Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)

1898-09-25 / 39. szám

tátott meg, s akit az általános gyászban most is a legközvetlenebbül. a legborzasztóbban sújtott a kegyetlen végzet, — szivünk azon kegyes óhajával tesszük azt, hogy — ha ily mérhetlen fájdalomban vigasz általaban képzelhető, — úgy leljen enyhülést Felséges Urunk gyötrött szive a mindenfelől megnyilatkozó részvét, nagy kegyelet és mély gyász hű együttérzésében! Á legmélyebb alattvalói hódolattal maradunk Császári és apostali királyi Felségednek ZalaEgerszegen 1898. évi szeptember 15-én tartott rend' közgyűlésből legalázatosabb szolgál: Kelt. Zala-Egerszegen 1898. szeptember 15-én. Zala-Egerszeg rend. tan. város közönsége nevében. Németh E ek Botfy Lajos V. főjegyző. polgármester Iskoláink elhelyezése. Köztudomású dolog, hogy a polgári leányiskola jelenlegi épülete a polgári leányiskola céljainak nem felel meg. Azt is tudjuk, hogy az állami elemi iskolánál a párhuzamos osztályok fokozatos szaporításával mind szűkebb lesz az elemi iskola épülete, sőt ma már egyes osztályokat a felső kereskedelmi iskola épületébe helyeztek el. A községi iskolaszék, ismerve ezeket a bajokat, f. hó 18-án tartott illéséből egy szűkebb körű bizottságot küldött ki, hogy felmérve a felső kereskedelmi iskola, polgári leányiskola és az új ovoda helyiségeit, ezen felmérés alapján tegyen tüzetes előterjesztést az egyes tanintézeteknek célszerű elhelyezése tárgyában. Nem akarunk a bizottság működésének elé vágni. Nem is célunk a felső kereskedelmi iskola véde'mére kelni a tekintetben, hogy az a jelenlegi épületben maradjon meg ; mert tudatával birunk annak, hogy más épületben nem tudnák a legjobb akarat mellett sem elhelyezni. Tisztán az ügy érdekében akarjuk véleményünket legjobb meggyőződésünk szerint elmondani. Azt hisszük, minden elfogulatlan tisztában van azzal, hogy a polgáii leányiskola épülete amint nem alkalmas a polgári leányiskola céljaira, szint úgy nem felelne meg a felső kereskedelmi iskola érdekeinek. Viszont az sem képe^heti vita tárgyát, hogy a felső kereskedelmi iskola épülete — a polgári tiu iskolai osztályok megszűntével — nagy a felső kereskedelmi iskolának, s már is ván ott két elemi iskolai osztály és szükség esetén lesz még hely egy harmadiknak a számára is : hasonló módon nagy lenne a polgári leányiskola részére is úgy, hogy akármelyik birja ezt az épületet, lesznek felesleges termei, amelyek a szükséghez képest egyes elemi iskolai osztályok befogadására szolgálnának. Világos az előadó akból, hogy egyszerű cserével a bajon még kevesbbé lettne segítve; mert míg a polgári leányiskola a jelenlegi "épületben annyira mennyire csak elfér, addig a felső kereskedelmi iskolát a mostani polgári leányiskolái épületbe semmi esetre sem lehetne elhelyezi. Keresni kell tehát egy oly épületet, ahol a polgári leányiskola, akár a felső kereskedelmi iskola, egymaga elférne. A polgári leányiskola céljának legjobban megfelelhetne a jelenlegi új ovoda, amelynek földszintén van két tanterem és egy külön szoba állna rendelkezésre, míg emeletében csekély átalakítással lehetne nyerni két tan termet és két külön szobát, amelye' a földszinten levővel együtt fel lehetne haszná'ni tanácsteremnek, igazgatói irodának és szertárnak, mig az udvarban levő, jelenlegi magtárhelyiséget használhatnék tornatermül s ebben az esetben nem kellene a polgári leányiskolái tanulóknak a felső kereskedelmi iskola épületébe átjárni tornára s igy nem kellene a tornaórákat — mint eddig — 4—5-ig tartani, ami főkép téli időben igen késő, hanem megtarthatnók azokat a nap más, alkalmas szakában. A kisdedovoda számára pedig építenénk új ovodát, még pedig eltérőleg a mostani szokástól, amikor az ovoda kötelesek két helyre vannak szét szórva s mindegyik helyen kisebbek, nagyobbak egy csopor tba vannak beosztva : egy épületbe járnának be valamennyien és kisebbek, nagyobbak csoportja szerint, vagy esetleg a fiuk és leányok csoportja szerint osztályozva. Nem kellene erre a célra emeletes épület (hisz a mostani emeletes épületnek az emeletét sem használják az ovoda céljaira, de meg a kis gyermekeket nem is lehetne emeletre kényszeríteni); elég lenne egy földszintes ház, amelyben csak az ovoda céljaira szolgáló helyiségek lennének, mig az óvók és dajkák a természetben való lakás helyett kapnának megfelelő lakbért. A polgári leányiskola épületéből ki jővén a polgári leányiskola, azt az épületet meg fel lehetne használni az elemi iskola céljaira úgy, hogy tisztán az elemi iskola használhatná az egész épületet. így képzeljük mi ezt a napirendre került kédést a célnak teljesen megfelelőleg megoldhatni; mert igy a polgári leányiskola alkalmas helyiséget kap; lesz még egy, egész külön épülete az elemi iskolának, elég közel a már meglevő épülethez; végre lenne egy kisdedovodánk, mely magába fogadná két csoportra felosztva az összes ovoda köteleseket. A népbiztosításról. A kevésbbé vagyonos, valamint a vagyontalan néposztályok részére hazánkban eddigelé a gondoskodás szempontjából ugy az állam, mint a társadalom vajmi keveset, úgyszólván semmit sem tett; mert amig a törvényhozás mindazon intézményeket, amelyek a földművelő és az ipari munkás iránt való gondoskodást czélozzák, még mindig — és ki tudja, hogy még meddig — csupán tanácskozás, tárgyalás és meddő megfontolás tárgyává teszi, addig társadalmi uton is a legjobb esetben csak annyi tétetett, hogy betegsegélyző pénztárak, vagy temetkezési egyletek alapíttattak. Szemben ezekkel vívmány számban megyés közgazdasági fontosságánál fogva örömmel üdvözölhető az a tény. hogy a „Nemzeti" Balesetbiztosító Részvény-Társaság működési körébe felvette a népbiztositást és ez által lehetővé tette, hogy immár mindenki, mondhatnók a legszegényebb ember is, részesülhet az életbiztosítás áldásában. A„ Nemzeti" népbiztositási osztályaalkalmat nyújt nemi külömbség nélkül mindeu egészséges személy számára magát egy 1500 koronáig terjedő tőkére biztosítani anélkül, hogy orvosi vizsgálatnak vettetnék alá' A díjfizetést pedig hetenkénti részletekben teljesítheti a biztosított, még pedig 10 fillértől kezdődőleg Ezen szinte csodásan jutányos és kedvező módon ma már a legrosszabbul fizetett munkás is képes ugy magáról öreg napjaira, valamint elhalása esetére özvegyéről és árváiról gondoskodni, de gondoskoghatik a „Nemzet" népbiztositása utján, felnövő gyermekeinek ellátásáról és kiházasitásáról is. Azt a néhány fillért, a mit. erre aczélrafordit a munkás ember, még a legszűkebb kör ülmények közt is ugy vonhatja meg magától, hogy meg sem érzi, sőt ellenkezőleg egy bizonyos megnyugvás és megelégedettség fog keblébe költözni, átérezve azt, hogy az élet esélyei, a sors csapásai ellen megtette azt, amit mint ember, mint férj, vagy mint apa, megtennie szent kötelessége volt. Minél általánosabb lesz tehát hazánkban a népbiztositás, annál boldogabb lesz a nép maga és ki lesz zárve az az eset, hogy annál a hajléknál, ahol népbiztositási kötvény van, a nyomor tanyát üthessen. Téves nézet volna az, ha a népbiztositással szemben felhozná valaki a takarékpénztári intézményt. Hiszen a takarékpénztár csupán azt az összoget szolgáltatja vissza — persze némi kamattal — amit betettek. De a népbiztositás intézményének áldásos volta éppen abban rejlik, hogy rövid díjfizetés után már az az összeg válik esedékessé, amely biztosíttatott. Igy például ha egy apa újszülött, gyermekét ugy akarja biztosítani, hogy 20 éves korában 400 koronát kapjon, ugy hetenként csak 50 fillért kell ezért fizetntie, ami egy évben 26 koronát tesz ki. Már most feltéve, hogy a gyermek 3 évi biztosítás után meghal, ez esetben az apa összesen 78 koronát fizetett be a „ Nemzeti "-nél, ellenben 400 koronát fizetnek elhalt gyermeke biztositása alapján a „Nemzeti". Ugyan milyen arányban áll ehhez egy takarékpénztár teljesítménye,amely annak az apának,aki gyermekéről akarván gondoskodni, hetenként 50 fillért tett takarékba, a gyermek elhalálozásával csupán azt a 78 koronát fizeti vissza cskély kamataival! Es ugyanigy áll ez abban az esetben, ha valaki halála esetére biztosit, vagy ha ugy biztosit, hogy egy bizonyos idő múlva ö maga kapja meg a biztosított összeget. Például, ha egy 25 éves ember 60 éves korára akar a „Nemzeti" népbiztositási osztályában biztosítani és hetenkint csak 20 fillért hajlandó ezért fizetni, ugy 256 koronát fog kapni 60-ik évének elérésével, de amennyiben történetesen a 4 ik biztosítási évben halna el vagy baleset folytán akár az első biztosítási évben, ugy örökösei azonnal* kikapják a 256 koronát, daczára annak, hogy a „Nemzeti" -hez összesen 30 korona körül lett ezért befizetve. De nem folytatjuk a példálódzást! Győződjék meg minden érdeklődő maga arról az intézményről, amelyet a „Nemzeti" hazánk és a nép javára működési körébeíelvett és amely intézmény közgazdasági és emberszerető szempontokból megérdemli, hogy népünk által a legnagyobb készséggel s örömmel felkaroltassék. CS ARNO IK:. Szeressük a természetet. Irta: Németh Elekné Andaliázy Irene. Folytatás és vége, A természet nagy háztartásában semmi sem felesleges. Élőlény, növény, ásvány stb. betölti itt rendeltetését, küldetését, hivatását, célját. A legkisebb okok összejátszása nagy horderejű okozatokat hoz létre s minden, még a legkisebbnek látszó erőszak, melyet profán kéz ezen fenséges intézmény bármely kicsiny tényezőjén ejt, —feltétlenül meghozza káros és zavaró reactióját — Törjük le könnyelműen a fának egy virágzó ágát tavaszszal, ugyanannyi édes gyümölcs élvezetétől raboljuk meg önmangunkat ez év őszén; migha ellenben ez az ág épségben marad, — a jövő évek folyamán számos új hajtásai virágozván, mind több meg több terméssel örvendeztetett volna meg bennünket. — Egy német fejedelem azéit öletett ki országában minden verebet, hogy azok az érett cseresznyét, mely a fejedelemné kedvenc gyümölcse volt, meg ne dézsmálják s íme ! a jövő esztendőkben úgy elszaporodott a hernyó, hogy a cseresznye még virágjában pusztúlt el. —Jól rendel a természet mindeneket s ha nagy céljai sikerének elérésében nem lehetünk segítői, legalább ne zavarjuk, ne akadályozzuk azokban önhatalmú beavatkozásokkal. Nemcsak élőlényekkel szemben vannak az embernek kötelességei, az élettelen tárgyak és növények iránt is kíméletet tanúsít mindenki, aki kedély műveltségében a jó érzület magaslatán áll. Bár mily igénytelen, egyszerű legyen is az a kis virág, levél vagy ág, melyet könnyelműen, cél nélkül, csupán pajkosságból tépnek le, anélkül, hogy valakinak örömére szolgált és igy rendeltetését elérte volna, — veszve van örökre s nincs az a tudomáuv, az az ügyesség, az a hatalom és akarat, mely azt ismét felébreszthetné vagy helyette ugyanolyant készíthetne. Hány embernek rossz mulatsága az, hogy sétabotjával, ernyőjével az útjába s keze ügyébe ecő növényeket szándékosan leüti, vagy a jótékony árnyat adó fák lombját leveri, késével betűket vés kérgébe s ezei más visszaélésbe esik, melyeket minden gondolkodó embernek, mint magához nem méltó dolgokat, kerülnie kellene. Mert rontani, bontani, pusztítani és megsemmisíteni nem nagy mesterség, ilyen esetekben még csak nem is erő műtét, vagy bravour, vagy más eftéle ambitiózus inger, csak csupán nemtelen rontási mánia, a mi oktalan gyermeknél is büntetendő, — de a „homo sapiens" fogalmával homlok egyenest ellenkezik. — Az ember cselekményeinek az egyenes és helyes iránytól való mindezen eltéréseit, méltatlan csapongásait és úttévesztéseit okozza pedig azon körülmény, hogy a kedély és sziv kiművelésének elhanyagolásával, eltompúlt vagy elveszett ama biztos, téveszthetlen, finom iránytű, mely a jó és rossz között éles határvonalat von, eredetileg minden kedély mélyén rejlik s az érzékeny lelkiismeret fogalmával azonos. Első sorban tehát a szülők vannak h ivatva arra, hogy gyermekeik kedélyét műveljék, lelkületét nemesítsék, hajlamaikat irányítsák, játékaikat ellenőrizzék, szivükben a természet iránt az érdeklődést és szeretetet ébreszszék, minden meglévőt és létezőt tisztelni, kimélni és kellőleg méltányolni tanítsák. Másod sorban a tanító kötelessége a gyeimek bel életére hatni, amit legkönnyebben ér el azzal, ha a gyermeknek legtöbbször érthetetlen és haszontalan szellemi selejt helyett a könnyen érthető és felfogható természettudomány tanítására fordít fősúlyt, mely iránt kell, hogy mindegyik érdeklődjék, ha azt a kellő módon adja elő neki. — Szép tavaszi napokon tegyen kirándulásokat s tanítson peripateticusan, figyelmeztetve őket a növények, állatok sajátságaira, életmódjára, fejlődésük egyes moznataira; ébreszszen részvétet a gyermek keblében a többi teremtmények iránt, hogy úgy viselkedjék velük szemben, mint olyanokkal, amelyek örömöt, bánatot, fájdalmat és szenvedést csak úgy éreznek, mint ő maga Végül pedig a tisztelendő lelkész urakat is várja e helyen hozzájuk illő, hivatásuknak igen szépen megfelelő feladat, amennyiben a lélek- és kedéíy kiművelése sajátképen az ő valódi szakmájuk s befolyásukat ez irányban, hiveik kiterjedt körében legáldásosabban érvényesíthetnék. Utalnának a természetre, mint. Isten legszentebb templomára, melyben teremtményeinek rongálása, pusztítása ép úgy szentségtörés, mint az oltár megsértése. Szeressük a természetet! Örüljünk szépségeinek; bámuljuk alkotásait; élvezzük és fogadjuk hálásan az általa nyújtott örömöket! Gyönyörködjünk bájaiban és változásaiban; tiszteljük haragját és szeressük, becsüljük teremtményeit, mint a teremtő akarat megtestesülését ! Helyi, megyei és veyges hirek. Lapunk jelen szama ebben az évnegyedben utolsó levén, kérjük az előfizetés szives megújítását és a hat rálekos összegnek mielőbbi beküldését. Községi es kör jegyzőknek, valamint tanítóknak lapunkat ez után is évi két forint kedvezményes áron küldjük. A LAP KIADÓHIVATALA. Erzsébetrend. Miután a drága ereklyét, amely Erzsébet királyasszony földi maradványait r ejti,levitték a kapuezinusok sírboltjába, a legelső magyar ember Schönbruunban aláirt egy alapító oklevelet. Emléket állított benne az elhunyt kirlynénak: a monarchiában a legelső emléket. Megalapította az Erzsébet-rendet. Az Ő nevét viseli e rend és.e névnek védszentjéét, thüringiai szent Erzsébetét. II. András magyar király leányát és Lajos thüringiai őrgróf feleségét hatszázév óta,mint szentet tiszteli abuzgó hivő. Magyar hegedűsök és német Minnesangerek regéltek angyali jóságáról. Róla, aki rokkája mellett dolgozott szegényeiért, és aki nem akarta otthagyni a kis parasztgunyhót, ahol durva munkákat vegzett, midőn érte jöttek királyi atyjának követei. Murillo ecsetje és Liszt szinvarázsos orchesztere dicsőitette őt, — mesteri vásznon és mennyei hangú oratóriumban. A legenda fölkapta szárnyaira és azt meséli, hogy kötőjében a szegényeknek vitt élelmi szer csupa illatos rózsává változott. Igy szövődnek a legenda ezüstös szálai Erzsébet királyasszony alakja körül is. Ő szeretetének rózsáit hozta el nekünk és ezek nemzetünk táplálószereivé váltak. Fenköltebb két alakot nem egyesíthetett v.olna azujonan alapított rend, mint a pozsonyi várban hatszáz évvel ezelőtt született magyar királyleányt és a magyarrá lett királyasszonyt. Szivünk kétszeres örömben dobog, hogy Árpád-házbeli szent nő emlékével jut kapcsolatba ez illusztris rend. A király e renddel a nőknek a humanitás és népnevelés terén kifejtett működését óhajtotta megjutalmazni vallásra és társadalmi állásra való tekintet nélkül. A katonaság gyászmiséje. A helyben állomásozó honvéd huszár állomás parancsnokság Erzsébet királyné 0 felségeért f. hó 20-án délelőtt 9 órakor tartatott ünnepélyes gyászisteni tiszteletet, amelyen Balaton József apátplébános a káplánok segédlete mellett pontifikált s amelyen megjelent, Gyurics őrnagy, állomás parancsnok vezetése alatt a helyőrség tisztikara s egy század katonaság. Részt vett a gyászisteni tiszteleten dr. Jankovich László gróf főispán vezetése mellett a vármegye tisztikara, továbbá a városban székelő összes hatóságok és testületek. Az egyház gyásza. A szombathelyi megyés püspök által elrendelt gyászisteni tisztelet felejthetlen emlékű felséges királynénkért a róm. kath. plébánia templomban f. hó 22-én délelőtt 9 órakor volt. Balaton József apátplébános a káplánok segédlete mellett tartotta a gyászmisét, amelyen megjelent dr. Jankovich Lászó gróf főispán vezetése mellett a vármgye tisztikara, a honvéd huszár tisztikar, kir. csendőr ség; kir. törvényszék, kir. járásbíróság, kir. ügyészség, kir. közjegyzőség, kir. pénzügyigazgatóság, kir. építészeti hivatal, kir. erdőmesteri hivatal, kir. tanfelügyelőség, kir. postahivatal, városi hatóság, városi képviselő testület, az ipartestület, a zala egerszegi nőegylet, karácsonyfa egylet, chanuka egylet választmánya, az állami főgymnásium-, felső kereskedelmi, polgári leány- és elemi iskola tanuló ifjúsága tantestületeikvezetése mellett s nagy számú közönség.