Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)

1898-09-11 / 37. szám

időszak alatt kielégítőnek nem mondható, mert á gyakori lépfene elhullásokon kivül veszettség és rühkór is fordultak elő, a sertésvész pedig, daczára a szigorú óvintézkedéseknek, még mindig terjed s jelenleg a vármegyének 52 községe van sertésvész miatt zár alatt. A szarvasmarha járlati- és kereskedelmi forgalmát illetőleg folyó évi április hó 1-töl julius hó 31-ig a központból az illető községi megbízottak részére kiadatott 95.057 drb. 5 kros- és 34.619 drb. 3 kros marha járlati űrlap, melyekért 5791 frt 42 kr. szolgáltatott át a m. kir. adóhivataloknak. A folyó évi április hó 1-töl julius hó 31-ig a vármegye területén előfordult tüzesetek száma 76 volt, melyeknél az -összes elhamvasztott érték, a hivatalos kár felvételi jegyzőkönyvek szerint, 104.569 frt 30 krt tett ki; ebből biztosítva volt 59811 frtnyi érték, s így a biztosítatlanul szenvedett kár 44.758 frt 30 krra rug. A tűz keletkezésének oka a teljesített vizsgálatok szerint 7 esetben gyújtogatás, 14 esetben gondatlanság, 2 esetben villámcsapás és 53 esetben kiderithetlen volt. Az ország nagy részében előfordult jégverés vármegyénket is érte, s az eddig beérkezett jelentések szerint, a folyó évi junius hó 27-én dühöngött jégvihar Sümeg község határában az összes terményekben 50—100

u/o, a csab-rendeki határ nagy részében 60- 90%, Káptalanfa, Hany- és Gyepü-Ivaján községek határában 50—60 %, Nyirád és Szőcz község határában 50—90%, Csehi község határában 30—75%, Nagy-Görbő és Döbrőcze községek határában, valamint a mihályfai- és óhidi határ egy részében, 20 80% kárt okozott, OrbányOsfa község határában levő szőlőhegyeket pedig felerészben elverte. A jégkár folytán az adó elengedés iránti munkálatok folyamatban vannak. Ezután elősorolja a jelentés a személy- és vagyonbiztonságot illetőleg előfordult eseteket, Pálffy György miháldi lakosnak meggyilkolását, a Balaton-Füreden előfordult rablási esetet s ebből kifolyólag a közbiztonság ügyében B.-Füredre vonatkozólag tett intézkedést. Az egyenes adó és hadmentességi díjat illetőleg 1897. végével hátralékban volt 953.829 frt 67 krral együtt az I., II., III. évnegyedi elöirás egyenes adóban kitett 2.455,007 frt 28 krt., befizettetett 609.374 frt 99 kr., hátralékban maradt 1,785.632 frt 28 kr. Hadmentességi díj hátrálék volt 99.952 frt 40 kr., f. évi befizetés 7.082 frt 48 kr., hátrálék 92..039 frt 92 kr. Közgazdasági viszonyainkat illetőleg az időjárás a mezőgazdaságra eleinte kedvező volt, később azonban a gyakori s hosszan tartó esőzések a gabonát megdöntötték, minek következtében a szép reményeket igérő termés csökkent és sehol sem felelt meg a várakozásnak, mert a gabonanemüek általában véve alig adtak közepes termést. A kapás növények közül a kukoricza szépen fejlődik, csövét jól hozta és általában jó termésre van kilátása a gazdáknak. — A hüvelyes és kerti vetemények szintén jól állanak, a burgonya azonban a gyakori esőzés, vagy a peronospora következtében igen rosszul áll, legnagyobb része a földben elrothad, a mi különösen a szegényebb osztályra nézve érzékeny csapás. A szőlő meglehetős terméssel kecsegtette a szőlősgazdákat, de a legújabban fellépett lisztharmat, míg egy részről az ellene való védekezéssel ujabb kiadást okozott, másrészről a termés egy részét oly annyira megsemmisítette, hogy jó termésre még kilátás sincs. A gyümölcsfajok közül alma és körte termésre szép kilátás mutatkozott, de ezek nagyobb része a fán elférgesedve, éretlenül lehullik, szilva pedig alig látható. A rétek első kaszálása a bekövetkezett tartós esőzés folytán táperejéböl sokat vesztett, a vármegye jelentékeny területén részben a beiszapolás által, részben pedig az áradások folytán használhatatlanná vált. A másod kaszálás a folytonos szárazság folytán minőségre jó, de a hozam más évekhez hasonlítva, jelentékenyen maradt el. A törvényhatósági utak fenntartására a fedanyag szükséglet, a járási utibizottságok meghallgatása mellett, a kir. államépítészeti hivatal által 1898. évre meg&llapíttatván s a vonatkozó tervezet a közigazgatási bizottság által szabályszerűen jóváhagyatván, a fedanyag szállítás kellő időben megkezdetett és oly erővel eszközöltetett, hogy annak nagyrésze az utibizottsági tagok közreműkövolna a háztól, kikergethették volna a vármegyéből, ha az országút szélén tengődik is: egykedvűen viselné el, csak szivének drágaságát, egyetlen földi jussát ne bántsa senki. — Erre túllép a határon. — Tolvaj vagy bátya! azt mondja erős hangon, de a többit, a mit gondolt és tenni akart, mégis összeszorított fogán belől tartja. — Lassabban hé, gyeimek! s a keskeny asztalon keresztül piios orcájára csattantja tenyerét az idősebb pásztor. Megint csend lesz jó hosszú ideig. A 23 éves ifjúnak kipárolog fejéből a bor, arczárói elvándorol a pirosság, még a bátyja tenyerének a helye sem látszik már, nem is sajog többet, az az hogy azt nem is érezte. Egyebütt sajog neki. Azért nyugodtan ül. A természetnek valami rendetlen rendje ez, hogy a fiatalabb buzgóbb vér ilyen vakmerő nyugodt csendre verődjék. — Vagy azért van ez igy néha, hogy, mint az elfojtott puska, annál nagyobbat szóljon egyszer. Magában azért talán tépelődik, fojtódik előbbi bajával. S ha el nem fér benne a fájdalom, kitör s mint a puskapor, egyszerre világol, csattan és ül. — Jól meg találtál legyinteni bátya! szól nagy idő múlva a gyermek egész hideg hangon, s csak a szeme hányja a tüzes karikákat, mintha tenger fájdalmát csupán a szemén öntené ki magából, -- pedig kinja egyébíitt ömlik ki belőle. S eszeágában sincs neki, hogy a nyaklevesért álljon bosszút. Szavával egyszerre, csakúgy , mintha játszanék, átnyúl a botjáva) s rákoppint fejére édes testvérének . . . csupán egyszer. Nem kelt fel az többet, csak ugy emelték fel. Erzsikéhez sem ment soha többet, soha. —ó. désével már át is vétetett. Folyó évben, az 1897/8. évi költségelőirányzat terhére foganatosítandó műtárgy javítások és ujbólépítésekre a kir. államépitészeti hivatal szabályszerű terveket és költségvetést készített, s miután azok illetékes helyen jóváhagyattak, a munkálatok végrehajtása árlejtés utján biztosíttatott. Nevezetesebb építkezések a lenti—regedei tvh. közút 7—-8. km. szakaszán levő 10-ík számú hid javítása; a kámancs—hahót—söjtöri tvh. közút 12—13. km. szakaszán levő 17. számú fahid, s ezen kívül 49 beton áteresz építése és 132 drb. műtárgyon eszközölt kisebb-nagyobb javítások. Az 1898. évi kavics szállításnál megtakarított összegből a következő útépítések engedélyeztettek, s hajtattak végre: a zala-egerszeg— bozsok- -nemes-apáti-i útvonal 6—7. km. szakaszának kiépítése; a zala-egerszeg—zala-lövői útvonal 0—1 km., a zala-egerszeg—bak—becsehelyi ut 0—1 km., a Csáktornya—dobri-i ut 0—1 km., a keszthely—fenéki ut 0—1 és a kotor—domborui ut 0—2 km. szakaszának hongerezése. A községi közlekedési (viczinalis) közutak közül a kehida—nagy-kapornaki ut kiépítésére vonatkozó tervet és költségvetést a kir. építészeti hivatal elkészítvén, ezek alapján a nevezett viczinalis ut egy szakasza közmunkaerővel, a kir. államépitészeti hivatal műszaki vezetése és felügyelete mellett kiépíttetett, s a kiépített szakaszon 3 beton áteresz helyeztetett el; a folytatólagos kiépítés hasonló módon fog eszközöltetni. A törvényhatósági közutak állapota teljesen kifogástalan, s az utak és műtárgyak elemi csapás folytán rongálásokat nem szenvedtek. Vasút-, pósta- és távirda ügyek terén említésre méltó esemény nem fordult elő. A törvényhatósági útadót illetőleg hátrálék volt 46.839 frt 2972 kr., f. évi elöirás 230.602 Irt 13 kr., összesen 277.441 frt 40>/2 kr., lerovás 32.322 frt 12 kr., hátrálék 245.119 frt 287a kr. A vármegye különböző pótadó alapjait illetőleg lefizettetett összesített pótadóban 16.349 frt 74 kr., jegyzői nyudijra 2.477 frt 38 kr., erdészeti alapra 3949.frt'72kr., ebadóra 1.239 frt 8472 kr. Hátralékban maradt összesített pótadónál 9.103 frt 30 kr., jegyzői nyugdíjnál 3.386 frt 65 kr., erdészeti alapnál 2.569 frt 8772 kr., ebadónál 151 frt 18 kr. A megyei törzsvagyon ál! 720 frt takarékpénztári betét és 500 frt magánkötvényből; cselekvő hátraléka 2782 frt 22 kr.; vagyis összesen 4002 frt 22 kr., ebből levonva a szenvedő hátralékot 506 frt 70 krt, az összes cselekvő vagyon 3495 frt 52 kr. Végül a jelentés a vármegyei közigazgatás összes központi- és járási hivataloknak, valamint a vármegyei árvaszéknek ügyforgalmi kimutatását hozza, amely szerint hátrálék volt március végén 21.223, áprilistól julius végéig beérkezett 70.605 s így elintézés alá került 91.828 ügydarab, melyből elintéztek 73.245 dbot s így julius végén hátrálékban maradt 18.583 ügydarab. Brassai síremlék. Brassairól nemrégiben lapunk is megemlékezett. Egyszer, mikor születésének 100-ik évét ünnepelte s mikor a közoktatásügyi miniszter, sőt maga a felséges király is üdvözölte a ritka életkorral és még ritkább szellemmel megáldott férfiút. — Megemlékeztünk ezután nemsokára akkor is, mikor a kolozsvári temetőbe örök pihenőre tért. A Brassai nevet mindenki ismeri s áldott szép emléke glóriába szövődik sirja fölütt. Sok ezerre megy a ma élők között, is azoknak a száma, kik közvetlen tanítványai voltak az iskolán kívül is, mert úton-útfélen tanított vala, mint Sokrates, mint egy igazi mester, de vannak irányzatok, melyekben az egész ország iskola ügye mesteréül tekinti az elhunytat. A nagy szellemnek síremléket állítanak Kolozsvárt s hogy az emlék méltó legyen a tudós pályájához s a nemzet kegyeletéhez, országos gyűjtést indított egy kilencventagu bizottság, mely bizottságnak az élén Ferencz József püspök, dr. Gyulai Pál Tud. Akad. ig. s főrendiház tag, gróf Eszterházy Kálmán, Fekete Gábor tábla-elnök, Poros György theol. akad. tanár, dr. Hegedűs Sándor orsz. képviselő s több egyetemi tanár és képviselő áll. A bizottság a következő felhívást bocsátotta ki: „Ki páratlanul hosszú életét egészen nemzete közművelődésének szentelé, ki a magyar irodalomnak 67 évig volt állandóan művelője és aki 78 évig szünetlenül tanított az elemi iskolától föl a tudomány-egyetemig és mindenütt, valahol hallgató fűire és figyelő szemre talált: Brassai Sámuel, a magyar tudományos világ nesztora, már sírjában pihen a kolozsvári temetőben. Az a sir mindnyájunké, az egész magyar nemzeté ugy, amint Brassai Sámuel egész lelkével és annak minden gondolatával azé volt. finnek a köztudatnak és a vele együtt megnyilatkozó hálás érzületnek emléket akarunk állítani a magyar nemzet fiai és leányai kegyeletéből." Kik a bizottsággal összeköttetésbe akarnak lépni, legkönyebben tehetik Boros György kolozsvári tanár avagy szerkesztőségünk utján f. ó. december 15-ig. Gazdaköri kiállítás. A Nagy-Lengyel és vidékének gazdaköre f. hó 18-án Nagy-Lengyelben tenyészállat- és termény kiállítást rendez, amelyre nézve a következő' hirdetményt bocsátotta ki : Nagy-Lengyel és vidékének gazdaköre folyó évi szeptember 18-án d. e. 10 órakor Nagy-Lengyelben a nagyméltóságú m. k földmivelésügyi minisztérium és a tek. megyei gazdasági egyesület által segélyezett díjazással egybekötött tenyészállat- és termény kiállítást rendez, melyre a megye és vidékbeli érdekeltséget meghívja és kiállításának anyagi és erkölcsi előmozdítására tisztelettel felkéri. Részt vehetni 2 éven alóli üsző- és bikaborjukkal és magyar fajtu csikókkal, tenyész sertésekkel, ha azok a kiállító saját nevelései, a 2 éven felüli borjas tehenekés csikós kanczákkal (nórí fajta kivételével) pedig, ha azok a velők kiállítandó borjuk és csikók származását eredményezett fedeztetéskor és azóta a kiállító tulajdonai, terményekkel, ha azok mára magjuk elvetésekor, a gyümölcsök eredésekor a kiállító saját, vagy általa bérbe bi;t birtokain termeltettek, mely körülmények hitelt érdemlőleg igazolandók. A. Szarvasmarhák: J. Osztály. 6 hónapon felüli 2 éves bikaborjuk. I. dij. 20 korona értékű gyümölcsfa ojtványok. II. díj. 15 korona értékű gyümölcsfa ojtványok. III. díj 10 korona értékű gyümölcsfa ojtványok. IV. díj 5 korona értékű gyümölcsa ojtványok. V. díj 3 krona értékű gyümölcsfa ojtványok. II. osztály. 6. hónapon felüli 2 éves üszök. I. díj 20 korona értékű gyümölcsfa ojtványok. II. dij 15 korona értékű gyümölcsfa oltványok. III. dij 10 korona értékű gyümölcsfa ojtványok. IV. 5 korona értékű gyümölcsfa ojtványok. V. díj 3 korona értékű gyümölcsfa ojtványok. III. osztály. 2 éven felüli, 6 évet meg nem haladott tehenek. I. díj 20 korona értékű gyümölcsfa ojványok. II. díj 15 korona értékű gyümölcsfa ojtványok. III. díj 10 korona értékű gyümölcsfa ojtványok. IV. díj 5 korona értékű gyümölcsfa ojtványok. V. díj 3. korona értékű gyümölcsfa ojtványok. B. Lovak: I. díj. Legkitűnőbb csikós anya kanca 20 korona értékű ojtvány. II. díj. Melyre 1—3 éves korú mén vagy kanca csikók is pályázhatnak, 15 korona értékű gyümölcsfa ojtvány. III. díj. 10 korona értékű gyümölcsfa ojtvány. IV. díj. 5 korona értékű gyümülcsfa ojtvány. V. díj. 3 korona értékű ojtvány. C. Sertések: 1. osztály. 6 hónap és 2 év közti korú kanra. A díj 8 korona értékű ojtvány.. 11. osztály Anyasertéseknél. 1. díj 10 korona értékű ojtvány. II. díj. 5 korona értékű ojtvány. III. és IV. díj. Egyenként 2 korona ért. ojtvány. 5., 6., 7. és 8. díj. Egyenként 1 korona ért. ojtvány. III. osztály. 5 hónapon felüli 1 éves emsék. I. díj. 10 korona értékű ojtvány. II. díj 5 korona értékű ojtvány. III. és IV. díj. Egyenként 2 korona értékű ojtvány. 5., 6., 7. es 8. díj. Egyenként 1 korona értékű ojtvány. D. Termények: I díj. A legkitűnőbb csoportra 6 korona értékű ojtvány. Négy II. díj. Egyenként 3 korona éitékű ojtvány. Hat III. díj. Egyenként 2 korona értékű ojtvány. Hat IV. díj. Egyenként 1 korona értékű ojtvány. Bejelentési határidő 1898. szeptember 16. a gazdakör jegyzőjénél N.-Lengyelben (posta helyben); távolabb vidéken lakó és a kiállításon megjelenők az aznapon velők hozott terményeket is kiállíthatják. A gyümölcsfa ojtványok a nyerő kívánsága szerinti fajokból a tek. megyei gazdasági egyesület, esetleg más általa választható faiskola tulajdonosnál lesznek részére megrendelve, őszi, vagy tavaszi szállításra. Azon kiállítók, kik a gazdakörnek nem tagjai, a megítélendő díj osztályának megfelelő I., II. és III. rendű díszoklevéllel lesznek kitüntetve. Kelt Nagy-Lengyelben, 1898. augusztus 20-án. Bándy László Strausz Sándor elnök. k gazdakör jegyzője. Hivatalos-rovat. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy az 1899. évre elkészített költségelőirányzat az 1886 évi XXII-ik t. c. 125 . §-á értelmében az új óvoda tanácstermében f. hó 15-től fog^a f. hó 26-ig azaz tizenöt napon át közszemlére kitétetett s a hivatalos órák alatt, az esetleges felszólamlások megfehetése végett bárki által betekinthető. Zala-Egerszegen, 1898. szeptember 7-éh. Botfy Lajos polgármester. Helyi, megyei és veyges hirck. A megyei állandó választmány f. hó 5-én dr. Jankovich László gróf főispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen tüzetes tárgyalás alá vette a tárgysorozatba felvett összes ügyeket, hogy véleményét a szeptember 12. és folytatva tartandó gyűlésre előterjeszthesse. A Balaton vidéki vasút segélyezését fogja a közgyűlésnek javasolni; a Rum—türjei vasút ügyben az engedményesek a kérvényt kellőkép nem szerelvén fel, a kérvényre nézve javasolja az állandó választmány, hogy a hiány pótlása végett adassék vissza s ennek megtörténte után fogja a választmány a kérvényt érdemlegesen tárgyalni. Katonai szemle. Báró Zech Arnold, a m. kir. honvéd lovasság felügyelője, f. hó 6. án a Keszthelyen államásozó honvéd — huszárezred felett tartott szemlét. A felügyelő a szemle végeztével elismerésének adott kifejezést ugy a példás rend, valamint, a kiképzés terén tapasztaltak felett. Megyei rendes közgyűlés. A f. hó 12-én és folytatólag tartandó rendes törvényhatósági bizottsági közgyűlés tárgysorozatába 92 tárgy van felvéve, melyek közül felemlítjük a következőket: Az üresedésben levő vármegyei V-öd aljegyzői és a szintén üresedésben levő egyik árvaszéki jegyzői állásnak választás utján való betöltése; az 1899. évi vármegyei költségvetés megállapítása; bizottsági javaslat a törvényhatósági tiszti fizetéseknek rendezése tárgyában ; tiszti főügyészi előterjesztés alügyészi és ügyészségi Írnoki állás rendszeresítése iránt; az 1899/1900-ik évekre szerkesztett utfentartási költségelőirányzat előterjesztése; az 1899-ik évre a betegápolási ós katonabeszá'lásolási pótadó megállapítása ; a Balaton melléki, valamint a Rumtürjei vasút segélyezése tárgyában beérkezett kérvények