Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)
1898-02-13 / 7. szám
Mondom, a határszéli megyékben, különösen nyugaton van a legtöbb socialista-tojás. A már lábrakelő socialisniusnak megsemmisítésére törekedni, kárba veszendő fáradság; rágondolni is badarságnak tartom. (Talán a gyűlésezések, szónoklatok, röpiratok megtiltásával ! ?) Megyeri az, mint az árvíz, ha megindult. A zsandár sem állítja meg. Egy fűmag, ha szárba kél, kettéhasítja a kősziklát s a nap felé lóbálja a fejét, mert élni akar. Elfojtani lehet, de megfojtani nem. Ha Hasznos füvek, had nőjjenek, — ha pedig mérgesek, oknélkül ne dobáljunk rájok köveket, szuronnyal, puskával hiába szurjuk, lőjjük; hiába kaszáljuk, - „tövestül kell kitépni azokat". Az a kérdés : hogyan? Tudja azt csaknem mindenki. Mindenki tud száz, meg száz módot reá — elméletben. De a gyakorlati kivitelben van a bökkenő. Bizonyos, hogy a gyakorlati kivitele nem sikerül, sőt meg sem kezdik ennek a tövestől való kiirtásnak a módjait; azért mondám, hogy badarság a megsemmisítésre gondolni. Maradunk tehát az elmélettel. Az elméletben a következő néhány módot tartom. Az előkelők ne majmolják az idegeneket a káros következményű cifraságokban. A nagy tömeg ne majmolja az előkelőket a hencegésben és a prédaságban. A hivalkodást száműzni kell az udvarokból, hogy a kastélyok ne düledezzenek össze ; a jószágot nem kell dobra ütni, hogy földönfutó ne legyen az ember ; az élvezetet nem kell fokozni, hogy az idegrendszer el ne tompuljon, hogy megmaradjon az ép izlés ; a fennhéjázást csökkenteni kel, hogy a tömeg se irigységgel, se gyűlölséggel, se utálattal ne forduljon el az „uraktól". A népet meg kell védeni a zsarolóktól s más fortélyos ágensektől. Meg kell védeni a pálinkától, mely pénzét és eszét veszi el. A szegényebb földműves osztály számára szükség esetére téli házi ipart kell teremteni. Annál inkább kell gondolni a hivatott iparos osztályra, a kis iparra, — ezt kell pártolni a külföldi gyárok helyett. A foglalkozásnélküli embert dologházba kell vinni. Mindenkit a munkára kell kényszeríteni. Csak nyomoréknak adjunk alamizsnát. Herének ne legyen szabad az ország levegőjét szivni. A nyugati „civilizatiót" hozó vándor kéregetőknek a liberaüsmust egy kissé szűkebb marokkal mérjük. A munkásnak adjuk meg a bérét, s a gonosz protekciót töröljük ki a szótárból is. A kis gyermeknek otthon és az iskolában már az értelmetlen első korban a Haza legyen a Miatyánkja, melynek szenteltessék meg a neve s védelmeztessék meg a kozmopolitáktól. Az legyen a Hiszekegyje, hogy akárminő állásba jut: sokat kell tűrnie, éheznie és fáradnia, sokat kell dolgoznia, hogy hivatalát jól elvégezze, hogy az életet megérdemelje, mert ingyen semmit sem ad az Isten. Az iskola ne azt tanítsa " i ib ii MKI IMH^I fcj m H Í M II iii 1 • Hi m i iiii 11," i ri. — Nos, öcsém, — szólott ez utóbbi az ifjúhoz, — nem bánom, ha kicserélitek is Margittal a gyűrűt, hanem azután ember légy a gáton s becsületet szerezz a jó szé kely névnek. Ez volt az eljegyzés. Egyetlen csók, egyetlen ölelés, talán egy-két könycsepp, az „Isten hozott'' után mindjárt az „Isten veled" s másnap az ifjú ott állott már a nemzetőrség soraiban, szemben a muszka hadsereg ágyúival, melyeknek dübörgése megreszkettette a földet. És azután jött Kökös, Szemerja és Segesvár. Jöttek a hirek, apró, vérfoltos levelecskék, amelyeken illatszer helyett a puskaporszag érzett s amelyeken az aláírás is mindig változott. — Jól csínálja a gyerek ! — szólott ilyenkor az öreg Adorján leányához, a ki csókjaival halmozta el a leveleket. — Először hadnagy, majd főhadnagv. kapitány, talán még őrnagyságig is felviszi, ha soká ' tart a ri billió! . . . Egyszer azután elmaradtak a levelek. Nem érkezett egy sem. A menekülő, sebesült honvédek, a kik visszaérkeztek a véres harcmezőkről, azok sem tudtak semmit Keresztszeghy Imre őrnagy hollétéről. Pedig nagyon várták. Az ereszt,evenyi kastély árnyas pavillonján minden alkonyatkor ott lehetett látni Adorján Margitot, a ki bele mélyedt tekintetével a végtelen országút kavargó porába, megállította útjában a szálló felleget, repülő napsugárt, hogy nem tudnak-e valamit eltűnt jegyeserői? Nem tudott egyik sem. Hanem egy napon tábori posta hozta el az üzenetet, a mely megfagyasztotta a szőke leány szivét. Kemény Farkas, az Erdélyi hadsereg vitéz ezredese, tudatta a családdal, hogy Keresztszeghy Imre őrnagy elesett, a fehéregyházi síkon. Becsületes, jó katona volt. legyen áldott emlékezete. Adorján Matgit összeesett, ügy kellett atyjának fel emelni őt a f üldről. Hanem vigasztalni nem tudta ő sem senki sem. Ettől a naptól kezdve mindig fekete ruhát hordott a mi illett a gyászház, melyet lelkében is viselt. Kerülte a társaságot s kerülték őt is. Legföllebb ha látták, utánna susogták: - A pártás menyasszony ! . . ., első főkötelességül, hogy az est-hajnal-csillag hány kilóméterre van ide, vagy hogy rőtszakáíu Frigyes melyik esztendőben született. Oltogassa az ifjú vérébe Bethlen Gábornak, Apáczai Csérinek, Petőfinek,Széchenyi nek, Deáknak, Kossuthnak a jellemét. Oltsa beléjök a hazaszeretetet. Tanítsa arra,: Ne kivánd el a másét; magad szerezz magadnak. Tanítsa meg arra, hogy mindenik pálya, mindenik munkakör becsülésre és tiszteletreméltó, ha azt jól betölti az ember. Ne engedje tudattá válni azt a félszegséget, hogy az iskola „urakká" neveli az embereket. Ellenkezőleg sokból nyomorult koldust csinál. Sokan eltöltik ott az időt eredménytelenül s azalatt nem ismerkednek meg a másik pálya eszközeivel, melyre alkalmasak volnának. Utasítsa az iskola — ne százalék szerint, hanem arravalóság szerint mindeniket a maga rendeltetése felé, amíg nem késő, mig az urhatnámság beléjök nem üt. — stb. Ha csak e felsorolt néhány módot is mind keresztül vinnék az illető elöljáró tényezők, bizonyos vagyok, hogy nem lenne socialismus. I)e mindez, mondom, csak elmélet. Bnrliíly György. Megyei éle"b. Zalavármeqye közigazgatási bizottsága február havi gyűlését dr. Jankovich László gróf főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 8-án tartotta. Az alispáni havi jelentés a közigazgatás egyes ágaiban január hóban a vármegye területén előfordult eseményekről felolvastatván, helyeslőleg tudomásul vétetett. Olvastatott Keszthely város elöljáróságának kérelme, hogy jelenlegi kórházát az új kórház felépítéséig fenntarthassák; mivel a kórház számára alkalmas bérhelyiséget nem tudnak kapni s igy az új kórház felépítéséig a betegek ellátásáról nem tudnának gondoskodni. A közigazgatási bizottság utasítja a városi elöljáróságot, hogy a kórházat 1899. évi októberig okvetlenül felépítse; addig megengedi a jelenlegi helyiségeknek kórházi célra való használhatását, a kifogásolt két szobának kivételével, amelyekben betegek nem helyezhetők el. A közigazgatási bizottság felhívja Nagy-Kanizsa r. t. város tanácsát az iránt, hogy a városi közkórházban a vízvezeték létesítése iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg. Több anyakönyvi kerületben anyakönyvi helyettesek ldneveztetése iiánt a közigazgatási bizottság a belügyminiszterhez felterjesztést intéz. A sormási anyakönyvi kerülethez tartozó községek kérvényét a székhelynek más községbe való áttétele iránt a közigazgatási bizottság véleményes jelentéstétel végett kiadja a járási főszolgabírónak. A Nagy-Kanizsán 800 frt fizetéssel létesített állami helyettesanyaköny vvezetoi állásra a kihirdetett pályázat alapján 16 pályázó jelentkezett, akik közül a bizottság első helyen Szondy László szent-balázsi körjegyzőt és anyakönyvvezetőt, második helyen Csillag Lajos gelsei jegyzősegédet és anyakönyvvezető helyettest hozza kinevezés végett a belügyminiszternél javaslatba. Előterjesztetett Langviz község kérvénye a posta visszaállítása iránt. Bár a kereskedelemügyi miniszter ebben az ügyben már elutasítólag döntött, tekintve azonban azt a körülményt, hogy folyamodó község kérvényében a postahivatalt pótolni hivatott gyűjtő és kézbesítő póstajáratot ki nem elégítenek mondja, a folyamodványt a kereskedelemügyi miniszterhez a bizottság pártolólag terjeszti fel. Olvastatott a kereskedelemügyi miniszter rendelete, amelylyel Horváth Istvánné hosszúfalusi, továbbá Pallós János és Kovács Ferencné zala-egerszegi lakósok tiiztávlati ügyében a helyszíni szemle költségeinek viselése tárgyában hozott közigazgatási bizottsági határozatok megváltoztatása mellett a miniszter megállapítja, hogy a költségeket nevezett építtetők tartoznak viselni. Ezen végéi vényes végzést a közigazgatási bizottság tudómásál veszi és érdekelteknek másolatban megküldi. A közigazgatási bizottság szakelőadói előterjesztették az 1897-ik évre vonatkozó éves jelentéseiket, valamint a jelentéseikben foglalt egyes concret javaslataikat, amelyeket a közigazgatási bizottság elfogadván, az egyes jelentéseknek külön a szakminiszterekhez, valamint az összes jelentéseknek a miniszterelnökhöz való felterjesztését elhatározta. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a miniszter ez időszakban a perlaki ovoda kötelesek nagy számára való tekintetből egy állami jellegű második kisdedovoda felállítását rendelte el. A község által e célra felajánlott épületek készen állván, az állás sürgősen betöltendő leend — A miniszter leküldötte a tapolczai állami polgári fiú-iskola épületének műszaki okmányait, hogy az építkezés mielőbb megindítható legyen; engedélyezte a IV-ik hegykerületi állami iskola új tantermének bútorzatát. — A miniszter a kisdedóvó intézetek törzskönyvéhez a szervezés, jelleg és egyéb viszonyokra terjeszkedő adatok begyűjtését rendelte el. — A baksai községi iskola államosításának csak a tanítói lakások és a kántori illetmény körül a község részéről felmerült újabb óhajtás állja útját. — Az állami iskolákban egyesült zárikai iskola tanítójának ldneveztetése iránt a javaslat a miniszterhez-.felterjesztetett. — Meglátogatta a pakodi k., zalabéri r. k. és izr. iskolát; Nagy-Kanizsán két alkalomból a községi elemi iskolának 31 tanteremben elhelyezett 32 osztályát látogatta meg, valamint a nagy-kanizsai és zala-egerszegi polgári leányiskolák torna előadását. Az állomosítás ügyében volt Szent-Gróthon. — A járási főszolgabíróval kézbesítette a földmivelésügyi miniszter rendeletére Békefi Elek zalakoppányi községi iskolai tanítónak a faiskolásával nyert száz frt jutalmat és díszoklevelet. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek rendelete alapján az elemi iskolai tanítók évötödös pótléka ügyében a közigazgatási bizottság tüzetes rendeletet bocsátott ki az iskolaszékekhez. A magyarnyelv tanításában kitűnt muraközi és vendvidéki tanítók jutalmazása tárgyában a tanfelügyelő által beadott elszámolást a közigazgatási bizottság tudomáséi vette. A szent-liszlói községi iskola építése ügyében a közigazgatási bizottság az^iskolai ingatlan eladatásához bele egyezését nem adta; a felhozott indokok alapján az építkezésnek 1899. tavaszán való megkezdhetését engedé'yezte azzal, hogy a jelenlegi iskola haladéktalanéi bérhelyiségbe helyeztessék. A boezföldi iskola épületén mutatkozó veszélyes hiányok ügyében tett főszolgabírói jelentés azzal vétetett tudomásul, hogy a főszolgabíró a községnek az iskolai építkezés kellő időben való megkezdése iránt adott szigorú utasítás végrehajtását ellenőrizze. A keszthelyi főszolgabíró intézkedését a karmacsi iskola egészségügyi viszonyai iránt, valamint a tanfelügyelő jelentését, hogy az elöljáróságot a második tanteremre vonatkozó miniszteri rendelet végrehajtására felhívta, a bizottság tudomásul vette. Kir. tanfelügyelő jelentése, mely szerint a felső pusztafai rúgiskola bezáratásának törvényes intézkedéseire a főszolgabíró felkéretett, tudomásúl vétetett. A pölöskei építkezés, illetve második tanítói állás szervezése ügyében felvett és bemutatott jegyzőkönyvet a bizottság azzal vette tudomásul, hogy a község újabb vonakodása esetében a további szervezés hatóságilag foganatosíttatik. A göntérházai községi iskolai tanítóválasztásra elnökül Forintos Titusz iskolaszéki elnök küldetett ki. A botfai községi iskola államsegélyügye, a barabásszegi iskolánál az államsegély átutalása tárgyában, valamint a döbrétei r. k. iskolánál a tanító fizetésének 400 frtra való kiegészítése végett államsegély elnyerése tárgyában a minisztériumhoz felterjesztés tétetik. Az árvaszéki h. elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál december végén hátrálékban volt 14.883, január hóban beérkezett 3.261 s igy elintézés alá került 18.144 db ; ebből elintéztek 2.806 dbot s igy január végén hátiálékban maradt 15.338 ügydarab. Az irodánál december végén hátrálékban maradt 2 056, január hóban leirás végett kiadatott 2.801, összesen 4.857 db., ebből január hóban leírtak és expediáltak 3.293 dbot s igy január végén hátrálékban maradt 1.564 db. A pénzügyigazgató jelentése szerint január hóban a vármegye területén adóban befolyt 160.102 frt 14 kr., mely az 1897. január hóban befolyt 133.837 fit 24 krral szemben 26.264 frt 90 kr. többletet tüntet fel. Január hó végén a f. év első negyedére eső adó betudásával hátrálékban maradt: 1,350.232 frt 88 kr. egyenes adóban, 97.259 frt 57 1|2 kr. hadmentességi díjban, 1,150.334 frt 15 kr. szőlődézsmaváltságban, 365.706 frt 06 1* kr. bélyeg- és jogilletékben, 11.158 frt 20 kr. illeték egyenértékben, 69.203 frt 89 kr. fogyasztási ital- és szeszadóban, 22.149 frt 19 kr. italmérési illetékben, vagyis összesen 3,066.043 frt 95 kr. Leírásba hozatott január hóban: a) egyenes adóban 1.610 frt 50 kr., b) hadmentességi dijban 81 frt, c) szőlődézsmaváltságban 21.614 frt 97^2 kr. Fizetési halasztás egy esetben adatott 93 frt 14 kr. adótartozásra; ideiglenes házadómentesség 56. épületre. Muraközi- és vendvidéki tanítók jutalmazása. I)r. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, vármegyei tanfnlügyelő, a „Muraköz" szerkesztőjéhez a következő nyi.lt levelet intézte: Tekintetes Szerkesztő Ur! Felkérem, hogy a magyarnyelvben jeleskedő muraközi és vendvidéki tanítók és növendékek 1896 7. tanévi, most már tizenkettedik megjutalmazásáról szóló elszámolásomat becses lapjában közzé tenni szíveskedjék. Ezen tizenkettedik megjutalmazásra a következő, társadalmi uton begyült összegek állottak rendelkezésemre : 1., Zalavármegye törvényhatóságának adománya 300 frt, 2) Zalavármegye nemesi pénztári választmányának adománya 120 frt, 3) Terbócz István ur adománya 10 frt, 4) Tóth István ur adománya 5 frt 5) Kithmiiller Annin ur adománya 2 frt 50 kr., 6) Kozma Márton ur adománya 6 frt vagyis összesen 443 frt 50 kr. Az I. alatti 300 frtból megjutalmaztattak: Braunéi Lajos hodosáni áll. isk. igazgató- tanitó 30 frt, Márkus Lajos molnárii áll. isk. igazgató- tanitó 30 frt, Haraszti István ráckanizsai áll. isk. tanitó 30 frt, Fekete Géza mura-szent-kereszti áll. isk. tanitó 30 frt, Prokesch M. Aurelia\í%m\\ tanítónő 30 frt. Honfi Lőrinc zrínyi falvai áll isk. tanitó 30 frt. A felső muraközi hegyvidéki összes állami iskolák növendékeinek zárvizsgálati jutalma (Stridó, RácKanizsa, II. hegykerület, IV. hegykerület, Királylak) 65 frt, a dráva-vásárhelyi közs. isk. növendékeinek jutalma 10 frt, a molnárii áll. iskola növendékeinek jutalma 8 írt, a csáktornyai képezdei gyakorló iskola növendékeinek jutalma 10 frt, a mura-szent-kereszti áll. iskola növendékeinekjutalma 7 frt, a légrádi r. kath. iskolák növendékeinek jutalma ünnepélyük alkalmával 15 frt, a muraszerdahelyi áll. iskola növendékeinek jutalma 5 frt, összesen 300 frt. A 2.) alatti 120 frtból megjutalmaztattak: Rántes Menyhá/rt királylaki áll. isk. tanitó 30 frt, Czinczek István IV. hegykerületi áll isk. tanitó 30 frt, Némethy Jánosné turnischai r. k. tanítónő 30 frt, Gróf Gizella perlaki óvónő 30 frt, összesen 120 frt. A 4., 5., fí. alatti 23 frt 50 kr. jutalmat ugyancsak a muraközi hegyvidéki állami iskolák növendékei kapták zárvizsgálatuk alkalmából 23 fit 50 kr. Az 1.) alatti 300 frt, a 2) alatti 120 frt, a 3., 4., 5., és 6.) alatti 23 frt 50 kr., összesen 443 frt 50 kr. vagyis ezen tizenkettedik megjutalmazás alkalmából kiosztatott összesen négyszáz negyvenhárom frt 50 kr.
