Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-11-28 / 48. szám

Ha pl. nyáron a Siputcában, azon a kutyaszorítón végig megy az ember, ha ugyan végig mehet a láb alatt alkalmatlankodó lerakodmányoktól, befogott orral kell végig menni a sáncban büzhődő anyaghalmaz miatt. Fejlődik ki ilyen mocsárgáz a Csácsi utca sáncaiban is. Nem hiszem, hogy ezt az észrevételemet is kárhoztatná az egészségügyi bizottság s a szaporodásra nézve üdvösnek mondaná. S amaz árkok tisztántartására sem szükséges több eszköz egy seprűnél. Németországban kün a határon sincs egy szál szemét az árokban. A mindegyre tövig nyírt füves hely olyan, mint a biliárd asztal. Sok minden históriát eltanulunk a szomszédtól, kivált, hogy hány ránc legyen a ruhánkon; lehetne tanulni egy kis szorgalmat s egy kis tisztaságot is. A város déli szélén, a Wlassics utca végén van egy igen nagy forgalmi térség. Legtöbb ember jár azon a helyen. A gazdag szőlőhegyekbe ott jár ki s be minden ember. S ha végig tapossuk az életet s milliószor is megfordulunk ott, még állandó örök nyugalomra is odatérünk, mert ott van a halottak szomorú birodalma. Minden egyes halottat elkísérünk százan meg százan. S a kettős temető kapujában nem elég szivünknek a szomorúság, tüdőnknek és orrunknak is ki kell vennie a részét a gyászból. A kapu előtt van a városnak a szemétdombja, melyen félig elrothadt, félig már a levegőbe szállt állatdarabok mozognak, mintha élnének, pedig csak idegen parasiták osztozkodnak ott a koncon. Itt is bekötött orral kell járni. Ha még valaki egészségesnek mondaná, de ízlésesnek nem mondhatja. A vágóhid a város északnyugati részén van, a városon felül, honnan a Zalavize lefelé folyik, s ahonnan tudvalevőleg legtöbbször fú a szél. A levegő járást tekintve, erre alkalmasabb hely a délkeleti rész, honnan fujhatja a szél az illatot a puszta határba. De igen kedvező alkalom, a hol ' mint itt is, folyó viz van. A vizuek a városon alól levő folyása mellé szokás tenni ezt a különben szükséges hidat és széket. Az egészégügyi bizottság s az orvosok nem nevezik el talán kontárkodásnak azt az észrevételt sem, hogy városunkban az ivóvízre használt kútak veszedelmesen vannak rendezve. Ha az arasztos gárgya körül gyerekek játszanak s bellépottyannak, lehet, hogy ez még nem egészségtelen dolog, — de ha a közös kútba mindenki a saját edényét meríti, veszedelmes betegségeknek a csiráját adhatja tovább szomszédjainak. Ezt a néhány észrevételt nem az írás viszketegségéből jegyeztem le; még kevésbbé a hatóság iránti tisztelet és bizalom hiányából, csupán azok véleményének erősítéseül, kik hasonló módon gondolkodnak s kik ezen a téren is javulást és haladást óhajtanak. S nem is őszi cikk akar ez lenni, mert nemsokára fagy és hó borit el szemetet és port; de arra céloz, hogy ha megint kienged a föld, kevesebb ártalmas gázt terjesszen orrunk alá, ha valamicskével igy is lehetne apasztani a halandóságot, melyben úgy ^élem, hogy részünk van. S hátha épen az egészségügyi gondatlanságok miatt. Mert különös is egy kissé, hogy itt Zalaegerszegen milyen sok a gyermek, s milyen kevés az társaság kikiáltásának fényes ünnepét, meg a magyarok küldöttségét, a mint a párisi uj kormány tagjait üdvözlik Azután látjuk, a mint a forradalom világrendítő körútjára indul, átszáll az Apennineken, s Garibaldi lobogóját lengeti lehelietével. Majd Becsbe repül s népszónokok ajkán, fegyverek dörejében hirdeti a „Szabadság, Egyenlőség, Test vénség" diadalát. Látjuk a pozsonyi országgyűlési ifjúság bevonulását a szabsdságért küzdő Bécs ódonfalai közé, s a magyar országgyűlés küldöttségének tagjait a nemzetek tesvéresülésének ünnepén. Kossuthnak hires bécsi szereplésében nincs egyetlen mozzanat, melyről képet ne látnánk itten. Es pedig egykorú, hű képet művészi kivitelben. Itt van, a mint a hajó megindul velük, a mint a hajóhidra lépnek, a mint összeölelkeznek a bécsiekkel, a mint bevonulnak Bécsbe, a mint a Burgba mennek, a mint a Mehlmarkton megállva, Kossuth beszédet mond a néptengernek, karjaira kap egy gyermeket s igy szól: „íme, a szabad, Austria jövendő polgára! Mi kiküzdjük, ők majd élvezik és fentartják a szabadságot. Nézzétek e gyermeket, ha felnő férfiúvá, akkor már a szabadság régen az egész emberiség közkincse lesz." Felbuzog a vérünk, ha ezekre a fényes jelenetekre gondolunk, Kossuth akkor meghódítatta Bécset;! Itégen volt. „Régi dal, régi dal, régi dicsőségről," népboldogító hosokrol, népüdvözítő érzésekről, nemzetteremtő szavakról. A füzetet megint egy oldal pompás gúnykép zárja, valamennyi a megbúkott Metternichből űz csúfot — A harmadik füzet március 15-ikével fog foglalkozni. Alig várjuk, hogy olvashassuk, hogy láthassuk. Az 1848, melyben 1200 kép lesz, mindösszesen 30. egyenként 30 kros füzetekben jelenik meg. Tehát az egész munka ára semmi körülmények között nem lesz több 9. írtnál. Erre kötelezte magát a kiadó: a „Révai Testvérek írod. Int R. T. Az egyes füzetek kaphatók a helybeli könyvkereskedésekben. A kereskedők és iparosok érdekében. A kereskedelemügyi miniszter a kereskedők ós iparosok érdekében egy kiváló fontosságú rendeletet adott ki, amelynek szigorú pontossággal való érvényesítése hathatós védelmül szolgál a külföldi ipar irreális konkurrenciája ellen. A rendelet gát.ot akar ugyanis vetni azoknak a lelketlen s a közönség megtévesztésére irányuló üzelmeknek, amelyek tapasztalhatók idegen kereskedők megbízottai részéről a vándor raktárakkal, valamint a kereskedelmi utazók részéről a minta raktáraikból történő eladásaiknál. E kettős üzelmet szorítja a rendelet szigorú határok közé úgy, hogy az illetékes hatóság eber ellenőrzése mellett úgy maguk a kereskedők és iparosok, valamint a nagy közönség e fosztogató sáska hadtól a jövőben megmenekül. A miniszter nagy fontosságú rendelete: „Több kereskedelmi és iparkamara azzal a panasszal járult elém, hogy egyes, különösen idegen kereskedők megbízottai a magukkal hozott vándor-raktárakból, kereskedelmi utazók pedig minta raktáraikból törvényszerű iparűzési jogosultság nélkül eladásokat eszközölnek, s ezzel, valamint gyors eladásra való ingerlést tartalmazó hirdetéseikkel az állandóan letelepedett és a közterheket viselő kereskedőnek egyenlőtlen versenyt és kárt okoztak. E visszás állapotok orvoslása céljából hivatali elődöm egy eoncret panaszból kifolyólag 1891. évi március 16-án 11.735. szám alatt kell rendeletében Budapest székes főváros területére nézve már megfelelő módon intézkedett. A kamarai jelentésekből tapasztalván azonban azt, hogy ily visszaélések miatt nemcsak a székes-fővárosban, hanem az ország egész területén fordulnak elő hasónló panaszok, melyek fentebb vázolt s a szolid üzleti verseny rovására elkövetett visszaéléseken kivül még a mellett is bizonyítékot szolgáltatnak, íogyaz ipartörvénynek e visszaélések meggátlására alkalmas rendelkezései az iparhatóság részéről kellő eréllyel végre nem hajtatnak: ennélfogva egyfelől a felmerült panaszok orvoslása céljából, másfelöl peiig a törvény kell 3 végrehajtása érdekében szükségesnek látom, hogy hivatali elődöm fentebb idézett rendelete nyomán és az ipartörvény határozmányainak megfelelőleg a következőket rendeljem : Az 1894. évi XVII. t.-cikk 4. §-a szerint mindenki, legyen az kül- vagy belföldi, a ki Magyarország területén ipart — ide értve kereskedést is — szándékozik űzni, e szándékát az illetékes iparhatóságnál bejelenteni és az iparigazolványt kieszközölni tartozik, egészen eltekintve at;ól, vájjon az ipari, illetve kereskedést hosszabb vagy rövidebb időn át kívánja-e gyakorolni. Ennélfogva mindenki, a ki az ország területen boltban, lakásban, vagy szállodában vándor-raktárt állit fel, abból eladást nem eszközölhet addig, mig iparigazolványt nem kapott, illetve a mig az annak kialására a bejelentéstől számítva törvényszerüleg előirt 8 nap le nem telt. II)en bejelentés esetén a kiadott iparigazolványról az illető pénzügyi hatóság azonnal értesitei dő, mely hatóság a pénzügyminiszter urnák 1890. évi dec. hó 7-éu 126.472. sz. alatt kiadott rendelete értelmében az adónak azonnali behajtása irán

f eljárni köteles. Az ily vándor-raktárak felállítását különben az iparhatóság köteles mindenkor szemmel tartani, s amennyiben a fentebb említett bejelentés elmulasztatot.t, az illetők el!en az iparhatóság az ipartörvény 156. §. a) pontja alapján azonnal és a legnagyobb gyorsasággal eljárni, a büntetést kiszabni s ha a kijátszás gyanúja forogna fenn, a büntetési összeget előzetesen is biztosítani tartozik. Amenyiben az ilyen akár belföldi, akár külföldi kereskedő által felállított vándor raktár tul íjdonosa vagv üzletvezetője arra a vevő közönséget falragaszok, hírlapi hirdetések, vagy ahez intézett nyílt ós hirdetésszerü körlevelek álul figyelmeztetné, e tényben az 1884. évi XVII. t.-cikk 51. §-ában kórülirt gyors eladásra ingerlő módon való elárus.tás ismérve rejlik s erre az iparhatóság külön engedélye .szükséges — Ha az engedély a falragaszok, hirdetések vagy körlevelek kibocsájtása, illetve az eladás megkezdése előtt ki nem eszköltetett, a vándor raktár nemcsak azonnal bezárandó, hanem a vetkesek ellen az ipartörvény 158. §. a) pontja alkalmazandó. Végre, a mi a kereskedelmi utazókat illeti, ezek csakis megrendeléseket gyűjthetnek ; a mintákat azonban semmi szin alatt el nem adhatják, mett ellenkező esetben velük szemben az ipartörvany 156. §. a) pontja, vagy ha az eladás házról-házra járva történt, a liázalási szabályokban megállapított büntetések alkalmazandók; a kereskedelmi utazók tehát sem lakásukban, sem szállodákban minta-raktárokat fel nem állíthatnak s ipar igazolvány nélkül oda vevőket meg nem hívhatnak. Felhívom a ciinet, hogy jelen rendeletem tartalmát a hatósága területén levő elsőfokú iparhatóságokkal közölje s egyúttal utasítsa az elsőtoku iparhatóságokat, hogy a panaszolt visszaélések terén előforduló minden jelenséget éber figyelemmel kisérjenek, s ha a visszaélést tapasztalnák, vagy az ipartestületek, kereskedelmi és iparkamarák, kereskedők, vagy magánasok följelentéseiből, valamint falragaszok és hírlapi hirdetményekből ily visszaélésekről értesülnek, a jelen rendeletemben körvonalzott törvényes rendelkezéseket a legnagyobb gyorsasággal és szigorral hajtsák végre, hogy hasonló panaszok jövőre elő ne forduljanak, s illetve, hogy a letelepedett és rendesen adózó kereskedők ilyféle jogosulatlan s talán nem is szolid üzleti versenytől a törvényben biztosított jogok sérelme nélkül megóvhatok legyenek. Felhívom ezek után a cimet arra is, hogy jelen rendeletem pontos végrehajtását a maga részéről is kisérje éber figyelemmel s a mennyiben az elsőfokú iparhatóságok részéről mulasztást tapasztalna, a hanyag iparhatósági közeg felelősségre vonása és a mulasztás pótlása iránt saját hatáskörében azonnal intézkedjék. üédekezés a pockok és egerek ellen. (Folyt, és vége.) Ezeken az eddig ismertetett egérirtási eljárásokon kivül alkalmazásba kerülnek az egerek ellen a mérgek. Lássuk ezeket. g) Foszfor. Ezt keményítő péppel, vagy pilulák alakjában használják. Egy kilogram közönséges keményítőből pépet főzünk, a miből 6—7 liter pépet kapunk. Ha e pép 35° C.-ra lehűlt, akkor az egészbe egy deciméter hosszú foszforrudat keverünk be és pedig nem egyszerre, hanem mogyorónyi nagyságú darabkák alakjában. Keverés közben különösen vigyázni kell a gyúlékony foszforra, mert ez a méreq vigyázatlanság esetén veszedelmes égési sebeket idézhet elő. Ez oknál fogva jobb is, ha azt orvos vagy gyógyszerész végzi vagy legalább keverését megmutatja. " Készíthető a pép következő módon is: 100 (egy száz) rész (pl. kgr.) közönséges és legolcsóbb rozslisztre veszünk körülbelül 150 (egyszáz ötven) rész (pl. liter) vizet, azt péppé kavarjuk össze s abba azután 1 (egy) rész (pl. kgr.) foszfort keverünk be. Ez utóbbi eljárás azért jobb, mert nem jár semmiféle főzéssel. A pépnek haszhálatakor olyan sűrűnek kell lennie, mint a jó sürii tejfölnek; ha sűrűbb volna, akkor hozzá lehet adni egy kis vizet. A foszfornak, alkalmaztassák az bármely alakban, legjobb hatása van akkor, ha az igen friss állapotban, tehát elkészítése után azonnal alkalmaztatik. Egy-két hétig állott mérges pépnek semmi hatása sincs. A mérges pép elkészülése előtt vágatni kell zsúpszalmát, kákát vagy a hol az nincs, cirókszakált 2—2 deciméter hosszú darabokra, olyan mennyiségben, hogy minden kezelendő egérlyukra két-két szalmadarab jusson. Ajánlatos egy nappal a kezelés előtt az egér lepte területen valamennyi egérlyukat betömni, hogy így másnap csak az legyen nyitva, a melyben tényleg van egér. Az ilyen eljárás olcsóbb, mert kevesebb méreg kell s kisebb a munka, a mennyi ben a zárva calált lyukat nem kell méreggel kezelni. Az így másnapra nyitva talált minden egyes egérlyukba be kell dugni két-két darab szalmát, a melyet a munkás elébb a magával egy kis edényben vitt foszforos pépbe mártott. A méreg elhelyezése után a lyukat újból be kell tömni, hogy így a méreghez házi állat vagy mezei vad hozzá ne férhessen. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ha az egér lyukából ki akar jönni, okvetetlenül hozzá kell érnie a méreghez, akár lábával, akár bundájával. Ha kijött, akkor tisztogató macskatermészetéhez híven azonnal hozzá fog a hozzá tapadt méreg letisztogatásához s így ezen a réven azután a méreg szájába kerül, mitől elpusztul. Az eljárás minden esetbe jónak látszik, deagyakorlatban némi akadálya van. Először is kérdés, hogy vájjon az egér csakugyan a méreggel ellátott lyukon jön-e ki, s nem egy más lyúíon ; mert a pocok lakásánál egy lyukhoz több bejáró is vezet. Második hibája ennek az eljárásnak az, hogy attól csak az öreg egerek pusztulnak el. S ha ezekkel együtt tönkre mennek az egészen fejletlen fiatalok is, mégis marad a nagyobb fiatalokból annyi, hogy ez által az egész irtási kísérlet majdnem hiábavalóvá /álik. Ez az eljárás tehát csak késő őszszel vagy tavaszszal alkalmazandó, mikor nem kell félni, hogy a föld ber'agy s a mikor fészeklakó fiatal sincs. Alkalmazás esetén teljes siker elerése végett tanácsas ezt az eljárást ket heti időköz után megismételni. Nagy területen nem igen alkalmazható, legfeljebb olyan lelyeken, hol a szántás lehetetlen (réten, lucernásban, heréiben és töltéseken). Nem alkalmaz íato ott sem, a hol a sertés legel. A foszfor másik alkalmazása pilulák alakjában történik, melyek 1 rész foszforból és 15 rész olcsó lisztből készülnei. A liszthez kis vizet kell adni, megkeverni s aztán óvatosan hozzá kavarni a foszfort. Az így kevert tészta legyen annyira kemény, hogy abból borsó nagyságú pilulákat könnyen lehessen készíteni. Szükseges, hogy a készítést szintén gyógyszerész mutassa meg. Ebben az esetben, hogy a pilulának hatása legyen, a pocoknak íyalakodni kell belcle, de minthogy a foszfor kellemetlen szagú és ízű, és azt az egér is észreveszi, azért e miatt a fönnebbi két anyaghoz két rész barna szörpöt is kell keverni. És miután a foszfor hatását a szabadlevegőn csakhamar veszti, azért annál jobb, minél frisebbek a pilulák ; régen készült pilulát jobb nem is használni. Ezeket a pilulákat kis kanállal az egérlyukba kell adni s a lyukat betömni. Ezenfelül vigyázni kell, hogy a munkás a pilulákból valamit el ne szórjon, a mihez a vad vagy házi állat is hozzá férne. Ezen eljárás — a foszfor alkalmazása—jelentősége nem olyan nagy, mint az előbbié. Ha a foszfornak van is némi jó oldala a többi méreggel szemben, hogy t. i. kellemetlen szaga miatt kevésbbé veszélyes, mert az ember hamar észreveheti, mindazonáltal az alkalmazó soha se feledje egy percig sem, hogy milyen méreggel dolgozik, jiirjon el a legnagyobb óvatossaggal és figyelmeztesse különösen a munkásokat e méreg veszedelmes voltára. h) A sztrichnin. Ezt különösen Százországban a drezdai országos egészségügyi kollégium javaslata folytán alkalmazzák. Ott egy kgramm búzára 2—3 gramm salétromsavas sztrichnint használnak ós az így előkészített búzát egérirtási célra gyógyszerész vagy droguista árusíthatja; tiszta sztrichnint nekik sem szabad kiadniok. Ez a mereg egérirtás szempontjából felette áll a foszfornak annyiban, hogy az azzal impregnált búzának kellemetlen szaga nem lévén, a pocok szivesebben eszik belőle, mint a foszforosból. Az emberre nézve azonban az ellenkezője áll, mert a sztrichnines buza színre nézve semmiben sem különbözik a tiszta búzától, s azzal könnyen összecserélhető. Azért szükséges, hogy a mérges buza valamely olcsó, de kirívó színű anilinnel (kékkel, vagy pirossal) festessék meg. A sztrichnines búzát szintén nem szabad szanaszét elszórni, hanem kis kanállal 5—6 szemet az egérlyukba adni, s a lyukat utánna betömni. Régen impregnált és száraz sztrichnines búzát használni nem szabad, mert