Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)

1898-06-19 / 25. szám

egyéb is az oka, kitudja. De azt konstatálhatjuk, hogy igy van s azt is konstatálhatjuk, hogy igy nincs jól. Ha már a közönség szeme szerint az a nemes intézmény nem tudja tagjait annyira felemelni, hogy méltók legyenek akárkihez, fordítnának egyet a dolgon a publikum tagjai: sorakoznának minél számosabban ők a zászló alá, hogy nemesítenék meg ők az intézményt, emelnék ők a tekintélyét. Mert kétségtelen, hogy az intellectualis erő nagyban hozzájárul a tekintély emeléséhez. De vájjon csak ennyi eredményt érnénk el, ha a társadalom felsőbb rétegei is adnának egy-egy tagot a testületnek? Az a kőműves legény, aki, mint önkéntes tűzoltó, ma egy napszámos társának a kunyhóját oltja, holnap a bankárnak a házából menti meg a drága bútorokat s tapasztalja, hogy amott is egy kőfaragó pajtásával, emitt is egy nagyszámos barátjával dolgozott: lehet hogy nem, de lehet hogy gondol valamit. S amit gondol, az nem épületes. De ha látja, hogy az iparos társa, a hivatalnok, az ügyvéd, a tanító, a jegyző, a biró, s a bankár fia vele együtt egyenlő buzgósággal oltja akár az orvosnak, akár a hivatalnoknak, akár a bankárnak, akár a parasztnak a házát: önbizalma nagyot nő, s nő a bizalma a nálánál magasabb állású emberek és osztályok iránt, — szünteti azt a ferde nézést, amelylyel különben tekinteni szokta a nálánál gazdagabb, tekintélyesebb és kényelmesebb osztályt. Mert ne higyje senki, hogy a socialismus alapja szárazon csak a kenyér kérdése. Az éhségnél erősebb rugó a lelki megaláztatás, a lenézés, s ezeknek megtorlása az irigység, a gyűlölet s a bosszúállás bármi áron, uton-modon. íme a tűzoltó testület az ő ismert feladata mellett hatékony iskola a különböző osztályfalak lerombolására, az ellentétek kiegyenlítésére, s a netáni viszályok elsimítására. J EL G-srJegyzökönyv, felvéve a „zalavármeggei gazdasági egyesület" 1898. évi junius hó 10-én Zala-Egerszegen tartott rendkívüli közgyűlésében. Jelenlevők: Dr. Jankovich László gróf elnök, Háczky Kálmán ügyvezető elnök, Ivoller István alelnök, Csertán Károly, Csertán László, Nagy László, Bogyay Máté, Szily Dezső, Dervarics János, Bogyay János, Csillagh Gyula, ifj. Háczky Kálmán, Yizy Géza, Hodászy Béla, Babos Ármin, Kőnigmájer János, Deák Mihály, Farkas József, Farkas Gábor, Udvardy Ignác, Szűcs Dezső, Hertelendy Ferenc, dr Haudek Ágoston, Arvay Lajos, Hertelendy József, Bezerédj Lajos, Kemény Andor, Ebenspanger Ernő, Zechmeiszter Viktor, ifj. Rajky Lajos, Malatinszkv Ferenc, Nusszer János, Nunkovits Vilmos, Csutor János, Orosz Pál egyesületi tagok, utóbbi mint jegyző. 1. Elnök ur Őméltósága elfoglalva helyét, az ülést megnyitja. A mai rendkívüli közgyűlés első tárgya a „módosított egyesületi alapszabályok" előterjesztése lévén, elnök ur Őméltósága az iránt intéz kérdést a közgyűléshez, hogy hatáiozatképesnek tartja-e a mai közgyűlést az elő terjesztendő „módosított alapszabályok" megerősítésére, illetve elfogadására ? Erre a közgyűlés határozatilag kimondja, hogy a mai ülést a régi alapszabályok 54-ik §-nak értelmében tellett volna; hogy azután jellem és becsület dolgában megfelelt-e egy emberre valót: azt persze csak bizalmas ismerősei tudhatták. Jókai adomáiból ismeretes a „sok-ember;" ez egy sárosmegyei spektábilis volt, aki a vasúton utaztában a kupébeli magyar földbirtokos útitársának vagy két tucat bolondnál bolondabb cimet és hivatalt elszámlált, folytonosan mellét döngetve és crescendo hangon ordítozva, hogy : „én ez izs zvagyom, az izs zvagyom, meg másféle izs zvagyom, én én sok-embv zvagyom /" A lingvisták is több ember számba mennek azon közmondás szerint: annyi embert érsz, a hány nyelvet beszélsz. Ugy de akkor a commis voyageur-ök, vigécek, ágensek, a fővárosi elsőrendű szállók, kávéházak és világfürdőhelyek kellnerei, — a kiknek több nyelvet kell beszélniük, — bizonyára mind nevezetes emberek lennének. Tekintsük az embert fizikumára nézve : „Homo longus varo sapiens". Egy neves író monda : miként a magas házak legfölső emelete üres szokott lenni, ugy a hosszú emberek kapitóliumában is kevés ész lakozik. Az állítás első iésze már régen meghaladott és megcáfolt dolog, mert nagyvárosokban nemcsak a padlásszobák, hanem a pincehelyiségek is tömve vannak lakókkal. Az állítás másik része pedig, mint minden hasonlat, sántít. IIosszu ember — kurta ész, Ezt tartja ma sok bölcsész, Oli de ez még nem szentírás ; — Szent Lászlóval így mit csinálsz ? Ki bárkinél egész fejjel Magasb volt s úgy nézett széjjel". A képviselők között Apponyi Albert, a püspökök között Meszlényi Gyula a legmagasabb termetűek. Hát a kis ember mit végett, hogy póttön, padláb, tökmagzacskó, liliputi, homuncio, homunculus stb. titulával illetik ? . . . Pedig : A cane non magnó saepe tenetur aper". „Kis kutya a vadkant megfogja, vagy üldözi gyakran." — ihatározatképesnek tartja; mert az „alapszabalyok" lénvegökben nem váltóztak, itt csak módosításról van szó. Ezen határozat kimondása után, az alapszabály tervezet, pontról-pontra felolvastatik, annak egyes szakaszain a következő változások tétetnek : 1. A 8. §-nál: „Pártoló tagul oly kis gazdák vehetők fel, kiknek évi állami adójuk a 100 koronát meg nem haladja", helyett: „kiknek évi jöld adójuk a 180 koronát meg nem haladja". 2. A 15. g-nál Il-ik bekezdés a következőkép módosíttatik : „Rendkívüli közgyűlést az elnök bármikor és a megye bármely vidékére össze hívhat; a rendkívüli közgyűlés csak azon tárgy vagg tárgyak felett határozhat, mely célra a rendkívüli közgyűlés össze hivatott. 3 A 19. §-nál folytatólag hozzá veendő : „Ha az e célból összehívott közgyűlés határozat képes nem lenne, — 30 — napon belül uj közgyűlés hívandó össze e tárgyban s ezen gyűlésen a megjelent tagok szótöbbséggel döntenek"'. 4. A 29. §-nál, mely az égyesületi elnök teendőit állapítja meg, Bogyay Máté egyesületi tag a szakasz — A — pontjának megváltoztatására a következő indítványt, teszi: mondja ki a közgyűlés : „hogg az egyesület elnöke — az iiggvezetö elnök által összehívott közgyűléseken elnököl". Az indítvány élénk vita tárgyát képezte s felette szavazással döntött a közgyűlés. Bogyay Máté egyesületi tag indítványát 16 szóval, 12 ellenében elfogadta. Dr. Jankovich László gróf elnök ut a szavazás eredményének kihirdetése után kijelenti, hogy diszelnökről a az alapszabályokban szó sincs, de elnökké történt megválasztásakor mondott programul beszédében is kijelentette, hogy az egyesületnek valóságos és nem diszelnöke óhajt lenni s mint ilyen igyekszik az egyesület ügyeit legjobb tudása és meggyőződése szerint, vezetni; a most elfogadott indítvány szerint azonban az elnöknek más szerepe nincs, mint az üléseken elnökölni; megköszöni a beléje helyezett bizalmat s elnöki állásáról lemondván, a gyűlésből eltávozik. A közgyűlés a történtek felett sajnálkozásának ad kifejezést és felkéri az ügyvezető elnököt az ülés további vezetésére. Háczky Kálmán ügyvezető elnök elfoglalva az elnöki széket, az alapszabályok tárgyalása tovább foly. Koller István egyesületi alelnök és Hertelendy Ferenc egyesületi tag bejelentik, hogy Bogyay Máté tagtárs indítványát. el nem fogadják, bele nem nyugosznak és fellebbezésüket ellene írásban beterjesztik az egyesülethez. A 29. §-ban foglalt elnöki teendők az elfogadott indítvány következtében bele olvadnak az ügyvezető elnök teendőit tárgyaló szakaszba, melyekkel a tervezet szerint eddig a 30. §. foglalkozott. A közgyűlés az előterjesztett alapszabály tervezetet a felsorolt változtatásokkal pótolva elfogadja, és azt jóváhagyás végett 3 példányban a nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. miniszter úrhoz felterjeszteni lendeli. 2/58. A mai rendkívüli közgyűlés második tárgya az egyesület 1897. évi zárszámadásai megvizsgálására kiküldött bizottság jegyzőkönyve lévén, azt az egyesületi titkár felolvassa; bemutatja továbbá az 1898-ik évre felvett egyesületi költségvetést is. A felolvasott számadás viszgáló jegyzőkönyv közgyűlésileg is helyben hagyatván, Csutor János egyesületi pénztárnok urnák, az egyesület 1897-ik évi számadásaira nézve a felmentést a közgyűlés megadja és azt határozatilag pénztárnok ur részéie kiadni rendeli. A bemutatott költségvetést 1898-ra a közgyűlés szintén elfogadja. A számadás vizsgálati jegyzőkönyv és az 1898-ik évi költégvetés az egyesületi „Értesítőben" közzé teendő. Kimondja továbbá a közgyűlés, hogy a számadás vizsgáló bizottság jegyzőkönyvében foglalt indítványokat mindenben elfogadja és azoknak szigorú végrehajtására az ügyvezető elnök figyelmét felhívja. Koller István egyesületi alelnök az anyagi felelősség kimondását kéri az ügyvezető elnök ellen mindazon károK——ng

^M

Hii IM

WT^mmammmm—

I^

MBMMI

I

H I I ' — Vagyis : kicsiny a bors, de erős. Es : „ Termetes Alkest is leteríté párducos Árpád" Vörösmarty. Meg a hatalmas Góliátot is legyőzte a kis Dávid. Egyébként meg a világhírű férfiak között sok kis termetű volt, u. m. Julius Czézár, Nagy Napoleon, Savoyai Eugen stb. Az ember értelmi és lelki állapotát illetőleg : vannak az emberben a születéssel öröklött bizonyos hajlamok és tulajdonságok, képességek és tehetségek, de csak csirában és szunnyadó állapotban ; ezeket a nevelés és tanításnak kell föléleszteni, fejleszteni és teljes kiképezésre juttatni. „Önkénytelen az ember, Mindenre születik, Mint a magasb hatalmak Ott fönn elvégezik. Petőfi Ez a praedestinatio, az elővégzet, az előrendeltetés tana. „Betyár volt az öreg apám, Édes apám nem különben, Becsületes igaz ember Hogy is válnék én belőlem. Petőfi Ez meg az átöröklés elmélete. Hanem vannak azután igazi fátumos emberek ; mint pl. a ki esetleg Malaczkán születik és Disznódon nevelkedik ; Ökörmezőre kerül hivatalba és Baromlakról házasodik és végre Ebéden vonul nyugalomba. — De bármi sorsban légy is, ne feledd óh ember, hogy : „Pulvis et umbra sumus." „Jer, s tanuld mtg egyszer, Ilogy mi lesz az ember I . . . Por, hamu, fiist, semmi, árnyék ! . . . Ezzé kell, hogy váljék". „Mid vagyon, a mit nem vettél ? ha pedig vetted, mit dicsekszel, mintha nem vetted volna", kérdi szent Pál apostol. Az ember égből vette lelkét, a föld adott neki testet, a tűz melegséget, a viz nedvességet, a levegő lélegzetet, a nap világosságot, a jó hír szerencsét, a szerencse gazés veszteségekért, melyek az ügyvezető elnökség mulasztásai folvtán érnék jövőben az egyesület vagyonát. A közgyűlés az indítványt elfogadja. Ügyvezető elnök pedig kijelenti, hogy igenis az ő saját mulasztásából eredő károkért a felelősséget elvállalja. Előerjeszti továbbá a számadás viszgáló bizottság, hogy a vagyon leszámoláskor az egyesület ügyvédje bejelentette, miszerint gróf Széchenyi Ödön basa konstantinápolyi lakós, Boros Imre maradékai, valamint Svastics János maradéki után fennálló alapító tőkék és ezek kamatai behajthatatlanokká váltak és igy az egyleti vagyonból törlendők. A számadás vizsgáló bizottság pedig törlendőnek véleményezi Tahassy Miklós és Hertelendy Imre egyesületi tagok tartozásait, melyek szintén behajthatatlanokká váltak. A közgyűlés ezen összegnek törtését elrendeli, melynek folytán az egyesületi pénztárnok utásíttatik, hogy ezen összegeket az egyesületi vagyonból törölje és kivezesse. Az egyesületi számadások egyszerűsítése és gyakorlatibb számadási minták és könyvek beszerzése végett egy bizottság küldetett ki; ezen bizottság elnökévé : Skublics Jenő, tagokúi: Malatinszky Ferenc, Ud/ardy Ignác, Arvay Lajos, Fitos Márton egyesületi tagok választattak. 3/59. A mai rendkívüli közgyűlésnek egyéb kitűzött tárgya nem volt, mivel azonban a tekintetes megyehatóság egy közérdekű és sürgős ügyben véleményadás végett fordult az egyesülethez, annak tárgyalását a közgyűlés elfogadta. Az iránt kért ugyanis véleményt a törvényhatóság, hogy a munkás szerződésekre csak a községi elöljáróság láttamozása legyen-e kötelező, vagy a szerződések mindig a községi elöljáróság előtt köttesenek-e? Továbbá, hogy célszerűnek vélné-e az egyesület, hogy az első fokú hatóságokat a törvény 72. §-ban felsorolt ügyekre nézve megillető hatáskör vagy annak egyes része, a töivény 75. §-a alapján a községi elöljáróságra átruháztassék. Mégis hogy az egyes törvényhatóságokra, vagy járásokra nézve az ott lakó mezőgazdasági munkások és napszámosok, amennyiben ugyanazon törvényhatóság, vagy járás területén vállalkoznak munkára, a munkásigazolvány kötelező használata alól fel menthetők-e ? A gazdasági egyesület közgyűlése a történyhatóság bizottságának 1898. évi május hó 2-án és folytatva tartott közgyűlésében 11522. ni. 898. 40. jk. sz. alatti határozatát magáévá téve, azt elfogadja és maga részéről eltérő véleményt nem nyilvánít. E szeiint elégségesnek tartja a szerződések láttamozását az elöljáróságok által. Az első fokú hatóságok intézkedései jogát nem kívánja a községi elöljáróságra ruházni. A megyebeli és ugyan itt munkára vállalkozó munkásokra nézve a kötelező munkás igazolvány használatát szükségesnek nem tartja. 4. A mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére felkérettek : Nagy László és Udvardy Ignác egyleti tagok. Eg^éb tárgya ezen ülésnek nem lévén, az ülés bezáratik. Kmf. Jegyezte Orosz Pál Háczky Kálmán e. titkár. ügyvezető elnök. Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság junius havi ülését dr. Jankovich László gróf főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 14-én tartotta. Az alispáni havi jelentés a közigazgatás egyes ágaiban május hóban előfordult eseményekről felolvastatván, helyeslőleg tudomásul vétetett. A napirend előtt dr. Gyömörey Vince bizottsági tag indítványára a bízottság elhatározta, hogy feliratilag megkeresi a honvédelmi minisztert az iránt,hogy a tartalékosok az aratás ideje alatt fegyvergyakorlatokra ne hivassanak be. dagságot, a világ lakást és hajlékot, a jóakarók társaságot, mesterek tudományt, a szülők életet". — Faludy Ferenc. Az embernek megkülönböztető tulajdona a tökéletes ész és szabadakarat; egyéb sajátságai az állatokkal közösek, a melyek e tekintetben még fölül is múlnak bennünket. „Van ereje az embernek? van az oroszlánnak is. Van szépsége? van a pávának is. Van gyorsasága? van a szarvasnak is. Van teste ? van a fának is. Van rohanása és önkéntes mozgása? van a vadállatoknak, van a féregnek is. Van hangja? van minden állatnak. A kutyáké hangosabb, a sasoké élesebb, a bikáké mélyebb, a csalogányoké kellemesebb és változatosabb". — Seneca. Az öt érzékben az állatok kitesznek rajtunk : „Nos aper auditu praecellit, aranea tactu, Canis odoratu, linx visu, simia gustu". „Minket a kan füllel, tapogatva a pók, majom inynyel, Látással hiúzok, ebek orral messzire múlnak". A vadállatok az emberre nem szorulnak, de az ember igenis rászorul a háziállatokra, mert: „Embert hoidozza a ló, élteti az ökör, ruházza a juh, védelmezi a kutya, követi a majom s megeszi a pondró. Közmondás. „Reggel négy lábon mász, délben csak kettőn jár, este ballag hármon, kivált ahol sár van". Közmondás. íme ilyen az ember! Azért: „egy test se dicsekedjék az o Teremtője szine előtt". Biblia. * Edes hazánknak bár sokféle nemzetiségű polgára van, de én, mint magyar sovinista, a költővel mégis azt kívánom, hogy: „Minden ember legyen ember, És magyar, A kit e föld hord s egével Betakar". Vörösmarty. GAÁL FERENC.