Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)

1898-04-24 / 17. szám

élni tanuljon. A lelkesedés, a lélekemelő és szivtisztító eszményiség nem e világnak való. Igen sok irányban és sok helyen rá lehetne mulatnunk azon szomorú következésekre, melyek a testi nevelés elhanyagolása s a materialisztikus irány túlsúlyra vergődése miatt jöttek létre. De ez fölösleges. A mélyen gondolkodó olvasó meg fogja találni és látni azokat az életben mindenütt. Mi csupán azon óhajunkat fejezzük ki (mert ifjuságunk ereje az édes haza ereje is), hogy minden hazáját szerető szülő és tanító ögyekezzék lehetőleg nagy súlyt fektetni a test fejlesztésére, edzésére; ügyekezzék a már arra érett növendék lelkét az eszményiség világába emelni; mert az edzett test alva tartja az ifjú testet megromboló vágyakat; az eszményiség szeplőtelen magasába emelkedni tudó lélek pedig — ha talán a esábok körüli ajoznák is — undorral frodul el Mindentől, a mi az örök szépről alkotott ideálját sértené. Jó volna mindezt a nevelést magasabb helyről intézőknek is tudomásul venni a jövő nemzedék és édes hazának érdekében. Alispáni jelentés a törvényhatóság f. évi május 2-án tartandó gyűlésére. Csertán Károly alispánnak a közigazgatás és az ezzel összefüggő ügyek állapatárólmult év szeptember 1-től f. év március végéig terjedő időre szóló jelentése alapján közöljük a következőket: A felnőttek közegészségi állapota, a tapasztalt száraz ós enyhe időjárás mellett a lefolyt egész időszak alatt igen jó volt nemcsak azért, mert a megbetegedések száma folyton kevesbedett, hanem azért is, mivel azok, a melyek előfordultak, lefolyásukban nagyon enyhe tüneteket mutattak úgyannyira, hogy ezen általános osztályzatot a perlaki, ós csáktornyai járásokban a mult szeptemberben előfordult több váltózíáz, tüdő-, gyomor- és bélhurut, valamint AlsóLendván novemberben fellépett alhasi-hagymáz járvány, s általában a február és március hónapokban észlelt gégehurut sem voltak képesek lerontani. A gyermekek közegészségi állapota nem vo't teljesen kielégítő; mert ezeknél a légző szervek hurutos és lobos állapota jóval nagyobb számban észleltetett, mint a, felnőtteknél, s ezek lefolyásában egyes szövődmények sem tartoztak a ritkaságok közé, melyek mellett a roncsoló toroklob, vörheny, kanyaró, hökhurut is több esetben fordult elő és nagyobb áldozatot követeltek. A bejelentésre kötelezett heveny fertőző betegségek közül szórványosan s részben járványszeiüleg roncsoló toroklobbal mégbetegült 238; ezek közül gyógyult 146, meghalt 88, ápolás alatt maradt 4 ; — kanyaró miatt beteg volt 168, ebből gyógyult 164, meghalt 1, kezelés alatt maradt 3; — vörheny előfordult 219 esettel, ebből gyógyult 154, meghalt 34, további ápolás alatt maradt 31; — hökhurut észleltetett 160-szor, a melyből gyógyult 157, meghalt 2, beteg maradt március hó végével 1 ; — járványos agy- és gerinc agy hártya-lobnak 1 esete mutatkozott, mely halállal végződött.— Vérhas találtatott 3-szor, mely 2 esetben gyógyult, egy esetben pedig halállal végződött. Hasi hagymáz 70 esetben képezte megfigyelés tárgyát, s ebből 62 gyógyult, 6 meghalt, 2 pedig további gondozás alatt maradt. — Gyermekágyi lázzal találtatott 2 beteg, ezek felgyógyultak. — Bárányhimlő 21 esetben fordult elő, ebből gyógyult 20, beteg nmadt 1. — Fültő mirigylob 2-szer észleltetett, az egyik gyógyult, a másik pedig további kezelés alatt maradt. — Trachoma, mely különben az alsó lendvai, csáktornyai és perlaki járásokban már régóta, mint tájkór uralkodik, a legutóbbi általános szemvizsgálat szerinti kimutatásokban még mindig 2129 esettel szerepel. A gyógykezelés eredménye általában kielégítő. sának a reménye! Még a férfi is gyermek lesz ilyenkor. 0 azonban t. i. a férj megjegyzi, hogy, egy kissé csípősen legyint a szél az ő lágyabb levegőhöz szokott arcára. Felesége nyugtalankodni kezd. Szálljunk ki, azt mondja. No még ez is okos beszéd — s hosszú haj, feleli kötődő enyelgéssel, hiszen a jegyek meg vannak váltva, fel is ültünk már, meg is indultunk már — csak nem ugrunk bele a vízbe. A jegyek meg vannak váltva, de kevés kár az ahhoz képest, hogy ha te meghűlsz fiam! mondja a feleség. A hajó megindult, de csak pár lépésre van még a parttól. S rohan a kapitányhoz az asszony. Rendkívüli dolgot kíván, hogy menjen vissza a hajó, de megteszi a kapitány, mert nő kéri erre. Neki csak nő, de, másnak asszony, anya ós feleség. Es visszaszálltak a hajóból a partra. Onnan maradtak meg azok az el nem használt hajójegyek s ugy tették rámába. A szép Velenczét. nem látta ugyan meg az asszony, de azért boldog volt, hogy az urát megmentette a hüléstől. Igen, az ura nem híilt meg. Egyéb baja sem történt. Az „lka" pedig elindult nálok nélkül s egy óra mnlva a tenger fenekére sűlyedett tenger népével együtt. .. Egy pár matróz s a kapitány megmenekült a hullámokkal vajó viaskodás után. Több nem. Es a feleség boldog, hogy az urát megmentette a hüléstől s annak emlékére tették ők üveg alá azt a néhány utazó-jegyet, amit nem használtak el. Mondják sokan, hogy az Isten mentette meg a családot. Mondják sokan, hogy a feleség mentette meg. Mindegy. Né ha leszáll az Isten a nő szivébe. S ebben a históriában az az értékes, hogy nem költemény. ti. A fertőző betegségeknél a célirányos orvos rendőri intézkedések, és pedig a betegek lehető elkülönítése, azok látogatásának, valamint a hozzá tartozók eltávozásának megtiltása, felgyógyulás vagy halál után a pontos fertőtlenítés és kitisztogatás végrehajtásának kell tulajdonítani azt az eredményt, hogy igen sokszor sikerült azok tova terjedését megakadályozni, habár mindezeknél még előítélettel kell is megküzdenünk. Az 1897. évi védhimlő oltás október 1-én lezáratott s az összes jegyzőkönyvek a belügyminisztériumhoz felter jesztettek, melyek szerint beoltatott először 13273, ujraoltatott 13842 egyén, — s ezek közül eredménytelen volt az oltás csak 163 esetben. Boncvizsgálat rendőri tekintetből 18 esetben teljesíttetett; ezeknél a halál legközelebbi okául 4 esetben szívszélhűdés, 1 mellhártyalob, 2 állhártyás gége lob, 1 vele született gyengeség, 1 fulladás, 1 bélcsavarodás, 1 megégés, 2 vizbe fulladás, 1 tüdő lob, 2 agyszélhüdés és 2 elvérzés találtatott. Külső hulla szemle rendőri szempontból 45-ször ejtetett, meg; súlyos sértés bejelentetett 20-szor. Öngyilkosságot 21 egyén követett cl, kik közül 12 akasztással, 4 lövéssel, 3 vízbe ugrással, 2 pedig nyakának elvágásával vetett véget életének. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 43 egyén esett áldozatává, éspedig : vizbefult8, magasról-, szekérről-, fáról leesett 11, megégett 13, vonat által elgázolva 2, lövés 1, beomló föld által agyonnyomva 1, szénéleg mérgezés 4, megfagyás 2, a légcsőbe jutott bab folytáni fulladás 1. Szerencsétlen szülés előfordult 7 esetben. Elmekórnak 9 esete lett hivatalos eljárás tárgya, 7 beteg a kórházba szállíttatott megfigyelés végett, 2 pedig, mint csendes elmebeteg, házi ápolás alatt hagyatott. A jelentés a közegészségügyet tárgyazó résznek kiegészítéséül bemutatja járásonként a vármegyei népesedési mozgalom adatait, melyek szerint a vármegye területén mult év szeptember 1-től f. év március végéig született 9.443, meghalt 5.998, szaporodás 3.445. A hasznos házi állatok egészségi állapota — a sertéseket kivéve — minden fertőző betegségtől ment s teljesen kielégítő volt; a sertésvész még mindig uralkodik s jelenleg a vármegye 5 községe van zárlat alatt. Ezen ós más szórványosan előfordult állati betegülóseknól a szabályszerű gyógy- ós óvintézkedések foganatosítva lettek. A fennálló szabályrendelet értelmében az apa-állatok megvizsgáltattak. A vármegye területén 39 fedeztetési állomáson 114 állami mén van elhelyez\e. Az 1898. évi fedezésre bejelentett magán-mének megvizsgáltatván, a tapolcai járásban 3, a szent-gróthiban 1, a keszthelyiben I, a kanizsaiban 2, a pacsaiban 8, a zala-egerszegiben 4, a novaiban 1, az alsó-lendvaiban 6, a letenyeiben 16, a perlakiban 11 és a csáktornyai járásban 6 lett tenyészigazolványnyal ellátva. A hasznos háziállatok járlati- és kereskedelmi forgalmát illetőleg a mult évi szeptember hó 1-től f évi március hó végéig a központból kiadatott 124.761 db. 5 krajcáros-, 46.209 db. 3 krajcáros marhajárlati űrlap, melyekért összesen 7624 frt 32 kr. bélyegilleték szolgáltatott át a m. kir. adóhivataloknak. A mult évi szeptember hó 1-től folyó évi március hó végéig a vármegye területén előfordult tüzesetek száma 143 volt, melyeknél az összes elhamvasztott érték a hivatalos kárfelvételi jegyzőkönyvek szerint 127.525 frt 20 krt. tett ki; biztosítás által megtérült 84.262 frt 29 kr., s igy a biztosítatlanul szenvedett kár 43 262 frt 91 kr. A tüz keletkezésének oka a teljesített vizsgálatok szerint 22 esetben gondatlanság, 13 esetben gyújtogatás, 1 esetben villámcsapás és 307 esetnél kideríthetetlen volt. A jelentésnek a vármegye népoktatási állapaláról szóló része szerint 78.820 tanköteles volt; közülök vallásra nézve: 72.128 r. kath., 12 gör. kath., 3. görög kel., 2.418 ev. ref., 1.493 ág. ev., 3 unitárius, 2.753 izr.; nyelv szerint: 58.504 magyar, 757 német, 14.526 horvát, 5.023 vend; korra nézve: 6—12 éves fiú 27.747, 6—12 éves leány 28.988, 13—15 éves fiu 10.456, 13—15 éves leánv II.619. A vármegye népoktatási tanintózeit 64.584 tanköteles látogatta ós pedig elemi iskolába járt 24.766 fiú, 22.979 leány, az általános ismétlő iskolába 7.520 f., 7.080 1., iparos tanonciskolába 374 f., kereskedelmi tanonciskolába 70 f., felső népis/colába 4 f., 22 1., polgári iskolába 553 f., 480 1., felső kereskedelmi iskolába 37 f., középiskolába 699. Tanköteles koron felül járt: iparos tanonciskolába 839 f., kereskedelmi tanonciskolába 63 f., polgári^jiskolába 141 f., 49 I., felső kereskedelmi iskolába 181 f = 1.273. Ezekkel együtt az iskolázok száma 65.857. A vármegye területén jelenleg van 11 polgári iskola, melyek közül a zala egerszegi fiú-iskolának a jelen tanévben már csak egy osztálya van. Felső népiskola van 3 és elemi iskola 414. Részint megnyíltak, részint a közvetlen szervezés alatt vannak az iskolák Völgyifalun, Ilosszúfalun, Tüskeszeren, Szent-Andráson, Kis-Palinán és Göntérházán. A vármegyében levő hét iparos tanonciskolát 1213, a három kereskedelmi tanonciskolát 133 tanonc látogatja. Az iparos segédek részére Zala-Egerszegen szakrajztanfolyam van szervezve, valamint az 1897/8-ik tanévre női kereskedelmi szaktanfolyam. A jelentés ezután felsorolja a tanintézetek körében felmerült nagyobb fontosságú mozzanatokat a közigazgatási bizottsághoz beterjesztett tanfelügyelői havi jelentések nyomán. A közel múltban új iskolaházat, tanító lakást vagy második tantermet épített, illetve nagyobb átalakításokat eszközölt Kis-Rada, Bak, Dobrónak, Egyházas-Bükk, Háshágy, Gyülevész, Diszel, Balaton-Füred, Kapolcs, Magyar-Szerdahely,Milej,Mura-Keresztur,Pákod,Pölöskefő, Ságod, Sénye, Z-Sz.-Gróth, Tóth-Szent-Márton, TaliánDörögd, összesen 30.138 frt értékben. A vármegye tanítóinak száma 686; közülök 654 képesített, 32 nem képesített; 612 iendes, 74 segéd; 589 férfi, 97 nő. A vármegyei kisdedvédelmet illetőleg van a vármegyében 17 kisdedovoda, 6 állandó- és 37 nyári gyermekmenedékhely 4.585 kisdeddel; a mult évihez képest a szaporodás 847. A gazdasági ismétlő iskolák ügyében a miniszter által kiadott „szervezet és tanterv" megküldésével az összes községek meghallgattatván, az egyes vidékek viszonyait feltüntető munkálat a miniszterhez felterjesztetett. A részletes feldolgozás csoportonként méltatja a gazdasági ismétlő iskola felállítására önkényt ajánlkozott községeket, az ily iskolákra törvényileg kötelezett, továbbá a helyi viszonyoknál fogva gazdaságilag fontos községeket s az államsegélyre utalt eseteket. A gazdasági, gyűmölcsészeti és szőlőszeti tanfolyamokon már e megyéből részt vett tanítók igénybe vételével fognak a kivitel részletei megállapíttatni s a már működő ilynemű iskolákfejlesztetni. A vármegye területén mult évben előírásban volt egyenes adónak és hadmentességidijnak esedékessé vált összegeiről, az ezekre teljesített befizetésekről, úgy a fenmaradt tarozásokról a megyében létező adóhivatalok szerint egybeállított s a jelentésben foglalt táblázatos kimutatás szerint: a) egyenes adóban a vármegyében hátrálék volt 1896-ról 1,125.193 ft 10 kr., 1897. évi előírás 1,932.246 ft 29 kr. vagyis összesen 3,057.439 ft 39 kr; ebből 1897. óv folyamán befizettetett 2,121.453 ft 55 kr., 1897. végén hátrálékban maradt 935.985 ft 84 kr.; b) hadmentességi dijban 1896. végén hátrálék volt 110.894 ft 65 kr., 1897. évi előírás 54.215 ft 73 kr., vagyis összesen 165.110 ft 38 kr., ebből 1897-ben befizettetett 65.684 ft 70 kr., hátrálékban maradt 1897. végén 99.425 ft 67 kr. A törvényhatósági közutakra vonatkozólag az 1897. évre előirányozva volt építések és szállítások befejeztettek és egynek kivitelével szabályszerűen felülvizsgáltattak. Ezek közül említést érdemelnek különösen: A Csesztreg—ramotsai tvh. közúton levő 5 sz. hid újra építése; — az alsó-lendvai és novai járásban 12 drb. falúdnak gyökeres helyreállítása; — a Kámáncs— Hahót—söjtöri tvh. közúton az 1. sz. csatornahíd és az 25. sz. fahíd újraépítése; — a Dobronhegy—ezuppi tvh. közúton a 2. sz. boltozott hid újraépítése; — a Csesztreg— sz.-szigeti tvh. közúton a 7—9. km. között 800. fmtr. utkiépítós; — a Muraszerdahely—ráczkanizsai tvh. közúton az 1. sz. fahid alapos helyreállítása; — a Nagykanizsa—pacsai tvh. közút 26—29. km. között 708. fmtr. ut kiépítése; — a Zala-egerszeg—zalabéri tvh. közút 0—1. km. között 500. fmtr. macadam-ut kiépítése; — a Zala-egerszeg—zalabéri uton levő 2. sz. zalahid javítása'; — az Alsó-páhok—hévízi és Keszthely—sümegi tvh. közúton 1200. fmtr. macadam-ut kiépítése; — a Zalaegerszeg—zala-lövői tvh. közút 0—4. km. között 2800. fmtr. macadam-ut kiépítése; — a Csáktornya—dobrii tvh. közút 0—1. km. között 800. fmtr. macadam ut kiépítése; — a gyülevész—galamboki tvh. közút 25—27. km. és 27—30. km. közút folytatólagos kiépítése; — az Alsópáhok—hóvizi tvh. közúton a 3—4. km. között a 10. sz. hid újraépítése, az egész vármegyében 52 drb. betoncsőáteresz előállítása; — a zala-szent-gróthi járásban az összes és a többi járásban egyes téglahidak javítása. — A Miksavár—stridói tvh. közút 2. km. hosszú hegyi szakaszában áthelyezéséről részletes tervművelet készült. — A törvényhatóság területén levő vicinális és községi közdűlő utak megállapíttattak és a kimutatás és térkép a kereskedelemügy m. kir. miniszter úrhoz felterjesztetett. Vicinális ut kiépítéséről szóló tervművelet készült: 1) a Váliczka—puszta-ederics—szompácsi és a Nagy kapornak — Almás—kehidai útról. Vasút-, posta- és távírda ügyek terén külön megemlítést érdemlő mozzanat nem fordult elő. A törvényhatósági útadó alap jelenlegi állását feltüntető táblázatos kimutatása szerint a jelentésnek : a vármegye egész területén útadó hátrálék volt 1897. szept. 1-én 155.380 ft 52 kr., előirás 1897. végéig 58.138 ft 29 kr., vagyis összesen 213.518 ft 81 kr., ebből befizettetett 1898. március végéig 167.697 ft 21 kr. és hátrálékban maradt 46.839 ft 27Vz kr. Közgazdasági viszonyainkat a jelentés következőleg tünteti fel: Az őszi vetések és termények, különösen a lóheresek a mult óv őszén felszaporodott egerek által okozta nagymérvű pusztítások következtében hézagosak, sőt a lóhereseket több helyen fel is szántották, minélfogva ezeknek termése, kedvező időjárás mellett is, középén alul leend; — a korábban fejlődő gyümölcsfák elég sok termő bimbót hoznak, s ha kedvező időjárás lesz, jó gyümölcstermés várható. A tavaszi gazdasági munkák nagyon előrehaladottak, sok vidéken befejezve is vannak ; a kapás növények elrakása most van folyamatban. A bortermés, mely az előbbeni években a lakosság egyik kiváló jövödelmi forrását képezte, — a szőlőket ért jégverés, szőlőpenész, egyik-másik vidéken a phylloxera pusztítása miatt kedvezőtlen, sőt némely hegyben oly annyira rosz volt, hogy még a termelési költséget sem fedezte. A földműves jelenlegi szükségletét a haszonállatok eladásából fedezi, mely elég szép keresletnek örvend. A lakosság kereseti forrását a tél folyamán az erdei famunka és ennek fuvarozása, részben pedig az állattenyésztés képezte, jelenlegi főjövedelmét azonban a napszámbér szolgáltatja, mely jövedelmeket figyelembe véve, a megélhetési viszonyokat általában ha kielégítőknek nem is, de minden esetre tűrhetőknek jelezhetem. A személy- és vagyonbiztonság a lefolyt időszak alatt a vármegye egész területén teljesen megnyugtató; mert az apróbb lopásokat és rendőri kihágásokat kivéve, — melyek tettesei a csendőrség részéről legnagyobb részben kinyomozva és a bíróságoknak átadva lettek, — nagyobb bünmerénylet nem fordult elő. A m. kir. csendőri őrjáratok által letartóztatva lett: