Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)
1898-11-20 / 47. szám
egészségügyi tanácsos és udvari orvos. Berlinben, Tbilemann dr. Hamburgban és Angererdr. egyetemi tanár Münchenben, aki e borokat mind kiváló egészségfentartó- ós gyógyító erejüeknek mondják. Vonatkozással a The Continental Bodega Company boraira, szíveskedjék a mai számunkban közzétett hirdetést figyelemmel kisérni. írod LO nvc_ Uj zenemüvek. Kéiy Gyulától, az ismert nevű dalköltőtől, ismét három uj dal jelent meg. A dalkedvelo közönség kétségkívül ép oly rokonszenvvel lógja fogadni Kérynek ez ujabb három dalát, mint a többit, melyeket országszerte kedvelnek és dalolnak. A három dal: 1) Költözik a gólya fecske, 2) Nem szabad a meuyecskekre nevetni, 3) Egy cseresnye, két cseresnye hárommeggy 75 krért megrendelhető Rózsavölgyi és T. cs. és kir. udvari zenemű nagykereskedésénél Budapesten, Kristóftér 3 szám. Ugyanott megjelent Tarnay Alajos legújabb zenemüve, a Nász-Gavotto zongorára. Az Ízlésesen kiállított zenemű rendkívül dallamos, kidolgozása szubtilis és tinóin. Ára 1 korona 40 fillér. Chapua Eduardo-tól egy „Chitarrata" cimű igen fülbemászó olasz Serenadot kaptunk, míuabus hangulata melegen hat a kedélyre. Ára 1 korona. — A Rózsavölgyi és Társa cég magyar dalok és népdalok gyűjteményének IV. folyamából a 11. 12. 13. 14. szám jelent meg, mindegyik egy kedvelt magyar népdalt tartalmaz. A címek a következők. 11. Szomorúan szól a harang, 12. Hortobágyi korcsmárosné 13. Beteg vagyok fáj a szivem, 14. Titkon sírok barnakis lány. Két dal ára egy füzetben 1 korona. A felsorolt újdonságokat minden zenebarátnak melegen ajánlhatjuk. A „Magyar Hírlap" karácsonyi ajándéka. Évek óta kelt már állandó érdeklődést, hogy mivel kedveskedik a Magyar lliilap az ő előfizető közönségének. Amióta a Magyar Hirap fennáll, évről-évre olyan ajándékkal lepi meg olvasóit, amelyet bátran lehet irodalmi eseménynek nevezni. Az idén a Magyar Hírlap karácsonyi albuma felül fogja múlni az eddigieket. Nemcsak tartalma lesz kiválóan érdekes, hanem az illusztrációk uj szépségekkel fogják gazdagítani. Ezenkívül olyan hasznos része is lesz az Albumnak, hogy mindenkire nézve praktikus becsüvé válik egyszersmind. Arról nem is szólva, hogy az idén naptári rész lesz hozzá csatolva. Ezt a pompás irodalmi művet az idén ugy, mint rendesen, ingyen, minden legkisebb dij nélkül kapják, meg a Magyar Hírlap előfizetői. Előfizetések, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hónapra 1 frt 20 kr, a Magyar Hírlap kiadóhivatala, Budapest, V., Honvéd utca 4 szám alá, legcélszerűbben postautalványon küldhetők. A Magyar Könyvtár most küldi szét 65.—70. számait, melyek ismét örvendetes tanúságai annak a jó Ízlésnek, mely e derék vállalat szerkesztését vezeti. A sorozat ólén a classicus irodalom egyik legüdébb terméke áll: Cicerónak gyönyörű művecskéje „Az öregségről", melynek mély életbölcsesógtől áthatott vigasztaló oktatásait még most is ép annyi élvezettel lehet olvasni, mint majdnem 2000 évvel ezelőtt. A könyv Fábián Gábor régi jó fordításában jelent meg. Az ezután következő füzet az angol irodalom egyik legújabb kitűnőségét, lludyard Kiplinget mutatja be az Indiai Törtenetek-ben. Fordítója Mikes Lajos. Már ez elbeszélések helyszíne is — az angol India — nagyon érdekes; az ide átszármazott európaiak életének leírása még Kiplingnek remekül festett, jellemző és virtuozitással elmondott meséi nélkül is le tudná bilincselni az olvasók figyelnét. — Az angol Után egy magyar novellista következik: Kabos Ede, egyike ujabb elbeszélő- irobalmunk legtartalmasabb tehetségeinek, a ki ebben a füzetben is — cime „A csengeri kalapok" — a modern élet finom megfigyelőjének és a könnyed elbeszélői hang művészének mutatja magát — Magyar tárgyú a kővetkező füzet is: egy XVII. századbeli erdélyi történetíró, Angyal Dávid, kitűnő historikusunk szedte ki a legérdekesabb részleteket. Végül az utolsó kettős füzet nagy vívmányt jelent irodalmunk piacán : a „Magyar Könyvtár" besorozhatta olcsó füzetei közé Arany Toldi-ját. Üdvözöljük e téren a „Magyar Könyvtár-t, amely ha így halad, megbecsülhetetlen szolgálatokat fog tenni nemzeti culturánknak. — Minden szám ára 15 kr. A ,,Zenélö Magyarország" zongora és hegedű zenemű folyóirat XXI. füzete tartalmazza a következő zenemű újdonságokat: I. Három bokor saláta kis angyalom ! divatos uj népdalt. II. Imhof Károly „Enyelgés" cimű bájos szép polka capriceját. III. Meyer-Helbmund Erik „Piccola Serenata" műdalát, IV. Raff Joachim világhírű „Cavatináját" zongorára. Ily rendkívül gazdag tartalommal jelenik maga „Zenélő Magyarország" minden egyes 20 kros füzete, miért is minden zongorázó és hegedűsnek figyelmébe ajánlhatók e zenemű folyóirat havonként kötszer megjelenő 1010 oldalt tartalmazó füzetei. Előfizetés negyedévre 1 frt s az előfizetések a „Zenélő Magyarország,, (Klökner Ede) zenemű kiadóhivatalába Bpest, VI Csengeri utca (32 a intézendők, honnan megismerésre mutatványszámok ingyen ós bérmentve küldenek. Családi viszályt legtöbb esetben a háztartásra kiadott, (férjek szerint) rengeteg pénz idézi elő. A most megjelent Háztartási Naplóban minden szükséglet külön rovatban van megnevezve, ennélfogva kevés fáradsággal csupán a kiadott összeg bejegyzésével módjában van minden háziasszonynak kimutatni ós meggyőződni, hogy kiadásait, a szükséghez képest ós a megengedhető korlátokon belül eszközölte-e? Világosan látja, hogy naponként egy-egy házi szükségletre, gyógykezelésre, ruházat, szórakozás, jótékonyságra, egy-egy gyermeknevelésre, kül ön-külön mennyit adott ki, ezek alapján a jövő havi kiadásait könnyebben oszthatja be. Még igen sok hasznos jegyzéklapokat tartalmaz a Háztartási Napló. Megrendel hető minden könyvkereskedésben és 1 frt előleges beküldőjének bérmentve küldi a Háztartási Napló kiadóhivatala, M.-Szigeteu. Postafiók 75. sz. Az Olcsó Könyvtár uj olcsóbb sorozatának 561 — 580. sz. füzetei fekszenek előttünk s új bizonyságot tesznek e vállalat jól válogatottsága, hasznossága és igazi olcsósága mellett. Norris egy nagyobb regényével: Vi lál Adriánnal kezdődik (5(51 — 68). Egyike ez ama műveknek, melyekben a sajátos angol humor derűjében egy rendkívül érdekes cselekvény játszódik le. Csengery Antal kitűnő essayje, Deák Ferenc emlékezete (569—70). a nagy államférfiúnak jellemző vonásokkal megrajzolt képe. Ma, mikor nagy munkája, a kiegyezés körül oly kemény politikai harc folyik, kétszerte érdekes e magas stílű jellemrajz. Ecksteín Ernőnek, a kiváló német regényírónak, regénye Aphrodité tölti be a következő hármas fűzetet (571—73). Egy görög művész története ez, melynek karakterisztikus vonásokkal megrajzolt háttere miivésztörténeti becscsel is ruházza föl az érdekfeszítő tárgyét. Székács József a délvidéki szerbek népköltészetéből gyűjtött össze 1836-ban egy kötetnyit, Szeib népdalok és hősregék címen (571 79.), mely ma is ez uj átdolgozásdan igen értékes gyiijt.e mény. Dugonics Bátori Máriá-ja (577 80) a régi magyar színpadnak egyik népszerű műsordarabja és irodalomtörténeti értéke ma is az iró legjobb alkotásai közé emeli. Heinrich Gusztáv méltató bevezetése kellően tájékoztat felől. A sorozat egy-egy száma, mint az eddig eké is. 10 kr. A „Pillangó" 42 száma illusztrációi tartalma: Az igazság. Önérzet, Barátok között, Szánakozás, Válás előtt A leleményes csatlósok 3 képben, Vigasz, A becsületesség jutalma, A totalizatőr, Nehéz bizonyítás, Kocavadászok 4 képben, Képlet 2 képben, Tei :.iészefr;sen, Természetes igazolvány, Bosszantó, Felhasználták az alkalmat, A jó apa, Különösen felemlítendő Galagonga Márton, népmeséi ós a kupa aljában. Ezeukiviil számos adoma és pompás élcek találhatók benne. A „Pillangó" kiadóhivatala Budapest, Teréz-köruc 35. sz. Előfizerési ára t évre 4 frt 1 Mutatványszámot kívánatra ingyen kiadóhivatal. A kert, a kertészet összes ágait magába foglaló keiteszeti szaklap 21-ik száma következő tartalommal jelent meg: Konyhakertészet. Fehér Ilona: A zöldségfélék teli eltartása. Pölcz Imre: A paprika termelése. Szigethy Ödön : Védekezés a lótetü ellen a melegágyban. G) ümöl csészét. Angyal Dezső: Piiosóriás köszméte. Záboi Gyula A korhadt törzsű gyümölcsfák gyógyítása. Mautner Ödön A ták ritkítása és bemeszelése. Diszkertészet. B.: A haj tátott jácintok hosszú levelei. Nietz F, X..: A gyöngyvirág 'fruska Sándor: A virághagymák hajtatása a szobában Jamrich Béla: A szobai növények téli kezelését. Lugas Liebbald Béni: A szőlővessző a szőllőoltvány üzleti szok ványairól. Gép- és eszközleltár. Vitályos: Ismét egy targonca. Rovartan. Jablouowsky József: Mit ér a természe tes védekezési rendszer a rovarok ellen. Méhészet. Binder Miről gyűjtenek a méhek? Tárcza. Magyar Gyula: Minden szentek ünnepén. Közelről és távolról. Hírek. Apró szak közlemények. Szerkesztői üzenetek. Szines műmelléklet Piros óriási köszméte. Fametszetek. küld a ZKIÖZG-^ZZD^S-A-GK A takarmány növények fontossága. A takarmány növények termelése az állattenyésztés, a tejgazdaság s igy az egész gazdálkodás és annak jövedelmező tételére a legnagyobb jelentőségű; mert rendesen a takarmány növények képezik a gazdaság főtámaszát hogy ugy mondjuk életerét. A takarmány növények teszik lehetővé a gazdára nézve a marha állomány szapoi. ISat ami megint a nagyobb bevételeket vonja maga után Azonban nemcsak közvetlen adnak hasznot a takar.nány növények a mezőgazdának, hanem indirect is, mennyiben szaporítják az istáló tárgyát s igy fokozzák a talaj termőképességét; továbbá leszállítják a talaj meg ni ve lési költtégeit, miáltal a természeti erők lesznek jobban kihasználva. Minél jobban emelkedik a : cjyes /Tárnok verseny képessége a termelés terén ; mennél nagyobb terhek nehezed nek a gazdasági válságok útján a gazdára; annál inkább rá van utalva a gazda arra, hogy talaja termelőképességé nek fenntartása mellett, a lehető legnagyobb jövedelmet producálja. Azonban, ha nem rendelkezik a termelő szükséges trágyával, ugy akkor talajának fokozatosatermőképességét csökkenti, mely előbb-utóbb a teljes merüléshez vezeti, lesznek a „gazdag apák után szegény unokák", emelkedni fog a trágya értéke, olcsóbb le^z gabona s részben a már kizsarolt föld is. Sajnos, de már kezdjük tapasztalni eme helytelen eljárást, mely különösen a bérleti rendszer mellett talál követésre; ugy okoskodván a bérlő, ho£.y azalatt az idő alatt, mig a kezemen van a föld, teremjen, az utánam következővel nem törődöm. Eléggé bizonyítja ezt a földmivelésügyi m. kir miniszternek a napokban megjelent 1898-évről szóló jelentése, melyekben szószerint, ez áll: „Maga a buzatermés-eltekintve az elemi csapások okozta károktól — oly silány volt, hogy országos átlagban katasztrális holdanként a 4 — 5 métermázsát is alig érte el, mig másévekben a 7. métermázsa fölött szokott lenni, sőt 1895-ben a 8-at is meghaladta! Az okszerűen beállított vetésforgók a takarmány növények termelését okvetlen feltételezik, a mi megint maga után vonja a kapás és kereskedelmi növények termelését. Már pedig ezek termelése szintén fontos mezőgazdaságunkban annál inkább, mivel Anglia, Francziaország, Németország, és Ausztria a kereskedelmi növények termelését illetőleg, Magyarország előtt állanak. A takarmány növényeket véve irányadóul, ugyancsak a fenti államok ebben a tekintetben is megelőzik hazánkat. A biitok megoszlást veve tekintetbe. Magyarországon 2.667,808 birtokos kezén 43,477,175 katasztrális hold termőterület van; vagyis az egész terület 68'54 0/o, áll művelés alatt,. Ebből a szántöldre esik 43.42%, rét és legelőre 25-12%. Most vegyük a szántóföldet, melynek 15%-a ugar. És ily roppa:it terület egy éven át ugar s nem hoz semmi jövödelmet, a mi nemcsak az egyes birtokosi a, hanem az államra isjelentékeny veszteség. Nézzük csak a mi 15% os ugan: ikkal szemben hol van Ausztria 7—8, Német és Franciaország 2—3, Anglia 1—2% között mozgó ugar területével. Az 1894. évi statisztika szerint közel két millió hek' rnyi terület volt 1894-ben ugn.nak hagyva. Teuneltek volna csak e:en ugarnak bár V& részén zöldtakarmányt, egy hektárra egy számosmarhát számítva, több m nt 400,000 darab lett volna abból eltartható. És mily egyszerű volna a fekete ugarból a zöld ugarba átmenni; azt természetes nem lehet kívánni, hogy a hol hároinnyomásos gazdálkodás vau, abból egyszerre átmenjenek a vetésforgásba, mert az már b :zonyos fokú gazdisági előismereteihez vau kötve, bármiiyen irányban s működjék az a gazdaság, takarmány növények termelése behozható. 1, i azt hiszem, hogy a g; '.d a sági vándortanitások egyik sarkalatos pontját épen ez képezné, hogy a viszonyokhoz mérten mik azon eszközök ós módok, melyekkel a hiányosabb termelési redszerből átlehet menni a jobba; továbbá, hogy a rendelkezésre álló területen a külömbözŐ azdasági növények milyen arányban termeltessenek. Ha ezen kérdés megoldása sikerült, akkor felvehetők az egyes növények tárgyalás alá, de addig nem, mert nagyon könnyen megtörténhetnék azon eset, hogy az előadó lelkes és meggyőző magyarázata után a gazdánál egy ipari vagy kereskedelmi nöyeny termelése lépne előtérbe más fontosabb gazdasági növény rovására, mivel ennek összes termelési és értékesítési feltételeive! a magyarázat után tisztában van a termelő. Nagyon természetes, hogy a takarmány növények termelése fokozatának is megvannak a maga nehezségei, melyeket főleg a kisbirtokos ritkán képes kár és veszély nélkül keresztül vinni, hacsak nincs annak a kellékeibe beavatva. Mindenesetre figyelembe veendő ama körülmény, hogy okszerűen vezetett takarmány termelés által a yubona termelés megszaporitása nélkül is kétszeres mennyiségű takarmányt termelhetünk, melynek feltételei a következők : 1. Ne egyetlen faj takarmány növényt termeljünk, mert egyik a nedvességet, másik a száiazságot kívánja meg jobban, s ha van mind a két igényű, akkor biztosítva vagyunk szárazság esetére is és nedvesség esetére is. 2. Jó trágyás földbe és süiün vessük, mert akkor a nagy hozam mellett vékonyabb szárú is lessz s a jószág szívesebben megeszi egyúttal, gyors növése elnyomja a gyomokat s igy tisztítja a talajt, a termőföldet pedig beárnyékolván, a kiszáradástól megvédi s takarítás után oly állapotban hagyja, hogy az utánna következő piacinövény diszlésere biztosan számithatunk. 3. Használjunk jó minőségű magot és a vetést mindig külömböző időben eszközöljük, hogy mindig fiatal és tápdús takarmányunk legyen. 4. Vessünk egymásután két takarmányt pl. zabosbükkönyt utánna,- ha korán lekaszáljuk- vethető pohánka vagy csalamádé. Ezen eljárás feltételezi az elegendő trágya mennyiséget annál inkább, mert: „sok takarmány, sok marha; sok marha, sok trágya: sok trágya, sok gabona és végül sok gabona, sok pénz,"-mint az angol mondjavagyis egy olyan láncolat, melyből egy tag nem maradhat el; s a ki akarja az utolsót, akarnia kell az előbbieket is. Cs. Péterffy József. Foulard-selyem es m 3 iit 35 krg méterenként — japáni, chinai stb. legújabb mintázatok- és színekben, valamint fekete, teliéi és szines Henneberg selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként — a legdivatosabb szövés, szín és mintázatban. Privatfogyaszlóknak póstabér- és vámmentesen, valamint házhoz szállítva — mintákat pedig; postafordultái al küldenek, Henneberg G. selyem gyárai (cs. cs k. udvari szállító) Zürichben. — Magyar levelezés. Svájcba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. — JST zr ±±-b--b é BKBSSK^ma KÉRDEZZÜK MEG A HAZíORVOST! i [alkalikus termes zH« ga1 3anifutnj I MINT N YA LK A OLDÓ SZ E B ugy magában, mint meleg tejjel vegyítve KÖHÖGÉSNÉL, REKEDTSÉGNÉL, TÜDÖHÚRUTNAL stb. legjobb gyógysikerrel ajúnltatik. NEHÉZBEN EMÉSZTŐ, GYOMORIIURÚTNÁL KITŰNŐ HATÁSA VAN! Kapható: GYARMATI VILMOS liíszer, csemege, bor és á^ványvij kereskedésében ZALA-EGERSZEGEN.
