Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-04-28 / 17. szám

teljes latbavetésével közreműködik a közösségnek jóllétén. S minden áron ne akarjon kilépni abból a körből, melyet a sors kiszabott számára. És a biztos kilátás reménye nélkül, egyedül nagyravágyástól ösztökélve ne óhajtsa felcserélni azt a társadalmi helyzetet, a melyben született! S a melyben még sok, nagyon sok teendője van a maga hasznára és a köznek felvirágzására s amely nélkül csak bizonytalan sorsnak megy elébe. Szabadság és humanismus után hadd jöjjön a hagyomány és a tekintély tiszteletének a korszaka! S. Az alkohol ellen. A társadalom erkölcsi fejlődését bénitja meg az ivás szenvedélye, az alkohol pusztító m^ige. A szellemi képességeket megzsibbasztja, a nemesebb érzelmeket kiirtja, bűnt, romlást és kárhozatot idez elő az alkohol, melynek rémes erejével szemben hosszú időn át majdnem fegyveitelenül áll az állam és a társadalom. Újabb időben mégis tudatára ébrednek annak a rettentő veszedelemnek, melyet az alkohol —a vad indulatok, ocsmány szenvedélyek felkeltésével, a szív érzésének kiölésével, féktelen kitörések előidézésével, melynek vereKedés, gyújtogatás, rombolás, emberölés járnak nyomában — rejt magában és társadalmi uton történtek kísérletek az alkohol terjedésének elnyomására. A külföldön egyesiletek alakultak az alkohol ellen, amely egyesüsetek legközelebb Bécsben kongresszust tartcttak. E kongresszus tanácskozásairól és az egyesületek működéserői helyén valónak ós tanulságosnak tartjuk, hogy mi is megemlékezzünk, ha csak röviden ós vázlatosan is A kongresszuson minden művelt nemzet képviseltette magát és számot adott airól, ogy miféle intézkedéseket tett az ivás szenvedélyének korlátozására s következményeinek enyhítésére. A külföldön már rég felismerték s a köztudatba ment át, hogy az ivás szenvedélye egjike a legveszedelmesebb, a jövőre nézve leggyászosabb kihatással bíró bűnöknek. Itt nem a szánalmat érdemlő áldozatoktól, hanem az egész társadalomról, a jövő nemzedékről, a népek soisáról van szó. Franciaországban és Angliában ebben az irányban a hadseregnél is érdekes kísérleteket tettek. Ezek szerint tévhitnek bizonyult az az általános meggyőződés, hogy a szesz táplál s erőt ad. Ellenkezőleg, csökkenti a test ellenállási képességét, úgy a fáradalmakkal, valamint a betegségekkel szemben. A mada«aszkari hadjárat például kétségkívül kimutatta, hogy azok a francia csapatok szenvedtek legkevésbbé a gyilkos éghajlat, s a posványos viz miatt, azok voltak legkitartóbbak, melyektől a szeszes italokat megvonták. A többi csapatokat megtizedelte a mocsárláz s azok is, akik megmaradtak, csakhamar kimerültek. Ezek az eredmények valószínűleg arra fogják indítani az illető hadügyi kormánvokat, hogy az alkohol ivást (idértve a bor és sör élvezetét is) a hadseregből teljesen kiküszöböljék. Svájcban és Oroszországban szeszmonopolium van. A kormány azonban a jövedelem egy részét a mértékletességi mozgalom támogatására, gyógyintézetek és menházak alapítására fordítja. • Ezek az államok belátták már, hogy amit elveszítenek a réven, az bőven megtérül a vámon. Az alkoholivás korlátozása csak előmozdítja a nép jólétét. Az italfogyasztás csökkenése következtében elmaradt adók más cimen duplán megtérülnek. De hiszen a józan ész is azt tanácsolja, hogy ne sorvasszuk el céltalanul a tojást tojó tyúkot., a tejet adó tehenet. Ápolnunk kell a nép testi ós erkölcsi javait., mert ezzel csak fokozzuk erejét, munkabírását ós munkakedvét, tehát fizetőképességét is. A leány szántszándékkal nem értette meg. — Én igen örülnék, hogy jó ismerőssel találkozhatom, de nem tudom, mit szólna hozzá a férjem? — A férje? — Az hát. Csak nem gondolja, hogy még kéthárom év múlva is leány leszek ? — Nem, azt nem gondolom, — rebegte zavartau az ifjú — de addig igen; ugy-e? — Az sem biztos. Előre nem tudhatom. — Igaza van. Hisz mindig a nőnek van igaza. — Maga túlságos udvarias. Mikor látogat meg újra bennünket? — Az egyedül magácskától függ. Ha úgy kívánja, mindennap. Csak azt ne mondja, hogy soha. Nem, azt nem mondom, egyiket sem, hanem jöjjön, amikor jónak találja. Hisz tudja, hogy a papa mindig szívesen látja. — Tudom, igen tudom. A kedves papa mindig szívesen lát. Szeret tarokkozni. A lány elpirult, de nem felelt. Épen megérkeztek. A vonat prüszkölő masinája már alig várta, hogy neki .vághasson a hosszú sikamlós útnak. Nagyon türelmetlenkedett. Bálint gyorsan elbúcsúzott és pár perc múlva szélsebesen rohant vele a nekiszabadult masina. Rózsik a odaált az apja elé : — Papuskám, a plébános bácsi kérdeztet, mikor tarokkoztok megint? — Holnap után. Miért ol yan soká ? Hátha unatkozol majd addig . .. A legszebb eredményeket azonban — a külföldi refensek szerint — maga a társadalom érte el. A mértékletesek és italtól tartózkodók egyleteinek se szeri, se száma. Nyomtatványokkal és felolvasásokkal csinálnak propagandát az eszmének. A népnek ismernie kell a veszedelmet, amelyben forog. A svájci kék-kereszt-egyesület egész Európára kiterjesztette működését, melynek eredményéről vastag kötetben számolt be a kongresszusnak. A javíthatatlan betegeket menedékházakban gondozzák a megmenthetöket gyógyító intézetekben ápolják. Ha innét kikerülnek, az egyesületek tagjai vállalkoznak arra, hogy a lábbadozót családjuk körébe felvegyék. Oly emberek közé kerül itt, akik nem gúnyolják ki tartózkedásáért, hanem szeretettel gondozzák s ápolják. Szeszes ital különbon sem kerül az asztalra, önmegtagadás tehát nem viseli magán a kényszer bélyegét. A kigyógyult beteg aztán — hálából — többnyire maga is beáll a mentők sorába. Ezek a legmegbízhatóbbak, mivel végigjárták az iszákosok Kálváriáját. A korcsmák helyét lassankint olvasótermek, teaós kávémélések foglalják el. Hiszen a nép csak azért jár korcsmába, mivel szórakozni vágyik. Ott "kap rá az italra. Impozáns képét nyújtja a kongr sszus annak a magasztos célzatú tevékenységnek, melyet a külföldi alkohol-ellenes egyesületek kifejtenek. Ha ezzel szemben hazánkra vetünk egy pillantást, megdöbbenve láljnk, hogy nálunk még jóformán semmi r.em történt az alkohol rémes kórjának leküzdésére. Ujabban — épen a külföld hatása alatt — mozgalom indult meg alkohol-ellenes egyesületek alakítására, de még sok idő fog eltelni, amíg hazánkban e mozgalom megfelelő szervezetet ós céljai elérésére megfelelő anyagi erőt fo,

r nyerni. Addig is azonban, mig ez megtörténik, ismerjék kötelességüket azok, kik hivatásuknál, állásuknál fogva a népre hatni ludnak ós tegyenek meg minden lehetőt, hogy a népet az alkohol mérgétől visszatartsák. Pap és tanító, gyárigazgató ós minden munkaadó, minden néven nevezendő felsőbbség, minden népies egylet elnöksége intő, feddő szóval, okos felolvasással hasson a népre s iparkodjék az alkoholtol visszarettenteni. Feltárván a veszedelmet, melyet az alkohol mérge nemcsak az egyesekre, hanem gyermekeire ói családjára magában rejt, legyenek rajta, hogy éptestü és éplelkü nemzedék ó'jen a hazában! Az égési balesetek. Ez alatt a cím alatt dr. Virosztek Győző, a buda pesti mentő egyesület ellenőrző orvosa, a „Háztartás" f. é.i 12-ik számában tanulságos cikket írt, amelyet — tekintettel a szóban forgó kérdés nagy fontosságára — az alábbiakban egész terjedelmében közlünk : Számtalanszor olvassuk a napilapok hasábjsin.hogy az égési balesetnek mindenuntalaii van áldozata. És ha megfigyeljük az áldozatok nemét, azt tapasztaljuk, hogv azok rendszerint — nők. Magyarozafát leli pedig ez a tény abban a divatkülönbségben, mely a két nem ruházata és a ruhaszövetek között van; továbbá abban, hogy a férfiak az ilyen balesettel szemben higgadtabban viselkednek, mint a nők. A férfiviselet egyszerűségénél, inkább testhez simuló és a szövet anyagának tömörebb voltánál fogva a tüzfogásra ós lángvetósre kevósbbé alkalmas. Ellenben a női ruha szövetanyagának nagy mennyiségénél és könnyüségónól, mind alakjánál — libegős, lobogós voltánál — fogva is sokkal alkalmasabb, hogy úgy mondjam, disponábilisabb az efajta baleset előidézéséi e. Itt meg akarom jegyezni — némi vigasztalására a hölgyeknek, — hogy van az égési sérülést okozó baleseteknek egy bizonyos fajtája, amely sokkal veszedelmesebb kimenetelű a férfiakra, mint a hölgyékre nézve. Ez a lejorrázás okozta égési veszedelem! Ennél'épen megfordítva áU a»dolog. t.'i. a férfi* ruhaszövet a ráömlŐ forró folyadékot nagyobb mennyi*-, ségben és jobban beiszsza ós a ruhának inkább testhez álló voltánál fogva a folyadék közvetlenebbül és intenzivebberi érintkezik a testtel; mig ellenben nőknél a terjedelmes és leomló sima szövetű, felsőszoknyán a ráömlött folyadék gyorsan leperég 8 a többszörös ruharéteg — alsó Szoknyák — kellő védelmet nyújtanak az ebből eredhető sérülésekkel szemben. Tényeken alapuló tapasztalatok igazolják, hogy a nők, mikor a tüz mellett foglalatoskodnak, nem eléggé óvatosak és elővigyázók. Mint tudjuk, láthatatlan ellenséggel szemben nem igen védekezhetünk. De a láthatóval szemben — amilyen a tüz is — a védelem mindig módunkban áll. Ez csak tőlünk függ. Fájdalam, a nők ezt figyelmen kívül hagy ják. Pedig de sok nő esett már ennek áldozatul! Lássuk most a mindennapi életből vett azokat a % eseteket, melyek tapasztalat után legtöbbször előidézői az efajta baleseteknek. Ezek között álljon itt elsősorban a petróleumlámpái ós a borszeszes gyorsforraló körül tanúsított helytelen ós könnyelmű elbánás, amely miatt legtöbb ilyfajta szerencsétlenség történni szokott. Igy végtelen könnyelműség és sok égési balesetnek az okozója a cselédeknél — de sok intelligens nőnél is — divó az a szokás, hogy a petroleumlámpásba égő kanóc mellett öntik apetroleumot. Ezzel a meggondolatlanságukkal veszélybe sodorhatják nemcsak a saját életüket, hanem a családnak ingó vagyonát is. Mert megtörténhetik, hogy a petroleumos edenyből kiömlő petróleum az égő kanóctól meggyulad és az edényben levő petróleum felrobban. Az igy kiömlő égő petróleum aztán lángba borithatja nemcsak magát a meggondolatlan cselekvőt, hanem a padlóra ömlött ós szétfolyó égő anyagtól tüzet kaphat a szőnyeg, függöny stb. is és kész a legnagyobb veszedelem. Elejét veendő tehát az igy történhető szerencsétlenségnek, feltétlenül kívánatos, hogy a petroleumos lámpákat ne este, égő kanóc mellett, hanem a reggeli takarításkor töltsük meg, illetve hozzuk rendbe. Ezt megköveteli nemcsak az elővigyázat, de a rendes háztartás is. Rossz szokás a tűzrakásnál i papirost, fát és a szenet petróleummal leöuteni. Mert az oda tartott égő gyufától a petróleum hirtelen lobbanással szokott meggyuladni ós a szétcsapó lángtól a könnyű női ruha tüzet foghat. — Ez kerülendő ! Ugyancsak a könnyelműség szülte meggondolatlanságnak tulajdonitható az a sok .szerencsétlenség is, amelyet az égő borszeszes /orralóval okoznak. Épp oly veszedelmes, mint meggondolatlanság, az égő borszeszes gyorsforralót abrosszal leterített asztaha vagy ennek szélére állítani. Mert az abrosznak lecsüngő rojtjaiba — de máskép is — nemcsak magunk, de az esetleg ott ólálkodó gyermek beleakadhat ós a keskeny alapon álló égő masinát felburitjuk. De nem szabad az asztalszélére sem állítani, mert a sürgés-forgásból keletkező légáram által kicsapó lángtól a libegő ruha tüzet fzghat, vagy a kiálló fogó nyélhez ütődve, azt ledönthetjük. Azért jegyezzük meg jól, hogy : az égő borszesz gyorsforralót minden körülmények között szilárdul álló terítetlen asztalra és nem a szélére, hanem inkább a közepe felé állítsuk. És ha megemlítem még, hogy az égő borszesz eloltását ne ráfuvással, hanem a forraló fedelének ráburitásával eszközöljük, akkor nemcsak yaíószinü, de bizonyos, hogy az e fajta balesetek teljesen kikerülhetők. Említettem, hogy az égési balesetek előfordulnak a beudoirokban is. Az itt előforduló ilyen baleset többnyire a hajsütés, vagy a kesztyűk ós más ruhanemiiek benzin- és aetherrel való tisztogatása közben szintén vigyázatlan eljárás folytán történi. \ haj sütést, a hölgyek nagyrésze köztudomás szerint különféle szalag és csőikével díszített — divat szerint — lenge reggeli öltözekben szokta végezni- Az efajta ruhával pedig hamar megeshetik, mikor a hölgyek a hajsütés műveletét végezve a tükör felé hajlanak, hogy az előttük lobogó ós a vas melegítésére szolgáló lángtól meggyullad. Igy járt szerencáétlenű

1 két év előtt egy fiatal úriasszony, ki a szenvedett égési sérülésekbe pár órai iszonyú kínlódás után meg is halt; özvegységre juttatva ezáltal fiatal férjét ós árvaságra két gyönyörű kis gyermekét. Azért ugy a hajsütés alkalmával, mint a benzin, aether és az alkokolt tartalmazó folyadékokkal való fog'alkozáskor vigyáznunk a tűzre. Ez utóbbiaknál azért, mert ezek tűzzel érintkezve fel.obbannak. Mint ugyancsak gyakori előidézőjét az égési balesetnek, felemlítem, hogy gyuját sohasem szabad olyan helyre tenni, ahol az a gyermek kezeügyébe kerülhet. Mert a magukra hagyott gyermekek játszadozás közben meggyújthatják. De azért sem, mert a gyermek a kezébe került minden tárgyat ösztönszerűleg a szájába visz és ha az közönséges — kénes fejű — gyufa, mely foszfortartalmánál fogva mérgező ós édeskés ize miatt szívesen is szopogatják, megmérgezhetik magukat. Ezekután rátérek azokra a helytelen és veszedelmes eljárásokra, amelyeket az égési baleseteknel úgyszólván rendesen tanúsítani szoktak. Igy pl. határozottan veszedelmes ós kerülendő szekás égő ruházattal futásnak eredni, vagy a mentést az égő ruha letépésóvel eszközölni. Az előbbenit kerülni kell azért, mert a futásnál keletkező 'égáram a ttLet szitja és ezáltal az elégés gyorsabb. Az utóbbit meg azért, mert az égő ruha letépése amellett, hogy célhoz nem vezet, végzetes lehet a mentőre is azáltal, hogy kezeit megégetheti, esetleg a saját ruhája is tüzet foghat. Különösen ha a mentő nőszemély. Csak a közelmúlt napokban is olvastuk, hogy egy lízenötéves leány az égő nvorsforraló lángjától meggyuladva, a második emeletről a földszintre futott égő ruhával. Persze, itt a szenvedett sérülésektől elgyengülve 'összeesett es néhány órai kínlódás után a kórházban meghalt. És ugyancsak ezen esetnél történt, hogy a mentő laikus — az égő ruhát akaita letépni, súlyosa;". megégette kezeit. Azért ezeket az eljárásokat, mint veszedelmeseket és célra nem vezetőket, kerüljük. Azonban ez eljárások helyett a bekövetkezhető vagy bekövetkezett efajta baleseteknek elkerülése és kevósbbé súlyos kimenetele végett tartsuk szem előtt éti tanuljuk meg jól, de különösen a nők, a következőket: 1. Mindenekelőtt a tűznél a legnagyobb elővigyázat tanúsítandó. 2. A lélekjelenlét — higgadtság — feltétlenül megőrizendő. 3. Égő ruhával futásnak eredni nem szabad. 4. Az égő ruha — tüz — eloltása ne a ruha letépósével tör'énjék, hanem az égő szoknyát kótlodalt marokra fogva előfelé tömörítve, hirtelen a térdek közé kell szorítani, mint ezt a pataknál mosó nőknél látjuk ; vagy ugyanilyen műfogással — már az eset szerint — székre vagy földre üléssel, továbbá földre fekve, gyorsan véghez vitt hengerkőzóssel. A leghelyesebb ós legbiztosabb eljárás azonban a vízzel bőven való leöntós — vederbő

1 — vagy dünyhával, bundával, ponyvával, szőnyeggel, selyemtakaróval, stb. szóval puha, tömör, elég kiterjedésű, e célra alkalmas tárggyal való leterites. A fődolog mindig a tűztől a levegőt — oxygónt — elzárni. Ott, ahol oxygén — óleny — nincs, ott égés sincs. Es itt nagyon helyénvalónak tartom megemlíteni az „Első sególv" iskolákban leendő reudszeres tanításának ós kötelezővé tételének behozatalát, amit az 1900. évben Párisban megtartott nemzetközi mentő kongresszus ki is mondott. Mert csak igy lesznek igazán elkerülhetők nemcsak ezek a balesetek, de egyáltalán mindazon viszás állapotok, melyek az „Első segély" nyújtásakor laikusoknál tapasztalhatók és elérve az a magasztos, humánus cél, hogy helyesen „Első segély"-t uyujtaní kivétel nélkül mindenki fog tudni.