Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)

1898-11-20 / 47. szám

Be fogjuk nekik mutatni azokat az eredményeket, a melyeket hazánk az újjászületés rövid évtizedei alatt elért; megismertetjük velük azokat az intézményeket, a melyeket az emberszeretet létesített és meggyőzzük őket arról, hogy mi is érezzük a gyermekvédelem szükségességét, ismerjük annak módjait és sem gondolkozásunk sem áldozatkészségünk nem hiányzik, hogy a mí

;""'' nyugot elismerését e téren is kiérdemeljük. l)e hogy e kongresszuson méltóké]) bemutathassuk hazánk gyermekügyét, az egész ország nemesen érző nőinek és férfiainak közreműködésére van szükségünk. Kell, hogy számszerűleg is dokumentáljuk, hogy a gyermekvédelem fontosságától áthatva a jövő nemzedék sorsa iránt nem egyesek, de az egész ország szive együtt érez ós hogy a javítás eszközeinek megszerzéséhez az egész ország kezet fog s egygyé tömörülve, vállvetett munkássággal igyekszik bebizonyítani, hogy nem ismer fontosabb kérdést, nemesebb feladatot, mint a mely az államfentartó utódok testi és szellemi épségét van hivatva előmozdítani. Bizalommal fordulunk hazánk minden emberbarát jához, minden egyesületéhez, minden polgárához s kérjük, hogy e célra velünk egyesüljön ; nyújtson támogatást erkölcsileg ós anyagilag, hogy tündöklő fényben mutat hassuk be emberszeretetíínk nagvságát, mely bennünket a kulurállamok színvonalára emel. A kongresszus részvételi dija egyénenként csak forint. Működő tanítóknak és nevelőknek, valamint tanintézeteknek pedig 2 frt 50 kr. Oly csekély összeg, melynek egyedül a kongresszus naplója, mely körülbelül 50 ivnyi terjedelmű s a gyermekügyre /onatkozó nagyfontosságú közlemények valódi kincstára lesz, teljes egyenértékét képezi. Ezenkívül gondoskodni fog a rendező-bizottság arról is, hogy a kongresszuson résztvevők mindegyike részesüljön az ily alkalmakkor szokásos kedvezményekben, a minők vasúti és hajózási díjmérséklések, kedvezményes részvétel a kirándulásokban, kiállítás megtekintésében s más társas összejövetelekben, —- mindenek felett pedig gondoskodik egyes, a kongresszus céljaival összeköttetésben álló becses uyomtatványok kézbesítéséről. Mindezekről a kongresszus értesítője fogja a beiratkozott tagokat részletesen tudósítani, mely értesítőnek ezentúl megjelenő számait minden tag megjelenése után azonnal megkapja. A tagsági dijak a bizottság pénztárnokához: dr. Mandello Károly úrhoz (Budapest, V. ker., Sas-utca 6.) küldendők be, másnemű ügyekben pedig a kongresszusi iroda vezetője : Scherer István ur (Budapest, VIII., ker., Sándor-utca 38.) ad felvilágosítást. Hiszszük és reméljük, hogy hazánk művelt közönsége, hatóságai és egyletei tömegesen csatlakoznak hozzánk. A gyermekvédelem és a gyermekszéretet nemes eszméje nem egyéni feladat, ezreknek kell közreműködni, hogy biztosan rakhassuk le a szebb jövő alapját, melynek munkásai a megmentendő gyermekek lesznek. Budapesten, 1898. október havában. A kongresszus előkészítő-bizottsága. A zala egersze^i tanítói járásköp őszi közgyűlése. A zala-egerszegi tanítói járáskör őszi közgyűlését Tikk László h. elnök elnöklete alatt f. hó 17-én tarto/ta Zala-Egerszegen az állami elemi iskola egyik földszinti termében a kör tagjainak szép számú részvétele mellett. A gyűlésen résztvett dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő, Kőrösy Sándor s. tanfelügyelő és Madarász Lajos tollnok is. A gyűlést megelőzőleg Csiszár József zala-egerszegi állami elemi iskolai tanitó gyakorlati tanítást tartott V. és Vl-ik osztályos növendékeivel az alkotmánytan köréből. Az elődás után megtartott bírálat alapján a közgyűlés az előadást sikerültnek nyilvánította s jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését. Ezután vette kezdetét a tulajdonképeni közgyűlés, melyet h. elnök megnyitván, megemlékezett arról a lesújtó gyászról, amely hazánkat felejthetlen emlékű Erzsébet királynénk tragikus elhunytával érte; indítványára a közgyü és jegyzőkönyvileg fejezte ki legbensőbb részvétét s örü dtette meg angyallelkü Királynénk drága emlékét. Majd jelentette, hogy Kovács György járásköri elnök betegsége és nagymérvű elfoglaltsága miatt az elnökségről lemondott s mivel időközben a járáskör helybeli alelnöke a járáskör területéről eltávozott, a járásköri választmány őt bizta meg az elnöki teendők vezetésével ideiglenesen a választásig, amit a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vett. Végül üdvözölvén a járáskörnek oly szép számban megjelent tagjait, a közgyűlést megnyitottnak nyilvá nitotta. Ezután Török József alsc'-nemes-apátii községi iskolai tanitó „A 7—14 öves korig terjedő tankötelezettség" című értekezését, olvasta fel, részletesen megindokolván, miért volna óhajtandó faluhelyeken a tankötelezettséget u 7 éves kor befejeztével megkezdeni; csak a négy elemi osztá'y elvégzése vétetnek fel a mindennapi iskolázás keretébe, mig az utolsó három évben (12—14 éves kor) a tankötelesek csak télen járnának mindennapi iskolába, amikor is a gizdaságtan körébe vágó elméleti ismereteket sajátítanák el, amit ta\asszal gyakorlatilag alkalmaznának. Ily beosztás mellett megszűnnék az ismétlő iskola, sőt pótolva lenne a gazdasági ismétlő szak iskola is faluhelyeken. Többek hozzászólása után a közgyűlés értekező javaslatát elfogadta, annak a központba való beküldését elhatározta, egyúttal érlekezőnek jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését. Péterjfy István zala-egerszegi gazdasági ismétlő iskolai tanitó „A gazdasági ismétlő szakiskolák feladata" címmel nagy tanulmányra való értekezést olvasott fel, tüzetesen ismertetve benne a jelenlegi, külömböző irányú gazdasági iskolákat, az azokra fordított költségeket, párhuzamba állítva ezekkel a kiadásokkal a szóban forgó tanintézetek utján elért eredményt; szólt az e téren szükséges reformról; végül a következő indítványt tette: 1) Legalább minden járásban egy önálló gazdasági ismétlő iskola állíttassák; 2) ezen iskola a vidék igényei szerint, mint minta paraszt gazdaság, rendezendő be; 3) az önálló gazdasági ismétlő iskolákban működő tanítók fizetése egyenlővé tétessék a földmives iskolák tanítóinak fizetésével s a szaktárgyak órái szállíttassanak le. A közgyűlés értekező indítványát magáévá tette s neki jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét. Jámbor JózseJ nagy-pálii községi iskolai tanitó „Mi lesz gyermekeinkből" című értekezését olvasta fel. Az ép napirenden levő tanügyi kérdést kellő részletesóggel és melegséggel fejtegette s végül indítványozta, hogy a tanítók gyermekei számára Jtanitó felügyelet alatt internatusok állíttassanak fel az ország egyes kerületében, ahol csekély díj mellett vagy dijtalalanul a tanítók gyermekei ellátást nyernének. A költségek fedezésére a tanítók által eddig tizetett 2%>-os nyugdijilleték 3°/

0 ra emeltetnék s az igy nyerendő többletet fordítanák erre a célra; a tanítói nyugdíjalapból is lehetne egy bizonyos összeget fordítani' a kiadások fedezésére. A közgyűlés az indítványt elfogadta s megkeresi a központot, hivja fel a járásköröket, hogy ők is foglalkozzanak ezzel a kérdéssel; végül órtekezőnek jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését. Horváth János pakodi községi iskolai tanitó „Miként kelthető fel a falusi nép érdeklődése az iskola iránt" cimii értekezését olvasta fel, melynek körébe vonta egyúttal azt a napi renden levü tanügyi kérdést, hogy az eddigi iskolai vizsgálatok helyett iskolai záróünnepélyek volnának tartandók. A gonddal egybeállított értekezésért felolvasónak a közgyűlés jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott, az éi tekezésben felvetett kérdésnek megvitatását pedig — tekintettel az előre haladatt időre — a legközelebbi közgyűlésre tűzte ki. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a bizottság az egyesület számadását megvizsgálta, minden egyes bevételi ós kiadási tételt, okmányokkal igazolva talált s Csillag Miksa pénztárnoknak a felmentvén

y mega.lását ajánlotta, amit a közgyűlés el is fogadott s egyúttal örömmel vette tudomásul a számvizsgáló bizottságnak folytatólag tett azt a jelentését, hogy a járásköri segélyegyesület vagyona áll: 1508 frt 87 kr., kihelyezett kölcsönből, 30 frt 69 kr. tagsági hátralékból, 1.000 frt 16 kr„ takarékpénztári betétből, 4 frt 40 kr. pénzkészletből, vagyis összesen 2.604 frt 12 krból, A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére Faller József és Nóvák Mihály tagok kérettek fel s a tavaszi közgyűlés helyéül Gyűrűs jeleltetett ki. Mérgek a kereskedelemben. egy nagy hajóra. — Nőm, gyermekem ! — sikoltám — s belevetettem magam a tengerbe a hajó irányában . . . . Hopp! — lefordultam a divánról. Jól megütöttem a bordáimat ; de ez csak hagyján !! Alig dörgöltem ki szemeimből az álmot, megtapogatom magam. Uram Istenem, csuron viz voltam. Hogy lehetséges ez? — tűnődtem magamban. Kutatok, hát látom, hogy a szobám padlásán átszivárgott vízben fürödtem meg. No, egy cseppet sem csudálkoztam ezután, hogy olyan vizeset — álmodtam ! Siposs Géra. fodElégtétel. Köztudomásu, hogy szabóknak demokratikus rászoknak aristokratikus megjelenésük van. Néhány évvel ezelőtt külön fodrászom volt, akinek fejében a modern világ szokásai meglehetős zűrzavart okoztak. Reggel a borotvával, délután lovaglóostorral volt látható. Adósságokat csinálni szenvedélye volt; nem fizetni, büszkesége. Csak a „becsületére" esküdött, s megfogadta, hogy ha azt megtámadnák, szörnyen megboszulná. Már vagy félévig járt hozzám, és megvallom, hogy nekem ez a magas ember, ki legkisebb élményeit is pontossággal mesélte el, mindinkább megszokott alakká lőn. Emellett még megbízható és ragaszkodó is volt; parancsaimat pontosan teljesítette. Ha szivart adtam neki, örömest s nem csekély kecsesei el is szivta. Ha fejébe vette, hogy valami bálba fog menni, megsérteni vélt azzal, ha a szükséges pénzt nem én tőlem kérte volna. Egy reggel valami ügyben korábban távoztam, mielőtt még szappanlovagom eljött, volna. Szerencsésen A belügyminiszter 1898. évi 104, 455—VI—b. sz. a. a kártékony házi és mezei állatok mérgezéséhez szükséges mérgek beszerzésének módja tárgyában a következő körrendeletet adta ki valamennyi törvényhatóságnak : Több esetben tapasztaltatott, hogy kártékony házi és mezei állatoknak, nevezetesen patkányoknak, egereknek, pockoknak, hörcsögöknek stb. méregszerekkel történő kiirtása céljaira, a közönségesen használni szokott legerősebb mérgek (arsenikum, strychnin, foszfor stb.) eladása, illetve megszerzése körül a fennálló szabályok figyelmen kívül hagyása vagy azok téves értelmezése folytán, ugy a hatóságok, mint az egyesek részéről olyan eljárások vannak gyakorlatban, melyek egyfelől az ilyen célra szolgáló mérgek beszerzését megnehezítik, másfelől és főként pedig, hogy a nevezett mérgek beszerzését a közönségnek nagyon is könnyűvé teszik s igy alkalmat nyújtanak a legveszélyesebb szerekkel való könnyelmű, sőt bűnös elbánásra is. Ennélfogva az e helyről kiadott 1869. évi 2789. sz. a. kelt. körrendelet, az 1886. évi február hó 18-án 2180. sz. a. kelt. körrendelet, az 1894. évi 111,005. sz a. kelt. körrendelettel kiadott szabályrendelet ós az 1895. évi 23, 542. sz. a. kelt körrendelet kiegészítéséül, azok többi intézkedéseinek fenntartása mellet a földmivelésügyi miniszter úrral egyetórtőleg ezennel a következőket rendelem : 1. A kártékony házi állatok, nevezetesen a patkányok és egerek kiirtása céljaira szolgáló mérgek eladása, ugy a gyógyszertárak, mint az ilyen szerek elárusitására jogosított üzletek (drogueriák s méreg elárusitására jogosított kereskedések), által csakis az illetékes 1-ső fokú rendőri hatóság mindenkori engedélye alapján történhetik, arai teljesen kizárja azt is, hogy ilyen célra mérgek a gyógyszerészek által orvosi vagy állatorvosi rendelvényre külön hatósági engedély csatolása nélkül kiadassanak. 2. Az illetékes 1-ső fokú rendőri hatóság, a helyi viszonyokat s a megjelölt célt figyelembe véve adja meg a méreg beszerzésére az engedélyt, köteles azonban aí engedélyezési iratban a kérelmező egyén megbízhatóságát, a kért méreg minőségét, ugy saját vagy az egészségügyi hatóság szakközegének véleménye alapján annak lehető mennyiségét is szám és szó szerint kitüntetni. Az engedélyezési irat mindenkor az illető hivatal pecsétjével is ellátandó. 2. Közfogyasztásra szánt élelmi és tápszerek készítésével és elárusitásával foglalkozóknak ('például molnároknak, pékeknek, lisztkereskedőknek, mészárosoknak stb.) ilyen célra méreg beszerezhetési engedély egyáltalában nem adható. 4. A méreg beszerzésére szolgáló engedély itaí az elárusító által mindenkor visszatartandó ós a szabályszerűen vezetett kereskedelmi illetőleg méregkönyv okmányaként (111,005—94. szab. rend. 7. §.) megőrzendő. 5. A patkányok és egerek méregszerekkel történő kiirtásával üzletszerűen foglalkozók szintén csak hatósági engedély alapján szerezhetik be esetről-esetre a mérget, kötelesek azonban ennek kikérése alkalmával, tekintettel a 3. pontban foglaltakra, azt is kitüntetni, hogy a mérgezést hogyan, mikor ós hol akarják foganatosítani. g. Mezei egerek, pockok, hörcsögök és más mezőgadaságilag kártékony állatoknak méregszefekkel történő irtásához a méreg szintén az ezen rendeletben előbb leirt elintézve, nyugodtan tértem haza. Az első, akit meg láttam, a fodrászom volt, a ki kényelmesen kinyujtózva a pamlagomon, egyik kedves pipámból nyugodtan pöfékelt — Mit keres maga itt! — Ordítottam reá. — Hát azt gondoltam, hogy jóbarátok közt megjárja, — válaszolt, a legbutább ártatlan pofát vágva hozzá. Mint felbőszült oroszlán, ugrottam neki s mielőtt még védekezhetett volna, pofon ütöttem. Erre dühösen felugrott. Sohasem láttam még fodrászt ily dühben. Beszélni akart, de nem tudott, kezeit ökölre szorította; de látva elhatározottságomat, nem mert támadni. — Ne szóljon semmit, végezze a dolgát, borotváljon ! — Szóltam ós leültem. Nagyon megsértettem, mert a tükörben láthatám, hogy dühtől égő szemei könynyel voltak tele. — Elégtételt fog nekem adni, — raondá ő. — Hova gondol ? — Ily sértést csak vér moshat le! — Még egyet akar? — Kiáltottam rá s fenyegetőleg emeltem fel a kezemet. — Tehát nem ád elégtételt ? — kérdezte tompán. — Nem. Jó. S ezzel elkezdett azonnal beszappanozni. Majd megtörlé kezét, s hozzá fogott borotvája élesítéséhez. Valódi angol gyártmány volt a kés; mily kegyetlennek tünt fel most előttem az angol iparnak ez a vívmánya. Szerettem volna elküldeni, de ez gyávaság lett volna tőlem s így ülve maradtam. A gaz, mintha ma tovább élesítette volna kését, s amellett kinézése is olv ördögies volt. Végre letette a szíjat, s kezdetét vette az operatió. Kitűnő borbély volt, de most mintha tudni sem akarna művészetéről. Talán halálfélelmemet akarja meghosszabbítani, mielőtt elvágná nyakamat. Nem beszélt egy szót sem, pedig máskor oly szószátyár volt, mint egy öreg asszony. Nagy nehezen leborotválta a fél arciomat. Hála Istennek 1 gondoltam maganlbán, most már gyorsabban fog menni. Majd letette kését, s hozzám jött. — Tehát nem ad elégtételt ? kérdezte ismét. — Ördögbe is, hagyjon békét, — mondám, most már csakugyan remegve. — Jó. Már már felemelte kését, mikor összeszedve minden erőmet, ellöktem magamtól. — Ne közelítsen! kiáltottam reá. — Miért? — Mondom, ne közelítsen, mert leütöm! — szóltam, felkapva a tükör előtt álló súlyos rézgyertyatartót. — Hiszen csak félig van leborotválva. — Jó van az úgy is, majd leveszem magam. Takarodjék . . Szótalanul meghajtotta magát s távozott. Én pedig hozzáfogtam a folytatáshoz. Sajnos, alig kezdtem bele, már is megvágtam magam. Igy ment ez vagv négy—ötször, úgy, hogy arcom tele volt vágásokkal.' Harmadnap, midőn rendszerint eljött, s angol flastromos arcomat meglátta, hangosan felnevetett. — Ugyan melyik szamár borotválta le a nagyságos urat? — kérdé. — Hallgason! Ki ? . . . hát én magam, válaszoltam nem csekély boszusággal. -- Lássa kérem, tegnap-elótt nem adott elégtételt, s én mégis vettem magamnak. — Hallgasson! Beláttam, igaza volt. Rovsnszky Árpid.