Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-05-19 / 20. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1901. évi 20-ik számához. szentbékállai, diszeli r. k., ág. ev. óaizr. iskolakaf. lelterjesztette a mini zterhez az 1901. évi szepterabeiben megnyitható áll. iskolák kimutatását, a vármegyei összes állami és államsegélyezett községi polgári és felsőnépiskolák 1902. évi költségvetését. — Befejeztettek a zrtnyifalvai állami elemi iskola melléképületeinek munkálatai és Csáktornya nagyközség beterjesztette a községi elemi iskolák államosítására vonatkozó szerződést. A közigazgatási bizottság jóvóhagyta dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő jelentését a magyar nyelvben jeleskedő muraközi és vendvidéki tanítók és tanuiók tizenötödik megjutalmazásáról. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium a zalcr szmtgróth polgárvárosi r. k., a kisgörbői r. k. iskolák részére a tanító számára 100—100 kor. korpótlékot, a vakonyai r. k. iskolának évi 480 kor., az alsódörgicsei r. kath. iskolának évi 199 kor. 26 fill., a csörnye/öldi községi iskolának évi 424 kor., a barabási községi isko Iának évi 626 kor. államsegélyt utalványozott, miről az illető iskola fenntait. hatóságokat a közigazgatási bizottság a miniszteri lendelet másolatában értesiti. A gyepükajáni r. kath., a szepetneki r. kath , a felsó'páhoki r. k. iskolának államsegély, a sármelléki r. kath. iskolának korpótlék elnyerése tárgyában beadott kérvényeit a közigazgatási bizottság pártololag terjeszti fel a miniszterhez. A zalaujvári, VI. hegykerületi, muracsányi, vidafalvai, felsőpusztafai, szentilonai, drávaszentiváni, nyirvölgyi, drávaszentmihályi, nyiresfalvai, V. hegykerületi, gyümölcuhegyi, lapányi, jánosfalvi iskolák 1900-ik iskola evi alapvagjon számadásai megvizsgáltatván és helyeseknek találtatván, azok az illető köeségeknek visszaadatnak. A baki községi iskola jellege ügyében a kir. tanfelügyelő felhivatik, hogy a fenforgó Ugyoen a helyszíni tárgyalás alapján a legközelebbi ülésre tegjen előteijesztést. Húgauff Ede ós Németh Je.iő kántortanítók kérvénye a tanítói fizetések kiszolgáltatása tárgyában javas lattételre a kir. tanfelügyelőnek kiadatik. A kisapátii iskolát fentartó közönség a már jóváhagyott teiv és költségvetés alapján az építkezés azonnali megke/.desére, a kékkúti iskolát fentartó közönség a tanitót megillető második szoba haladéktalan felépítésére, a ii\aji és zalanémetfalvi iskolát fentartó közönség atanitó lakásnak és az iskolának megfelelő elhelyezésére, a szentpéteruri iskolát fentartó közönség az iskolának uj épületben való elhelyezésére, a gyulakeszii iskolát fentartó közönség a tarthatatlan állapotban levő iskolának uj épületbe való elhelyezése iránt a járási szolgabiróság utján felhivatik. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál március végén hátrálék volt 6.379, ápiilisban beérkezett 4.782 s igy elintézésés alá került 11.161 ügydarab, amelyből április hóban elintéztek 3.973 dbot s igy április végén hátralékban maradt 7 188 ügydarab; a/, irodánál március vegén hátralékban volt 1.546, április hóban leírás végett kiadatott 3.973 s igy elintézés alá került 5.519 ügydarab, amelyből április hóban le itak és expediáltak 4.365 ügydarabot s igy április végén hátrálekban maradt 1.154 ügydarab. A kir. pénzügyigazgató jelentése szeiint a kataszternél bejelentetett 528 birtok változási eset, amelyhez az előző hónapról megmaradt 3 613 esetet ho/z vévén, elintézés alá került 4.141 eset, ebből április hóbin keresztül vezettek 4.009 birtokváltozási esetet s igy április végén keresztül vezetetlen maradt 132 eset. Április hóban a vármegye területén befolyt egyenes adóban 81 846 kor. 38 lill. — Április yégén hát.alékban maradt 2.657.461 kor. 41 fill. egyenes adóban, 133.795 kor. 51 fill. hadmentességi díjban, 1,323.442 kor. 69 fali. szőlődézí,maváltságban, 1.U68.310 koi. 28 fill. bélyeg- és jogületékben, 22 933 kor. 85 fill. egyenértéki illetékben, 93.782 kor, 82 fill. fogyasztási és italadóban, 23.863 kor. 99 fill. italnii'i ési illetékben vagyis összesen 5,323.590 kor. 55 fill. — Leiiásba hozatott a) egyenes adóban 7.>.908 kor 80 fill., b) had mentességi díjban 2 138 kor, 82 fillér. Április hóban fizetési halasztást .\dtak 20 esetben, ideiglenes ha/adómentességet 81 esetben. Közegészségügy. Dr. Ifáry István vármegyei t. főorvos a vármegye területén f. éri április hóban előfordult közegészségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről, a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság májusi gyűléséhez : Az időjárás az egész hónap folyamán változó, de inkább hűvösebb volt több széllel és csapadékkal. A felnőttek közegészségi állapota a vármegye területén általában kedvezőnek mondható; egyedül kivételt kepez a Csáktornyái járás, melyben inlluenza, csűzok és váltóláz még mizdig nagyobb számban képezte a gyógykezelés tárgyát. A gyermekek közegészségi állapota sok helven nem volt kielegitő nemcsak azért, mert a hűvösebb" időjárás miatt a tiidőhurutok nagy számban észleltettek, hanem azért is, hogy a kanyai ó járvány úgyszólván körútját még folytatja a megye területén úgy annyira, hogy az e hónapba;, 301 es* ttel szerepelt. A fertőző bántalmak közül roncsoló toroklobban beteg volt 23, gyógyult 14, meghalt 6, ápolás alatt maradt 3; vörhenyben beteg volt 16, gyógyult 7, meghalt 4, ápolás alatt maradt 5; kanyaróban beteg volt 301, gyógyult 223, meghal* 6, ápolás alatt maradt 72; hasi hagymázban beteg volt 7. gjógyult 2, meghalt 2 ápolás alatt maradt 3 ; hökhurutbun beteg volt 5, gyógyult 2, ápolás alatt maradt 3; vörösben beteg volt 2, gyógyult 2 ; bárányhimlőben beteg volt 2, gyógyult 2; fÚu'ímirígyloblnin beteg volt 7, gyóg) tilt 7. Rendőri boncolást egyszer teljesítettek, melvnél a halál legközelebbi oka volt leforrázás következtében ideg rendszer hüdés. —Külső hullaszemle e\őfoidü\t 10 esetben, súlyos __sóités történt 9-szer. Öngyilkosságot 6 egyén követett el; eze; közül 4 (Fridrik Ernő 18 éves Keszthelyen, Kohn Pál 56 éves Gelsén, Varga József Kiskomáromban és ifj. Rajkv Lajos Felsőraj kon) magát agyonlőtte ; 2. (Varga János lentikápolnai és Markatán János lasztonyaí) magát felakasztotta. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 9 egyén esett áldozatává; ezek közül 6 (Holezbauer Mihály Sáskán, egv ismeretlen koldus Gulácson, Borda István 2

XU éves Keszthelyen, Laposa József Káváson, Primusa József 2 éves Turnischán, Tompa Baris IV2 éves Gumilic/.án) vizbe fult; 3 (Bedő Teréz szántói, Kulcsár József hosszufalusi és Jakabfii István 35 éves zalaegerszegi) a kocsi és lovak ábal lett elgázolva, mely alkalommal szenvedett sérülések képezték a halál legközelebbi okát. Elmekórnak 5 esete képezte a hivatalos beavatkozás tárgyát, amelveknel a csendes betegeket ápolás alatt hagyták. Hét évnél üatalabb gyermekek gyógykezeltetését 66 esetben mulasztották el. Az elsőfokú hatóság e miatt 15 elmarasztaló és 19 felmentő végzést hozott, a többire nézve pedig a megfelelő tárgyalás folyamatban van. Bátor vagyok jelenteni, hogy e hónap folyamán a szentgróthi, tapolcai, köveskállai, keszthelyi, alsódomborui és légrádi nyilvános gyógyszertárakat megvizsgáltam, az egészségügyi törvények és rendeletek végrehajtásának ellenőrzése céljából pedig a szentgróthi és tapolczai főbírói hivatalokban, úgyszintén Zalakoppány, Köveskálla, Monostorapáti, Kotor, Alsódomboru és Sármellék községekben megjelentem s az ott tapasztalt hiányok sürgős pótlását illetékes helyen kérelmeztem. Vármegyénk közgazdasági állapota. Gruner Lajos közgazdasági előadó vármegyénk április havi közgazdasági állapotáról a következő' jelentést terjesztette elő a közigazgatási bizottság május havi gyűlésén: A lefolyt április hóban vármegyénkben is szeszélyes időjárás uralkodott, — a mennyiben a hónap első felében még aránylag kedvező időt — csakhamar szeles, hűvös időjárás követte, mely csak a hónap utolsó napjaiban változott jobbra. Az őszi vetések és takarmányfélék u. m. lucerna, lóheresek fejlődése ezen időjárással szoros összeköttetésben levén, sok kivánni valót hagyott hátra e hónapban; fordulás a jobbra csupán május hó 1-ével kezdődött, a midőn a folytonos szelek által kiszárított, megkérgesedett ősziek és tavasziak a bekövetkezett eső után uj tenyészetre ébredtek. Az őszi vetések bokrosodása a lefolyt ápril hóban meglevén akasztva, lassan haladt, — a tavaszi vetések pedig nehezen fejlődtek. Az ősziek állása vármegyénkben igen különböző. Jó vetés nem sok vidéken van, mert a téli zord idő, a hiányzó hótakaró a vetéseket megsanyargatta és csak védettebb helyeken, korai vetésnél, jobb talajokban van a gazda kielégítve. 1 \ rozsok állása majdnem az egész vármegyében rilka. Azon aggodalom, hogy a silányabb búzákból sem sok várható, beteljesedett és ebből kifolyólag vidékenként a búzákat fel is szántották és tavasziakkal, vagy tengerivel pótolták. E tekintetben panasz van a nagykanizsai, pacsai, novai és tapolczai járásokban. Különösen szenvedtek a kései vetések, a február közepén uralkodott hideg szeleknek kitett fekvésekben ; de legtöbbet az utóbbi időben vármegyénkben is már terjeszkedő külföldi buzat'ajták, a melyek a hazai búzák fagyállóságához még messze állnak. Szomorú tapasztalatokat szerezhettek a bőtermő angol buzafélék felkarolásából nagy termési eredményeket váró mezőgazdák nemcsak vármegyénkben, — hanem az egész continensen — és azon tanúságot meríthetjük ebből mi is, hogy a nvugalí buza-féleségék nagyban való termesztésénél — bárminemii nagytermések is helyeztetnek kilátásba, — igen óvatosnak kell lenni a gazdának. Eltekintve ezen észleléstől, részint az ősziek ritkább állása és visszamaradottsága, részint pedig a tavasziakkései vetéséből következtetve, már most jelezhetjük, hogy még- kedvező májust is feltételezve, oly aratásunk, mint a mult évben, vármegyénk nagyobb részében nem leend. Aránylag kedvezően állanak a vetések a zalaegerszegi és sümegi járások egyes vidékein és a Zalavölgy mentén. Határozttan rosszul teleltek a lóheresek és lucernások ; az egerek pusztításai folytán még az ősszel átlyukasztott, aláaknázott lóheresek sok helyütt csekély hozamot Ígérnek, sőt számos helyen azok alászántása lett okadatolva. — A repcevetés is sokat szenvedett és kevés gazdaságban elégiti ki a gazdát. A hónap első felében az árpa, zab és bükköny vetése befejeztetett; a hónap másik felében pedig a répavetés és a burgonyaültetés is elvégeztetett, sőt itt-ott a tengeri vetése is már folyamatba helyeztetett. A felsorolt termények vetése tehát oly időszakban végeztetett, mely kedvező időjárással szemben : tetemes késleltetést jelent. A hideg, szeles időjárás következménye volt továbbá az is, hogy a réti fii és a legelő fűjnövése igen lassú és hiányos maradt, pedig ezt a hosszú tél folyamán mindenből kifogyott állatállomány igen megérezte. Számos helyen ugyanis korábban kellett a szokottnál kihajtani az állatokat, melyek alig találtak táplálékot a visszamaradt legelökön. A lefolyt hónapban végeztetett a szőlők metszése és első kapálása. A szőlők igen szépen fakadnak, dacára a hideg téli időnek, ismét és jelentékeny termésre nyújtanak reménvt. A gyümölcsfák gazdag virágzása: jó gyümölcstermésre hagyott ugyan következtetni, de a virágzás ideje alatt uralkodott hideg szeles időjárás a reményt meghiúsította. Az állategészségügyi viszonyok az elmúlt hónapban határozottan kedvezőknek jelezhetők", mert két veszettségi eseten kívül — 3 járásban csak néhány községben volt sertés vész, a mely bántalom örvendetes mérvben apadt vármegyénk területén. Folyamatban vannak a védoltások szarvasmarháinknál, lépfene és serczegö üszök ellen. Nagy felhajtásnak és élénk vételkedvnek örvendened szarvasmarhavásáraink, a hol a gyárosok jó árban vásárolják a nagyobb nyugati fajta ökröket és évről-évre vármegyénket szivesebben keresik fel a célúkra alkalmatos anyag beszerzése céljából. Emelkedett árak mellett keltek el a mult hónapban gabonaféléink s különösen a németországi tetemes buzakifagyások hirére búzánk ára emelkedett szépen. Kozs és zabkészleteink erősen elfogytak, mert mindkét cikknél ezidén — a kevés kínálattal szemben — nagyobb szükség mutatkozott. Végre tekintettel azon körülményre, hogy a szőlők permetezése a közeli betekben már kezdetét veszi, a peionospora a mult évben leginkább a vármegye középjárásaiban — nevezetesen a nagykanizsai, pacsai, letenyei és részben a többi járásokban is ismét erősen fellépett és az elégtelen védekezés foganatosítása miatt sok kárt is okozott; tekintettel továbbá arra is, hogy ezen növényi ellenséggel a nevezett járásokban valószínűleg t'okozójott mérvben fogunk ezidén is ismét találkozni: van szerencsém a tekintetes közigazgatási bizottságnak ez alkalomból b. figyelmét erre felhívni és a szolgabiróságok utján a szőlőbirtokosokat a peronospora ellen való védekezés tárgyában fennálló szabályrendelet szigorú és pontos betartására utasíttatni. Ipar- és kereskedelem. Az ipartestületi segélypénztárak értekezlete. F. hó 5-én gyűltek össze Budapesten az ipartestületi betegsegélyzö pénztárak és ipartestületek kiküldöttei, hogy állást foglaljanak az uj törvénytervezet azon célzata ellen, mely megszüntetné és a kerületi pénztárakba olvasztaná az ezer, illetőleg ötszáznál kevesebb taglétszámmal biró ipartestületi pénztárakat. A kérdéses pont alapos megtárgyalása után a kiküldöttek a kereskedelmi miniszternél voltak kihallgatáson és nevükben Ráth Károly értekezleti elnök arra kérte a minisztert, hogy az önkormányzati szervezetek keretében áldásosán működő, kisebb betegsegélyző pénztárakat a törvény tervezett reformjánál figyelembe venni szíveskedjék. A miniszter válaszában kifejezte, hogy félreértés van a doiogbau, mert az ő törekvése oda irányul, hogy az életképes betegsegélyzö pénztárakat fentartsa és fejlessze, nem pedig, hogy mesemmisitse; ellenben azon pénztárak, amelyek feladatuknak megtelelni nem képesek, az életképesség hiánya miatt feloszlatandók, illetve a biztosabb talajon álló intézménybe beolvasztandók. Kijelenté továbbá, hogy senki se higvje, miként ő ellensége az ipartestületi és kisebb betegsegélyző pénztáraknak, sőt inkább az a törekvése, hogy az életképeseket erősítse, fejlessze, felvirágoztassa, — mig a segédeszközeiknél fogva gyenge .pénztárakat megtűrni nem lehet, mivel kötelezettségeiknek megfelelni nem képesek. Kereskedő inasok. A kassai kereskedelmi- és ipartársulat ez idei közgyűlése elhatározta, hogy a helybeli kereskedőket körlevélben felszólítja, hogy ezentúl tanoncul csakis olyanokat alkalmazzanak, akik a középiskola, vagy polgári iskola harmadik osztályát elvégezték, mert csak igy számíthatunk arra, hogy jövendő kereskedőink intelligentia tekintetében is megállják helyűket. Az eszme amennyire gyakorlati értékkel bírna, annyira meg nem valósitható; mert nálunk a három iskolát végzeit tanuló már tekintetes ur akar lenni, aki a kereskedői foglalkozástól irtózik. Ila megfigyeljük a kererkedő tanonciskola anyagát, ugy gyakran csudálkoznunk kell azon, hogy kereskedőink közül többen oly tanoncokat alkalmaznak, kik írni is alig képesek. A legtöbb tanonc faluhelyen pár elemi iskolát végez, tudás és gyakran rátermettség hiányában bélebujik a tanoncköténybe és a kereskedő tanoncikkola szakszerű tanítását megérteni nem képes. A kereskedők helyesen cselekednének, ha tanoncaikat a két közép, vagy hat elemi iskolát végzett tanulók sorából vennék és ha tauoncaik pontos iskolába járatására nagyobb súlyt fektetnének. Hivatalos-ro^rat. Zalaegerszeg jend. tan. város tanácsa, mint I-ső fokú iparhatóság, az 1884. évi XVII. t.c. 27. §-a értelmében közhírré teszi, hogy Bauei Jakab hJybeli lakós szappanosmester a város belterületén a telek utcától 60 meternyire keletre, saját tulajdonát képező, délről Fitos Márton, északról özv. Csesznák Sándorné tulajdonát képező házaktól 40 méter távolságra fekvő telekén szappanfőző műhelyt iletőleg telepet szándékozik felállítani ; ennelfogva a tanács felhívja mindazokat, akiknek ezen terv ellen bármi oknál fogva kifogásuk lenne, kifogásukat akár szólal, akár írásban 1901. junius 3-án d. e. 9 óráig a helyszínén megtartandó tárgyalás idejéig, a város tanácsa: mint I-ső fokú iparhatóságnál, bemondják, illetőleg benyújtsák. Zalaegerszegen, 1901. május 8-án tartott tanácsülésből. ^Tá.oclxid.y Laj polgármester. os