Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)

1898-06-12 / 24. szám

XVII. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1898. junius í2. 24. szán). társadalmi, Mvsllsí és gaziászal tí hotilq A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szer­kesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem küldünk vissza. III A „Zalamegyei gazdasági egyesület", a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara", a megyei községi- és körjegyzők, a „kanizsai és noVai járási községi és körjegyzők egyletéinek hivatalos közlönye. IMI egj elenik minden "vasárnap. Modern IcGkc, Szegény ember komisz ember. Szegény ember szamár ember. A pöffeszkedőké a világ. Hirdesd saját magadat, hogy szép vagy, bölcs vagy, gazdag vagy s rád mondják, hogy nagy ember vagy. Ha nem vagy első polcra praedestinálva s tehetséged sincs hozzá, hogy fokozatosan oda juss, — dobd szegletbe a szemérmet, vedd elő a könyöködet: öklelődzél jobbra, balra, törtess előre, de emelkedett pontra, hogy lát­hasson mindenki, hanem azért nagyobb biztonság okáért kiáltsd az emberek fülébe: ide nézzetek! Biz­tosan azt fogják mondani rólad: Ez aztán az ember! Ha pimasz jellemedért elvesztetted a hivatalodat, menj a hivatalfőnökhöz, kérd meg, követeld, hogy sorozzon magasabb rangba, hiszen tulajdonképpen a te elved az igazi. Lehet, hogy nem fogad jó szivvel, de ne tágits, menj el másnap is. Ha megdorgál, ne szégyeld; ha huszadik látogatásodra már kidobat a darabonttal, örvendj, ekkor jön a te napod, menj el huszonegyedikszer is, főbe csak nem lövet, mert okosabb, mint az egykori kopaszember, ki a legyet saját bőrére csapta agyon. A kiutasításba már bele­fáradt, menekülnie kell, inkább beleültet téged saját hivatalfőnökségébe, csakhogy ne lásson többet. Ez a természetes eljárás. Ugy e bizony te is úgy tennél, ha a szúnyogok orrod alatt alkalmatlan­kodnak, nem győzöd őket kipusztítani, inkább kiköl­tözködöl abból a provinciából. És a te fajtád olyan, mint a szúnyog, boszantó és legyőzhetetlen. S azt mondják reád, hogy ügyes ember vagy. Társaságokban ne engedj senkit szóhoz jutni. Ha valaki beszél, vágj közbe, hangosabban mondd a magadét, ő kénytelen elhallgatni haszontalanságával, mindenki rád figyel, mint a társaság vezető lelkére. Mindig csak a magasabb rangosztályuakhoz liu­zódjál közelebb, állj szóba velük és barátkozzál, lopd el a tudományukat: egy pár divatos szóformát, az r thaarhrhracsolását s hogyan kell a lábat keresztbe tenni, hogy a kapca kilátszódjék, szóval illeszkedjél ügyesen közéjök, mert onnan fény sugárzik reád is. I)e a veled egy osztályúval ne cimborálj, ah! miséra plebs! A kinek ötven forinttal kevesebb fize­tése van, mint neked, el ne felejtsd, hogy az aszta­lon könyökölj eleibe, s legalább úgy féloldalról for­díts hátat neki. S azt fogják mondani rólad : nó, ez az ember megállja a helyét! komilfó. Igen fontos dolog a magaviselet a hivatalosko­dásodban. Azért van két szemed, hogy csak kétfelé nézz vele. Egyikkel csak fölfelé, másikkal csak lefelé. Egyenesen nézned nem szabad, különben, mint jól dresszirozott modern gyerek, egyenesen nem is tud­nál már látni. Mégis, hogy el ne téveszd, figyelj ide. A mit a hatalmasabb hivatalnokok mondanak, ne kutasd mi jó benne, mi rossz, csak azt nézd, honnan fú a szél s hunyd be a szemed, aztán vakon engedelmeskedjél. Ha sokat okoskodnál, könnyen rád süthetnék, hogy rebellis vagy. Ettől óvakodjál, mint az istennyilától. A vak engedelmesség talán nehezedre volna: ne bánd, tudod, ennek meg van az elleuszol­gálmánya. Ma te engedelmeskedel, holnap neked engedelmeskedik egy sereg apróbb hivatalnok. De itt te se türj magyarázatokat. Sic volo, sic jubeo legyen a jelszavad. S lelki gyönyörűséggel telhetsz el, mikor az egész csapat meghajlással veszi tudomásul szemöldö­ködnek egy tekintélyes rándítását. Ha szemtől szemben állasz fölehbvalóddal, ne is állj, görbülj kétrét; ha feltekintesz, ez csak arra­való legyen, hogy lesd szeme pillantását, arcvonását és kézmozdulatát; ezekből ki kell olvasnod a paran­csolatot. Hanem aztán vedd ki a részedet te is! Lefelé már másképen kell nézned. Az orrodat felemeled, az ajakadat felbigyeszted, összes alattvalóid kaptákban állnak előtted s remegve várják intésedet. Igaz, hogy tegnap szolga voltál, de ma úr vagy. Tegnap enge­delmeskedtél, de ma parancsolsz. Tegnap kétrét hajoltál, de ma kiegyenesedtél. Tegnap össze voltál zsugorodva, mint a zacskó, melyből kifogyott a dohány, de ma úgy ki vagy terpeszkedve, mint a disznóhólyag, melyet széllel felfújtak. Hát nem életbölcseség-e ez ? Igen, azt irják ajánlóleveledbe, hogy alkalmazkodó, derék és használható ember vagy. Hanem jól vigyázz fráter! Nemcsak hivatalból áll a világ. Neked járnod kell az úgynevezett életben is. Hallgasd meg, mit tanit az élet iskolája is. Az elébb azt mondtam, hogy a társaságban és a hiva­talban csak felfelé nézz, a többit kutyába se vedd. Az életben, ebben a legnagyobb társaságban, ügyelned kell. A csó'cseléket vesd meg ugyan, de csinján bánj A „Zalamegye" tárcája. .AJZ ember. „Az ember áll és vár ; az elet hoz és megy; a halál jön és visz." Közmondás. Mi az ember ? I'látó, a hires görög bölcs, röviden, de elég cinikus módon igy definiálja : „az ember kétlábú tollatlan állat." - Ila ez igy áll, akkor az iró minden esetre kétlábú „acél-tollas, iga vonó állat." Mi az ember ? A hindu vallás szerint az ember há­rom osztályzatba soroztatik, 11. m. a Brahma istenség fejéből, karjaiból és lábaiból származottakra; ez utóbbiak az u. n. páriák voltak. Ilyen szegény páriák még most is vannak, t. i. a keleti országokban (és titkon) Dél­Amerikában : a rabszolgák. Hazánkban 48 előtt a „Karok és Rendek," a köz­(bocskoros) nemesek és agilisek, a kereskedők és iparosokon kivül volt még az u. n. „misera plebs contribuens", vagyis a robotos jobbágynép. — Ámbár egynémely zsarnok föl­desúr keze alatt sanyarú sorsuk volt, de azért általában véve rabszolgákul nem tekintettek. Mi az ember ? Darwin tana szerint: az ember a majom származéka. Oráng-utáng és csimpánz ősökkel dicsekedni lehet nemes, de nem irigylendő rokonság ! . . Különben, de gustibus non est disputandum. Es mégis sok emberben csakugyan meg van a majom természet; némelyeknél annyiban, hogy kicsi a nagyot, a szegény a gazdagot szereti utánozni, majmolni. Másoknál meg abban nyilatkozik, hogy mint torkosok és ínyencek az inydol­gában a „fein-schmácker"-majmot követik, a mely tud­valevőleg még az emberen is kitesz — a gusztusban. (Nos praecellit simia gustu.) S igy az ízlelési érzékben az inyenc ember az állatok között a legkifejlettebb, a legtökéletesebb és legelső gourmannak — a majomnak méltán lehet származéka és rokonsága. Mi az ember? Az antlir polog feleli: az ember a legmagasabb kifejlődésű emlős; a testi jellegektől eltekintve, főleg a tagolt beszéd és értelem által különbözik a többi állatoktól. Az ember egyetlen fajt képez, — Blumenbach szerint — öt alfajra oszolva, u. m. kaukazusi, mongol, malaj, néger, indián. Mi az ember ? A kémikus szerint nem más, mint 13 alapelem összetétele, u. m. oxigén, hydrogén, nitrogén, klór és íluor; továbbá: szén, foszfor, kén, mész, kálium, nátrium, magnézium és vas. Ezek köziil az öt első gáz­alakú, a nyolc utóbbi pedig szilárd elem ; a miből kitűnik, hogy az emberi test nem tartalmaz nemes ércet és álla­gát egyáltalan csupa olcsó anyagok képezik. Talán innen van, hogy némely ember még annál is sokkal olcsóbb, mint a mennyit ér . . . — Egyébként, — mint ferr. Szt Vince megjegyzi — az embernek minden teremtett lény­nyel van közös, tulajdona: „létezik az ásványvilággal, tenyészik a növényvilággal, érez az állatvilággal s felfog a szellemvilággal." Mi az ember? Az anatómus az mondja: az ember, szív, tüdő, máj, lép, vese, velő, epe, hártya, lms, bőr, izom, (500 vau) csont, szőrzet ós hajzatból stb. álló és a vérkeringés (fölnőtt ember vérének súlya 15 kigr.) által működő' gépezet. „Ossibus ex denis, liis centenisque novenis Constat homo; denis bis dentibus et duodenis, Ex ter centenis decies sex quinqueque venis". Vagyis : „Százhoz tégy húszat, ezt ismét megtoldva kilenccel vele. Csak mikor a nagyok látnak, akkor fintorintsd rá az orrodat. Négyszemközt légy kegyes, leereszkedő. Állj szóba vele! Nyújtsd a jobbodat, de ne engedd, hogy megcsókolják! Annál nagyobb tisztelet és bámulat tárgya lész! Négyszemközt igyál brudersaftot. Vállára vesz és diadallal hordoz a népszerűség, mint csókolni való kedves embert. Ha azonban igazi barátaid előtt szervuszozni mer veled valamelyik tagja a misera plebs­nek, döbbenj meg s mondd, hogy ez az ember megőrült. Látod, az életben így kell felfelé s lefelé nézni és látni és törekedni. Vigyázz, hasznát vedd ennek az órai leckének, S legyen eszed, különben mind a két társaság­ból — kiebrudalnak. B. Gy. Iskolai ünnep. A vallás- és közoktatásügyi miniszter hazánk ezer­éves fennállásának emlékezetét megörökítendő, elrendelte, hogy az elemi-, felsőnép- és polgári iskolák évenként iskolai ünnepet üljenek, melynek legfőbb tárgyát ezredéves dicső multunk emlékzetének felújítása képezze. A zala-egerszegi polgári fiú-, polgári leány- és felső kereskedelmi iskola tanuló ifjúsága ezt az ünnepet junius 8-án tartotta, egybekapcsolván junius 8-ának, mint dicső­ségesen uralkodó felséges Királyunk megkoronáztatása évfordulójának a megünneplésével. A tanuló ifjúság 9 órakor hálaadó isteni tiszteletre ment a róm. kath. plébánia templomba, honnan vissza­térvén, a polgári fiú-iskola rajztermébe gyülekezett, ahol szép számú közönség részvétele mellett a Hymnus elének­lésével vette kezdetét az ünnepség; ezt követte Udvardy Ignác igazgató megnyitó beszéde, mely után a polgári leány-iskola növendékei Loreley-1 énekelték. Bödy József tanár az iskolai ünnepséget a következő, hazafias szellemtől áthatott beszédben méltatta: Kedves növendékek 1 A nemzeti kegyelet kettős ünrepre hozott össze bennünket a mai napon ; egyik, hogy a haza szent földjén nemzeti létünk ezer éves múltjának, — másik, hogy alkotmányunk vissza állításának, felséges Uralkodónk meg­koronáztatásának 31-ik évfordulóját, a magyar állam eszme győzelmét, az alkotmányt kívánó nemzet akaratát meg­ünnepeljük. Szívesen, ugy szólván lelkem mélyéből, vállalkoztam e kettős ünnep méltatására; örömmel ragadtam meg az alkalmat, hogy e nagy napon, melyen a nemzet milliói felséges urunknak, Első Ferenc József apostoli királyunk­nak homlokára a hála és szeretet gyöngyvirágaiból fonnak Ennyi a csont benned; harminckét fog van a szádban ; Futva kering véred báromszáz hatvanöt érben". Mi az ember ? Az astronomus szerint: egy mikro­kozmosz. „Meg van irva már az réges-régen A tudósok porlepte könyvében, llogy az ember egész kisvildg . . . Rajta szintén, mint a nagy világon, Négy időszak őrlő férge rág ; Mert tavasz, nyár, ősz s tél leng fölötte, És a téllel megjő szemfödője". Kuliffay Ede. Mi az ember ? A pomolog igy vélekedik : Az ember oly gyümölcs, mely kedvező körülmények között hetven­nyolcvan évig csüng az élet Iáján. S ha még éretlen korában az élet zivatarai le nem verték, akkor maga az Ur szedi le, a ki azt eddig gondosan ápolgatta. Egyéb­iránt a közmondás szerint is későn érő gyümölcs az ember, a mit azon tapasztalat is bizonyít, hogy a sváb­nak csak negyven esztendős korában, — sok más embernek meg soha se" jő meg az esze, — azon egyszerű oknál fogva, mert azt pénzért venni nem lehet. Mi az émber ? A katonasorozó bizottságok az embert a mitrailleusök, Manlicherek és Uchátiusok gyilkos tüze elé való „tauglich, vagy untauglich anyagoknak" minősítik. És valóban, minden hadi szerelvények és kellékek között legolcsóbb az ember-anyag, mert az ingyenben van! A lo az már drága anyag, hogy is ne, hisz az már regente Kaligula, római császár lovából még szénátor is lehetett. Mi az ember? A közmondás szerint: homo homini lupus. „Ember az embernek fenevad bősz farkasr immár. Azaz: egyik megenné a másikat, ha lehetne". És mi okból ? kenyéririgységből. A kenyérfa csak a déli tenger szigetein terem, de a kenyéririgység az egész földkerekségen dudvaként te­IVla.i számunkhoz fél iv mellél-clet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents