Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)

1898-05-08 / 19. szám

Mellékle

t a „ZALAMEGYE" 1898. évi 19-ik számához. missiór», melyet ezen tanintézet a magyar állameszme érdekében, nem különben kulturális és közgazdasági szempontokból a hozzá fűzött várakozásoknak megfelelően hűségesen teljesít, sőt hogy a méltányosság is szintén az emiitett iskola fenmaradása mellett szól: kegyeskedjék Nagyméltóságod a zala-egerszegi felső-kereskedelmi iskola önálló szervezését és fenntartását célzó legalázatosabb új folyamodványunkat, amely jelenleg tárgyalás alatt áll, kedvező elintézésben részesíteni; mert Zala-Egerszeg városnak hazánk jelenlegi bölcs kormánya iránt mindenkor hálás közönsége elhárítani akarja azon kiszámitbatlan és helyrehozhatlan hátrányokat, amelyek politikái, közművelődési és közgazdasági tekintetekből a szóban forgó, megszokott és szükségesnek bizonyult tanintézetnek talán csupán a pénzkérdés miatt, való megszüntetésből származnának. • Nagy-méltóságodnak különben atyai jószive állal sugalmazott csak egy szavába, egy intésébe kerül, hogy szülővárosa gyermekeinek jövőjéért aggódó közönségének könyei kereskedelmi iskolánk -fennmaradásával felszáríttassanak. Ismételve kérjük Nagyméltóságodat, kegyeskedjék kérésünket teljesíteni és szívből sóhajtunk a Mindenhatóhoz, hogy hazánk dicsőségére, a mi igaz örömünkre, szerencsésén igen soká éltesse ! Az éljenzéssel kisért beséd elhangzása után dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter hoszszasan válaszolt. Beszédében reá mutatott arra az elvi megállapodásra, amelyre a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértöleg jutott a hazában levő 38 kereskedelmi iskolával szemben, elvül tűzvén ki azoknak nem szaporítását, hanem inkább belterjes fejlesztését. Utalt arra, hogy ezen elvi jelentőségű elhatározásnak keresztül vitelében szigorú következetességgel mérlegeli a fenlcrgó viszonyokat; s amennyiben ez iskolák egyes helyeken közszükségletet képeznek, azokat okvetlenül fenntartja. Kijelenté, hogy nem barátja egy már meglevő és virágzásnak örvendő tanintézet megszüntetésének. Tudatta a küldöttség tagjaival, hogy a zala-egerszegi felső-kereskedelmi iskola fenntartása mellett szóló minden egyes indokot kellő figyelembe vesz. Végül biztosította a küldöttséget Zala-Egerszeg város iránt való jóindulatáról. A küldöttség tagjai zajos éljenzéssel fogadták a miniszter válaszát, aki ezután folytatólag kérdezősködött a polgári- és felső-kereskedelmi iskola viszonyairól, majd bemutattatta magának a küldöttség tagjait, akik a szívélyes fogadtatás alkalmával mondott válaszból, valamint a válasz után tett egyes kijelentésekből következtetve, a legjobb reménynyel hagyták el a vallás- és közoktatásügyi minisztérium palotáját. IEL±-v a "balos ro"vat. Zala-egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a város tanácsa által az 1886 évi XXII. t.-c. 109. és 141. §§-ai értelmében az 1897-ík évről elkészített házi pénztári számadások és vagyon leltár az 1886. évi XXII t.-c. 142 §-a értelmében, továbbá az 1877. évi XX t.-c. értelmében az 1897. évről elkészített gyámpénztári számadások és vagyonmérleg —, az idézett törvénycikk 300 §-a értelmében, valamint a közbirtokossági, Jákurn, Aggápoldá, Közkórház, Szt. Háromság kápolna és szt. Antal szobor, szegény alap, temető, szépészeti, kisdedóvoda, városi közmunka, Kataszteri munkadíj, orgona, hegyi utak jókarban tartása, Jánkahegy-hegyközségi, városi tisztviselők és szolga személyzet nyugdija, továbbá Dr. Hérics Tóth János, elemi, közös polgári, katholikus, vasárnapi és városi iskola alapokról az 1886. évi XXII t.-c. 147 §-a értelmében, az 1897 ik évről elkészített. számadások és vagyon kimutatások 1898. évi április 29-től egész f. év május hó 14-éig azaz tizenöt napon át a városháza tanácstermében, az 1886. évi XXII t.-c. 142 §-a értelmében közszemlére kitétettek. Értesíttetnek a t. c. érdeklődők, hogy azokat a hivatalos órák alatt betekinthetik. Zala-Egerszegen, 1898 április 26-án. Botíy Lajos, polgármester. Helyi, negyei és vcygcs hirek. Küldöttség a főispánnál. Városunk iparosainak és kereskedőinek tekintélyes számú küldöttsége tisztelgett f. hó 1-én Boschán Gyula ügyvéd vezetése mellett dr. Jankovich László gróf főispán jŐméltóságánál A küldöttség vezetője beszédében fejtegette a felső-kereskedelmi iskolának szükségességét a kereskedelmi- és iparos osztály számára s kérte a főispánt szives közreműködésre a tekintetben, hogy a felső-kereskedelmi iskola városunkban továbbra is meghagyassák. A főispán szívesen fogadta a küldöttséget, felemlíté válaszában, hogy beismeri úgy a polgári, mint a felső kereskedelmi iskoláknak fontosságát úgy az iparosok mint a kereskedők szakszerű kiképeztetése tekintetéből s Ígérte, hogy a városnak a felső-kereskedelmi iskolának továbbra^való fenntartása tekintetében a miniszterhez intézett kérelmét támogatni fogja. Elismerés és köszönetnyilvánítás. A zalamegyei nemesi pénztári választmány az újonnan létesített honvéd tisztképző iskoláknál évi hatszáz forintos alapítványt tett, mely neméslelkü elhatározásáért Zalavármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 3-án tartott rendes közgyűlésében jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét és elismerését. Kaszinói estély. A zala-egerszegi kaszinó f. hó 2-án, a vármegyei rendes közgyűlés alkalmából, kitűnően sikerült és reggelig tartott estélyt rendezett, amelyen jelen voltak : Bogyav Istvánné (Haláp), Bogyay Stefi, Bogyay Eliz, özv. Csesznák Sándorné, Csesznák Melánie, dr. Gyömörey Vincéné (Ukk), Gyömörey Kata, dr. I láry Istvánné,Nagy Józsefné (P.-Magyaród), Nagy Steli, Skublics Jenőné, Skublics Lenke, Skublics Irma, Skublics Imréné,Skublics Antika, Számecz Károlyné, Takács Jenőné (Tapolcza),Takács Alice. dr. Thassy Gáborné, Thassy Paula (Zala-Lövő) úrhölgyek. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: „Baumgartner József nyug. kir. törvényszéki bíró a maga, valamint az összes rokonság nevében, mély fájdalommal jelenti, felejthetetlen nejének, FÍeischer Jozefának, folyó hó 2-án d. n. V2I órakor hosszú szenvedés és a halotti szentségeknek felvétele után, életének 69-ik és boldog házasságának 42-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogoknak hült teteme folyó hó 3-án d. u. 4 órakor fog a zala-egerszegi róm. katli. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat f. hó 3-án reggel 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Zala-Egerszeg. 1898. május hó. Áldás és béke hamvaira!" Művész estélyt rendez Jászai Mari, a nemzeti színház világhírű tragikája, továbbá Somogyi B. Cirola, a würzburgi opera v. primadonnája és Sorhogyi Mór zongora művész, a konzervatórium.igazgatója f. hó Í9-én Sümegben. A sümeglii kaszinó Jászai Mari 'és művésztársainak tiszteletére az előadás után társas vacsorát rendez. Alsó-Lendva város képviselőtestülete Torna János városbíró elnöklete alatt tartott képviselő testületi ülésén az egyes községi bizottságokat következőleg alakította meg: a jogügyi bizottságba Hajós Mihály, Isoó Ferenc, Nagy József, a gazdaságiba Isoó Ferenc, Magetty Géza, Matyasovszky Vince, Lendvay Mátyás, Ivánits .György, a közrendőrihe Hajós Mihály, Lendvay Mátyás, Fuss Nándor, dr.- Hajós Kálmán, dr. Wollák Adolf, a számvizsgáló bizottságba Matyasovszky Vince, Fuss Nándor, Balázs Béla, az építészetibe Isoó - Ferenc, Hajós Mihály, Fuss Nándor, Lendvay Mátyás, Varga Ferenc, az egészségügyibe dr Király Mór, dr. Józsa Fábián, Fuss Nándor, a vásárügyibe Hajós Mihály, Fuss Nándor, dr. Wollák Adolf, a kánálizáló bizottságba Isoó Ferenc, Hajós Mihály, Fuss Nándor, dr. Józsa Fábián, Matyasovszky Vince és Brenner György városi képviselőket. — A vadászati jognak évi 76 frton hat. évre szóló bérbeadását a képviselőtestület jóváhagyólag tudomásul vette s a szerződésnek megerősítés végett a vármegye törvényhatóságához való felterjesztését elhatározta. — A Ill-ad osztályú jövödelmi adó tárgyalására Lendvay Mátyás és Balázs Béla képviselők küldettek ki. — Végill rendezték a legeltetési jogot, kimondván határozatikig, hogy egy egész jog után 2 nagy marha, egy éven aluli egy növendék marha és egy öreg sertés bajtható ki. Aki ennél többet akar a közlegelőre kihajtani, egy nagy marha után 5 ft, egy é/en aluli borjú után 2 ít 50 kr., sertés után 2 ft és malac után 1 ft évi legeltetési dijat tartozik fizetni s az igy befolyó összeget a legelőt igénybe nem vevő birtokosok között birtokarány szerint felosztják. Felhívása névmagyarosit>sra Takách Imre, a keszthelyi járás főszolgabírója, a keszthelyi kereskedők társulata és az ipartestület elnökségéhez a névmagyarosítás ügyben a következő felhívást intézte: „Tudomással bírván arról, hogy a helybeli — különben kitűnőén hazafias kereskedők és iparosok között sok idegen hangzású névvel biró egyén van, a névmagyarosítás nemes, eszméjének terjesztése és ismertetése tárgyában felsőbb helyről megküldött „Hogy magyarosítsuk a vezetékneveket" cimü miivecskének egy példányát azon keréssel küldöm meg, hogy a mennyiben a t. elnökség velemem együtt osztoznék említett füzet 5 ik oldalán olvasható azon magasztos nézetben, hogy a „névmagyarosítás hűségeskü, hazafias fogadalom", ugy legyen szíves a névmagyarosítás szent ügyét lelkes buzgósággal felkarolni és bölcs'belátása szerint elhatározandó módon odahatni, hogy az idegen nevű kereskedő és iparos polgártársak vezetékneveiket lehetőleg kivétel nélkül magyar nevekkel cseréljék fel. E lelkes, hazafias érzelemmel megirt felhívásnak, remélhető mihamarabb meg lesz jó magyar kereskedőink és iparosaink körében a kellő hatása s az idegen hangzású nevek a cirntáblákról nemsokára eltűnnek, jó hangzású magyar nevekkel cseréltetnek fel. Hazafias ünnepély. A záía-szent-grgi izr. népiskola az 1848-iki dicső töi vények szentesítésének emlékére f. hó 3-án ünnepélyt rendezett. Berkovits Albert tanitó a „Csenderes" nevii ligetbe vezette ki tanítványait és ott a szabad természet szent ölében magyarázta meg nővén dékeínek a nagy nap jelentőségét. Lelkes,(hazafias dalokat énekeltetett a kicsinyekkel, kik a szép nap emlékét bizo nyára sokéiig meg fogják őrizni. Legfelsőbb kitüntetés. Mauthner Ödön világszeite ismert budapesti mag nagykereskedőnek, kinek az orosz cár által történt magas kitüntetéséiől a napokban emlékeztünk meg, ő felsége a király a császári és kir. udvari szállítói címet adományozta. A zala-egerszegi tűzoltó testület igazgató választmánya e hó 5 én Boschán Gyula elnöklete mellett gyűlést tartott, melyen azt a nevezetes határozatot hoztak, hogy a testület, mint legelső tűzoltó testület, miután a jövő évben már eléri 25-éves fenállásának idejét, méltó emlékünnepélyt fog rendezni a 25. év végén, melyen remélhetőleg a megyei, sőt az országos tűzoltó szövetkezet is részt vesz évi közgyűlésének megtartásával. A testület felkéri a városi hatóságot, hogy az ünnepély rendezéséhez csatlakozva, adja hozzá a városi jelleget s vendégfogadó gazdaként szerepeljen maga a város. — Egy majális rendezést is s elhatározta a választmány, — végül felvette pártoló tagoknak a következő jelentkezetteket: Hunyadi Sándor. Pataki Pál, Szalai János és Kaszás Kálmán. Negyedszázados ünnepély. Az alsó lendvai polgári olvasó egylet f. hó 28-án üli meg fennállásának negyedszázados ünnepét, amelyre a választmány a programmot. következőleg állapította meg: délelőtt 10 órakor a Korona szállónak ez alkalomra feldíszített nagytermében díszközgyűlés, este 7 órakor hangverseny, utána társas vacsora és záradékul táncmulatság. Csendőr szakasz felállítása. A m. kir. belügyminiszter országszerte emeli a csendőrség létszámát. Keszthelyen a csendőrséget kettővel szaporítják és f. évi július hó l-ével egy csendőrtiszt vezénylete .neliett csendőrszakaszt állítanak fel. Iskolai ünnepéjy A keszthelyi kereskedő tanulók iskolájában lélekemelő szép ünnepély folyt lo f. hú 1-én. Az ünnepély kezdetével a tanulók a HymnuSt énekelték el, melynek végeztévé! Kleiffer Sándor, az iskolai bizottság elnöke, ismertette az ünnepély jelentőségét s üdvözölte a szép számmal egybegyűlt hallgatóságot. Az elnöki megnyitó beszéd után Kohn Károly tanuló tartott alkalmi beszédet. A lelkesítő beszéd végeztével Rechniczer Manó »A magyarok ístene«, Szabó Pál »A bazárok cimii költeményeket szavalták, ISeck Lajos, Jáger József, Tanos Lajos és gintor Béla történelmi elmefuttatásokat adtak elő, mely után Weisz Manó Petőfi »Ledőlt szobor« cimü költeményét szavalta, Szlovák Aladár Magyarország térképét ismertette ugy történeti, valamint közgazdasági tekintetben, melyet Ungár Vilmos által Bajza »Ébresztő« és Rechniczer József által Vörösmarty »Királyhyinnusza« című költemények elszavalása követett. A tanulók előadásai és szavalatai a nagy számban megjelent közönségben igen nagy hatást keltettek. Záradékul Csalim Alajos, az iskola érdemekben gazdag igazgatója, tartotta meg a nála már megszokott •ékesszólással előadott záróbeszédét, mely után a megjelentekre oly szép emléket szerzett hazafias ünnepély a Hymnusz eiéneklésével befejezést nyert. Az első majális az idén a tűzoltóké lesz. A választmány elhatározta ugyanis, hogy anyagi állapotának javítására majálist rendez május 15-én mához egy hét vasárnap délután a kaszaházi vendéglő kertjében. Á majálist mulatságos versenyek s népünnepély előzi meg. A meghívókat a napokban küldik szét. Vasú i előmunkálati engedély megadása. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Hertelendy Ferencnek és lieé Jenőnek, mint Zala- és Veszprémvármegyék megbizottainak, a balatonparti vasút kiépítésére az előmunkálati engedélyt megadta. Tanítói gyűlés. A zalamegyei általános tanítói testület .(Keszthelyi járási köre« ez évi tavaszi közgyűlését f. hó 25-én »Cserszeg« hegyi község iskolájában tartamija meg. Az ülés, melyen Nagy Margit és Vaszary Kálmán keszthelyi községi tanítók felolvasást, Csákós cserszegi tanitó pedig gyakorlati tanítást fognak tartani, igen érdekes leend. Kitüntetés. Loser .1 inos isrenrt budapesti illetve budaörsi keserűvízforrás tulajdonost ő felsége a király a cs. és kir. udvari szállítói cimmel tüntette ki. Ezen legmagasabb kitüntetésről szívesen emlékezünk meg s t. olvasóink is megelégedéssel fogadják azt, mert nevezett cég keserüvize nemcsak hazánkban, hanem bátran mondhatjuk-, hogy a tengerentúl még inkább mint, nálunk, mint hathatós gyógyszer közkedveltségnek ós általános elterjedtségnek örvend. Iparos tanonc munkakiállitás. Keszthelyen az ipartestület az iparos tanonc munkakiállitás előkészítése tárgyában a szükséges előzetes intézkedéseket megtette. A kiállítás határidejéül az elöljáróság julius hó 3-10-ig terjedő időt tűzte ki, a kiállítandó tárgyak bejelentésének idejét pedig május hó 31-ig. Az elöljáróság egyúttal határozatilag kimondotta, hogy mind azoknak az iparos tanoncoknak, akik ebben az évben felszabadulnak, a" kiállításban okvetlenül részt kell venniök; mert ellenkező esetben, hogy az elöljáróság az illető tanoncnak az iparában való előhaladásáról meggyőződést szerezhessen, kényszerítve lesz az illetőket felszabadulásuk előtt két hétre a törvény rendelkezéseinek alapján — egy más műhelybe adni. Jó volna nálunk is ily intézkedést életbe léptetni, akkor legalább iparos tanoncaink tömegesebben vennének tészt a kiállításban. A „Zalamegyei ált. tanitótestület" sümegi járási köre tavaszi közgyűlését f. hó 14-én d. e. 10 órakor tartja Sümegen, melyre a t. tagok és tanügybarátok tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: A központból érkezett többrendbeli ügyek tudomásul vétele és megbeszélése; Mézes János sümegi kartárs dolgozatának felolvasása a shazugság órvoslásárók; Hirschler Soma csabrendeki kartárs értekezése a vallás- és közoktatási ministeríumba szolgálattételre beosztott Józsa Mihály állami tanitó által kibocsátott »Kérdőiv« pontjai felett az állami szakszerű felügyelet szervezéséhez tekintettel a néptanítók előléptetésére; folyó ügyek, indítványok stb. Színházi jelentés. Az idei tavaszi színházi idényre ismét Dobó Sándor színigazgató kapott a városi hatóságtól engedélyt, és értesülésünk szerint jelenleg Pápán tartózkodó társulatával már f. hó 15-ike és 20-ika közt megkezdi városunkban a Deák téren felállítandó nyári színkörben, előadásai sorozatát. A társulat működő tagjait nem ismerjük ugyan, de a nálunk minden oldalról előnyösen ismert directorról előre is feltehetjük, hogy — ismervén városunk színi közönségének igényeit — jelenlegi társulatát is legalább a legközelebb mult idényeken volt társulatához hasonló erőkből állította össze; és bátran előlegezhetjük neki a bizalmat, hogy benne és társulatában nem csak törekvés, de képesség is lesz közönségünkhöz méltó darabok szinrehozatalához.' A társulatot a szinpártoló közönség jóakaró pártfogásába ajánljak. A keszthelyi vasút. A keszthely—balato_n-szentgyörgyi helyiérdekű vasút X-ik üzleti s az 1897. évről kiadott zárszámadása szerint a vasút egész évi bevétele volt személyszállítások után 15,731 frt 14 kr., podgyász után 1243 frt 55 kr., gyorsáruk után 1769 frt 37 kr., teheráruk után 18,400 frt 06 kr., különfélék után 2423 frt 43 kr., s igy összesen 39,567 frt 55 kr.; — az összes kiadás 31,317 frt 21 kr. és igy a maradvány 8250 frt 34 ki t tesz. Indíttatott az 1897. évben 22 külön személyvonat, 4714 vegyesvonat, 19 külön tehervonat ós 40 anyagvonat, összesen tehát 4795 vonat, melyeken szállíttatott 64,369 polgári és 2824 katonai személy, 288 tonna uti podgyász, 358 tonna gyorsáru és 17081 tonna teheráru. A tiszta nyereményből a forgalomban levő 1035 drb. elsőbbségi részvénv után öVa

0/0 osztalékban 5692 frt 50 kr; 1220 drb. törzsrészvény után 2°/o osztalékban 2240 frt fog a részvényesek között kiosztatni. A vasút ez évi közgyűlése május hl 28-án lesz, melyen két igazgatósági tag is fog választatni. Elismerés és ajánlás. Bencz György ur, zalaegerszegi orgonaépitő, a nagy-lengyeli rk. plébániatemplom részére' egy uj orgonál készített. A bírálatra felkéri Schill Imre zala-egerszegi és Sárváry József szepetki rk. kántor