Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-05-26 / 21. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1901. évi 21-ik számához. bírósághoz bekHldését. (Mert az ilyen ügyekben a ku. járásbíróság itél.) A panaszjegyzőkönyvet mindenütt ingyen és bélyegtelenül veszik fel. Ezt a jegyzőkönyyet irja alá bátran, mert ebből nem hárulhat ő reá semmi kár. Sőt ha a csendőiőknól véteti fel panaszát, a csendőrök kívánatára irjon ott alá egy nyilatkozatott is minden habozás nélkül, amely szprint kivánja a bűnös megbüntetését és kárának megtérítését. Ha pedig személyesen nem akar menni sem egyik, sem másik helyre, akkor írjon egv panaszkórvényt ahoz a kir. járásbírósághoz, a melynek teiiiletón az állat bántalmazása, megrongálása, vagy megölése történt, Mondja el a kérvényben rö\iden és értelmesen, hogy hol, mikor ós milyen körülmények között, ki és milyen sérelmet ejtett az ő állatján s ez által mennyi kárt szenvedett? írja meg, hogy kéri a bűnös megbüntetését s kárának megtóritéséc. írja meg világosan a saját magának és a tettesnek (bűnösnek) lakását, (község, utca és házszám szerint), Ezt a kérvényt 2 tanú előtt iij-a alá s ezekkel az ő aláírását előttemeztesse. És a kérvényt levélboritékba téve, a kir. járásbíróságnak küldje be. A kérvényre nem kell semmi bélyeg. De mindezt a cselekmény elkövetelésótől (az állat bántalmazásától, megöléséből) számított három hónap alatt kell megtmni, mivel a járásbit ósághoz későbben érkezett panasz már nem jön figyelembe. Hallottam esetet, hogy az állattulajdonos azért nem jelentette fel állatjának bántalmazását, mert attól félt, hogy ez neki költségébe keiül. No hát ez nem áll, Bűnügyben a káros csak akkor fizet költséget, ha panaszát (magánvád eseteben) visszavonja, különben ha a vádlottat eliteim, akkor a vádlott, ha pedig felmentik, akkor az államkincstár fizet mindenféle költséget és igy sohasem a panaszos. Egészen másként áll a dolog, ha valaki magánvádra üldözendő esetben, (a milyen az állatok bántalmazásának feljelentése is) panaszt tesz ós midőn már a vizsgáin megindult, vagy épen tárgyalás is tartatott s költségek merültek fel, akkor vonja vissza a vádját. (Meri-az ilyen vád az ítélet meghozataláig visszavonható.) Bizony ilyen esetben ezekért a költségekért a panaszos felelős, de csakis a vád visszavonása esetében. Azonban ezen a bajon is lehet segíteni. Ugy — nevezetesen — hogy ha kiegyezik a tettessel, c-iak azzal a feltétellel egyezzék ki s vonja vissza vádját, hogy a felmerült költségeket a tettes fizesse s ezt neki biztosíts >. Szivesen reá áll erre minden bűnös, inkább, minthogy a kártóíités és költségek megfizetésére elit ltessók s ezeken felül még be is zárják és pénzbüntetést fizessen. Ha valaki az állatok báutalmazását boszuból követi el, p- o. azért, mert az állat tulajdonosa ő ellene valamely ügyben tanúskodott, szakér!ő vagy biró volt, vagy másképen eljárt, akkor már sokkal szigorúbb büntetés alá esik, mert ennek büntetése egy évtől három évig terjedhető börtön és kétszáz forinttól (400 korona) kétezer forintig (4000 korona) terjedhető pénzbüntetés. (1878: V. t. c. 419 §.) Ilyen esetben már nem a káros akaratától függ a bűnös megbüntetése, mert ez a cselekmény hivatalból üldözendő, az az elég, ha ez a csendőrségnek, rendőrségnek, kir. ügyészségnek, a kir járásbíróságnak, vagv a kir. törvényszéknek tudomására jut, a többi Izeknek a gondja. Ily esetben tehát a káros, vagv más akárki egyszerűen jelentse fel az esetet. A károsnak azért kell az ilyen ese'et, telj lenteni, hogy hozzá juthassou kártérítési követeléséhez, a melyet neki a büntető biróság költségeivel együtt megítél s ez neki bélyegbe, sem költségbe nem kerül, mig a másféle (polgári) per költséggel jár. Ha tehát valaki az állatot szándékosan bántalmazza, elnyomorítja vagy pusztítja, fel kell jelenteni az ilyen dufva lelkű embert, hadd vegye el megérdemlett büntetését. Ez által a káros nemcsak az állatod hanem a saját vagyonát is vedi, kárának megtérítéséhez ingyen jut ós az állatkínzókat é^zretóriti. K. Nagy Sándor. Esküdtszéki főtárgyalás. A májusi esktidszéki főtárgyalás f. hó 20-án volt s egy nap alatt véget is ért. Az esküdtszéki főtanács tagjai voltak iStamszlavszky Adolf törvényszéki elúök elnöklete alatt Szalag László és Skoday Aurél tszéki birák, Csiszár Sándor jegyző. A vádhatóságot Schneider Gábor kir. ügyész képviselte, a védelmet pedig dr. Kovács Vilmos tapolczai ügyvéd. Kisorsolt esküdtek: Iv.inyi Andor, urszágh Kálmán, Bogyay Kálmán, dr. Bárdió Ferenc, Torda Imre, Vidóczy Ferenc, Kaszter Sándor, Virius Vince, Ellmann Ödön, Antal Sándor, Hölszky Sándor, Sümeghi. Tivadar; póttagok: Kaszás Dezső és Eöry Béla. Tárgy : Stern Vilmos gyújtogatás bűntettével vádolt tapolczai lakós bűnügye. A vádlottak padján Stern Vilmos móri születésű, tapolczai lakós, izr. vall., 42 éves cipész tilt, akit azzal vádoltak, hogy 1901. évi január '20-án délután üzleti helyiségét, ahol a műhely is volt, felgvujtotla, hogy igv a 6000 korona biztosítási összeget megkaphassa. A tárgyalás folyamán kiderült, hogy vádlottnak már egy izben, Í899-ik évben, kigyuladt a botija s a biztosió társulattól kártérítésül 4000 koronát kapott. Üzlete nem ment jól, árverés volt ellene kitűzve, amikor is ipa az egész üzleti felszerelést és raktárt 275 frton megvette s átadta leányának; később megint árverésre került az üzlet, mikor idegenek vették meg ugyanilv összegen. Ekkor a régi épületben neje nyitott üzletet s azt felszereléssel együtt 6000 koronára biztosították. A megjelent és kihallgatott tanuk előadásából kivehető volt, hogy a boltban s a vele kapcsolatos műhelyben a tüz szádékos gyújtás következtében támadhaÍ

tott; mert auiikur egyesek oltás céljából a boltba bementek, szétszórva, egyes helyeken borszessszel leöntött papiros ] és ruhacsonjagokat láttak égni ugy, hogy egyszerre több 'helyen s nem összefüggöleg volt a tüz. Mivel azonban "egy oly tanú sem volt, aki látta volna előzőleg Stern Vilmost a boltjában, bár a mellékkörülmények mind annak a föltevésnek szolgállak alapul, hogy Steril maga gyújtotta fel a boltott. hogy a csekély összeget képviselő tárgyakért a 6000 kor biztosítási összeget megkaphassa, az esküdlek — a vád- és védbeszéd után —• felmentő Ítéletet hoztak, mire a törvényszék vádlottat a gyújtogatás bűntettének vádja alól felmentette és szabadlábra helyezte. Ipar t cz - es kereskedelem. Miniszteri rendelet a megrendelések gyűjtéséről szó ó 1900. évi NX 1 életbeléptetése és végrehajtása tárgyában. Köztudomásu, hogy a megrendelések gyűjtéséről szóló 1900. évi XXV. t, c. f. évi julius hó 1-ón lep életbe. Ebből az alkalomból a törvény életbeléptetése es végrehajtása tá.gyában a kereskedelemiig vi miniszter Kimentő rendeletet bocsátott ki, amelyet olvasó közönsé günkkel a következőkben ismertetünk : A julius ho 1-je előtt g iljtött megrendeléseket és a/.oknak teljesítését a szóban forgó törvény, valamint a miniszternek ez a rendelete nem érinti. A kereskedő vagy ipaios mis oly község területen, amelyen csakis megrendelések gyűjtése vegett, bár huzamosabb időig, tar

fó/.kodik, a törvény korlátozása alá esik. Ugyanez áll a kereskedő vagv iparos megbízottjáról, ügynökéről, még ha a kereskedő vagy i piros akohelyén kívüli helyen állandóan le*el> pedett (helyi ügynök), úgyszintén a vásárlátogatókia nezve a vásár helye ről, valamint az olyan helyekről, ahol vándor es- minta raktárokat tartanak, Utóbbi üzletek gyakorlását addig is, mig a vándoriparról szóló törvény megalkottaiik, továbbra is az 51636/1897 és 16.338/1900. sz. a. kelt kereskedelemügyi miniszteri rendeletek szabályozzák, amelyeknek elteimében a vándorraktár tulajdonosa nemcsak iparigazol irányt váltani, hanem az 1884. évi XVII. t. c. ben előirt felteteleknek is megfelelni tartozik. Mivel a megrendelések gyűjtése a kereskedő vagy iparos lakhelyén kivül csak olv 'pirosoknál vagv kereskedőknél van megengedve, akik üzletkörükben az illető áru eladásával vagy felhasznalá'sával foglalkoznak : ezek alatt az áruk alatt nemesik olyanok értendők, amelyek eredeti vagy feldolgozott állap itlun az üzlet tülajdanképeni tárgyai, hanem, olyan 4ruk is, amelyek az iilető üzletben csak mint segédeszközök, irodai, bolti vagy raktári berendezések szerepelnek, mint kereskedelmi könyvek, állványok, pó;.ztárak

; írógépek ós merlegek stb. stb. Megrendelések gyűjtésé végett felkereshető az a földbirtokos is, aki gazdasága körében ipari, vagy gvári vállalatot folytat (malom, szeszgyár, keményítő gyái, sajt-, vajkésátőtelep stb), amennyiben a megrendelés az illető ipari vagy gyári vállalat körében eladható vagy felhasználható árura vonatkozik. A törvény 1 § ának 2-ik bekezdésében az iparodhoz vagy kereskedőhöz közvetlenül in'ézett egyes megrendelésekre vonatkozólag megállapított kivétel feitéte lezi, hogy a megrendelés határozottan megjelölt áiura vagy munkára irányuljou, a megrendelés önkénytes elhatározáson alapuljon s a kereskedőhöz vagy iparoshoz már előbb intéztetett legyen, mint a megbízóit a megrendelőnél a megrendelés átvétele végett jelentkezik. Nincs tehát megengedve a megrendelés átvétele oly megkeresések álapján, amelyek határozatlan, általános, egyszersmindeiikorra szóló megrendelési felhívást tartal maznak, amelyek a. keteskodő, vagy iparos tömegesen küld a feleknek kitölrós, vagy* puszta aláírás és elküldes végett, vagy mi lyek nem magához a kereskedőhöz vagv iparoshoz, hanem csak megbízottjához eljárása közben intéztetnekAz idézett törvény 2 ik~§-ában kivétel tétetvén a/ irodalmi és művészeti termékekre nézve, ezeknek a meg rendelése csak annyiban korláfoztatik, amennyiben ?z 1848. évi XV111. t. c 45 ik §-a értelmeban az „úgynevezett házaló, vagv /.úgkönyváru'ók" az illető hatóság rendőri felügyelete alatt állanak, amely ezen felügyeleti hatáskörben megfelelő korlátozásokat is tehet. Et'ől eltekintve tehát az irodalmi és mű éizeti termékek megrendelésének gyüjjé.-e teljesen szabad és minthogy ez a törvényes kivetel a közműveltség terjesztése érdekében történt, az iparhatóságok tartózkodjanak meg altol h, hogy az „irodalmi és művészeti teim^kek" foga limit szorosan magyarázzák. Nem veendők ki u.'ie/etfsen .ez alol a logaloui alól a művészeti termekek iparilag előállított utánzatai (metszetek, szinnyoniatok) sem. A törvény 3-iK §-ában nyert killou felhatalmazás alapján a törvény 1 § l) bekezdésének ösuhs r endelkezóse alól a miniszter a következő kiveteleket enge délyezi: 1. a házi iparcikkekre, de csak az alatt, a feltétel alatt, ha a megrendelést gyűjtő a cikk háziipari jellegé' helyhatósági bizonyítvánnyal igazolja; 2. a műszerekre ós tudományos eszközökre ; 3. a varrógépekre; 4. a nag' ohb gazdasági gépekre, mint cséplőgép, kre, vető és ara'ógépekre, mozdonyokra, lokomobilokra és gőzekékre, továbbá gőzízivattyukra és malomben ndezésekre; 5. a villamos erőátvételi és általános világítási ós távbeszélő betendezésekre. A 4-ik pon'ban felsorolt cikkek megrendelésének gyűjtését a kisbutokosoknál azonban csak az alatt a feltétel alatt engedélyezi a miniszter, ha a megrendelést a községi elöljáróság a megrendelési vagy szerződési okiraton hitelesíti. A törvény 4 ik § ában megállapított büntetés alkalmazására nézve utasítja a miniszter az iparhatóságokat , hogy a kihágási eljárást minden esetben haladéktalanul indítsák meg és soron kivül tárgyalják. Előzetes letartóztatásnak csak az 1880. év: 38.547 sz. a. kelt belügyminiszteri rendelet 44 § ában erinte't azon esetekben van helye, ha az alapos gyanúval teihelt egyének rendes lakó- vagy tartózkodási helyet nem igazolhatnak, ezekhez számiján az átutazásban levő igazolvány nélküli külföldieket is ; vagy ha a szökést megkísértettek, vagy arra határozottan "felismerhető előkészületeket tettek. Elitélés esetén a triin'ák elkobzandók és ha értéket képviselnek, elárverezendők. Romlásnak kitett minták lefoglalásuk után azonnal elárverezendők, azonban az árverésen befont összeg jogérvényes felmentés esetén a terheltnek visszaadandó. A minták elárverezéséből befolyt összegek kezelésére és hova fordítására nézve ugyanazok a szabályok követendők, mint a pénzbüntetések tekintetében. Hideg ételek elárusitása szatöcsokua

1. Felmerült kételyek eloszlatása végett a budapesti kereskedelmi- és iparkamara azzal a kérdéssel fordult a kereskedelemügyi miniszterhez, váljon a szatócsoknak, akik italmérési engedélyivel bírnak, szabad-e az italmérési helyiségben hideg ételeket, mint p. o sajt, szalonna, hentesáruk stb. a vendégek által való elfogyasztásra kiszolgáltatni? Erre a miniszter értesítette a kamarát, hogy azok a szatócsok akik italméivsi engedélyivel birnak, a szatócsipar üzlet körébe tartozó életrjnicikkeket, szatócs iparigazolványuk alapján, az üzleti helyiséggel ajtóval összekötött külön korcsmahelyiségben is kiszolgáltathatják. A zalaegerszegi lacitói járáskör közgyűlése. Nagy érdeklődés mellett tartotta meg a zalaeg erszeg tani lói járáskor tavaszi -közgyűlését f. hó 24-én Zalakoppányhan. Oka abban a körülményben rejlett, mert a járásktr ezen ülés keretében méltatta Békefi Elek zalakoppányi államilag seg. községi iskolai tanítónak 25 évi szolgálatát. A gyűlés kezdetén egész sorozata folyt le a kedves és gyengéd tüntetéseknek és e valóban buzgó, pályáját szerető fanitó iránti ragaszkodás őszinte megnyilatkozásának. A járáskör nevében Csiszár József járáskörí elnök üdvözölte az ünnepe ltot, Az elnóki megnyitó és őzzel kapcsolatos meleg üdvözlés után dr. tíutsicska Kálmán kir. tanácsos, tantelügyelő a tanfelügyelőség nevében fejezte ki legmelegebb elismerését azon 25 esztendőért, amelyet az ünnepolt a magyar kultura szolgálatában annyi odaadással és kiváló szakértelemmel eltöltött; egyben megindítóan méltatta azt a szép és nemes viszonyt, mely a tanítót a tanfelügyelőben nemcsak a hivatal főnökhöz, hanem a jó apához is tüzi. Ez után Sziies Imre zalaszen tgrótbi áll. isk. tanitó üdvözölte ünnepeltet, reá mutatván Békefi Eleknek kir kitüntet és oen részesült és az ünnepélyen is jelen volt a népoktatás szolgálatában félszázadul eltöltött édes> apjára, nem különben az ünnepélyen szintén résztvett. ocscsére, szepelneki plébánosra és az ünnepelt testvérére aki szintén tanítói pályán működik. Most a községi elöljáróság valóban megható iidvöziése következett, amely liiven tükrözte vissza a tanitó és község közt fennálló szép viszonyt. Békefi Elrk mély megindultsággal köszönte meg a kir. tanfelügyelőnek, a járáskörnek, a községi elöljáróságnak, valamint a lobbi jelen volt érdeklődőknek gyengéd ügyeimét és jó érzéseit; visszapillantott 25 évi. .tanítóskodására, életének sok megpróbáltatására, mindenkor Istenbe vetett bizalmára és a nemes példára,, mélyet családi otthonából magával vitt az "életbe. Az ünnepelt beszédét zajos éljenzés kísérte, mely a sok életküzdelem kózt is magasztos tanítói pályának megható és mindenkit szive mélyében megindító megnyilatkozása volt. Az ülés folyamán Borbély György zalaegerszegi áll. főgymnasiumi tanár Koresztury József pádagogusról tartolt igen tartalmas és tetszéssel fogadott felolvasást, Békefi Klek faiskoláját és szőlő ültetvényét mutatta be, mely rendkívüli eredményével és a kezelésnek kiváló szakértelmével mindenkit meglepett; egyes gyakorlati foglalkozást a gazdasági ismétlő iskola növendékei mutattak be. Felelle érdekes volt Péterfiy Józsej zalaegerszegi gazdasági tanítónak és Békeű Eleknek ttmnlságos vitája a, szülőojtási rend zerek telőlr mely ben - mindkék léi sok szakértelemmel és már irodalmi téren is . méltatott- érvekkel vell- részt. - . A jövő közgyűlésnek Zalűszéntgróthoh kitűzése és a. folyó ügyek elintézése" után az egész -társaság" a nap emlékére magát lefényképeztette. Gyűlés után nagy társasebéd volt az ünnepellnél, melynek kedélyességét és rendkívül meleg hangulatát úgy a szép felköszöntők, mint az ünnepelt családjának példás vendégszeretete csak fokozta. lelyi, megyei és vegyes hirek. Társas kirándulás. A Zalavárinegyei Gazdasági Egyesület junius hó ,12-én délután 2 órakor a zalaegerszegi (Pozva mellett) állami szőlőtelepre társas kirándulást rendez, amely alkalommal Tuss Antal tapolcai vincellér képezdei igazgató bemutatja a uaticia mód-