Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-10-24 / 43. szám

m. kir. gazdasági tanintézet tanáii kara" által kibocsátott Meghívót", a „Georgicon alapításának 100 éves évfordulója és az új tanépületnek felavatása alkalmából rendezendő emlék- és felavatási ünnepélyéremelyet f. évi okt. hó 12-én rendez Keszthelyen. A közgyűlés köszönettel fogadja a meghívót es az ünnepélyen testületileg kívánja magát képviseltetni; a küldöttségi tagokat megválasztja Háczky Kálmán tigyv. elnök vezetése alatt: Ilertelendy Ferenc, Csertán László, Gaál Ödön, Szilv Dezső, Koller István. Bogyay Máté, Farkas József, Batthiányi József és Ernő grófokat, Malatinszky Ferenc, dr. Haudek Ágoston, Botfy Lajos, Bezerédy Lajos, Bezerédy László, Tarányi Ferenc, Kemény Andor, Dervarits Imre, tíyömörey Yince, Barcza László, Ilertelendy József, Dervarits" János, Yizlendvay József, Yizlendvay Sándor, Orosz Pál egyesületi tagokat. 2/89. Csesznák József p.-magyaródi lakós és birtokos, megfellebbezte a zalavármegyei gazdasági egyesület 1896. évi szept. hó 30-án 2/896. sz. alatt hozott határozatát, mely szerint őt az egyesület tagjai sorából törülte. Ezen ügy a nmélt. földmivelésügyi m. kir. minszter úrtól ujabb vizsgálat végett a tek. megyehatósághoz leküldetvén, a megyehatóság az ügyet ujabb megtárgyalás és nyilkozattétel végett áttette az egyesülethez; az ügy tárgyalása a mai ülésen megtörténvén, az egyesületi közgyűlés a következő határozatot hozza és terjeszti fel a tek. megyehatósághoz : Csesznák József p.-magyaiódi lakós és birtokosnak, a zalavármegyei gazdasági egyesület 1896. évi szept. hó 30-án 2/896. sz. alatt hozott határozata megsemmisítését kérelmező fellebbezésére, az egyesületi közgyűlés kijelenti, hogy Szily Dezső tagtársnak ez ügyben már előzetesen tett és elfogadott indítványát ismét teljesen magáévá teszi, azt fenn tartja, és ragaszkodik előbbi határozatához ; csorbítatlanul fenntartani óhajtja továbbá autonomia jogköréhez tartozó azon jogát is, melyet mindig gyakorolt, hogy tagjai sorába kiket vesz fel, vagy töröl aí alapszabályok II fejezett 4-ik §-a értelmében; ez esetben annál is inkább ; mert Csesznák József 1883. évi julius hó 8-án — tehát a marasztaló fegyelmi Ítélet meghozatala előtt vétetett fel az egyesületi tagok sorába, tehát akkor ; mikor még az alapszabályok hivatkozott szakasza ellene alkalmazható nem volt. Hogy a fegyelmi ügy befejezése után, a most követett eljárás ellene rögtön nem alkalmaztatott, csak is annak tudható be, hogv a mint az már a korábbi határozatban megemlíttetett, a fegyelmi ügy a tagok előtt ismeretlen volt és figyelmüket kikerülte, mi annál inkább megtörténhetett; mert Csesznák József az üléseken soha részt nem vett, s igy azon körülmény, hogy tagja az egyesületnek, teljesen figyelmen ki\ül maradt. Egyébként az előzmények után az egyesület Csesznák Józsefet sem erkölcs bírójának, sem jogköre korlátozójának el nem fogadja és előbbi hatáiozatát teljes épségében fenntartja. Ezen határozat a tek. alispáni hivatalhoz felterjesztetni határoztatik. 3/61 Födmivelésügyi m. kir. miniszter ő nmltsga, 33382. IV/2. sz. rendeletével Eger-Aracsa községnek az egyesüléttől vásárolt és időközben elhullott tenyészbika vételárának Vs részét elengedi. Tudomásúl vétetik. 4/63. Földmivelésügyi miniszter ur 40 914. IV/1—97. sz. a'.att kelt rendeletével a „Szent-Imrei" állami földmivesiskola f. évi záró vizsgáira vizsgabizottságot alakított; ezen bizottságba a Zalavármegyei gazdasági egyesületet is kinevezte. Az egyesület képviseletében megjelent az egyesületi titkár s részt vett a záró vizsgákon; az ott tapasztaltakról utasítása folytán véleményes jelentését a magas miniszterhez felterjesztette. Itt csak annyit jelenthet, hogy úgy a gazdálkodás okszerű és a kor kívánalmainak minden irányban megfelelő, valamint gyakorlatilag és elméletileg meglepő gyakorlottságot és készültséget tanúsító hallgatók a helyes és számító gazdálkodás terén nagybecsű anyagot - Talán temetésemet ! Talán jubileumomat! Egyik a sirt, másik a sir közelségét hozza meg. Micike a keblére tűzött rózsacsokorból észrevétlenül kivett egy bimbót és Ormódynak nyújtotta. Ha addig nem feled el, vegye elő majd ezt a bimbót, mikor az ön életében beteljesedik az én sejtelmem. Ormódy ajkaihoz emelte a rózsabimbót, aztán elrejtette. — És ki fogja kegyednek akkor megmondani, hogv én ezt ereklyeként megőriztem ? A leány mélyen nézett a fiatalember szemébe, mintha lelke mélyéig akart volna pillantani. Aztán halkan, szagatottan mondta : — A szerető lélek mindenütt ott van azzal, akit szeret. E pillanatban valaki megérintette Ormódy vállát. Micike apja, a tiszttartó volt. — Táncra Béla öcsém! Négyest akar a fiatalság. A két szerelmes lélek visszaszállott a föld prózai zajába. II. Egy esztendő múlva Ormódy Béla valamelyik napilapban olvasta Anday Micike eljegyzési hírét. Az a bimbó, amit a bucsu-estélyen kapott, már elhervadt. De megőrizte kegyelettel. Külön album-lapot készíttetett és abba illesztette az elhervadt bimbót. Mindennap elővette és merengett fölötte a nem teljesedett szép álmák néma fájdalmával. Most, hogy az eljegyzésről értesült, megint csak elővette a rózsa-bimbót záró albumlapot és nézte, nézte annak szinevesztett, fakó szirmait. Aztán e közben valami kimondhatatlan keserű érzés szállotta meg szivét. Milyen bolondság ezt azt életet az idealismus szemüvegén nézni! Mikor olyan őrült komédia az egész! szolgáltatnak s mint egyszerű igényű egyének, gazdaságokba munka vezetők ül, felügyelőkül vagy intézőkül minél szélesebb körben igénybe veendők lennének. 5/66. Peronoszpora elleni védekezés 20 példányát megküldi a földmüvelésügyi m. kir. minisztérium. Tudomásul szolgál, szétosztatott. 6/67. Földmivelésügyi m. kir. miniszter ur tudomásvétel és megismertetés végett küld 10—10 példányt a szőlőbirtokosoknál eladásra szánt európai és amerikai szőlővesszők bejelentésében szükséges bejelentési ívekből. Tudomásul vétetik. 7/68. Földmivelésügyi m. kir. miniszter ur 41 730/897. számu rendeletét, a köztenyésztésre szánt, nem állami tulajdont képező és nem állami felügyelett alatt álló mének megvizsgálásáról — tudomás vétel végett megküldi. Ennek kapcsán Koller István tag társ, a lótenyész bizottság elnöke, inditványozza, miszerint a tenyésztésre szánt lovaknál a vizsgálat ne csak az apa-állatokra, hanem a kancákra is terjesztessék ki és pedig nemcsak a ragályos betegekre, hanem az öröklő hibákra is. Most tapasztalás szerint, egyes öröklő bajok : p. o. a belső hályog, havi vakság stb. ijesztő mértékben terjednek; a miről leginkább a katonai lóvásárokon lehet meggyőződést szerezni; óhajtja, hogy a megyehatóság megkerestessék az iránt, hogy a magas minisztérium beleegyezését kikérje, miszerint, a már meglévő s kellően szervezett állami kanca vizsgálattal együttesen működjék a megyei bizottság is, hogy igy a kancaló tulajdonosok ugyanazon egy alkalommal mutathassák be tenyésztésre használható lovaikat. 8/69. Földmilésügyi m. kir. miniszter ur felhívása, hogy a sertésvész elleni védekezésben a vérsavóval való ójtással kísérletezés tétessék. Az eddigi tapasztalatok szerint, ha nem is bizonyult feltétlenül sikeresnek, mégis sok esetben az egészséges sertések beójtás által, ellen álló képességük nagy mértékben felozódván a vészt elkerülték. Az egyesület a magas miniszter ezen rendeletével szemben, oly sajnos esetekről bir tudomással működése területén, hogy példáúl egészséges falkánál 100 db. beójtott süldő egy lábig elpusztult, mig ugyanazon falkában lévő hasonló korú, de be nem ojtott süldők közül egyetlen egy kan pusztult el; ily káros eredmények tudatában, inkább kötelességének tartja az egyesület gazda társait figyelmeztetni, hogy a vérsavó ójtás alkalmazását lehetőleg kerüljék, s ezen irányban felterjesztést intéz a nagymélt. földmivelésügyi miniszter úrhoz is. 9/70 és 75. Földmivelésügyi m. kir. miniszter ur megküldi a „Bulgária és Olaszország", valamint „Bulgária és Franciaország" között kötött azon vám és fogyasztási adó. mérsékléseket, a melyek reánk nézve is érdekkel bírnak. (Vége követk.), A pénz drágasága. Az „Agrár Értesítő" f. hó 14-ihi száma ily cim alatt a következő közleményt hozza: Hetek óta folyik a pénz drágulása. Egyik jegybank a másik után emeli föl a kamatlábját. A pénz iránt való ig^vek egyre emelkednek s a német birodalmi bank igázgdiója kijelentette, hogy az év végére még folyton fokozodó igényeket vár. A bankigazgatónak ez a közlése az összes európai börzékre nagyon rosz hatást tett, s ha tekintetbe veszik, hogy az angol bank is föl akarja emelni a pénz árát, akkor tényleg lehet okuk rá, hogy féktelen spekulációikat, melyeknek a bankpénz az életere, szűkebb mederbe szorítsák. Igen, de mit tegyenek a gazdák! Hiszen a pénz drágulása első sorban őket érinti, akik nem is spekulálnak a pénzzel, hanem normális, tisztességes munkájuk igényel bizonyos forgótőket. De hát a gazdák pénzügyeivel nem igen szoktak törődni, a gazdáknak nincs börzéjük, mely Akik komolyan veszik, azok fölött a világ kacag. Nem okosabb dolog-é hát zűrzavaros komédiának tekinteni az életet és kacagni fölötte. A diadal, a siker sohasem és seholsem oly biztos a komolyan küzdőnek, mint az ügyesen számítónak. Az ügyes játszóké mindenüttt a tér. A sors minden embernek ad egy tucat kártyát a kezébe. Azok a naiv lelkek, kik regény-alakokból tanulták ismerni az emberi jellemet, nyíltan játszák ki a kártyákat és a nyílt jellemen kivül elvesztenek többnyire mindent. Az ügyes, a számító zár alatt tartja minden kártyáját és csak azt az egyet rántja elő mindig, amelyikkel nyerni lehet. Mindezt elgondolta magában Ormódy Béla. Yagy talán az az elhervadt rózsabimbó sugdosott neki ilyen fekete igéket a világról, az emberekről ?! Szép nyári alkonyat volt. A nyitott ablakon át illatos légáramlat nyomult szobájába a ház körül elterülő kertből. Valami szatirikus szarka-madár elkezdett az ablak melletti fák egyikén idétlen hangon csörögni, mintha csak azt a naiv ábrándozó teremtést akarta volna gúnyolni. Betette az albumot. Abban a pillanatban a kert aljáról dallamos női kacagást ringatott hozzá a szellő. Rögtön megismerte. Vértes Edéné gerle-kacagása volt az. Ez a szép asszony ott nyaralt Bagolán falusi birtokukon. A férje Budapesten tartózkodott, mint országgyűlési képviselő. Csintalan, kedves asszonyka volt, abból az eleven gárdából, amely nagyon kedveli a férfi társaságot. A fiatal bagolai tanítót meglátta egyszer. Mindjárt kifejezte óhaját, hogy be kellene venni a társaságba ; nagyon jó, intelligens kinézésű fiatalember. Ormódy Béla, aki addig nagyon elzárkózottan élt a pénz drágulásán fölháborodjék s ha valaki tesz valamit a gazdák érdekében, hogy a termelés ez első fontosságú ága olcsóbb pénzhez jusson, akkor minden támogatás nélkül, minden jóakarat nélkül, sőt a bankrendszer mai képviselőinek agitációja ellenére kell boldogulnia. És amikor a börzék és a bankrendszer oszloposai panaszkodnak és fölháborodnak a pénz drágasága miatt és belátják, sőt napról-napra konstatálják, hogy az aranynak nagyobb mértékben való elvonássá okozza ezt a nehézséget ; a mikor jól tudják, hogy az aranyvédelem drágítja a pénzt a bankoknál, melyek ma kötelesek az óriási bankjegyforgalom arányában nagy aranytőkéket tartani pénztáraikban, akkor elkeseredetten agitálnak a bimetallizmus ellen, mely ezeken a bajokon alaposan segítene. Pedig hát ez a szédítő ellenmondás tulajdonképpen nem is ellentmondás azoknak a szemében, a kik a dolgok mélyébe látnak. A bankrendszer oszloposai, a kik, mint az acélt a mágnes, ugy vonzzák magukhoz a világ aranyát, természetesen idegenkednek a valutától, mely az ő aranybirtokaik értékét némileg csökkentené és inkább vonzódnak a mai állapotokhoz, melyek mellett a pénz, az ő pénzük ára, emelkedik s a világ egyre erősebb mértékben válik adófizetőjükké. És mégis, ezzel az élénk agitációval és leküzdhetetlennek látszó ellentállással szemben éppen most hatalmasodik a bimetallista-agitáció és azok, a kik az aranypénz mellett az ezüstpénznek is helyet akarnak szorítani s az óriási mennyiségű, áravesztett eziistanyagot is a pénz bőségének fokozására akarják használni és ezzel a pénz drágulásának akarják elejét venni, éppen most érnek el olyan sikereket, melyek a valutapolitikai megváltás közel voltára engednek következtetni. Angliában élénken folyik az agitáció a bimetallizmus érdekében s az irányadó körök egyre nagyobb koncessziókat tesznek a bimetallista agitációnak. Az angol bank kormányzója már határozott Ígéretet tett az ez-üstnek a bank alaptőkéjébe való fölvételére nézve. A kormány hajlandónak mutatkozik az indiai pén.zverők megnyitására s Amerika és Franciaország hír szerint megállapodott a bimetallizmusban. A nemzetközi egyesség létrejötte már a legközelebbi konferenciától várható. És ezzel csapás éri a mai aranybankköröket, melyek a pénz drágaságát jaj veszéklés közben fokozzák saját érdekükben; a pénz a bankok ellenére is olcsóbb lesz, az aranypolitika drágító hatása megszűnik s az ezüst ára s ezzel a termények ára is emelkedni fog. A mai viszonyok, melyeknek ábnormitását még tagadni sem merik, meg fognak változni; a pénz drágulásának egy időre vége szakad s a gazdálkodás normálismederbe jut. Nekünk magyaroknak kevés szavunk van ugyan a nemzetközi megállapodások létrejötténél, de azért csak mi is siettetnők az európai közvélemény bimetallista fordulatát, ha a magunk közvéleményét is latba vetnők. Magyarországon, a hány gazda van, annyi a bimetallista — csakhogy maga sem tudja. A magyar bimetallista-bizottságnak, mely két évvel ezelőtt alakult meg, lesz kötelessége, hogy az agitációt újra megkezdje s hogy e téren a gondolkodásra és akcióra érett gazdák között saját érdekükben mozgalmat indítson, melynek tanujeleit a nemzetközi akció közvetetlen bajnokainak rendelkezésére bocsássa. Az ezidei tél az akciónak lesz az ideje. Hiszsztik, hogy a gazdaközönség hozzá fog járulni. Néhány szó a gyümölcsfa ápolásáról. Az állami faiskolák kivételével alig találunk gyümölcskerteket hazánkban olyanokat, melyeket igazi szakértelemmel vezetnének; pedig gyümölcsészetünk emelése nemcsak magán —, de közgazdasági szempontból is felette fontos. Sok oly területtel rendelkezünk, mely egészen parlagon hever, holott pl. gyümölcs termelésre az teljesen alkalmas lenne. — Nincs meg nálunk a vállalkozási hajlam, s ennek következményeként tehinthetjük azt, hogy ezreket dobunk ki oly gazdasági terményekért, melyek előállítása hazánkban is könnyen keresztülvihető. Franciaországgal vagy Bagolán, ezzel a kurtán kifejezett óhajjal ki lett rántva magányából. A társaság férfi tagjai fölkeresték és rábírták, hogy tisztelegjen a szép asszonynál. Megtette. Kapott a szép asszonytól kedves leckét mindjárt az első tisztelgés alkalmával, amért úgy elzárkozott. Elnevezte bagolai remetének. Attól fogva mindennap meg kellett jelennie a társaság ban. Ha nem ment, érte küldtek. Megkezdődött itt is a gárdonyi élet. A szép asszony minden alkalommal kitüntette, amivel természetesen rendkívül felszökkent a fiatalember ázsiója. Arday Micike eljegyzési hírének olvasása ezen a napon annyira lehangolta az első pillanatban, hogy el sem akart menni a társaságba. De amint a szép aszony kacagását meghallotta, valami ördögi gondolat villant meg agyában. Mért ne játszhatnék ő is nagyobb számítással azzal a tucat kártyával, amit a sors kezébe adott?! Megint megcsendült az a kedves gerle-kacagás. Fogta kalapját, sétapálcáját és a kerten át gyors lépésekkel ment ki a kert aljára. Vértesné egyedül volt s azzal mulatta magát, hogy hatalmas dogját aportiroztatta. Amint a kilépő Ormódyt megpillantotta, kezét nyújtotta feléje. — Milyen jó, hogy jön! Legalább nem kell egyedül sétálnom. Ormódi ajkaihoz emelte a feléje nyújtott parányi kezet. Azután sétára indultak. Lementek a patak partján elterülő ligetbe. Itt az asszony megállott Egy darabig nézett a gondolkodó fiatalemberre. — Baja van ? —• Semmi bajom, nagyságos asszonyom.