Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-06 / 1. szám

Tömörüljünk hát az áldásos munkára! Hozzuk meg vagyoni viszonyainkhoz mérten az áldozatot! Támogassuk nemes munkájukban a jótékony egyesületeket! Áldást hozó munkát végezünk ezzel; mert letöröljük embertársainknak nyomortól sajtolt könynyeit. A röghöz tapadt szegényeknek a hálája lesz jótékonyságunknak a legszebb jutalma! Az idegesség. Korunk legjellemzőbb, da egyszersmint legkártékonyabb betegsége az idegesség. A gőzgépek korszaka, melyet nyomon követett a villamosság szemkápráztató vakitó világossága, uj szenvedéseket hozott az emberiségre, melyek végeredményükben veszedelmesebbek a legkínzóbb testi fájdalmaknál is. Készakarva helyeztük ellentétbe a testi fájdalmakat az 'degesség szenvedéseivel, mert ezek a szenvedések csak képzelt testi fájdalmak, voltaképen pedig a lélek kinos gyötrődései, Az ideges embernek legtöbb szenvedését beteges képzelődése s az agyvelő lázas lüktetése okozza. Nagymértékben előmozdítja az idagességet a rendetlen életmód, nevezetesen a hiányos táplálkozás, de leghathatósabb fejlesztője a szellemi megerőltetés, a mérték fölött való szeliemi munka. Tapasztalati igazság, hogy a legnehezebb testi munkát végző ember ideg/ete sem mondja fel olyan hamar a szolgálatot mint a közepes szellemi munkában fáradó agyvelő. Ez az oka annak, hogy a legtöbb ideges ember a tanultabb társadalmi osztályból kerül ki. Munkás ember csak a legritkább esetben lesz ideges. Van azonban kivétel e tekintetben is. Ott vannak például a világirodalom legjelesebb kitűnőségei, akik közül egy némelyik annyi szellemi munkát végzett, mint öt más idegessé lett ember és mégis megőrizte idegezete frissesógét ós elméje épségét egész élete fogytáig. S ha akad mégis az irodalom ós művészet jelesei kezött is, akiket utol ért a század legrettenetesebb betegtége : ugy azok életmódjában és pedig leginkább ifjúkori kicsapongásaikban, csakhamar felleljük a magyarázatot. Tény az, hogy mint minden munka, a mely erőt fogyaszt, így tehát a szellemi munka is a sejtek pusztulását, illetve elsatnyul ását mozdítja elő s ha kellő időben nem gondoskodunk arról, hogy az elhasznált sejtanyagok megfelelő táplálkozás, es<tleg pihenés által ujakkal pótoltassan k, csakhamar bekövetkezik a telje' kihalás, melyet agyvelő sejtjeinél az idegesség ós gyakran a téboly netei, a test más sejtjeinél pedig az érzéketlenség ós végtagok reflex rángatódzásai elóznek meg. Az idegesség gyógyítására többtéle módot használnak, melyek mindegyike a feltétlen nyugalom ós a rendes, normális életmód elvein alapul ós sok esetben teljes gyógyulást is ad. Igen nagy hatasa van az idegesség gyógyitósánál a külső eszközök mellett a belső befolyásnak, nevezetesen az akarat erőnek is. Az akaraterő egyébként magának a betegség keletkezésének kezdetén az egyetlen biztos szer. De persze ha csak már jól ki van fejlődve ez a leghatalmasabb emberi erő. Akiben ez nem fejlődött ki. az a legjelentéktelenebb rendellenesség tüne eibíl is a legnagyobb veszedelmet következteti, melyet aztán lázas képzelődése még inkább növel. De különösen a fiatalság fejlődő éveiben jár nagy veszedelemmel az idegesség gyakori hangoztatása. Sok szülőt talán épen a gyermekei iránt érzett g,'enged szeretete vezérel akkoi, midőn, hogy azt a csekély hibát, melyet gyermeke elkövetett., — eltitkolja, azt állítja, hogy annak a gyermek idegessége az oka. Nem gondolja Oh, de a szenvedes enyhííletet ahit Magyarok hazája nincs ugy népesítve, Hogy Amerikába rajozhassék népe. Januáriustól — a mult esztendőben Kezdtünk számítani horonaértékben. Uj bélyeg, uj bankó lón a folytatása, De a drágaságra csak nem lőn hatása. Megdrágulí a kőszén, — mar fekete gyémánt! Maholnap viselhedd becses ékszér gyanánt. Nem vitatom itt a sztrájk jogosultságát, Mert ez okozta a kőszén drágaságát, Ha drága az élet, a munkás is drága ; Így veszen mindenki terhet a hátára. Az országgyűlésen sok jo törvényt hoztak, Beruházásokra mil'jókat áldoztak ; Állategészségügy, jotékony közmunka, Lassan minél többet költhetünk magunkra. De a dualismus beteg négy év óta, Se ól, se hal . . . megint egy éves a kvóta. No, de majd meglátjuk, rövid idő mutva, Pedig kétséges, hogy Körber boldogulna. Javított fizetést adtak a tiszteknek, Bünügyekben immár esküdtek ítéltek. Volt egy vendégünk is, a perzsák királya, Nagy Muzafter Edin s nem is volt hiánya A sok parádénak. Nap-s Oroszlán-rendnek, A jó perzsa sahra sokan emlékeznek. I'árisban gyilkostól szepegnie kellett, Nálunk jól mulatott arisztonja mellett. Ad vocem : gyilkosság! bizony ilyen is volt, Umberto szivébe gyilkos golyó hatolt. Őszinte volt gyásza az ola3z nemzetnek, Szivből megsiratta hivő ós eretnek. Hát még ily jó király sem tud bizton élni, Kinek ellenségtől soh' sem kellett félni? Niki'a fejdelem királyi fenség lett, A kis Montenegro így még soh' sem fénylett. Ot miilió rubelt kapott „közmunkára", El is kelt, mert bizony hangos volt pénztára. Sándor szerb királynak jól folynak dolgai, meg, hogy a kegyetlen értelmű szó, mely gyermeke csintalanságainak mentsvára volt, később, midőn felnő, koporsójává lesz. A képzelet, hogy ő ideges, valóban idegessé teszi s csak a legritkább esetben tud ettől a feltevésétől ménekülni. Mert tagadhatatlanul igaza van annak a német tudósnak, aki azt állitja, hogy azóta vaunak a világon ideges emberek, amióta kitalálták, hogy az idegesség betegség. Sok ember érdekesnek tartja, ha minél gyakrabban beszélnek róla, azért ha más módot nem talál a közérdeklődés felkeltésére, idegességről panaszkodik s oly gyakran emlegeti, hogy végtére maga is elhiszi, hogy az. Röviden csak ennyit akartunk szólani most erről a veszedelmes, divatos betegségről, hogy figyelmeztessük azokat, akiket még nem ért utói a gőzgép századának legrettenetesebb csapása, miszerint az idegesség nem testi fájdalom, mely megöli az embert, amelytől tehát félni és rettegni kell, hanem csak a munkában elfáradt lélek beteg képzelődése, ami leghamarabb akkor múlik el, ha ügyet sem vetünk rá. Különösen azomban a szülőket s a gyermekek nevelőit akarjuk figyelmeztetni, hogy nagyon helytelenül cselekesznek, ha azért, hogy a gyermeket valamely ideig-óráig tartó büntetéstől, vagy szenvedéstől megkíméljék, ezzel a kegyetlen értelmű szóval, annak egész életét megmérgezik, szerencsétlenné teszik. A zala-egerszegi kir. törvényszék 1901. éyi működési köre. A zala-egerszegi kir. törvényszéknél az 1901-ik óv tartamára s birói és segédszemélyzet foglalkoztatása, a tanácsok megalakulása, a tanicsülósi napok kijelelóse és az ezekkel kapcsolatos teendők tekintetében a kir. törvényszék elnöke következőleg rendelkezett: Az esküdtbíróság tagjai: dr. Fritz József és Skóday Aurél tőrvényszéki birók, helyetteseik: Szalag László ós Szirmay Bója kir. tszéki birók. A büntető főtárgyaiási tanács tagjai Staniszlavszky Adolf tszéki nlnök elnöklete alatt Szalag László és Skóday Aurél tszéki birók. Amely ügyekben Szalay László vizsgálatot teljesített, Sipos József albiró fogja őt helyettesíteni. A főtárgyaiási tanács jegyzőkönyvvezetői teendőit Horváth János és Csiszár Sándor aljegyzők látják el. Rendes főtárgyaiási napok: hétfő ós csütörtök. Amennyiben ezeknek a napoknak valamelyikére ünnep esnék, főtárgyaiási nap az ünnepet követő köznap. A vádtanács tagjai:Staniszlavszky Adolf tszéki elnök elnöklete alatt Strausz Lajos tszéki biró, helyettes elnök ; birók : Rohoncy István tszéki biró s az ide tartozó ügyek rendszerinti előadója ós Skóday Aurél tszéki biró. Helyettes biró: Sipos József tszéki albiró. A vádtanács rendes üléseinek napja : szombat.* A polgári fellebbezési tanács tagjai Strausz Lajos törv. széki biró elnöklete alatt dr. fritz József, egyszersmind elnök helyettes és Rohonczy István; póttagok: Szirmay Béla és Szalay László tszéki birók. A felebbezósi tanács jegyzője: Domokos Sándor tszéki aljegyző; állandó helyettese: Haris Andor tszéki aljegyző. A felebbezési tanács tárgyalási napja: szerda s amennyiben erre a napra ünnep esnék, a megelőző köznap. A nyilvános előadási ügyek előadási napja szombat. A polgári és bünte\ő tanácsülések rendes napjai : szombat s amennyiben erre a napra ünnep esnék, a megelőző köznap. Rendkívüli tanácsülések a szükséghez képest bármely napon tartatnak. Masin Draga mellett nincsenek gondjai, Szegény Milán: most már haza sem mer menni, Érzi már, hogy nem jó Exkirálynak lenni. Bolgárok, románok csaknem hajba kaptak, Vége-hossza nem volt a jegyzékváltásnak. De ki is békültek a maguk kenyerén, Töltik Kvangszu császár táncolhat a fején. Még oz elhunytaknak tegyünk tisztességet, S ezzel vessünk e rosz krónikának véget. Munkácsy Mihálynak szomorú halála Nagy csapás volt, tudjuk, a művelt világra. Lángszelleme előbb bénult meg, mint teste, Időelőtt borult rá az örök este. Két püspök mögött is bezárult a sirbo't, Egyik Sleiner Fülöp, másik Hidassy volt. Szomszédosak voltak dioecesisökben. De más-más érzelem lakozott szivökben. Szlávy József soká szolgálta hazáját, Még pedig jelesen, szintúgy jó királyát; Mint miniszter hiven kezelte tárcáját S őrizte legutóbb ország koronáját. Atczél Béla báró, park-klub alkotója, Széthúzó elemek csoportositója, Ott nyugszik maga is ama közös parkban. Hol nincs visszavonás 8 nem áll senki harcban. Jó Zsolnay Vilmos — „fazekas mester" volt, Erre a címére mindenkor büszke volt, Világhírre vitte péesi nagy gyárával, Majolika, faience s más keramikával. Schvarcz Gvula tudós ós politikus vala, Hollan Ernő honvéd-generalis vala. Erkel Sándor zenész, csaknem mint az atyja. Mócsy bácsit nemcsak a néppárt siratja. Ha még Majláth Bélát veszem krónikámba, (Nem találni párját archólógiáb?), Leteszem a lantot s pukkedlit csinálok: Olvasómnak boldog századot kívánok ! Finis. Bélánsri Tivadar. Ipar- és kereskedelem. A íala-egerszegi ipartestölet elöljárósága 1900. évi november hó 23-án tartott rendkívüli ülésében egyhangúlag elhatározta, hogy figyelembe véve azokat a kiváló érdemeket, amelyeket Kovács László ipartestületi elnök az ipartestület tapintatos vezetése, az egyesület anyagi ügyeinek rendezése, valamint a zászló szentelési ünnepély fényének emelése körül szerzett, arcképét az ipartestületi iroda részére lefesteti. A már kés/, kép leleplezési ünnepélye december hó 30-án délután 3 órakor folyt le az ipartestület helyiségében az ipartestület tagjainak szép jszámu részvétele mellett. Klosovszky Ernő ipartestületi jegyző lelkes szavakban méltatta a testület elnökének, Kovács Lászlónak, kivált érdemeit; jelezte, hogy ezeknek az érdemeknek némi viszonzásául örök emlékül a testület lefestette közszeretet ós köztiszteletben levő elnökének arcképét, melyről adott jelre a lepel lehullott. Ezután küldöttség ment Kovács László elnökhöz, értésére adva az ipartestület elöljáróságának határozatát, amelv jegyzőkönyvi határozatot neki egyúttal kézbesítettek. Az elnök mólyen meghatva mondott köszönetet a testület részéről irányában megnyilatkozott eme kegyeletes tetteért; jelenté, hogy buzgó munkássággal igyekszik ezt meghálálni s kérte a jelenvoltakat, hogy vele együtt közös munkássággal igyekezzenek az ipartestület ügyét előmozdítani. A testület részéről átadott jegyzőkönyv szószerinti tartalma : „A zaU-egerszegi ipartestület elöljárósága már éveken keresztül figyelemmel kíséri mélyen tisztelt elnök urnák azon önzetlen munkáját, melyet elnöki tisztéből kifolyólag az iparosság javáért, a helyes közszellem fenntartásáért s az ipartestület felviiágozásáért kifejteni kegyes volt. Az önzetlen munka ugyan magában hoidjajutalmát elöljáróságunk mégis — különösen a zászlószentelósi ünnepség körül szerzett hervadhatlan érdemeinek elismeré3eül — indíttatva érzó magát arra, hogy legalább erkölcsileg jelképezze az elnöke iránt táplált nagyfokú szeretet, tiszteletet és nagyrabecsülést: folyó 1900. óvi november hó 23-án tartott rendkívüli ülésében egyhangú határozattal kimondotta, hogy Kovács László elnök ui életnagyságú arcképét az ipartestület számára megszerzi, az arcképet az egylet tagjai jelenlétében leleplezi. A leleplezési ünnepólvt f. hó 30-án d. u. 3 órakor tartottuk rucg, miről legmélyebb tiszteletünk és hazafias üdvözletünk kifejezése mellett értesítjük. Kelt Zala-Egerszegen, 1900. december 30 án. Békéltető bizottság. A kereskedelmi kör igazgató választmányának 1900. december 29-én tartott ülésében Balassa Benő egyleti titkár előterjesztette a kereskedő ifjak egylete által elfogadott s lapunkban is emiitett amaz indítványt, hogy városunkban a kereskedők és segédeik között felmerülő vitás ügyek elbírálására békéltető bizottság szerveztessék. Az indítvány megokolására titkár felhozza, hogy a békéltető bizottság révén a kereskedelmi kör ós ifjúsági egylet szorosabb kapcsosaiba lépnének egymással, amely kapcsolat mindkét egylet közgazdasági hivatottságát csak emelné; hogy az eddigi szokástól eltórőleg a járásbiróságoknáljés iparhatóságoknál lejátszódó peresjügvek a békéltető bizottság|ufján megoldva nevezett hatóságokat sok felesleges munkától,óvná meg; hogy a békéltető bizottság működésével a legszebben ápolható s fenntartható a főnökök és segédeik között az a békesség 03 barátság, me'y a közös munkálkodásban, az üzlet jól felfogott érdekében annyira szükséges s végül, hogy a bókéltető bizottság szervezésével az egyesület szép társadalmi missiót teljesít, mely más városokban is követésre talál s végre valószínűleg még törvényes intézkedésnek is alppját képezheti. A választmány lelkesedéssel fogadta az előterjesztést, az indítványt egyhangúlag elfogadta s Balassa Benő s dr. Csák Károly tagokat megbízta, hogy a kivihetőség módozatait egy legközelebbi gyűlés elé terjesszék. Amint a kiküldött bizottság munkálatával elkészül, a javaslatot egész terjedelmében közölni fogjuk. Kereskedel mi testületek. Már évekkel ezelőtt lapunkban hangoztattuk a kereskedelmi testületek szükségességét. és rá mutattunk arra a fontos munkakörre, melyet az ily törvényes jogkörrel felruházott testületek végezhetnének. A kassai kereskedelmi kamara most a kereskedelmi testületek felállításáról egy törvényjavaslatot készített ós terjesztett a kereskedelmi miniszter elé, mely szerint az országban mindenütt, hol az előfeltételek meg vannak, kereskedői testületek volnának felállitandók, melyben a testület területén működő minden cógbejegyzett kereskedő köteles volna belépni. A testületek működési köre nagyban és egészben hasonló lenne az ipartestületekhez, azzal a különbséggel, hogy az ipartestületek némely teendői mellőztetnének, ellenben oly teendők is felvétetnének a szóban levő testületek munkakörébe, a melyek a kereskedelmi érdekeket nagyban előmozdíthatják, mint pl. a békéltető bizottság, cégbejegyzés kérdése, az ebből eredő kötelezettség ellenőrzése, a tanoncügy, a tisztességtelen verseny szigorú ellenőrzése, hamisítások meggátlása. Érdekkel várjuk H gediis miniszter állásfoglalását e kérdésben. A vármegyei jegyzőegylet közgyűlése. A vármegyei községi és körjegyzők egylete f- h«'» 5-én délelőtt ÍÖ órakor Zala-Egerszegen a vármegyeház nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgyát a községi közigazgatási ügymenet egyszerűsítése és a jegyzők helyzetének javítása tárgyában a belügyminiszterhez intézendő memorandum pontozatainak megállapítása képezte. Kovács Gyula egyleti elnök a Dráva jégzajlása miatt