Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)

1898-12-18 / 51. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1898. évi 51-tt számához. József, Csillagh Gyula, Háczky Kálmán, Hajik István és Skublits Jenő bizottsági tagok választattak meg. Az igazoló választmánynak elnökévé Skublics Imrét, tagjaivá Boschán Gyulát, dr. Czinder Istvánt, dr. Mangin Károlyt elnöklő főispán kinevezte, Botfy Lajost, Csutor Jánost, Fischer Lászlót, Krosetz Gyulát és Czukelter Lajost a közgyűlés megválasztotta aí 1899-ik évre. A közegészségügyi bizottság tagjaivá az 1899-től 1901. évekre meg választattak: dr. Bárdió György, Bogyay Máté, Botfy Péter, Bezerédy László, Balaton József, Baka Boldizsár, dr. Berger Ignácz, Csillagh Gyula, Dervarics Imre, Dervarics János, Deák Mihály, Grész Alajos, Gyömörey János, Hajós Mihály, Koller István, Krosetz Gyula,LénárdÉrnő, dr. Mangin Károly, Molnár Elek, br. Putheány Géza, ifj. Rajky Lajos, Szentmihályi Dezső, dr. Szigethy Elemér, Simor János, Schmidt Emil, Szabó Imre, Skublics Jenő, Szűcs Dezső. Közigazgatási bizottsági ülés. A vármegyei közigazgatási bizottság deczember havi ülését dr. Jankovich László gróf főispán elnöklete alatt f. Iió 13-án tartolta. Az alispáni havi jelentés a közigazgatás egyes ágaiban november hóban előfordult eseményekről felolvastatván, jóváhagyólag tudomásul vétetett. Dr. Háry István vármegyei t. főorvos indítványára az alispán megbízatott, tegyen a legközelebbi ülésre jelentést, miben áll a közigazgatási bizottság részéről megindított eljárás a tekintetben, hogy úgy a nagy-kanizsai, mint a zala-egerszegi közkórház 10—10 elmebeteg befogadására berendeztessék. A zalamegyei ipartanács tagjaivá az 1899-ik évre Dervarits János és Ján Ferenc, továbbá Goldfinger János és Nagy Károly választattak meg. A földmivelésügyi miniszter felhívta a közigazgasi bizottságot, hogy az uj erdőtörvény intézkedésének megfelelőleg tegyen javaslatot, hol állíttassanak fel a vármegye testületén erdőhívatal és gondnokságok. A bizottság javasolja, bogy Zala-Egerszegen erdőhivatal állíttassák fel, erdőgondnokságok pedig Zala-Egerszegen, Nagy-Kanizsán, Alsó-Lendván és Tapolczán. Monostor-Apáti község a járási főszolgabíró utján utasittatik, bogy a Budapest-grácziállamiközutnak MonostorApáti községen átvonuló részére a szükséges és a község terén elhelyezett kavicsot az útszakaszra fuvarozza és a sárlehuzást, fuvarozást és ároktisztítást is, amit megtagadott, teljesítse. A Gyülevész-galambok-komárvárosi törvényhatósági közút 42—43 km. szakaszán levő komárvárosi malompatak hid újraépítését 1.305 frt 24 kr. költség erejéig az alispán előterjesztésére a közigazgatási bizottság engedélyezte. A közigazgatási bizottság tudomásul vette a kereskedelemügyi miniszter leiratát, melyben tudatja, hogy a déli vasút társaságnak megengedte, miszerint a Budapestpragerhofi vonalon levő 75. sz. őrháznál Zala-SzentJakabfa elnevezéssel megállóhely létesíttessék. Bezerédy László és érdektársainak kérvénye a kisgörböi m. kir. postahivatalnak kocsi járlattá való átalakítása és az ötvösi vasúti állomáson létesítendő postahivatallal való összeköttetése tárgyában pártolólag küldetik el a pécsi posta és távírda igazgatósághoz. Stugler József kis-komáromi lakós utibizottsági tagnak megválasztatott. Lesencze-Tomaj községben felállítandó távírda hivatal tárgyában az érdekeltek által kiállított, a járási főszolgabiróság utján beérkezett nyilatkozatok a pécsi posta- és távírda igazgasóságboz küldetnek. A közigazgatási bizottság tudomásul vette a pécsi posta- és távirda igazgatóság iratát, melyben tudatja, hogy f. hó 11-étöl kezdve Letenye és Mura-Király között naponként két kocsi posta közlekedést létesített. Tapolcza város birájának kérvénye, hogy a Budapest-gráczi állami közutnak a városon keresztül vonuló szakasza mészkő helyett bazaltkövel fedessék, pártolólag terjesztetik fel a kereskedelemügyi miniszterhez. Kir. tanfelügyelő havi jelentése szerint ez időszakban l'eterjesztést tett a miniszterhez úgy a tapolczai áll. polgári, mint a szent-gróthi állami elemi iskola épületének műszaki átvétele, utóbbi helyen az állami iskolának újév után megnyitása s az egész szervezésnek keresztül vitele iránt. — A zala-egerszegi önálló gazdasági ismétlő iskolára utalt községek lelkészeivel, tanítóival és elöl járúságaival az eszmének terjesztése érdekében értekezletet tartott s az iskolát megnyitotta. —- Zala-Mibályfán a község által kért államosítás utolsó mozzanatát a képviselő testillettel és gondnoksággal tartott helyszíni tárgyalásnál megállapította. — Meglátogatta a járási főszolgabíróval az andráshidai és bagodi iskolát; utóbbi helyen második tanterem beállítása, esetleg a csatla kozó községekben uj iskola felállítása szükséges. — Meglátogatta a türjei, végedi, batyki, szalapai r. k. iskolát. Pölöskén a törvény minden igényének megfelelő díszes uj második tantermet, tanitólakást talált, ugyanebben az épületben lesz az állami gyermekmenedékház is elhelyezve. — Meglátogatta a szepetki községi, a szent-andrási, sándorházi r. k., a bucsú-szent-lászlói izr, a csörnyeföldi községi, a lovászi, kerka-szent-miklósi és kerka-szentkirályi r. k. iskolákat. — Felsö-Szemenyén értekezett az elöljárósággal az iskola tarthatatlan állapotáról; az építkezés tavasszal kezdődik. — Dobri község szép épületet emelt iskolájának, amely ottlétekor már megnyitva volt. — Baksáu az államosítás keresztülvitetett, a két tanerő már ki is neveztetett. — A miniszter ez időszakban véleményt kivánt a slőjdnek (kézimunka ügyesség) az alsó-lendvai polgári fiúiskola mellett való tanítása ügyében. Előterjesztetett a tanítói földek jövödelmének felülbírál ata ügyében érkezett miniszteri rendelet, melynek értelmében a munkálat megszerkesztését és a miniszterhez való felterjesztését a bizottság elhatározta. A nagy-kanizsai izr. hitközség és izr. tantestület felfolyamodása a miniszterhez felterjesztetik. A hodosáni állami elemi iskola épitkezésí ügyében érkezett miniszteri rendelet uj tágyalás czéljából kiadatik. A göntérházai és zala-szent-lászlói tanitóválasztásról a miniszternek jelentés tétetik. A galamboki ág. ev. és a nagy-récsei áll. segélyezett községi iskola kérvénye államsegély elnyerése, továbbá a kővágó-eörsi r. k. iskola kérvénye államsegélyének folyóvá tétele tárgyában, a miniszterhez pártolólag fel terjesztetik. Szent-Gróth polgárváros kérvénye államsegély elnyerése végett a vármegye kir. tanfelügyelőjének kiadatik, hogy a község anyagi viszonyait érintő adatokat szerezze be. A miniszter Pi'löske községnek a második tanítói állás szervezéséhez államsegélyt csak abban az esetben hajlandó adni, ha a község anyagi erejének megfelelően e cimen bizonyos összeget biztosit, miről a község a rendelet másolatának kiadásával értesíttetik. A csébi r. k., a légrádi ág. ev. és a szepetneki ág ev. iskolák kérvénye az ötödéves korpótléknak államsegély utján való fedezése tárgyában a miniszterhez felterjesztetik. A közigazgatási bizottság tudomásul vette, hogy kékkúti r. kath, káptalan-tótii r. kath, deklezsini r. kath, felső-eörsiüx. ref, hangi ág. ev, hányi, erdősfai r. kath., a gutorföldi, gelse-szigeti r. kath. iskolánál az ötödéves korpótlékokra államsegély engedélyeztetett s erről érdekelt községek értesíttetnek. A kerka-szent-királyi r. kath, nagy-pécselgi r. kath, hdshdgyi r. kath, batyki r. kath, tatidn-dörögdi r. katl iskoláknak az ötödéves korpótlékokra az államsegélyt a miniszter nem engedélyezte; mivel tanítóiknak a megfelelő szolgálati évök nincs meg, vagy mert a község az e célra szükséges összeg fedezésére maga is képes. A zánkai állami elemi iskolai épület helyreállítására nézve a miniszteri rendelet alapján az államépitészeti hivatal a költségvetés elkészítésére felhivatik. Királylak község a miniszteri rendelet alapján fel hivatík, hogy addig is, mig az építkezés szüksége beáll, az állami elemi iskola elhelyezésre céljaira a szükséges teleknek esetleg vétel utján való megszerzéséről gondoskodjék. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karr.ál október végén hátralékban volt 12.777, novemberben beérkezett 4.001 s igy elintézés alá került 16.778 ügydarab; ebből novemberben elintéztek 4. 636 drbot s igy novembervégén hátralékban maradt 12.142 db. Az irodánál október végén hátralékban volt 809. novemberben leírás végett kiadatott 4621 s igy elintézés alá került 5.430 ügydarab; ebből novemberben leírtak és expediáltak 4.433 dbot s igy november végén hátralékban maradt 997 ügydarab. A kir. pénz ügy igazgató jelenlése szerint november hóban állami adókban befolyt 526.582 irt 70 kr. November végén a vármegye területén hátrálokbaii maradt: 1,056,230 frt 577a kr. egyenes adóban, 108.076 frt 50 kr. had mentességi díjban, 925.419 frt 08 kr. szöllodézsmaváltságban, 354.591 frt 47Va kr. bélyeg- és jogilletékbe/i 10.430 frt 89 kr. ílletékegyenértékben, 27.841 frt 77 kr, fogyasztási- és italadókban, 3,675 frt IÍOV2 kr. italmérési illetékben vagyis összesen 2,486.254 frt I8V2 kr. Leírásba hozatott az év elejétől fogva: a) egyenes adóban 114.597 frt 24 kr, b) hadmentességi díjban 6.419 frt 44V2 kr. c) szőllödézsmaváltságban 143.777 frt 82 kr Fizetési halasztás egy esetben engedélyeztetett 36 frt tartozásra, ideiglenes házadómentesség 52 épületre. A szesz-, cukor- és sörfogyasztás uj megadóztatása A szesz-, cukor- és sörfogyasztás megadóztatásában 1899. évi január hó 1-sö napjával beálló változásokról a m. kir. pénzügyminisztérium 1898. évi november hó 2297.720. sz. a. kelt rendelete kapcsán kiadott kővetkező hirdetményben értesiti a közönséget : 1. Az eddigi szeszilalmérési, cukorfogyasztási és söritaladók 1898. évi december hó 31-ik napjával megszün nek; ennélfogva 1899. évi január hó l-ső napjától kezdve égetett szeszes folyadékoknak, cukornak, cukorárunak és sörnek a zárt városokba (Budapest, Pozsony) való behozatala, s nyílt helyen való elárusítása és beszerzése alkalmával a most említett adók nem fizetendők ugy, mint eddig zárt városokban a fogyasztási adóhivataloknál s nyílt helyeken az adószedésre jogosítottnál (községnél, bérlőnél). Az egyes városok által a fent emiitett czikkek fogyasztása vagy bevitele után szedett városi adókat és pótlékokat e rendelkezés nem érinti. 2. Ugyancsak 1898. évi december hó 31-ikével megszűnnek az 1890. évi XXXVI. törvénycikknek az égetett szeszes folyadékok forgalmának korlátozására vonatkozó ama rendelkezései, a melyek szerint égetett szeszes folyadékok egyik beszedési körből a másikba nem voltak szabadon bevihetők. 3. Az eltörölt szeszitalmérési, cukorfogyasztási és sörítaladök helyett szeszforgalmi, cukorfogyasztási és sörfogyasztási adó elnevezés alatt 1899. évi január hó l-jével uj adók lépnek életbe. 4. Ezek az adók a kisebb mennyiségekben elszállított adóköteles cikkek után az illető cikkeket előállító iparvállalatokban (szeszfőzdében, cukorgyárban, sörfőzdében) fognak beszedetni; ennélfogva azok, a kik ily cikkeket a magyar korona országainak területén fekvő ilyen iparvállalatokból kisebb mennyiségekben (égetett szeszes folyadékokat 5000 hektoliterfoknál, cukrot 50 méter-mázsánál, sört 50 hektoliternél kisebb mennyiségekben) szereznek be, vagy a kik ily cikkeket a magyar korona országainak területén belül kereskedésekből vagy más üzletekből illetve felektől szereznek be, a cikkek beszerzése és átvétele alkalmával adót fizetni nem tartoznak, mert az adó már az elárusító gyáros vagy kereskedő illetve lel által volt lefizetendő. 5. Magán felek, valamint a szesz, cukor és sör elárusításával és feldolgozásával foglalkozó iparüzők az uj adókat, amennyiben szabályellenesség esete fen nem forog, csak az alábbi a) és b) pontok alatt felsorolt két esetben tartoznak személyesen fizetni, és pedig: a) ama cikkek után, a melyeket a magyar korona országainak területén fekvő szeszfőzdékből, cukorgyárakból (szesz és cukortartására rendelt szabadraktárakból) és sörfőzdékből a 4-ik pont alatt kitüntetett mennyiségeknél nagyobb mennyiségekben szereznek be. Meg van azonban engedve, hogy ezek után a nagyban szállított menynyiségek után is a most említett vállalatok fizessék a szesz forgalmi, cukorfogyasztási és sörfogyasztási adókat, ily esetben a cikkek átvevői sem adófizetési kötelezettség, sem ellenőrzés alá nem esnek. A ki tehát ilyen nagyobb mennyiségekben szerez be a magyar korona országainak területén fekvő szeszfőzdékből, cukorgyártelepekről (szesz és ezukor tartására rendelt szabadraktárakból) és sörfőzdékből adóköteles cikkeket, saját érdekében cselekszik, ha az árut akként rendeli meg, hogy az adót a küldő vállalat maga fizesse le; b) az olyan égetett szeszes folyadékok, cukor, cukorkák, kándirozott gyümölcs, csokoládé, csokoládé gyártmányok, likörök és sör után, melyeket oly helyről szereznek be, melyre az 1898. évi XVI. és XVII. törvénycikkek hatálya ki nem terjed. Ezek a helyek : a vámvonalon kivúl fekvő területek, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Asztria), végre Bosznia és Herczegovina. 6. Azok a cikkek, melyek után az adókat az előző 5. pont szerint az átvevő fél tartozik megfizetni, az átvevő fél által azonnal az átvétel után, s még mielőtt azokat beraktározta vagy bárhova szállította volna, az átvevő lakhelyére (üzlethelyiségére) nézve illetékes pénzügyőri szakasznál (Budapesten fogyasztási adóhivatalnál) bejelentendök. Ezért, a mennyiben az illető szakasz (hivatal) a szállítási utvanalon vagy ahhoz közel fekszik, legcélszerűbb, ha a bejelentés a cikkek előállítása mellett, már útközben megtétetik az illető szakasznál (hivatalnál), a hol ez esetben egyúttal az illető cikkek meg is vizsgálhatók. A fizetendő adók tételei a következők : égetett szeszes italok után (likőr kivételével) hektoliterenként 15 kr szeszforgalmi adó; likörök után hektoliterenként 15 kr szeszforgalmi adó és hektoliterenként 2 frt cukorfogyasztási adó; cukor után métermázsánként 6 frt cukorfogyasztási adó; cukorkák után métermázsánként 5 frt cukorfogyasztási adó; kándirozott gyümölcs után métermázsánként 4 frt cukorfogyasztási adó; csokoládé és csokoládé gyártmányok után métermázsánként 3 frt 50 kr. cukorfogyasztási adó; sör után hektoliterenként 5 frt sörfogyasztási adó. 7. A bejelentési és adófizetési kötelezettség, valamint az ellenőrzés s a külömbözö kedvezmények és könynyebbségek tekintetében a részletes rendelkezéseket az 1898. évi XVI. és XVII. törvénycikkek végrehajtása iránt kiadott, a Budapesti Közlöny 1898. évi november havi 258—262. számaiban közzétett utasítások tartalmazzák, a melyeknek külön kiadásai, még pedig a szeszforgalmi adóra vonatkozó 60 krért, a cukor fogyasztási adóra vonatkozó 50 krért s a sörfogyasztási adóra vonatkozó 60 krért az Országos Törvénytár szerkesztőségében (Budapest, IV. ker. Molnár-utca 26. sz. alatt) beszerezhetők. Ez utasításoknak a fenti 1— 6. pontok alatt foglalt fontosabb intézkedésein kivúl a termelési adó alá eső szeszfőzdék vállalkozóinak figyelmébe ajánltatik az a rendelkezés, mely szerint a termelési adó alá eső szeszfőzdék vállalkozói szeszforgalmi adó szempontjából minden további bejelentési és adófizetési kötelezettség s ellenőrzés alól felmentetnek akkor, ha a szeszforgalmi adót a szesztermelés! adóval egyidejűleg lefizetik; s igy a feleksaját érdekükben cselekesznek, ha ezt az adóztatási módot választják. 8. A cukorfogyasztási adóval megadóztatott cukrot tartalmazó tartályok és a sörfogyasztási adóval megadóztatott sort tartalmazó hordók és ládák cukorfogyasztási adó zárjegyekkel, illetve sörzárjegyekkel lesznek ellátva. E zárjegyek épségben létele bizonyítéka annak, hogy az illető cikkek meg vannak adóztatva, s hogy azok után az átvevő adót fizetni nem tartozik. 9. Az 1899. évi január hó 1-én készletben levő égetett szeszes folyadékok, cukor, cukoráruk és sör után a birtokos a fenti 6. pont alatt kitüntetett adóknak megfelelő pótadót tartozik fizetni s az általa az illető cikkek után esetleg előzőleg lefizetett szeszital mérési, illetve cukorfogyasztási vagy söritaladó részére az adószedésre jogosított által vissza fog téríttetni. Az ez iránti részletes rendelkezéseket, kedvezményeket és könnyítéseket a Budapesti Közlöny 1898. évi november havi 267-ik számában közzétett rendelet tartalmazza. A pótadó alá eső készletek 1899. évi január hó 1-töl 1899. évi január 3-ig írásban két példányban bejelentendők az illető készletek tartási helyére nézve illetékes pénzügyőri szakasznál. A bejelentésre szükséges űrlapok az előállítási költség megtérítése mellett minden pénzügyőri szakasznál és Budapesten a fogyasztási adóhivataloknál is kaphatók. Nem jelentendök be: a) azok a készletek, a melyek Budapest székes-fővárosnak és Pozsony sz. kir. városnak adóvonallal zárt területén találtatnak, s a melyek után a szeszitalmérési, cukorfogyasztási, illetve söritaladó már lefizettetett; b) az adómentesen főzött pálinka, amennyiben a szeszfőző és vele egy kenyéren levő háznépe vagy cselédei által leendő fogyasztásra van szánva; c) az olyan égetett szeszes folyadék, a melyet szeszfogyasztási adó terhel; d) az a szesz, mely az 1888. évi XXIV. t.-cz. 6. §-ában megjelölt célokra van rendelve, ha az államkincstár biztosítására szükséges feltételek teljesitvék ; ej az a szesz, a mely valamely termelési adó alá