Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)
1897-04-25 / 17. szám
B) Számítási Uritmény 75 frt 77 kr C) Átfutó bevételek. Visszatérített előlegek 12.087 -frt 00 kr . idegen pénzek 2.676 frt 12 kr., === 14.7b3 ll f ' 2Az 1896. évvé előirányzott bevételekből tényley lerovatott összesen 239.848 frt 52 kr. Kiadások. A) Valódi kiadások, a) Személyes járandóságok: Fizetések és lakpénzek 15.842 frt 03 kr., kiszolgálati általány 278 frt 34 kr., napidíjak és írnoki teendők ellátása 860 frt 96 kr., jutalmak és segélyek 100 frt 17 081 frt 33 kr. b) Dologi kiadások: Hivatalos helyiségek és szertárak bére 473 frt 82 kr, hivatali és irodai költségek 875 frt 65 kr, uti költségek, utiáltalányok, napidíjak és építési pótlékok 4.170 frt 21 5.519 frt 68 kr. c) Útépítés, fenntartás és felügyeleti költségek. I tkaparók fizetése és segédnapszám bére 34.973 frt 62 kr, uti és hídfenntartási költség járulékok 2.671 írt 7o kr, utkaparói hazak és szertárak fenntartása, utiszerek beszerzése és javítása 1.951 írt 76 kr.. fedanyag előállítása és kavicsbányák bére 106.801 frt 83 kr, hidak építése és javítása 21.341 frt 56 kr, úttest tartozékainak fenntartása 634 frt 07 kr. d) Vasúti állomások útjainak építéséhez és fenntartásához hozzájárulás 337 frt 05 kr, e) utalapot terhelő egyéb kötelezettségek és tartozás 5 835 fit 60 kr, f) előre nem látott kiadások 11.902 frt 46 kr. == 209.050 frt 71 kr. B) Hitet- és pénztári müveletek. Visszafizetett terhelő tőke 8.000 frt. C) Átfutó kiadások. Visszatérítés mellett adott előlegek 16.067 frt. idegen pénzek visszafizetése 2.676 frt 12 kr. 18.743 frt 12 kr. Az 1896. évi összes tényleges kiadások csszege 235.793 frt 83 kr., amelyet az 1896. évi. 239.848 frt 52 kr. bevételi összegből levonván, pénztármaradvány 1896. év végén 4.054 frt 69 kr. Vagyon mérleg. Vagyon. Cselekvő hátrálékok 112.432 frt 30 kr, pénztármaradvány. 4.054 frt 69 kr. Teher. Terhelő tőkék 22 000 frt, terhelő hátrálékok 41.253 frt 57 kr, összesen 63.253 frt 57 kr, amelyet a 116.486 frt 99 kr, összes cselekvő vagyonból levonván, marad 1896. végén tiszta vagyon: 53.233 frt 42• kr. Szabályrendelet a házaló kereskedésnek Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város területén való megtiltása tárgyában. Elfogadtatott a városi képviselőtestület április 7-én tartott gyűlésén. f. 8. A házalás, mely alatt az árukkal helységrőlhelységre és házról-házra járva, meghatározott eladási hely nélkül űzött kereskedés értetik, Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város területén meg van tiltva. 2. §. Ezen tilalom által az 1852. évi szeptember 4-én kelt házalási szabályok 17-ik szakaszának összes pontjaiban, nemkülönben az e szakaszt kiegészítő összes korábbi rendeletekben említett vidékek lakói részére biztosított jogok nem érintetnek, és pedig : A házalási tilalom alól ki vannak véve: a.) AlsóAusztria eddigi wáidhofeni, Tháya-melletti járások lakosai, az ezen járásban készített cérnák- és szalagokra nézve, valamint Karolstein és környékének lakosai, a faórákra vonatkozólag, b.) A esehoiszági hegyvidéki lakosok az ottan készített csipkék és hímzett árukra vonatkozólag, c.) A pusterthali lakósok Tirolban, nevezetesen a Deftenegen helyiségbeliek a szőnyegekre vonatkozólag, d.) A volsuganaai és grődini lakósok Tirolban a nekik eddigelé megengedve volt cikkekre vonatkozólag, e.) Tót drótosok és az Árva megyei vászonkereskedők, a szentgyörgyi, szentmiklósi ós szentpéteri len- és pamut árukkal kereskedők Magyarországban. f.) A gotscheéi, pőllauti, reifnitzi lakósok Krajnábán az osztrigával, fa-olajjal, szentjánoskenyérrel, citrommal, törökszilvával, fügével, gránát almával, magyaróval, caramárival, kaprival, gesztenyével, babérlevéllel, mandulával, margarauttal, kagylóval, narancscsal, rizzsel, ajókkal, teknősbékával, szőlővel, mazsolával s több efféle, eddigelé magukkal hordozott tárgyakkal való kereskedésre vonatkozólag. 3.) §. Hasonlóképen ki vannak véve ezen szabályrendelet tilalmi intézkedése alól a város területén lakó összes azon házalok, kik a megyei hatóságtól üzletük folytatására engedéllyel bírnak ; ezek azonban idegen kereskedő cégek megbízott ügynökeiként a város területén nem működhetnek. Nem érintetnek továbbá a szóbanforgó tilalom által azon ipai űzők, kik a fennálló gyakorlat szerint a házalva iparűzés folytatásában eddig korlátozva nem voltak, mint a köszörűsök, üvegesek, kanalasok. 4. Ezen szabályrendeletben megszabott tilalom a házalókat a városban tartatni szokott vásárok látogatásában nem korlátozza, de azok, kivéve a 2-ik és 3-ik szakaszban említetteket, áruikat ily alkalommal és csak a vásártéren hozhatják forgalomba. 5. A 2-ik szakaszban és a 3-ik szakasz első pontjában felsorolt kiváltságoltak, úgyszintén a 3-ik szakasz 2-ik pontjában érintett iparosok is csak az esetben űzhetik a házaló kereskedést, ha házaló könyvüket a városi kapitányság által láttamoztatták. 6. §. Ezen szabályrendelet bármely rendelkezéseinek áthágása 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetében megfelelő elzárással büntettetik. 7. §. Az eljárásra hivatott hatóságok elsőfokban : a városi tanács, másodfokban : a vármegye alispánja és harmadfokban: a kereskedelemügyi minisztérium. Utm-atatás u ragadós száj- es körömfájás ellen való védekezésre és ezen betegség gyógyítására. népszer A m. kir. főldmivelésügyi miniszter ily cim alatt egy erü f üzetet adott ki, amelynek alapján ezen veszedelmes betegségre, valamint az ellene való védekezésre és a betegség gyógyítására nézve közöljük a következő útmutatást: A járvány nagy elterjedésének legfőbb oka. hogy a gazdák alig védekeznek ellene, sőt gyakran elő is segítik elterjedését. ' A száj- és körömfájás ragadós betegség s^ igy az állat csak úgy betegszik meg benne, ha érintkezésbe jut a ragályanyaggal, amely benne van a beteg állat nyálában, fájós körmeiből kiváló nedvben, a beteg tőgybői kifejt tejben. Védekezés szempontjából ügyelnünk kell tehát arra. hogy állataink se beteg állatokkal, se olyan tárgyakkal ne érintkezzenek, amelyeket a ragályt tartalmazó anyagok beszennyezhettek. Takarmány, jászol, itató vályú, istálló talaja, alom, trágya, a beteg állatok körül foglalatoskodó emberek kezei és ruhái vihetik be leginkább a ragályanyagot az egészséges állományba. Ha valamely vidéken a száj- és körömfájás uralkodik, ne hajtsuk állatainkat az utak mentén létező itatóvályukhoz és etetőhelyekre, ahol beteg állatok járhattak és az utánuk ott maradt ragályt a később oda jövő egészséges állatok felszedhetik. Idegen embereket, főleg marha-kereskedőket, mészárosokat és henteseket ne bocsássunk be istálónkba ; mert ezek gyakran érintkeznek beteg állatokkal és ruházatukkal széthurcolják a betegséget. Járványos időben lehetőleg tartózkodjunk éij állatok beszerzésétől, főleg vásárokon vagy idegen, ismeretlen istállókból. Bárhonnan vesszük is be az új állatokat, egy hétig a. többi állatainktól elkülönített helyen tartsuk azokat megfigyelés alatt. Az állatokon a fertőzés után a betegség rögtön nem vehető észre; mert néhány nap telik el, míg a betegség jelei kezdenek mutatkozni. Ezt a néhány napi időt lappangóm időnek nevezzük s 5 napnál hosszabb nem szokott lenni, azért az egy heti elkülönítés és megfigyelés elegendő. Ha ennyi idő alatt az állat beteg nem lett, nyugodtak lehetünk az iránt, hogy nem hozták magukkal a betegséget, tehát nem is fogják jószágainkat befertőzni. Minden óvatosságunk dacára is megtörténhetik, hogy a baj fellép állataink között. Ilyenkor igen fontos annak mielőbbi felismerése, hogy a szükséges intézkedéseket idejekorán megtehessük. Az első jel, hogy a betegek kezdetben rosszul esznek, lassan rágnak, csámcsognák és szájukból sok nyál csurog ki. Ha a körmök is fájnak, akkor az állatok sántítanak vagy folyton feküsznek. Szájuk piros és kezünkkel forrónak érezzük; a szájon hólyagok és piros foltok vannak. A sántító állatok körme körül ós a körömhasadékban a bőr forró, dagadt, később holyagok támadnak rajta, melyek helyén utóbb varrok keletkeznek. Teheneknél gyakran a tőgy bimbói pirosak, dagadtak és rajtok hólyagok képződnek, melyek szintén elvarrasodnak. A kifejt tej ilyenkor gyakran sárgás színű, sürü és könnyen megsavanyoik, vagy pedig vizes és keserű. Ily tüneteket észlelvén állatainkon, első teendő az egészséges állatokat a betegektől rögtön elkülöníteni. Amint kiütött a száj- és körömfájás, a törvény értelmében azonnal be kell jelenteni a község elöljáróságának, hogy ez a szükséges óvintézkedések megtételével a betegség továbbterjedését megakadályozhassa. Ha a betegség fellépésekor az állatok elkülönítésével elkéstünk, vagy fennforog a lehetősége annak, hogy az egeszségesek a betegekkel akár közvetlenül, akár közvetve, a ragály terjesztésére alkalmas tárgyakkal és személyekkel érintkezhettek : a járvány lefolyását nagyban elősegíthetjük, ha az egészséges állatokat mesterségesen megbetegítjük, ami abban áll, hogy azoknak a betegeknek kicsoigó nyálát, melyeknek szájában hólyagok lálthatók, felfogjuk s ezzel beojtjuk az egészségeseket. Ezt a beojtást vagy úgy végezhetjük, hogy letöröljük tisztára az egészséges állatok ajkainak belső felületét és erre bedörzsöljük a beteg állat nyálát durva vászondarab segélyével, vagy ily nyállal beszennyezünk durva szálú takarmányt s ezt megetetjük az egészségesekkel. Az ojtás pedig azért hasznos; mert igy az egész állomány közel egy időben betegszik és gyógyul meg; továbbá az ily mesterséges módon létesített betegség rendesen kevésbbé súlyos s így az állat hamarabb meggyógyul. Hogy a szájfájáshoz az ennél súlyosabb körömfájás ne társuljon, a beojtott állatok lábait az alomnak sürü megújításával szárazon kell tartani. Beteg állataink gyógyításánál legcélszerűbb az állatorvos tanácsát kikérni. Ahol ilyen nincs, vagy odaliozatala nehézségekkel jár: ott az állattulajdonos maga kénytelen beteg állatainak gyógyításáról gondoskodniFődoloy beteg állatainkat nyugalomban és tisztáin íartani. Lehetőleg puha takarmányt vagy folyékony tápszert etessünk meg velük, aminők a fris zöld fű és a lisztes vagy korpás ivós (moslék), fiatal állatok számára pedig az egészséges állatok fölforralt teje. A betegek száját tisztán kell tartani, hogy gyorsabban gyógyuljon és ki ne sebesedjék. Az állatokat gyakran meg kell kínálni tiszta friss vizzel ; még jobb, ha állandóan friss viz van előttük, amelyben forró szájukat tetszésük szerint öblögethetik. Ezen kívül a beteg száját mosogathatjuk tiszta vizzel, melyhez orvosságot is adhatunk. Bármivel is mossuk szájukat, úgy kell ezt végeznünk, hogy szivacsot vagy puha vászondarabot mártunk a folyadékba s ezzel lemossuk az óvatosan széjjel vont ajakaknak belső felületét, azután kifeszítjük a szájat s annak mélyebb részeit, valamint a nyelvet is hasonlóan mosogatjuk. Mosogató, öblítő folyadékul szolgál a sós és ecetes viz ; ahány liter vizet veszünk, annyi kis borospohár ecetet s annyi kanál sót keverünk a vízhez. Más öblögető vizet, is használhatunk. Igy feloldhatunk vízben timsót, kék gálicot (rézgálic, kékkő) vagv zöld gálicot (vasgálic); akármelyiket használjuk, mindegyikből 10—20 dekagrammot keverünk össze 10 liter vizzel. Ha körömfájás is van jelen, a beteg állatoknak feltétlenül nyugodtan kell maradniok, az istálló alját tisztán és szárazon kell tartani, az almot gyakran megújítani. A beteg lábakat is mosogatjuk a fentebb említett timsós, kékvagy zöldgálicos vizzel. A szarvasmarha beteg lábait egyszerűen a folyadékba mártott szivacscal vagy ruhadarabbal mosogatjuk. Körömfájós juhokat ós sertéseket igy gyógyítani fáradságos, különösen ha tömegesen betegszenek meg, más részt a sertések az ily kezelésnek ellenszegülnek, miért is legcélszerűbb a betegeket az elsorolt folyadékok valamelyikével megtöltött sekély és kemény, tiszta fenekű gödrön áthajtani. Ha a tehenek tőgye beteg, azt rendesen, de óvatosan ki kell fejni, langyos vizzel mosogatni, ha nagyon dagadt a tőgy, hideg borogatást teszünk rá. A tőgyön képződő varrakat legjobb, ha az ápoló békében hagyja. A szopós borjukat nem szabad az anyához bocsátani, hanem egészséges tehenek felforralt tejével kell azokat táplálni. A beteg tőgyii tehenek tejét a törvény értelmében meg kell semmisíteni; mert nyersen való élvezete után úgy a szopós állatok, mint a gyermekek is szájfájásban és bélhurutban szoktak megbetegedni. Szin liáz Húsvét vasárnapján kezdette meg városunkban az Arain Bárány vendéglő nagy termében felállított színházban előadásainak sorozatát Dobó Sándor színtársulata. A tavalyi szini évadról már ismeretes györ—soproni színigazgató a pénzügyi oldaláról nem igen háladatos tavalyi működése után az idén újra ellátogatott hozzánk azzal a szándékkal, hogy megelőzzön minden olyan színtársulatot, akik az előző évekből vont tapasztalatok szerint nem kis mértékben járultak hozzá, hogy amúgy is mostoha állapotban lévő szinügyünk teljes pangásba jusson; és egyúttal abban a reményben, hogy sikerült neki tavalyi ittlétével a szini közönség közönyét megtörni, s az idén nyer kárpótlást tavalyi veszteségeért. A szándék, hogy városunk művelt elemei kívánalmainak megfelelő előadásokat nyújtson, szép és dicséretre méltó, a remény pedig, hogy e szándék a közönség részéről úgy erkölcsileg, mint anyagilag értékéhez mért pártolással honoráltatik, eléggé jogosult. De az eddigi 4—5 előadás — amennyire azokból a továbbiakra következtetés vonható, —• úgy látszik, csak a szép szándékot igazolta, de a hozzá fúzött reménynyel alíi< kecsegtethet. Az első két előadás még csak valamennyire telt ház előtt játszódott le, de a 3, 4-nél már csak gyér közönség jelent meg, majd alig töltvén meg az első 3—4 sort. •Félő, hogy ily körülmények között egyszer s mindenkorra elmegy a színtársulat, és főleg a színigazgató kedve a további kísérletezéstől, s mi újra ott, leszünk ahol voltunk eddig; rendes színtársulat nem jon hozzánk, mert nem tud boldogulni, holmi szedett vedett szinésztruppot pedig nem ereszthetünk be, mert még azoknak a kedvét is elveszszük a színházba járástól, akik érzik annak szükségét és szivesen áldoznak néhány forintot egy élvezhető szini évadért! Pedig a színtársulat teljes mértékben megérdemli a pártolást, mert eltekintve a szini decoratiótól, a melyhez hasonlót a Zala-Egerszegen edd'g szerepelt társulatok egyikénél sem volt szerencsénk eddig tapasztalni, maguk az előadások minden tekintetben olyan nívón állanak, hogy a legkritikusabb igényeket is kielégíthetik ; a szereplők - legalább a főbb szerepekben — egytöl-egyig művelt, ízléses játékosok, s ha eltekintünk egyes, többnyire másod, harmadrendű szerepektől, valamennyien elfogadható, sőt nem egy kiváló alakítást produkál. Feltűnő, hogy a színház törzsközönsége csak néhány család a honoraciorok osztályából, s a hivatalnoki, a kereskedő, az iparos, s általában a közép osztály teljesen távol marad. Nem akarjuk városunk ezt a minden tekintetben nemes érzésű és a művészetek iránt is elég fogékonysággal bíró osztályait azzal vádolni, hogy ne volna érzékük épen a színészet iránt, hanem inkább hiszszük, hogy még nem eléggé ismerős a társulat előttük. Kérjük tehát azokat, akiknek városunk szinügye a szivükön fekszik, saját hatás körükben hassanak oda, hogy az érthetetlen közöny a társulat, és általában a színészet iránt, végre valahára megtörjék, s így a társadalom adja meg a színészetnek azt, amit egyebütt a hatóság szokott megadni és ne engedjék, hogy egy tekintélyes, hivatása magaslatán álló színtársulat kénytelen legyen a pártolás teljes hiánya miatt városunkból végleg távol maradni. A heti műsorról adjuk a következőket: Vasárnap. Gye re k asszo ny. Igen jó volt llékés(Csendes), Ragányi Iza (Borcsa),Kozma (Selyem Ferkó),Bérezi (Ugrom). Az öszjáték kifogástalan. Kár, hogy a darab alig ér valamit. Hétfő. A vigéczek. Az első és utolsó telt ház. Kiváltak Baiz Ödön (Kónya), Bérezi (Abelesz). Kedd. Durand és Durand. Kiválóbb alakítások: Durand ügyvéd (Könyves), Coquardier (Békés.) Szerda. Szép Helena. Tibor Lóri (llelena) kitűnően énekelte nehéz szerepét, alakítása azonban nem érte fel énekjátékát. Bérczinek dicséretére válott Meneíaus sikerült alakítása. Az összjáték kissé szenvedett. Csütörtök. Honti háza. A főszerep (Ida) kissé nehezére esetrLörinci Erzsinél. Ellenben kifogástalanok voltak Békés (Honti), Baiz (Sándor), Fóthi Frida (Margit). Delli ügyetlenkedett Sass Iván szerepében. Péntek másodszor A vigéczek. -THE±A7-a-balos-2?o-vat. i. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhirré tétetik, hogy a város képviselő-testülete által 1897. évi április hó 7-én tartott rendes közgyűlésén „A házalás eltiltásáról szóló szabályrendelet"-et megalkotta, mely az 1886. évi XXII. t.-cz. 27. §-a értelmében a városháza tanácstermében 1897. évi április hó 7-től egész 1897. évi május hó 7-ig betekintés végett közszemlére kitétetik, a hol a hivatalos órák alatt bárki által betekinthető. Zala-Egerszeg, 1897. április hó 7-én. Botfy Lajos polgármester.
