Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-05-12 / 19. szám

A faiskoláktól és fásításokról szóló vármegyei szabályrendeletet az állandó választmány a miniszteri rendeletnek megtelelőleg módosítván, ily irányban javasolja a közgyűlésnél annak elfogadását. " A vármegyei telepbon hálózat létesítése és a vármegyei építészeti szabályrendelet alkotása tárgyában az állandó választmány bizottság kiküldését javasolja. Az állandó választmány jóváhagyásra ajánlja a közgyűlésnek'. Deklezsinnek kölcsön felvétele tárgyában, Nagypécselynek községi ingatlan bérbeadása tárgyában, Draskovecz községnek a felállítandó állami ovoda költségeihez való hozzájárulás tárgyában, Bocska, Börzöncze, Zalaszentbalázs községeknek a fogyasztási és italadó után járó kezelési dijaknak mikénti felhasználása tárgyában, Bajcsa községnek a szervezési szabályrendelet módosítása tárgyában, Letenye, Egyeduta, Bécz, Zajk, Szentpéterföld, Pusztamagyalód, Várföld, Vakon y a, Tolmács, Háza, Borsja, Bncsuta, Oltárcz községek birtokossági szervezési szabályrendelete tárgyában, Zalalövő, Zalamind szent, Zalapataka, Fernekág községeknek az állami elemi "iskola teláltitása és fenntartásához szükséges járulmányok kiszolgáltatása tárgyában, Lesenczenémetfalu községnek kisorsolt regale kártalanítási kötvénye értékének visszatérítése tárgyában, Zalaegerszeg r. t. városnak a város tulajdonát képező, szétszórtan levő kisebb ingatlanok eladása tárgyában, Sümeg nagyközségnek az általa kezelt alapítványokról szerkesztett alapító levelek kiállítása tárgyában, Bak községnek ingyenes népkönytár felállítása tárgyában, Zalamerenye kézségnek a község szőlőbirtokosai részére megrendelendő szénkéneg hordók visszaszállítása tárgyában, Alsó endva nagyközségnek viharágyuk beszerzése tárgyában, Retyefő községnek a vadászati jog bérbeadása tárgyában, Hidegfalu, Szelencze, Muraszerdahely, Miksavár, Drávacsány, Drávamagyaród, Zrinyifalva, Nagyjalu, Csáktornya, Budafa, Hemusovecz, Draskovecz, Tapolcza, Bak, Zalaszentgróth községeknek községi pótadonak törlése tárgyában, a csáktornyai elemi iskolák államosítása táigyában hozott képviselőtestületi határozatokat. Ellenben az állandó választmány a közgyűlésnek megsemmisítésre ajánlja a salomvári körjegyző választást, Pacsatüttös és Felsörajk községeknek a segédjegyzői állás rendszeresítése tárgyában, Kerkanémetfalu, Gyűrűs, Pókafa, Szepetk, Zalaistvánd, Körmendotlár községeknek a borital és husfogyasztási adó kezelése fejeben a beszedési jutalék átengedése tárgyában hozott képviselőtestületi határozatot; a pusztamagyaródi volt úrbéreseknek a község, mint jogi testület, nevén álló ingatlanoknak nevükre leendő átíratása tárgyában beadott kérelmének helyt nem ad. Végül pótlás végett visszaküldeni javasolja: Kiskomárom községnek a község nevére tevesen felvett ingatlanoknak telekkönyvi kiigazítása tárgyában, községnek a községi kézbesítő fizetésének megállapítása tárgyában hozott képviselőtestületi határozatát és Bács hegyközségnek rendtartási szabályrendeletét. Mezőgazdasági kiállítás. Nemzetek versenyében dicsőséget arattunk tavaly a Szajnaparti világvárosban. De Páris messze van mi hozzánk és a kinek okulására leginkább szükség lenne, hogy a kiállítást megtekintse, a magyar gazdának, az nem látta. Hálára vagyunk kötelezve Darányi föidmivelésügyi miniszter iránt, hogy a mezőgazdasági kiállítást egész teljességében közszemlére adja. Nem hiába nyilatkozott meg a nagy kunsági rónán a nep egyszeiii fiának ajkáról a szeretet ekképpen; „Kljén a gazdák apja"; a hódolatnak ez a formája benső sugalat, látva, tapasztalva nap-nap mellett, hogy Darányinak minden intézménye mily öntudatos cselekvés arra, hogy a gazdára a jó Istennek derültebb, szebb napja süssön. Igazán vétek lett volna, ha magyar földön nem mutatják be ezt a kiállítást, mely nemcsak szemet gyönyörködtet, ha nagy tanulságokkal is szolgál. A gazda itt vegyült fájdalmába a kétségbeesett szenvedély! Gyűlölni kezdte azt az ártatlan kis tiut. Irigyelte tőle ura szeretetét. És ő egyre betegebb lett, sárgább lett. Megtörte egészen a küzdelem. A májusi rózsa fonnyadtan, elhervadva találta Mária asszonyt. Csak szemében villogott néha valami szenvedélyes tűz. A tükörbe nézni sem szeretett, ott csak siratni tudta elvesztett szépségét. Es a férjét még mindig megakarta hódítani. A fiát gyűlölte, kaján irigy asszony lett a szelidszavu Máriából. Gyönyörű májusi nap volt. Mária asszony egyedül volt a kis fiával. Szenvedelye már tetőpontra hágott. Dacosan nézett a gyermekre. Nem volt a nézésében semm

; az anyai szeretetből. Vadállatias kegyetlenséggel nézte az ártatlan kis fiut. Megakadt rajta tekintete s aközben átgondolta egész élettől ténetét. Megrázkódtatta a sok szomorúság, a csalódások özöne. A gyermeke volt az utolíó csalódása. Azt hitte, az a boldogságátfogja hozni és belesodorta az őrületbe. Kinyitotta az ablakot. Beözönlőit a szobába a friss májusi levegő. Mária asszony felkapta a gyermeket, magához szorította. Egy ideig megtartotta karjain, tán tusát vivott lelkében az anyai össztön. Aztán magasra emelte és kacagva, kárörvendő hahotával hajította le a magasból. Nem hallotta a gyermek sivalkodását, hagyta megkötözni magát, kábultan, őrült danát dalolva ment a börtönbe. — A bírák előtt halkan, bambán mondta el Mária asszony, hogy huszonötéves, ez apja, ez anyja, azért ölte meg a gyermekét, mert a férjét nagyon szerette . . . látja be, hogyan, mit kell még gazdálkodásában létesíteni és mely formájára kell a gazdaságvitelnek térni, hogy a földből minél nagyobb termő erőt szedjünk ki. Itt látja meg, hogy szinte tudtán kívül mennyi országos intézmény van, mely az ő segítségére, útbaigazítására van felállítva. A városligeti iparcsarnokban megnyíló kiállítás kisérletügyi részén a következő állomások mutatják be tevékenységüket: rovartani, növénytermelési, növónykórtani, kémiai, szőlőkisérleti, dohány teimelési, takarmányozási, erdészeti, vetőmagvizsgáló állomások. Ezek mind azért vannak, hogy adott esetben a gazdának segítségére legyenek. Xem kell csak egy levelező lapot írni, a pusztító állatot, a pusztuló növényt beküldeni és az állomás vezetői megmondják, mi pusztít és hogyan kell ellene védekezni ? Ezen a kiállításon látjuk, hogy az egyes állomások milyen körülménves munkát végeznek és ha szükségünk van egyik-másikra, hol találjuk? Nagyon itt az ideje megtudni, mert fájdalom, drót- féreg, fritt és hesszenilógy, özöndék, moly csapásként zudult a gazda nyakába, hozzá a növényi betegségek egész serege, — jo tudni a helyet, a hol a védekezésre kioktatnak és a közgazdasági veszedelmet elhárítják rólunk. Nagyon praktikus kezű a mi föidmivelésügyi miniszterünk. Bizonyosan azt gondolta, hogy a kik a kiállítást megnézik, azok nem felejtik el, mely intézmények állanak a gazdák érdekében. Igy akarja azokat az ifjú intézményeket népszerűsíteni, melyek nevéhez fűződnek és melyek eddig is oly á!dá«osan működtek. Es ha semmi egyéb nem lenne a kiállításon, mint a kísérlet ügy, azért is a legmelegebben ajánlanánk a gazdának, hogy a kinek mostanában a fővárosban dolga akad, el ne mulassza a kiállítás megtekintését. De nemcsak a kísérlet Ugy intézménye az, ami a gazda okulására szolgál. Büszkeséggel látja, hogy a földmivelés tudományának terjedése érdekében mennyi külön intézmény van ós hogy ez a tudomúiy milyen magas fokon áll. Látja, hogy a íudomány segítségével fokról-fokra a jövedelmek mily szépen fokozhatok, egész raját látja a gazdasági mellékágnak, melyek jövedelmezősége beszédes számokban van feltüntetve. A fővárosi ember csak a képzőművészeti kiállításon Iát egy-egy festeményen rengő kalásztengert, délibábot pedig a villámps reflektorok csinálnak előtte va'ami látványos színdarabban ; a „beatus ille, qui procul negotiis" csak az öreg Veigilius verse szerint él vágyó szivében, aföldmives foglalkozásának örömét, gondját átérezni nem tudja : mégis ez a fővárosi közönség szakadatlanul sürü rajokban megy a kiállításra, gyönyörködik óraszámra a gazdag anyagon, mely Magyarországnak széleskörű tevékenységéről számol be, amit a gazda a föld termésének learatásáért a tavasz nyílásától a hóleesésig a földjén végez. Ila a fővárosi közönség lelkét gyönyörködteti ez a sok látni való, mennyivel értékesebb ez a földmivelő gazdára, aki egyúttal tapasztalatát hasznára fordítja. Ugy is rendezték be, hogy a kiállítás azt a célt szolgálja. Darányi minden intózkedóset a gazdasági szakismeretek terjesztése érdekében teszi, mert tudja, hogy a gazdasági szaktudás igen szépen kamatozik és abból az országnak van meg a haszna. A legmelegebben ajánljuk tehát a mezőgazdasági kiállítás megtekintését. Hat hétig díjtalanul nyitva áll a közönségnek, az alatt mindenk , aki a szépben gyönvöiködni szeret, aki a maga ismereteinek, gyarapítására súlyt fektet-, alkalma lehet egy napra a fővárosba rándulni. Különösen helyes dolog lenne, ha a gazdasági egyletek küldöttei megnéznék, tapasztalataikat elmondanák a gazdák előtt és feljegyeznek azokat az adatokat, melyekben oly gazdag a kiállítás, a kiállításon százával levő grafikonok adatait, megannyi mezőgazdaságunk fejlődéséről adva számot. Leszűrnék a tanulságokat, ezeket közismertté tennék; igy ez a kiállítás széles körben értékesülne a gyakorlati élet céljaira. Az egész kiállítás összeállítása az a mód, melvlyel a közönségnek hozzáférhetővé teszik, azt igazolja, hogy Darányit magasabb célok vezették. Vajha megértenék ós igyekeznének a gazdák a tapasztalatszerzés alkalmát fel is használni. Még csak azt mondjuk ezekhez, hogy világlátott előkelőségek elismerésüket fejezik ki a miniszternek a kiállítás nezegetése közben ós azt mondják, hogy a mezőgazdasági ügy ilyen magas szempontok szerint ós mégis annyi gyakorlati tanulságot nyújtva, — nem volt még hazánkban bemutatva. Felvételek a honvéd hadapródiskolákba. Az 1897. évi XXIII. t. c. értelmében szervezett honvéd nevelő- és képzőin fezetek Ilik csoportját képező pécsi és nagyváradi honvéd hadapródiskofak ' I-ső évfolyamába az 1901/2 iskolai év kezdetén 1Ó0—100 ifjút vesznek fel. A növendékek eltartásának és kiképzésének költségei az áll. költségvetést terhelik s a növendékekért csak tandíj fizetendő, amely a) a m. kir. honvédség, cs. ós kir. kö„ös hadsereg és hadtengerészet ténybges, nyugdíjas és rokkant állományának összes állománycsoportjaiba tartozó tisztek, evang. és görög katholikus katonai lelkészek, katonai tisztviselők, katonai karmesterek, ahisztek és rangosztályba nem sorolt katonai havidijasok fiai számára évenként 24 korona; b) tartalékos és szolgálati viszonyban levő tisztek, továbbá udvari ós polgári állami tisztviselők és alkalmazottak, nem különben törvényhatósági tisztviselők fiai után évenként 160 korona; c) minden egyéb állampolgár fia után évenként, 300 korona. Ezen tandíjfizetés kötelezettségére való tekintettel a betöltendő 200 hely közül 185 fizetéses hely, amely helyek után járó tandíj fele szeptember 21-én, másik fele március 1-én fizetendő a hadapródiskola pénztárába, 17 pedig alapítványos hely, mely helyek után iáró tandijat az ezen célra létesített alapitvanyok kamataiból fedezik s ugyanabból még 100 K. évi zsebpénzzel is ellátják a felvett növendékeket. Felvételi feltételek: a pályázó magyar ál'ampolgársága igazolandó a törvényhatóság vagy a járási tisztviselő által kiállított honossági bizonyítvánnyal; b) a pályázó testi alkalmassága a katonai nevelésre igazolandó valamely honvéd vagy közös hadseregbeli tényleges állomány béli orvos által kiállított bizonyítvánnyal; c) a középiskola (gymnasium, vagy reál, vagy polgári) iskola négy alsó osztályának legalább elégséges eredménnyel történt igazolása, mely célból csatolandó a mult évi iskolai bizonyítvány és a folyó óvi iskolai értesítő ; d) kifogástalan erkölcsi magaviselet; e) a betöltött 14-ik és a túl nem haladott 16-ik éves életkor, amely a felvételi év szeptember l-re vonatkozik. A kérvények benyujtóisa. A fizetéses helyekért a folyamodványok augusztus hó l-ig nyújtandók be a pécsi vagy a uagyváradi honvéd hadapródiskola parancsnokságánál. Felvételi vizsgák. Minden pályázót közvetlenül az illető intézetbe való beérkezte után testi alkalmassága tekintetében megvizsgálnak s amennyiben őket alkalmasaknak találják, felvételi vizsgálatra bocsátják. Az írásbeli es szóbeli felvételi vizsgálatokat szeptember hó 12—16 napjai között tartják és pedig magyar nyelven, amelyet a pályázóknak oly mérvben kell tudniok, hogy az eredményteljes oktatás lehetősége e tekintetben biztosítva legyen. A felvételi vizsgálat tárgyaira és terjedelmére az „Utasítás a pályázók felvételére nézve a m. kir honvéd nevelő- ós képző-intézetekbe" K 1. jelzésű utasítás 10. számú mellékletéből és az ahhoz kiadott „Pótlek" útbaigazítást ad s az utasítás Budapesten a Pallas nyomdai részvénytársaságnál, vagy bármely vidéki könyvkereskedésben 80 fillért megszerezhető. Ipar- és kereskedelem. A hercegprímás a magyar iparról. A „Magyar Hírlap" hivatkozva a prímás legutóbbi körlevelében a magyar ipar fejlesztésére irányuló intelmekre, a körlevél szellemét ismertetve, a következőket mondja : „Megértettük végre az idők szavát s leszültük belőle az igazságot, hogy teremteni kell magyai ipart, erős, versenyképes, gazdagságot hozó magyar ipart. De hogy teremtsük meg? Elmondottuk azt is sokszor. Két kellék kell hozzá. Az első az, hogy mindenek fölött és mindenek előtt kedves legyen előttünk az, ami magyar, ami hazai, De ez csak az egyik kellék. Hatra vau a nagyobbik, a fontosabb, a jelentősebb. Ezt az elvet nem csak vallani kell és hirdetni, de valóra is váltani. S nemcsak egyeseknek, hanem mindenkinek. Kicsinynek, nagynak, gazdagnak, szegénynek, urnák, koldusnak. S mi volt ezzel szemben a valóság ? Az [elv megvolt ós virágzott, de a magyar ipar nem támadt tel és nem virágzott. Talán val micskét javult, valamicskét eiősödött, de igen messzire maradt attól,* hogy életei ős, versenyképes, győzedelmes legyen. Ha kérde/i valaki, hol volt a hiba, nagyon könnyen ráakadhat. A magyar iparban nem, mert az csak olyan lehet, aminőt a nemzet teremt és megérdemel. Mert ami másutt igazság, nálunk is igazság; ami a külföldet nagygyá és gazdaggá tehette, bennünket is azzá tehec. A hiba tehát csak a harmadik tényezőben lehet: a közönségben. Ott is volt, ott ís van. S itt megint nem szabad általánosítani. Nem az egész nemzetet éri a mulasztás vádja, csak a nagyokat, a hatalmasokat. Igy megint nem szabad a látszólag leghatalmasabb erőforrást értenünk : a kormányt. Aki ismeri a megindult mozgalmit; figyelemmel kisérte annak születését és fejlődését: tudja jól, hogy az ipartámogatási mozgalom szülőapja ós tápláló dajkája a kormány volt. Tőle indult ki az eszme ós tőle kapott táplálókot minden mozgalom. A kormány gyárakat alapított és iparágakat honosított meg. Elősegített minden mozgalmat, mely az <'par megerősítését célozta. Törvényben mondotta ki nem egyszer, hogy a közmunkákat csakis a magyar iparra bizza. Ki maradt hát ki a mozgalomból, hogy mégis lassan halad a magyar ipar Szekere? Kimarad a vagyon, a tőke, a hatalom. Kimaradtak a főnemesek, kimaradtak a főpapok, kimaradtak a" pénz arisztokrátai. Kimaiadt a gazdag kereskedelem és kimaradt mindenki, aki szerfölött dús a földi javakban. íme jelentjük végre ~ valahára, hogy ez az utolsó jég torlasz is olvadozni kezd. 'Azokat a szavakat, a melyeket e sorok élére tettünk, ezúttal nem mi hirdetjük, hanem Vaszary Kolos, Magyarország hercegprímása. Ő mondja, ezúttal már második körlevelében, a melyet egyházmegyéje papságához intéz. S utasítja papságát, hogy mindenben a magyar ipar termékeit keresse, legfőképpen pedig csakis olyan imádságos könyveket teljeszszen, a taelyek magyar íróktól valók ós magyar nyomdában készültek. Egy pár imádságos könyv — mondja erre a pessziJS, — az még sem teremti meg a magvar ipart! . . . De nem ám. A nemes példa és az általános kötelesség teljesítés azonban megteremti. A prímás az imádságot adja a magyar iparnak. Ha minden ember és minden hatóság ugyanezt cseLkszi a maga körében, akkor megtörtént minden, amire vágyódunk . . . Az olcsó iparsó. A hivatalos lap f. hó 4 iki száma közli a pénzügyminiszternek azt a körrendeletét, mely az iparsó-adminisztráció terén létesített reformot az egéss oiszágba n eletbelépteti. Az iparsó használata tudvalevően mizmus,