnak, a munkás népnek, teljes elszegényedése, s bsáll a társadalmi csőd. Érthető tehát a kisiparosok amaz elhatározása, melynek következteben nem régiben több ipartestület felterjeszeóst intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, kérve, hogy a kormány a kisipaiosokat támogassa. Elmondja a felterjesztés, hogy mig a kisipar érdekében alig történik valami, addig a gyárak mindenféle kedvezményben részesülnek s igy az amúgy is súlyos helyzetben levő kisipart a gyári ipar egészen elnyomja. Erre a fölterjesztésre most hosszabb leiratban vá laszolt a miniszter, s midőn biztosítja az ipartestületeket ftjról, hogy mint eddig, ugy ezután is mindent megfog tenni a kisipar megvédése ós fejlesztése érdekében. — Hogy némi tájékozás ai szolgáljon azokról az intézkedésekről, melyek legutóbb a kisipar fellendítése érdekeben történtek, részletes adatokkal bizonyítja a kormány eddigi ténykedéseit. Első sorban is a kisiparosok szövetkezéséről szól, mint ami legbiztosabb orvoslása a gyáripar ós általában a nagy ipar versenyével szemben, s felemlíti, hogy a kereskedelemügyi miniszter támogatása mellett 46 ilyen kisipari szövetkezet keletkezett, melyek lólesülóséhez a kormány 207.300 korona államsegély engedélyezésével jaiult. Egyes ipartelepek és kisiparosok a mult 1900-ik évben mintegy 2,10.000 korona értékű szerszámot és technikai eszközöket kaptak, ezen felül ugyancsak a mult évben 82.060 korona államsegélyt utalványozott ki kisiparosoknak a miniszter, hogy külföldön szakismereteiket gyarapithassák és az ipar ujabb haladásait tanulmányozhassák. Végül felemlíti, hogy a szakoktatás fejlesztését és terjedését is hathatos eszköznek tekinti, mely a kisiparost szellemi látkörének szélesbitósével képessé teszi arra, hogy a legbonyolódottabb üzleti ügyeit is maga végezhesse ós mások által meg ne rövidíttessék, épen azért a mult 1900 ik évben is 1,891.749 koronát áldozott az allam iparoktatási célokra. Szép ós üdvös intézkedések ezek, de már nagyszükség is volt reájuk, mert már úgyis olyan keveset törődött nálunk a kisiparosokkal mindenki, mintha azok az államháztartásnak mostoha gyermekei volnának. De társadalmi uton is sokat lehetne tenni a kisipa. érdekében. Ha jelszóvá lenne, hogy csak olyan gyári ipari portókát vásárol a fogyasztó kö/önség, melynek előállításával a kis ipar nem foglalkozik, csakhamar megszűnnék az egyenetlen verseny a gyárak és a kisiparosok között. Azt persze nem khánhatja és nem is kívánja senki sem, hogy a fogyasztó mellőzze a gyári termékeket, akkor is, ha azok úgy minőség, mint ár tekintetében teljesen egy színvonalon állanak is a kézműipari árukkil, mivel azonban általánosan tudott tény az, hogy a gyárj áruk rendesen minőség tekintetében is, de készítésre ós tartósságra nézve mindenkor mögötte maradnak a kézműipari termékeknek : mi sem áll útjában annak, hogy első sóiban a kisiparosok ipartermékeit fogyasszuk, módot ós alkalmat adva nekik ós családjuknak a tisztességes megélhetésre. Ilyenképen csakhamar megszűnnék az az aránytalan verseny, mely a nagy tőkével dolgozó gyári ipar a kisipar között emez utóbbi kárára foly 03 jelentékenyen megváltoznának az általános pénzügyi viszonyok is. Azért nem kellene attól félni, hogy a gyár ipar, mely a nemzeti vagyon gyarapításához szintén számottevően hozzájárul, megszűnnék, mert akadna számára elég termelési ág. melyet a kisipar természeténél fogva nem űzhet, amelyen azután tetszés szerint fejlődhetnék és gyarapodhatnék. Az idegen ügynökök ellen. A kassai kereskedelmi és iparkamara egy lelkes felhívást bocsátott közzé, amelyben a kassai iparosokat ós kereskedőket felszólítja, hogy az idegenből oda tóduló kereskedelmi utazókat a legerélyesebben utasítsák vissza. A felhívásból közöljük a következő részt : A kereskedelmi utazó Ausztriában csak a szakbavágó iparost ós kereskedőt keresheti fel, mig nálunk törvény életbeleptének napjáig végig házalhatja az országot falurólfalura, városról-városra, házról-házra, családról családra, és elszedheti az adóteher súlya alatt összegörnyedő helyi iparos és kereskedő elől a megrendelést, elveszi mindennapi kenyerét, lehetetlenné teszi megélhetését. Ne türjük többé ezt a borzasztó állapotot! Az általános üzletpangás idejébe ne űzzön belölünk gúnyt az idegen! Allitsünk föl vársorompót házaink, lakásaink előtt. Addig is, mig a kereskedelmi miniszter megjelöli a törvény életbeléptének napját, védekezzünk az idegennel szemben és tiltsuk ki házainkból, lakásainkból a kereskedelmi utazókat, a vigéceket, a legveszedelmesebb házalókat, ki k a törvény által nyújtott kegyelmi időt kihasználva, sásk amódra lepik el az országot, hogy még egyszer nagy, vészes aratást tartsanak. Polgártársak! Űzzétek el a vigéceket és védjétek meg a helyi iparosok ós kereskedők százait ! Árvaügy, ^ Trsztyámzky Ödön árvaszéki elnöknek a közigazgatási bizottság jnnuár havi ülése elé terjesztett s az egész 1900-ik évre szóló egész éves jelentése alapján vármegyénk árvaügyére vonatkozólag közöljük a következőket : A gyámság alatt levőket illetőleg 1899-ik év végén gyámság alatt volt 37.652, az 1900-ik évben gyámság alá került 4.476, összesen 42 428. Köziilök az 1900-ik évben gyámság alól felszabadult 3 338 s igy 1900. év december végén gyámság alatt maradt 39.090. A gondnokoltakat illetőleg 1899. óv végen gondnokság alatt volt 702, az 1900 ik évben gondnokság alá került 72, összesen 772 Köziilök az 1900-ik t^vben gondnokság alól felszabadult 33 s igy 1900. december végén gondnokság alatt maradt 741. A gyámokat illetőleg 1899. december végén gyám volt 19.297, az 1900 ik évben szaporodott 2.675-tel, összeseu 21.912. p]/.ek közül az 1900-ik évben megszűnt gyám lenni 1.713 s igy 1900. december vegén maradt 20.259 gyám. A gyámi számadást illetőleg 1900. december végén hátralókban maradt 405 számadás. Az árvaszék tevékenységéről egybeállított kimutatás szsrint: a) a fogalmazói karnál 1899. december végén hátralékban volt 7.316, az 1900-ik évben beérkezett 55.S588 s igy elintézés alá keriilt 62.604 ügydarab, am :!yből az 1900-ik évben elintéztek 56.754 ügy darabot s igy 1900. december végén hátralókban maradt 5.850 ügydarab; b) az irodánál 1899. december végé i hátralékban volt 1.493, az 1900-ik évben leírás végett kiadott 56.737 s igy elintézés alá került 58.230 ügydarab, amelyből az 1900-ik évbau leírtak és expediáltak 56,650 ügydarabot s igy 1900. december végén hátralékban maradt 1.580 ügydarab. A gyámpénztdr állását illetőleg 1899 december végén volt 25.669 kor. 90 fill., készpénzben, 834.008 kor. '24 fill. magán kötelnzvényekben, 2,188.115 kor. 34 fill. órtókpapirokban, 2,769 kor. 10 fill. drágaságokban, vagyis összeseu 3,050.562 kor. 58 fill. Az 1900-ik évben beérkezett 1,322.806 kor. 53 fill készpénzben, 59.291 kor. magánkötele^vényekben, 518.771 kor. 99 fill értékpapírokban, 8.668 kor. 92 lill drágaságokban — 1,<)09;538 kor. 44 fill., vagyis összesen 1,348.476 kor. 43 fill készoéuzben, 893.299 kor. 24 hll. magánkötelezyényekben, 2,706.887 kor. 33 fill órtókpipirokban, 11 438 kor. 02 fill. drágaságokban és ígv összes bevétel volt 4,960.101 kor. 02 fillér. Az 1900-k évben kiadtak 1,336.953 kor. 34 fill. készpénzben, 78.740 kor. 29 fill. magánkötelezvényekben, 577.614 kor. 9J fill, értékpapírokban, 8.837 kor. 78 lill. drágaságokban yagvis az ödszes évi kiálts 2,002.144 kor. 31 fill. volt. ív kép 1909. december vege i maradt 11.525 kor. 09 fill. készpénzben, 814.558 kor. 95 fill. magánkötelezvényekben, 2,129.272 kor. 43 fill. értékpapírokban, 2.600 kor. 24 fill., drágaságokban vigyis összesen 2,257.956 kor. 71 fill. A magán feleknél kamatozás vdge't e\helyezve tevő tökepénzele állása: 1899. december végén elhelyezve volt ; 834.008 kor. 24 fill., az 1900-ik évben magán feleknek kölcsön adtak 59.291 kort, összes kihelyezés 893.299 kor. 24 fill. Ebből az 1900-ik évben visszafizettek 78.740