Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)
1897-08-01 / 31. szám
Melléklet a „ZALAMEGYE" 1897. évi 31-ik számához. hogy az a virágkorzó gyerekjáték, egy kis népünnepély, semmi esetre sem komoly verseny s itt éppenséggel kivül állott az egyleti életen. De, hogy a zala-egerszegiek is adjanak egy szerény tanácsot, jegyezzék meg ezek az urak, hogy erőszakkal nem hódítják meg a nőket s nem parancsolhatják rájuk, hogy melyik virágot szeressék jobban. S higyjék el, ilyen fellépéssel még ugy sem fogják megszerettetni azt a hencegő pipacsot. Hanem még egypár hibája van annak a tudósítónak, vagy tudósító társaságnak, mert azt mondja a Dunántúl érdekes szerkesztője, hogy azt a cikket a Pannónia egylet tagjai összesen mintegy százan közlik — egyletileg. Ezeknek az újságíróknak, hogy egy másik tanácsot adjunk, nem azt mondjuk, hogy maradjanak a kaptafánál a vezérrel együtt, hanem hogy menjenek oda, amig nem késő, most még elég fiatalok hozzá. Hisz ezek annyira mérgesek az újságírásnál, hogy az „átkozottul döcögős és poros országidért" is legalább a sorok között a zala-egerszegi K. egyletre haragusznak. Azonkívül a 100 pannonista ujságiró a következő mondatot stilizáljas a 101-dik felelősséget vállal érte: „Fut/adja a rendező bizottság ama tanácsunkat, hogy máskor a verseny rendezéséuél azt tartsák szem előtt, hogyan kell a közönség pártolását megnyerni." Donner-wetter! Ezt nem értjük ugyan, de a tanácsadásért viszonzásul mi is adtunk az elébb két érthetőbb tanácsot. Még ezt a passust is irja a 100 ujságiró: „A gazdálkodás igen szép mesterség, de a verseny bizottságnak sohasem szabad a keservesen megérdemlett érmeket a más iriellén nagyító üvegen keresztül nézni". A Z. K. Egylet kitűz 101 skatulya bajusz-pödrőt a 100 pannonisfa ujságiró részére, hogy fejtsék meg ennek az értelmét s jury elnöknek kijelöli a Dunántúl szerkesztőjét. A százegy pannonista egy sportcikket irt a Dunántúlba ezzel a címmel: „Kerékpárverseny Zala-Egerszegen." E versenynek tudvalevőleg két pontja volt, de a 100 pannonista csak egyik pontjáról irt sport tudósítást, arról, a melyikben a szombathelyiek szerepeltek. Ez is érthetetlen egy kissé. Talán úgy magyarázható meg ez, hogy a százegy pannonista újságíró a másik versenypontot amúgy is suszterájnak tartva, kitette a sziirit a társaságból. Ezeknél érthetőbb, de felette maliciozus kifejezése a 100 pannonistának a következő: „Haza érkezett versenyzőinket sehogysem tudtuk rávenni arra, hogy érmeiket megmutassák." ... (Ejnye teringettét! be makacsok ezek az emberek !) Ebből a „Dunántúl" publikuma első sorban azt olvassa ki, hogy a Z. K. Egylet nem adta ki nekik a megérdemlett győzelmi díjakat, s ezt abból sejthetik, mert a három szombathelyi győztes fel van sorolva, de nincs utánuk irva a nyeremény tárgy. Pedig az érméket mindenik — addig qualificált győztes azonnal átvette s a nyeretlen virágkorzóval csak nem zavarják össze ezt a komolyabb részt. — Vagy pedig azt olvashatja ki a publikum a 100 pannonista cikkéből, hogy azok az érmek sárga répából valók s szégyenlik megmutatni, pedig azok a propositio szerint ezüst és bronzérmek. Vagy azt olvassák ki, hogy azok kicsinyek. No ez utóbbi lehet, de mi eddig nem tudtuk, hogy a pannonisták olyan nagyok. Ezután az ő számukra a hold karimájához mérjük s úgy veretjük az érmeket. A száz pannonista adott egy pái tanácsot nekünk. Mi is, bár sokkal kevesebben vagyunk, adunk egy néhány tanácsot a 100 pannonistának. I. Ne nézzék az éremnek a massáját, ne keressék a súlyos érmeket, mert nem találják elbírni, de meg nem is illik az amateurhoz, hogy kenyérkeresetből szerezze az érmeket, szóval az Isten szerelmére és nemes sportunk nevére kérjük : w geseftel jenek. 2. Ne hetvenkedjenek. 3. Ne leöveteló'dzenek.4. Legyenek egy kissé szerényebbek. 5. Ne piszkolódjanak egy testvéreyylettel 0. Ne dobalódzanak olyan könnyelműen a kaptafadarabokkal, mint igazi csizmadia-inas a papucsával, hogy a fejére hull. Ajánljuk végre 7-szer a 100 pannonistának, akik egyúttal biciklisták is, hogy, ha már a fentebb említett kaptafa derogálna, csak hagyjanak fel a biciklizéssel is s folytassák nagyobb erővel az újságírást a Dunántúl c hírlapban; munkájukért a szerkesztő s a hálás közönség bronz és ezüst helyett majd sárgás arany koszorúval fogja önöket megkoszorúzni — érdemlegesen. Egv !.-ogorsMjrista. mosta s a mosóvizet szokás szerint a moslékba öntötte s azután a saját disznójával megitatta. Ezt azonban nem szabad megtenni. Azt a vizet, amelyben a disznóhúst öblögettük, bármely disznónak busa legyen is az, soha se öntsük a moslékba és ne itassuk Útmutatás a sertésvészben megbetegedett sertések húsának megvizsgálására. A földmivelésügyi miniszter ily cimen egy, a közönséget tájékeztató füzetet ad ott"'ki, amelyet Idvonatilag a következőkben ismertetünk : A beteg sertés leölése és a szuróhely tisztogatása. A beteg sertés leszurásánál a legnagyobb vigyázatot arra kell fordítani, hogy a leölt sertés vérével és hulladékaival a ragályozó anyag ne terjesztessék. A leölésre szánt disznót a falkából ki kell szedni, és oly helyen leszúrni, ahová sem disznó, sem egyéb állat nem férhet. Különösen kerülni kell az oly helyeket, amelyeken trágya, szalma, szemét, forgács vagy egyéb hulladék van. A kifolyó vért, valamint a felbontáskor eleső részeket külön edényekbe kell felfogni és gondosan eltávolítani, hogy az egészséges jószág azzal magát be ne fertőztesse; a sertés testrészeinek eltávolítása után a szuróhelyet gondosan meg kell tisztogatni s ha az nem téglá val vagy padlóval van fedve: a földet 2—3 ujjnyi vas tagságban lekaparjuk, a lekapart földet félannyi oltatlan mészszel jól összekeverjük s a trágyagödörbe elássuk. Ha pedig a leszúró hely kővel vagy padlóval van burkolva, a burkolatot forró lúggal erősen lesúroljuk ós azután jól kiszáradni hagyjuk. A beteg-sertés húsának kezelése. A sertés vész igen "gyakran egy-két udvarból úgy terjedtaz egész kőTáÖg ben, hogy a beteg disznóTiusát megvették a szomszédok, atyafiak s azt kiki hazavitte, otthon az asszony jól megmeg a disznóval. 1 beteg disznó húsának és szalonnájának élvezése. A sertésvész betegség kezdetén leszúrt disznó húsában még nincsen olyan anyag, mely az ember egészségének ártana, föltéve, hogy a hust jól megsütik vagy megfőzik. Ha azonban a disznó nagyon beteg és ilyenkor szúrják le, annak a húsától könnyen megbetegedhetni A beteg disznó busának és szalonnájának élvezésénél tehát igen óvatosaknak kell lennünk. Á nagyon beteg vagy hosszabb időn át szenvedő disznónak sem busát, sem szalonnáját megenni nem szabad. Ez a vigyázati szabály szól ugyan a háznál leölt és magánfogyasztásra szánt sertéshúsra is; szól különösen arra a húsra, amit mészárszékben vagy hentesboltban közfogyasztásra nyilvánosan árulnak. Az ilyen hust a lakosság egészségének fenntartása érdekében különösen szigorú es pontos felvigyázat alatt kell tartani. Ez a felügyelet és ellenőrzés községekben a husvizsgálattal megbízott vágóhídi biztos teendője, kinek kötelessége a hust alaposan megvizsgálni és lelkiismeretesen meggyőződni arról, hogy hus élvezhető-e és gondoskodni arról, hogy az ártalmasnak látszó hus a közfogyasztásból elvonassék és késedelem nélkül megsemmisíttessék. Fljárás a husvizsgálatnál. A vizsgálatnak ki kel! terjeszkednie úgy az élő állatra, mint leszurás után a disznónak minden testrészére; különösen pedig magára a húsra és a szalonnára, főleg a tüdőre, belekre és a vesékre ; mert ezeken fordulnak elő azok a változások, melyekből a sertésvesz-betegséget legjobban fel lehet ismerni. Az élő sertés megvizsgálása. Gyakran a hus olyankor is egészségesnek látszik, mikor a disznó maga súlyos beteg volt. A húsból tehát magából annak ártalmas vagy ártalmatlan voltát sok esetben nem lehet megítélni, azért szükséges a disznót életében is megvizsgálni. Mikor a sertés hirtelen nagyon megbetegedik és állapota napról-napra, sőt óráról-órára rosszabbodik, ha az orrából vér jő: biztosan következtethetünk arra, hogy a sertésben az emberi egészségre veszedelmes vérbomlás már bekövetkezett. Az ily beteg disznó húsát nem tanácsos megenni, mások számára meg kimérni épen nem szabad. A romlott és ártalmas hus jelei: Sok vélt tartalmaz ugy, hogy összenyomáskor bőven csepeg belőle a vér; színe nem világos barnavörös, hanem sötétbe megy át; amelyben a rostok (a húsnak szálai) között vörös csíkok és véres erek látszanak; amely nagyon nedves vagv pedig többé-kevésbbé kocsonyához hasonló. Az ily hus még erős at főzés vagy megsütés után is veszedelmesen megbetegítheti az embert. Az ilyet tehát emberi élvezetre felhasználni semmi szín alatt sem szabad. A romlott és ártalmas szalonna jelei. Az egészséges disznó szalonnája szép fehér, egeszén tiszta. Ha a betegdisznó után nyert szalonna fehér vagyis ha abban vörös erezetek, véres pontok és csíkok nem láthatók: az ember egészségere még nem káros, de csak úgy, ha zsírnak kiolvasztva használják. Ha azonban a beteg disznó után nyert szalonnában vörös véres erek, véres pontok és csikók, főkép ha nagyobb sötét vérfoltok láthatók: a szalonna, illetve háj az ember egészségén káros s igy emberi fogyasztásra sem nyersen, sem nie tustölve nem alkalmas, sőt zsírnak kiolvasztva sem szal I az étkezésre felhasználni, hanem ipari célokra (szap. .mfőzésre) használható. A tüdő megvizsgálása. Egé /séges állapotban leszúrt disznó tüdeje halvány rózsaszínű és belőle kézzel alig lehet egy-két csöpp vért kipréselni. A sertésvészes disznónál a tüdő nem halaványodik, hanem sötétvörös marad, sőt helyenként egészen feketevörös szint mutat. Az egészséges tüdő, ha megtapogatjuk, mindenütt rugalmas; ha késsel belevágunk, serceg, a bemetszés lapjáról finom habos vöröses folyadékot lehet a. késsel lekaparni, ha vizbe teszsziik, nem merül el, hanem úszik a tetején; mert levegő van benne, mint a felfujt hólyagban. Ellenben a beteg disznó tüdeje nem rugalmas, hanem egészben vagy egy részében kemény, akár a májat fognánk meg; ha belevágunk, nem serceg.; a vizben alámerül; a vágás lapjáról levakart vörös folyadék nem habos; mert levegőbuborék nincsen benne. Az ily kemény tüdőrészlet gyakran sárgásvörös, ha megnyomjuk, a kézben széttöredezik, mint a lágy sajt vagy a turó. A tüdő külseje a beteg disznónál homályos, gyakran meg olyan rakodásokkal van borítva, melyek lágyak és a felületről könnyen lekaparhatok. A hcLjc megvizsgálása. A sertésvész a disznó beleiben ofy változásokat idéz elő, hogy azokból a betegségre mindjárt a has felbontása után, tehát még a belek felvágása előtt lehet következtetni. A hashártya ugyanis nem olyan sima és fényes a beteg" disznónál, hanem helyenként vörös szinti, fénytelen és véres erek látszanak rajta. Ha a beleket ujjainkkal megtapogatjuk: egyes részeken keményebb csomókat érezünk ; ha pedig felvágjuk, a belső hártya sötétpirosnak látszik, rajta még sötétebb pontok és csíkok észlelhetők, helyenként pedig olyan piszkossárga rakódmány borítja, amit könnyen le lehet kaparni. A vesék megvizsgálása. Ha a disznó a sertésvészben hirtelen és nagyon megbetegedett, ha vért is hugyozott, leölése után azt fogjuk látni, hogy a vesét sokszor igen sok vér veszi körül ; mert a vese a betegség rosz materiája miatt magától átszakadt. Az ily disznó busát nem szabad megenni, még kevésbbé szabad kimérni, vagy az emberek között szétosztani. A hus ártalmasságának eggéb jelei. A húsban, szalonnában, tüdőben és belekben mutatkoz '> és föntebb leirt elváltozásokon és jeleken kivül a disznó felbontásakor gyákran a többi részen is szembetűnő jelek vehetők észre. Kivált az gyakran látható, hogy a belső részeket bevonó hártyákon pedig véres pontok és véres csíkok mutatkoznak. Ezek a jelek szintén a hus ártalmassága mellett bizonyítanak, főleg abban az esetben, ha a sertés hirtelen betegedett meg és állapota rövid idő alatt nagyon súlyosbodott. A sertésvészen átment sertés húsa és szalonnájának felhasználása. Gyakran előfordul, hogy a sertésvészbe esett disznó nem pusztul el, hanem látszólag megjavul, sőt meg is hízik. Csak később, a leöléskor derül ki azután, hogy egyik-másik belső részben a betegség, maradványa még mindig föllelhető. A sertésvészen átment disznóknál főleg a tüdőben sajt vagy turószerü csomókat, a belekben pedig helyenként kidudorodásokat és ezeken szintén sajthoz hason ló felrakodásokat lehet találni. Az ily régi eseteknél azonban, nem ugy mint a frissekben, a sajtos csomók körül, valamint egyebütt is, hiányzik a vörösség vagy a vérkiömlés. Szabad-e ily esetekben a hust és szalonnát felhasználni ? Minthogy a tapasztalás beigazolta, hogy ilyen esetben sem a hus, sem a szalonna nem tartalmaznak az egészségre nézve ártalmas anyagokat: az oly disznók busát és szalonnáját, melyek a leszurás előtt látszólag egészségesek voltak, vagy csak a hajtás és szállítás alatt iettek hirtelen rosszul, az ember megeheti, föltéve, hogy a hus és szalonna különben is épnek és egészségesnek látszik. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a város képviselőtestületének rendkívüli közgyűlése 1897. évi julius hó 26-án 11. 3636/kig. 8',JG. szám. alatt hozott határozatával a zala egerszegi 18o9. számú hiteltelekjegyzőkönyvben A. j- 1. sor 0 hrsz. alatt Zala-Egerszeg város közkórházának tartalék-alapja tulajdonán előforduló ugyn vezett „Stern"-fele kórházi épület és udvarának 3000 azaz háiom ezer forint osztr. értekert való megvételét, s egyúttal az említett telek eladását elhatározta. Ezen határozat 1807. évi julius hó 26-tól egész 1807. évi augusztus hó 27-ig közszemlére kitétetik, s az esetleges fellebezések a hivatalos órák alatt benyújthatók. Zala-Egerszeg, 1807. julius hó 2(3. Botfy Lajos polgármester. Mclyi, megyei cs vegyes Ijirek. Miniszteri köszönet és elismerés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a Zalamegyei nemesi pénztári- és magánalapítványi választmány tagjainak, hogy a muraközi és vendvideki, a magyarnyelvben növendékeikkel jeles eredményt feltüntető tanítók jutalmazására az 1885/6-iki tanévtől kezdve az 1895/6-ik tanévig bezárólag 1.300 frtot adomáyozott, a népoktatás érekében tanúsított ezen nagylelkű hazafias áldozatkészségéért őszinte elismerését és köszönetét nyilvánította. Tisztelgés az új megyei főorvosnál. Dr. Háry István megyei tiszti főorvost kiueveztetése alkalmából a vármegye orvosai, valamint gyógyszerészei, julius hó 31-én üdvözölték testületileg. A tisztelgők között résztvették helyből dr Fiirst Béla, dr. Graner Adolf, dr. Halász Miksa, dr. Rosenthál Jenő; továbbá a vidékről dr. Király Mór (A.-Lendva), dr. Lukonich Gábor (Stímegh^dr. Hajós Sándor (Letenye), dr. Viola Ignác (Gelse), dr. Kovacsics Ferenc (Nova), dr. Messer Samu (Bellatincz), dr. Grahovetz András (Mura-Szerdahely), dr. Nagy Lajos (Dobrónak), dr. Alisnei Náthán (Szent-Grót), dr. Kngel Sándor (N.-Kanizsa), Mihr Mór (Szent-Gróth), dr. Brunner József (Alsó-Lendva), dr. Józsa Fábián (Alsó-Lendva), dr. Pichovszky József (Zala-Lövő), dr. Stanovszky Nándor (Csesztreg), dr. Hausner József (Kis-Komiírom); a gyógyszerészek közül Kaszter Sándor es Schnobel Adolf helyből, I'ráger Béla (NagyKanizsa), Dervarits István (Siiinegh), Fuss Nándor (AlsóLendva), ÍYrsay Gyula (Nova), Losonczy Lehel (Z.-Lövő), Kmetyko Gyula (\lsó-Domboru). A tisztelgés délelőtt 11 órakor volt. A tisztelgők érzelmeit dr. Lukonich Gábor sümeghi jái ási orvos tolmácsolta, mire a megtisztelt főoi vos meghatva mondott köszönetet a kar társai részéről nyilvánult eme gyengéd ügyeimért, Délután 1 órakor bankett volt. az új főorvos tiszteletére, mely alkalommal a járásorvosok nesztora, dr. Király Mór köszöntötte fel kartársai nevében a vármegye újonnan kinevezett főorvosát, akit dr. Schaller Székes-Fehérvárról lapunk utján következő chronosztikonnal üdvözöl: „Légy IstentőL áLDott! és áLDVa VeLeD az ottani közegészség! VIVát a klneVező gróf JankoVICh VjabbI íőlspán Vr!" A zalamegyei nemesi pénztári és magán alapítványi választmány augusztus hó 9-én tartja rendes negyedéves gyűlését. A zala-egerszegi aulonomiaí választó kerületben a választás folyamatban van. A zala-egerszegi plebániábán julins hó 30-án kezdették meg a szavazást, mely három napig tart. Julius 31-én délig — lapunk zártáig — leszavazott 380, akik mind gróf Zichy Ágostonra adták szavazatukat. A választó kerületből a cserencsóczi és dobrónaki plébániák területén fejezték be a választást. A cserencsóczi plébániában 017, a dobrónakiban 255. szavazott gróf Zichy Ágostonra. E szerint a legnagyobb valószínűség szerint a zala-egerszegi kerületben gróf Zichy Ágoston lesz az autonomiai világi képviselő. A keszthelyi gazdasági tanintézet száz éves fennállásnak ünnepélyét f. évi október hó 12-én tartják, amel.v napon a tanári testület a régi és új hallgatósággal reggel V-jO órakor ünnepélyes hálaadó isteni tiszteletre megy, mely után a régi tanépületnél egybegyűlnék s attól elbúcsúznak s úgy vonulnak zeneszó mellett az uj épülethez. A szorosan vett ünnepség programmja : Dr Csanády Gusztáv igazgató üdvözlő beszéde. Felolvasás a Georgicon é.s a jelenlegi tanintézet száz éves múltjáról dr. Csandády Gusztáv igazgatótól. — A Georgikon alapítására vonatkozó szavalat Ubr"Aurél Ili. éves hallgatótol. — Festetics György gróf, a Georgikon alapítója szobrának megkoszorúzása a Szózat éneklése mellett. — A zárkó letétele. — Délután 3 órakor bankett az Amazon-szállóban.