Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)

1898-08-07 / 32. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1898. évi 32-ik számához. vétetik és a változás az engedély-okmányra rávezettetik. A kismértékben való elárusítással együtt a denaturált szesz elárusitása is gyakorolható, még azon esetben is, ha az italai ulási engedély poharazásra van kibővítve, noha ilyen feleknek csak ritkán adatik denaturált szesz elárusítására engedély ; azoknak pedig, kiknek engedélye utcán át, nyilt edényekben való elárusításra is szól, nem engedhető meg a denaturált szesznek elárusitása. Önként értetik, hogy a denaturált szesznek elái usítására külön engedélyre van sziikscg. A kismértékben való elárusításra engedélyivel biró kereskedők és szatócsok üzleteinek italmérési illetéke az 1888. évi XXXV. t-cikk 12. §-ának III. pontja szerint állapíttatik meg, azon hozzáadással, hogy a poharazás és utcán át, nyílt edényekben való elárusítás emelőleg figyelembe veendő. A lisztharmat. Vidékünkön a szőlőkben egy újabb, veszedelmes betegség lépett fel: a lisztharmat (Oidium Tuckeii vagy Uncimula spirális). Magát a betegséget, valamint az ellene való védekezést, a következőkben ismertetjük : Ezen gombabetegség a szőlő zöld részeit csak a felületen lepi el, s képezi nzon íisztszerü szennyes fehér foltokat, melyek a levelek felső lapjait, a zöld hajtásokat és a bogyókat, vagyis a szőlő összes zöld képződményeit támadják meg, melyekből szivókája segítségével a növény által saját táplálkozásához szükséges képző anyagokat elvonja a maga szaporodó testecskéi fejlesztésére, minek folytán a megtámadott részek fejlődésükben visszamaradnak. Fejlődésük egyik főtényezője a mérsékelt meleg és a páratelt levegő, s tart egész addig, míg a szőlő tenyészete,, vagyis tavasztól egész őszig, míg a tőkén zöld részek találhatók. Esőre, harmatcseppre• szüksége nincs, a mi onnan is kitűnik, hogy a fák árnyékában álló tőkék vagy lugasoknál az egymáshoz simuló árnyékos zöld részeken, vagyis oly helyeken, hová a nap heve csak kis mértékben hatol be, s a levegő páratartalma nagyobb, a lisztharmat erősebben lép fel, mint a száraz, meleg és világos helyeken. Itt azonban későbben mutatkozik, akkor ugyanis; mikor a hónalj hajtások egyik- vagy másikán az úgynevezett Márton-szőlő kifejlődött, a nap perzselő hatása csökken és a levegő már párateltebb. Ilyen alkalommal a bogyókat lepi el nagymértékben. A lisztharmatos levelek csak erős megtámadás esetén hullanak le tenyészet közben, mi a szőlőtermés rosszabb minőségében --a hajtások tökéletlen beéredésében —- a .tőke jövő évi gyöngébb fejlődésében nyilvánul; mig ha gyengén vannak megtámadva, akkor egész őszig nem hullanak le, hanem funkciójukat egész a levél lehullásáig végzik. A hajtásokon ritkábban lép fel oly nagv mértékben, mint a bogyókon s a többi fürtrészeken, a hol azután a legérezhetőbb kárt is okozza, mert a megtámadott hely előbb megbarnul, azután pedig felreped, ügy hogy néha a mag is kilátszik. Az ilyen bogyók csak zölden maradt részeiben fejlődhetnek tovább rendesen, míg a feketés folt helyén fejlődésükben elmaradnak, s száraz időjárás esetén összeszáradnak, nedves ősz idején pedig tartalmuk nagyrésze kilugzódik s megszenesedik. Az ellene való védekezés abban áll, hogy a teljesen hozzáférhető részeket derült, csendes időben az erre szolgáló készülékek segítségével kénpoiral behintjük, melynek hatása alatt a gomba teste szétroncsolódik, úgy hogy ujabb fertőzések ott abban az évben igen ritkán keletkeznek, s ez által a tőkékét meg is gyógyítjuk. Kénporozni kell akkor, mikor a lisztharmat jelentkezik. Ha a támadás igen erős, vagy eső, szél a hintett kénport lehordaná, a szükséghez képest ismételni kell. Nálunk az egy vagy kétszeri kénporozás nyár közepén végezve, midőn a bogyók már szépen fejlődtek, de még nem puhulnak, kielégítőnek bizonyult Oly helyen azonban, hol az elmúlt évben is fellépett a lisztharmat, ott már tavaszszal, midőu a hajtások már 10 cmtr. hosszúak, kénporozni kell. Egy kat. hold kétszeri kénporozására 30— 50 klgrm. kénpor körülbelül elég. Kénporozásra többféle eszközt használnak. Ilyen pld. a bojtos kénező, ez egy kis hengerakaku bádogszelence, mely felül egy rácsavarható fedővel zárul, alul pedig 7—8 elmr. pamutbojtban végződik, mely a szelence fenekéhez egy apró lyukakkal ellátott lemezhez erősítve, s e fölött körülbelül 4—5 cmtrnyire belül még egy rostalemez van erősítve. A/. ezzel való bánás nagyon egyszerű, s abban áll, hogy a kénport a szelencébe téve, a megvédendő és megtámadott részekre épp úgy, mint egy cukorhintővel, reá rázzuk a kénport, mely a bojt á'tal finoman szétosztatik. Jó muri ka _ végezhető még a kénporfujtatókkal, melyekből a kénpor nem rázás által, hanem légáram fortáti porszerüen repül a szőlőre. Nagyobb kiterjedésű szőlők bekénporozására alkalmazzák a Vermorel-féle Torpille-gépet, melynek működése azonos az előbbivel. soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. I. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a Borsódmegyei Gazdasági Egyesület, a miskolci kereskedelmi és iparkamara ésaMagyarMezőgazdákSzövetkezete Mislcolczon /. é. augusztus hó 25-ikén országos sör árpavásárt rendez. Midőn e körülményre az érdekelt körük figyelmét ezennel fölhívjuk, megjegyezzük, hogy a sörárpavásár üzletszabályzatát az éideldődőknek, ha ez iránt megkerestetünk, készséggel megküldjük s hogy a vásárban résztvenni kívánók számára „Igazoló jegyek"-et, is állítunk ki. Sopron, 1898. évi julius havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. II. A m. kir. államvasutak igazgatósága pályázatot hirdet a f. év első felében fölülegként összegyűlt ócska fémnem ii- anyagjai átvételére. Az ajánlatok f. é. augusztus hó 23-ikán déli 12 óráig a fönnevezett igazgatóság anyag- és leltárbeszerzési szakosztályánál (VI. Andrássy-ut 73 sz., II emelet) Budapesten nyújtandók be. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a részletes föltételek hivatalos helyiségünkben a hivatalos órák alatt megtudhatók. Sopron. 1898. évi julius havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. III. A m. kir. honvédelmi miniszter ur a honvédsé; 1899. évi lábbeli szükségletének 50% át, vagyis 10.000 pár bakancsot és 10.000 pár könnyű cipőt a megalapított föltételek, továbbá a fővá'lalkozóval kötött szerződés értelmében ezúttal megállapított árak mellett, nevezetesen a bakancsokat páronként 5 (öt) frt 2 (két) kr, a könnyű cipőket páronként 4 frt 27 (huszonhét) kr. a hazai kisiparosok által szándékozik elkészíttetni. A bakancsok s könnyű cipők a szállító iparosoli illetőleg alkalmi szövetkezetek saját költségén, legkésőbb 1899. évi március végéig a honvéd központi ruhatárba Budapestre lesznek beszállitandók. A m. kir. honvédelmi miniszter ur a kisiparosok által készített lábbelieknek' a központi ruhatárba katonai teheráruként leendő beszállítására vonatkozólag tett enged ményen kivül a vállalat megkönnyítése, illetve a fölmerülő költségek ujabb apasztása céljából, további kedvezmény gyanánt, az 50 kr. bélyeggel ellátva eddig beküldött kötelező nyilatkozatok kiállítását és fölterjesztését a jövőre nézve beszüntette. Az ajánlatok legkésőbb f. ó. augusztus hó 15-ikéig ott, hol ipaitestület van, ennek utján, különben pedig köz vetetlenül kamaránkhoz nyújtandók be. A „Szerződési feltételek" és a bakancsok készítésére vonatkozó határozványok kamaránknál bármikor megte kinthetők. Sopron, 1898. évi augusztus havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. Hivatalos x*ova-b. I. Zala-Egerszeg r t. város tanácsa részéről közhírré tétetik, miszerint Zala-Egerszeg várost illető 1898/99 évre szóló, a vadászati fegyverekre kirótt adókivetési lajstrom, az 1883. évi 44. t. c. vonatkozó §-a értelmében a városi adóhivatalnál 8 napon át, vagyis í898. évi augusztus hó 4-től 12 ig bezárólag közszemlére kitéve van, — ahol is az, a hivatalos órák alatt hetekinthető. Zala-Egerszegen, 1898. augusztus hó 4-én. NÉMETH ELEK, h. polgármester. II. Zala Egerszeg r. t. város tanácsa részéről közhírré tétetik, miszerint Zala-Egerszeg varost illető 1898/99. évre szóló ebadó kivetési lajstrom a városi szabályrendelet 3 §. 2-ik bekezdése értelmeben a városi adóhivatalnál 3 napon át, vagyis 1898. évi augusztus hó 6-tól bezárólag 8-ig közszemlére kitéve van, hol is az a hivatalos órák alatt betekinthető. Zala Egerszeg, 1898. augusztus 4-én. NEMETH ELEK, h. polgármester Helyi, irieqyci cs vcygcs hirek. Megyei rendkívüli közgyűlés. A sümegi alreáliskola államosítása tárgyában kötött szerződésnek törvény hatósági jóváhagyása céljából több bizottsági tag kívánsága folytán folyó évi augusztus hó 9-én délelőtti 9'/2 órakor Zala-Egerszegen a vármegyeház gyüléstermében rendkívüli törvényhatósági bizottsági közgyűlés fog tartatni. Meghívó. A „Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" f. évi augusztus hó 14-én d. e. 10 ólakor Keszthelyen a városháza termében rendes közgyűlést tart, melyre t. tagtárs ur tisztelettel meghivatik. A gyűlés tárgyai : 1. Miniszteri leiratok. 2. Folyó ügyek. 3. Netáni indítványok és javaslatok. Kelt Zala-Egerszegen, 1898. augusztus 3-án. Háczky Kálmán sk egyesületi elnök. Nagy-Kanizsa város képviselőtestülete Lengye! Lajos h. polgármester elnöklete alatt rendkívüli gyűlést tartott, amelynek egytlen tárgyát a vágóhid belső berendezése tárgyában megtartott árlejtés eredményének bejelentése képezte. A legkedvezőbb ajánlatot Saller Lajos építőmester tette s névszerinti szavazással egyhangúlag őt bizta meg a gyiilés a belső berendezés szállításával, elfogadva ennek 7.997 fi 15 kros ajánlatát. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést :„ Egvházas-bükki Dervarics János, űgy a maga, valamint gyermekei Malvin, Viktor, Irma, Gizella, nemkülönben veje dr. Zarka Zsiga és unokája Vilma nevében fájdalomtól megtört szivvel jelenti a hű és példás hitvesnek, hőn szeretett diága anyának, jó anyósnak és örökre felejthetetlen nagyanyának Egyházas-bükki Dervarics Jánosné született Tivolt Vilmának élete 44 ik, boldog házasságának 20-ik évében 1898. julius 30-án este 9 órakor rövid, de súlyos szenvedés u

fán történt gyászos elhunytát. A drága halott hűlt tetemei augusztus hó 1-én délután 5 órakor fognak a Szent-kozmadomjai sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat augusztus hó 1-én fog a zala-tárnoki róm kath. plébánia templomban az Urnák bemutattatni. Áldás és béke drága hamvaira!" A kongrua- bizottság új tagja. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a kongrua rendezésére kiküldött kongrua bizottságot új tagokkal egészítette ki. Vármegyénk területéről az egyháziak közé új tagúi dr. Dunszt Ferenc hahóthi apátot, keszthelyi plébánost nevezte ki. Pénzügyi kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Imrédy Pál zala-egerszegi pénzügyi fogalmazót a nyitrai pénzügyigazgatósághoz pénzügyi segédtitkárrá végleges minőségben kinevezte. Hangverseny. Huchstitdt Irén kisasszony, coloratur énekes folyó hó 3-án a keszthelyi balatoni „Hullám" szálló dísztermében fényesen sikerült hangversenyt rendezett. A hangversenyző gyönyörű dalait a nagyszámú diszes közönség lelkes éljenzéssel fogata. Változások a nagy-kanizsai fögymnasium tanári karában. A nagy-kanizsai fögymnasium tanári karából a kegyesrend kormánya Járvás Mihályt Kecskemétre, Simonides Istvánt Szegedre, Boross Antalt Sátoraljaújhelyre, Sáfrány Károlyt Váczra helyezte át. Az eltávozottak' helyébe jönnek Perger József Léváról, Mondik Pál Kolozsvárról, Tubán Tibor és Suller János Budapestről Confetti csata. A keszthelyi csónakázó egyesület vigalmi bizottsága a mult vasárnap ismét fényesen sikerült estét rendezett a Keszthelyen üdülő fürdővendégek szórakoztatására. Az estely valóságos velenczei éj számba vehető. A mulatság este fél 9 órakor tűzijátékkal vette kezdetét, mely alatt lámpionokkal felékesített csónakok úszkáltak a víz sima tükrén, a parti korzón pedig valóságos confetti csata fejlődött ki az ezeret jóval túlhaladó közönség között. A fényesen sikerült estély bevétele az 500 frtot felül haLdta. Az estély főrendezőjét, dr. Illés ezredorvost, a vigalmi bizottság elnökét, valamint a tűzijáték rendezőit, Huszár Károly gyógyszerészt és Csák Árpád szolgabírót az impozáns közönség lelkes ovációkban részesítette. Kis gazdák kirándulasa. Ily cim alatt lapunk mult számában közöltük, hogy a sümeghi járásból a járási főszolgabíró felhívására többen jelentkeztek a kis gazdák közül a kisbéri állami gazdaság megtekintésére. E hírünket kiegészítjük vett értesülés alapján a következőkkel: A tanulmány útra való felhívást a zalamegyei gazdasági egyesület intézte a vármegye összes járási főszolgabíróihoz. A megkeresésnek megvolt az óhajtott eredménye. Ez ideig ugyanis kirándultak már a nagy-lengyeli gazdakör tagjai közül 36-an Mezőhegyesre, a gyertyánosi körjegyzőségből 30-an Kisbérre. Az állambirtokok igazgatóságai által kitűzött fogadási napokon kirándulást tesznek : a sümeghi járásból 74-en augusztus 8-án, a dobrónaki körjegyzőségből 100-an augusztus 10 én, a rédicsi körjegyzőségből 100-an augusztus 12-én, a bellatinci körjegyzőségből 81-en augusztus 16 án, a hagonyai körjegyzőségből 40-en augusztus 18-án, a csesztregi körjegyzőségből 100-an augusztus 22 én, a gelsei körjegyzőségből 36-an augusztus 22-én, a galamboki körjegyzőségből 46-an augusztus 25-én, a nemes-pécselyi körjegyzőségből 70-en augusztus 29-én. Ilykép a kirándulók száma meghaladja a hétszázat, ami lenyes eredménynek mondható. Ha álozás. Fürst Benedeknél f. hó 2-án a hévízi Lustig-féle vendéglőben ebéd közben szélhűdés érte. A súlyos beteget 3-dh Keszthelyre szállították a kórházba, ahol f. hó 5 én hajnali 2 órakoi meghalt. Ilült tetemét haza szállították Zala-Egerszegre, s itthon helyezték el örök nyugvó helyére. Béke poraira! Á sümegvidéki gazd körnek a földmivelésiigyi minisztérium a gazdakör által létesítetl szőlőtelep céljaira •r/. 1899-ik évre kétszáz forint államsegélyt engedélyezett azzal a kikötéssel, hogy vegyes Rupestris tőkéinek a tapolczai vincellériskola igazgatója által kijelelendő részét szedesse ki és Metallica vesszőkkel ültesse be. A s/ük ségletet az őszszel vagy a jövő év tavaszán ingyen fogja a minisztérium a gazdakör rendelkezésére bocsátani. Felvétel kerteszeti tanfolyamra. A földmivelésügyi miniszter által néptanítók részére rendezendő két heti kertészeti tanfolyamra vármegyénk területéről a következő néptanítók vétettek fel: a) a keszthelyi gazdasági tanintézetnél rendezendő tanfolyamra Szigethi Antal Tapolcáról, Békefi Klek Zala-Koppányból, b) a pápai földmives iskolánál rendezendő tanfolyamra Ország Kálmán AlsóLendváról. A kegyelet. Az a nép érdemli meg meg a jövőt, a mely megbecsüli múltját. A nemzetek legnagyobb erénye i kegyelet, melylyel a mult örömei és szenvedései, történetük korszakos dicsőségei és megrázó katasztrófái, — vezérlő nagyjaik iránt viselkednek. Az öröm vagy bánat, mely egy-egy nevezetes évfordulón kegyeletes visszaemlékezést ébreszt az utódokban, egy-egy bizonyítvány arról, hogy ez a nép megérdemelte a mult örömeit és okulni akar a hajdan csapásain. A monumentális, avagy a legkisebb emlék is, melyet az évfordulót ünneplő kegyelet emel, egy-egy diadaloszlopa annak a nemzedéknek is, mely az emlékre összeadta filléreit, rászentelte tudását, művészetét. — Nevezetes évfordulója a magyar nemzetnek a jelen év S a nép nem volt érzéktelen, mikor ünnepelnie kellett félszázad előtt lefolyt küzdelmét és alkotmányos jogainak törvénynyé, élő valóvá váltát. Lelkesen és áldozattal ünnepelt a nemzet s itt és ott kisebb-nagyobb emlékeket emelt az évforduló örömére. A kegyelet nyilatkozik meg emlékekben, kegyeletre oktatják a jövő nemzedéket. — Leghatalmasabb emléke ez évfordulónak az az óriási csatakép, melyen magyar és lengyel művészek jelesei dolgoztak egy esztendőn át. Ecsetjöket a kegyelet, a mult zellemének ihletése vezette és a mű, melylyel megörökitették a szabadságharc egyik legszebb diadalát, a mily kegyeletes célzatában, épp oly művészi a kivitelben, buz1 itó, lelkesítő, tanulságos. Az ország szivében, a fővárosban ill a kép, mielőtt külföldi vándorűtjában hirdetné dicsőségünket-, jelképeül annak, hogy a kor neve, melynek emlékeztetője, minden magyar szivének kellős közepén van bevésve. Idegen országok fiai, németek, franciák, jlaszok s mind, kik átutaznak Budapesten, elragadtatással szólnak erről a képről s nem győzik dicsérni azt a nemzetet, mely szabadsága bajnokainak már egy félszázad multán is ilyen hatalmas emléket készit. Mennyivel tob-