Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-04-11 / 15. szám

Képviselőtestületi iilés. A városi képviselőtesület évi rendes közgyűlését Botfh Lajos polgármester eluöklete alatt f. hó 7-én tartotta. ' ' A legutolsó közgyűlési jegyzőkönyvének felolvasasa és hitelesítése után felolvastatott az 1896. évre vonatkozó polgármesteri jelentés, melynek fő adatait a közönség taj< koztatása végett alább közöljük. A közgyűlés a jelentest tudomásul vette. . ... . Előterjesztetett városunk 1896. evi hazi, gyámi, közkórházi és egyéb kisebb alapoknak zárszámadása, amelyeket a közgyűlés a számvizsgáló bizottság javaslatához képest elfogadott s a számadást vezető pénztárnoknak a szokásos óvás fenntartása mellett a felmentvényt megadta. Olvastatott a városi közmuna összeírás az 1897-ik évre. melyet a közgyűlés elfogadott és a városi tanács javaslatához képest határozatilag kimondatott, hogy a közmunka fele pénzben megváltható s a váltság dija a két fogatú igás napszámnak egy napra 2 frt, az egyfogatúe 1 frt s a ke/i napszámé 40 krajcár. A tervezet jóváhagyás végett a közigazgatási bizottsághoz beterjesztetik. Olvastatott a házalást eltiltó szabályrendelet tervezete A képviselőtesület a miniszter rendeletének megfelelőleg bővített szabályrendeletet változatlanul elfogadta. (Lapunk jövő számában közölni fogjuk e szabályrendeletet.) Mivel a vadászati jog bérlete f. évi julius 12-én lejár, a képviselőtestület megbízta a városi tanácsot, hogy hat évre évi 212 frt kikiáltási ár mellett árlejtés utján adja ki s amennyiben igy a bérbeadás nem sikerülne, feljogosíttatott, hogy szabadkézből, részekre osztva, kisértse meg a kiadást. Az igazoló választmányba a közgyűlés a maga részéről Fischer László és Krosetz Gyula városi képviselőket választotta. Végül olvastatott a vallás- és közoktatásügyi minister rendelete, melyben az állami főgymnasium létesítéséhez egyszer- s mindenkorra megszavazott 40.000 forintnak betizetésére hívja fel az alispáni hivatal utján a várost. A képviselőtestület a miniszteri rendeletet egyelőre tudomásul veszi, amig t. i. ez ügyben a miniszterhez tett előterjesztése érdemleges elintézést nyer. Polgármesteri jelentés az 1896. évről. Az 1896. évre vonatkozó polgármesteri jelentés alapján, mely a képviselő-testület f. hó 7-én tartott ülésén egész terjedelmében felolvastatott, közöljük a következőket: I. Közigazgatási ügyek. Juhász József v. számvevő állásáról szembetegsége miatt lemondván, helyébe Gombás István választatott. A képviselő-testület a város területén levő utcákat és vicinális közutakat illető utrendőrségről, a város területén elfogyasztott bor- és bormust után fizetendő fogyasztási pótadóról — alkotott szabályrendeletet. Beérkezett 4.617 közigazgatási, 2.344 katonai, 196 iparügy, 4.047 adó és illetékügy, 608 gyámi, 446 kisebb polgári peres, összesen 12.258 ügydarab, melyek mind elintézést nyertek. Volt 60 tanácsülés, 14 képviselőtestületi ülés. II. Katonai ügyek. A sorshúzás 1896-ban január 2-án, a fősoiozás március 20-án volt. Az átvonult katonaság száma 2.615, szállásnapok 14.670, kincstári lovak 645, átvonult tisztek 156, szállásnapok 614; kiállított előfogatok száma 69. jelenkező katonaság száma 573, nyilvántartásban levő népfölkelők száma 1150. Sorozás alá került 117, besoroztatott 25, visszahelyeztetett 66, fegyverképtelennek osztályoztatott 25, meghalt 1. III Rendőri ügyek. Beérkezett 2.570 közigazgatási, 435 kihágási 3.005 ügydarab. Kiadatott 119 cselédkönyv, 16 db. igazolási jegy. Lopás miatt 5, sikkasztás miatt 9, Egyideig némán maradtak. Néhány perc múlva Guszti felszólalt: — Valld be, hogy sokszor gondolsz arra a néhány ezer forintodra, és mint afféle okos üzletember, azt mondod magadban, hogy elég- hosszú ideje tartozom vele . . . Azt hiszem, sohasem fejeztem ki olyast, ami ilyen föltevésre jogot adhatna . . . - Kifejeztél ! V mintha egyáltalán képes volnál valamit kifejezni! veté közbe Guszti lenézően. Különben is, ha lezárnók számadásainkat, nem tudom, melyikünk maradna tartozásban. Ha olyan fülledt a levegő, mint most, akkor van a hónom alatt egy kis barométer, mely emlékezetembe hozza, hogy életemet kockáztattam miattad ... Aztán elraboltad tőlem azt az egyetlen nőt, a kit valaha szerettem . . . IJgy hiszem, ez felér a te rongyos pár ezer forintoddal ? — De. részemről legalább, sohasem tettem miatta szemrehányást, soha ! kiáltotta Feri. Újra szótlanul maradtak. Miiidaketten elgondolkoztak. Hosszabb idő múlva, szinte egyszerre fordultak egymás felé. Feri révedező szemében ugyanaz a kifejezés tükröződött, mint Guszti szkeptikus pillantásában: a csodálkozás kifejezése, a kétely, az irónia; majd hogy nevetve fakadtak tőle: — Mire gondolsz V kérdezte Guszti, ösztönszerűleg halkftva beszédjét Hogy mire gondolok .' felelte Feri lassan. És te V — Ugyanarra, a mire te . és mindjárt meg is mondom. Azt hiszem, hogy egy negyedszázad óta egymásnak csak terhére voltunk, hogy soha ki nem állhattuk egymást. — Igaz, bólintgatott Feri egyszerűen. Még egy pillantást váltottak fürkészve, mintha csak most ismerték volna meg egymást. Hirtelen Guszti feikelt. — Jó éjt! mondta, s ezíel elhagyta a kertet. — Pincér, fizetni! mondta Feri nyugodtan, késével megcsendítve poharát. Igv végződött az a híres barátság, a mely egy negyedszázadig tartott. — Ami. — csalás miatt 5, testisórtés miatt 5 esetben történt följelentés: öngyilkossági kísérlet volt 4. A sertésvészben 138 db. disznó hult el. lépfenében 2 db. marha Hét éven alóli 13 gyermek lett dajkaságba adva. A köztartásban részesülő szegények között 2.421 frt 30 krt osztottak ki. Kihágási eset 435 volt; ezen feljelentések folytán 382 egyént büntettek meg, akik 349 napi elzárást szenvedtek. Pénzbüntetések és egyéb címen befolyt a rendőrkapitánysághoz 625 frt 58 kr, melyből 186 frt az adóhivatalba, 3 frt a vármegyei, 393 frt 99 kr. a városi pénztárba szállíttatott, toloncoztatás- és rabélelmezésre pedig 42 frt 58 kr. adatott ki. Csavargás-és koldulásért 59 egyént utasítottak ki kötött levéllel a város területéről. Illetékességi helyére 42 egyént toloncoltak. Az áruba bocsátott ételeket és italokat különböző időben megvizsgálták; piaci vizsgálatot és husszemlét hetenként kétszer foganatosítottak. 1 V. Közegészségügy. A közegészségi állapot általában annyira nevezhető kedvezőnek, hogy semmi nagyobb szabású hevegy-fertőző ragályos bántalom nem uralkodott. Vörheny, kanyaró nem észleltetett; roncsoló toroklob. torokgyik — sajnos — elég sok volt. de csakis szórványos jelleggel s a gyógyszerum alkalmazása 8. halállal végződött eset kivételével, gyógyulással végződött. Hasi hagymáz 4 esetben jelentetett be, melyek gyógyulással végződtek. Meghalt 212 egyén. A védhimlő oltás- és ujraoltás a karról kaná való oltás mellőzésével, eredeti nyirk használata mellett történik. Az élelmi és élvezeti szerek, italok, valamint az egészségre veszélyesekké válható egyéb tárgyak vizsgálata és ellenőrzése 134 esetben foganatosíttatott; a közvágóhíd hetenként egyszer, mészárszékek, hentesüzletek havonként, kétszer voltak vizsgálat tárgya. A dajkaságba kiadott gyermekek, lelencek havonként a városkapítányi hivatalba hozva, lesznek ellenőrizve; ezen kivül a városkapítánynyal a városi orvos a dajkaságba adott gyermekeket ezek lakásán is felkeresi. V. Kimutatás az építkezésről. Az 1896. évben a város területén építési engedély adatott 1 emeletes, 38. földszintes ház építésére, melyekből befejezetlen maradt 4. VI. Közkórházi ügyek. Felvétetett 455, előző évről maradt 34 s így ápoltatott összesen az 1896. évben 489 beteg, kik közül eltávozott 286 gyógyulva, 111 javulva, 23 gyógyulatlan, meghalt 28, év végén visszamaradt 41. A kórházból távozott 448 beteg közül 240 volt zalamegyei, 49 zala-egerszegi, 94. vasmegyei; a többi vármegye 1—2 beteggel volt képviselve Vallásra nézve volt 403 róm. kath.. 16 ág. evang., 6. helv. hitv., 23. izraelita. Az ápolási napok összege 14.316. Műtét volt 21 sebészeti, 11 szemészeti, 4 nőgyógyászati. A kórház bevétele volt: a) forgalmi pénztárnál 12.389 frt 93 kr., b) tartalékalapnál 515 frt 69 kr.; kiadása: a) forgalmi pénztárnál 11.859 frt 90 kr., b) tartalékpénztárnál 256 frt 40 kr. s így pénztármaradványa: a) forgalmi pénztárnál 530 frt 03 kr., b) tartalékpénztárnál 259 frt 29 kr. A kórház vagyona készpénzben, gyógyköltség hátralékban, követelésekben, alapítványokban, épület- és ingóságokban 69.445 frt 90 kr., melyből a 3.522 frt 2'lVs kr. terhet levonván, a tiszta vagyon a tailalékalappal együtt 65.923 frt 68V2 kr. VII. A városi adóhivatal és adópénztár. Beérkezett 3.404 ügydarab, amelyek mind elintézést nyertek. Az egyenes adók s azok módjára kivetett törvényhatósági és községi pótadók állása az előző évi hátralékok és az évközben beállott szaporodások vagy törlések figyelembe vétele mellett: a) egyenes adóban tartozás 78.447 frt 19 kr, lerovatott 54.475 frt 70

1/

2 kr., hátralékban maradt 23.971 frt 487a; b) hadmentességi díjban tartozás 2.331 frt 81 kr., lerovatott 652 frt 50 kr.,' hátralékban maradt 1.679 frt 31 kr.; c) fegyveradóban tartozás 173 frt, lerovatott 89 fit, hátralékban maradt 84 frt; d) kereskedelmi- és iparkamarai illetékben tartozás 1.029 frt 95 kr., lerovatott 462 frt 40 kr., hátralékban maradt 567 frt 55 kr; e) megyei betegápolásig katonabeszállásolási és vasúti pótadóban tartozás 4.656 írt 42 kr., lerovatott 4.672 frt 08 kr., túlfizetés 15 frt 66 kr.; f) megyei útadóban tartozás 9.191 frt 32Va kr., lerovatott 5.Ö45 frt 51 kr., hátralékban maradt 4.145 frt 81

1/a kr.; g) községi pótadókban tartozás 51.809 frt 68V4 kr., lerovatott 39.900 frt 97 kr., hátrálékban maradt 11.908 frt 71'A kr., s így az összes tartozás volt 147.639 frt 37

3/4 kr., lerovás 105.298 frt I6V2 kr., hátralék 42.356 frt 877

4 kr., túlfizetés 15 frt 66 kr. A jelentés feltünteti ezután a városi házi, alapítványi pénztárak 1896. évi bevételét, kiadását, majd az egyes alapok vagyonát, terhét, s ezek alapján a tiszta vagyont. A kimutatás szerint a tiszta vagyon az egyes alapoknál a következő: házi pénztárnál 389.296 frt 04Va kr.. közbirtokossági pénztárnál 6 230 frt 93 kr., Jakum alapnál 13.500 frt 17 kr., aggápolda 5.476 frt 33 kr., közkórház forgalmi 47.833 frt 557a kr., közkórház tartalék 5.489 írt 53 kr., közkórházi alapítványok 12 600 frt, SzentHáromság kápolna és Szent-Antal szobor alap 1.773 frt 94 kr., szegényalap 4.376 frt 71 kr., temetőalap 666 frt 14 kr., szépészetialap 43 frt 10 kr., Móczer István alap 1.603 frt 77 kr.. orgonaalap 39 frt 64 kr., kataszteri munkadíj alap 109 frt 17 kr., elemi iskolai szegény gyermekek ruházatára szánt alap 2 frt 93 kr., katholikus iskolai alap 55 frt 45 kr., közös iskola alap 2.179 frt 38 kr., polgári iskola építési' alap 2.596 frt 37 kr.. vasárnapi iskolai alap 15 frt 15 kr., városi iskola alap 997 frt 98 kr., kisdedovoda alap 13.604 frt 08 kr., városi közmunka alap 887 frt 01 kr., vendéglősök és szaktársaik-féle szegény alap 22 frt 10 kr., hegyi utak jó karban tartását célzó alap 24 frt 30 kr., városi nyugdíjalap 476 frt 60 kr., Jánkahegyi hegyközségi járulékalap 130 frt 56 kr., dr. Hérics-Tóth-féle iskola alap 100 frt, összesen 510.130 frt 94 kr. A városi árvapénztár állását illetőleg 1895. végén maradt 47 frt 6372 kr. készpénzben, 44 564 frt 99 kr. kamatozó és nem kamatozó kötvényekben, 38.253 frt 20 kr. takarékpénztári betétek- és értékpapírokban 82 865 frt 8272 kr.; 1896. évben befolyc 12.174 frt 74 kr készpénzben, 2.440 frt kötelezőkben, 6.228 Irt takarékpénztári betétek- és értékpapírokban 20.842 Irt 7:> kr vagyis összesen 12.222 frt 387a kr. készpénzben, 47 004 irt 99 kr. kötelezőkben, 44.481 frt 20 kr. betétekés értékpapírban 103.708 frt 57 V2 kr.; év közben kiadatott 12.199 frt 72 kr. készpénzben, 2.954 frt 50 kr. kötelezőkben, 4.452 frt 28 kr. betétek- és értékpapírban 19.606 frt 50 kr.; év végén maradt 22 frt 66V2 kr. készpénzben, 44.050 frt 49 kr. kötelezőkben, 40.028 frt 92 kr. betétek- és értékpapírokban 84.102 frt 077a kr A magán feleknél 1895. végén elhelyezve volt 20.507 frt 08 kr. tőke, 1896. évben kölcsön adatott 1.950 frt 22.457 frt 08 kr.; ezekből év folytán visszafizettetett 2.954 frt 50 kr., maradt év végén 19.502 frt 58 kr. Ezen tőkék után 1895. végén kamathátralék volt 1.439 frt 76 kr., 1696-ra esedékes 1.194 frt 81 kr., összesen 2.634 frt 57 kr., ebből év közben befizettetett 1.360 frt 54 kr., hátrálékban maradt 1.274 frt 03 kr. Az árvapénztári zárszámadás szerint a vagyon 91.002 frt 69 kr., teher 89.285 frt 737a kr. s így tartalékalap az év végén 1.716 frt 9572 kr. VILI. A városgazda hatásköréhez tartozó ügyek: A.) Erdőiigy. Az 1895/6. évi turnuson a nagyobb fák nyilvános árverésen eladattak, melyből befolyt 1823 frt 30 kr. A kivágott terület irtás alá kiadatott és makkal beültettetett, az apróbb fák ölbe vágattak s a város szükségletére felhas .náltattak. B.) A város épületei kijavíttattak és biztosítva vannak. C.) A város rétén a szükséges fű ötödében kiadatott s ebből a 4 ló és 6 db. szarvasmarhának elegendő széna betakaríttatott, míg a felesleg nyilvános árverésen eladatott s ebből 773 frt 15 kr. folyt be a városi pénztárba. D.) A városi közmunkából az utak és árkok kijavíttattak, a föl nem használt közmunka a városi pénztárnál készpénzben megváltatott. E.) A városi leltár ez évben is kiigazíttatott. Végül a jelentés tüzetesen felsorolta mindegyik tisztviselő működési körét. A méhészetről. A sok mezőgazdasági ág köze alig van olyan, mely helyes és okszerű kezelés mellett oly szép jövedelmet adjon, mint a méhészet. S hogy mégis oly kevés fontosságot tulajdonítunk neki, annak főoka Magyarország természetrajzi viszonyaiban keresendő. Talán nincs ország, mely annyi sok kincscsel volna megáldva, mint Magyarország; és ép ezért nem is volt a mi népünk arra utalva, hogy ily kicsinyes, ily mellékesnek látszó mezőgazdasági foglalkozást űzzön, a minő a méhészet. Bégente könnyebb volt a megélhetés. A szegény ember halászhatott, vadászhatott, és a sok urodalmi területeken sem tettek oly szigorú megkülönböztetést az „ enyim" és „tied" között. Az erdőségek is juttattak télire valót a hideg ellen. Az emberek könyöriiletessége is nagyobb mérvben nyilvánult a szükölködőkkel szemben ; most azok szive is — mintha átalakuláson ment volna keresztül — önösebb lett. mert hát azt mondják: nehéz a megélhetés. Ma már azonban, midőn a közterhek egyre súlyosabban nehezülnek ránk ; midőn a tiiz. víz, jég, fillokszera, peronospora, sertészvész s. a. t, egyre-másra hiúsítják meg reményeinket; midőn társadalmi állásunk, de meg — valljuk csak meg — saját elkényesztetett ízlésünk is mindegyre többet kiván: elérkezettnek mondhatjuk az időt, hogy megragadjunk mindent, mi által jövedelmeinket növelhetjük, biztosíthatjuk. A közmondás is azt tartja: segíts magadon, és megsegít Isten is; mert a ki összetett kezekkel nézi a világ forgását és azt várja, hogy az ég áldása manna alakjában hulljon reá, — örökösen küzdelmes életet fog élni. Itt első sorban nem azokat értein, kik rendezett anyagi viszonyaiknál fogva jó vagy legalább is eltűrhető helyzetet tudnak maguknak és családjaiknak alkotni, hanem értem azokat, kik napi keresményükkel tengetik életöket, és azokat, kik fizikai alkotásuknál, ugy magasabb koruknál fogva minden erősebb munkára amúgy sem képesek; mert a míg a méhészet a jobb móduaknak tán fölöslegeset is ad, addig a szegényebb sursúaknak a mindennapi kenyeret biztosítja. Csakhogy a magyar ember természetével van összeforrva, hogy nehezen tudja magát valami uj dologra elhatározni. Az a hagyományos ósdíság mintegy hozzá van tapadva, s nem tud menekülni tőle. Az újítás, vagy pláne a régiekkel való szakítás nehezen megy nála; pedig az ember folyton kutató, fürkésző, soha meg nem pihenő szelleme nem állapodik meg, hanem egyre-másra alkot, teremt szebbnél szebb, ujabbnál ujabb dolgokat, így a méhészkedéssel sem vagyunk ott, hol őseink voltak. Ma már nem áldozza fel az okszerű méhész méhállományának java részét. — tehát magát a tőkét azért, hogy a kamatokat élvezhesse. Ma már nem tekintik a méhészetet csupán kedvteli foglalkozásnak, hanem tekintik egy oly mezőgazdasági ágnak, mely a befektetett tőkét meghatván) ózza. Sokan azt az ellenvetést hozzák fel annak behozatala ellen, hogy sok dolgot ad, és hogy az azzal való foglalkozás más egyéb munkájától |el vonja a méhészt. Ez nagyon téves nézet és az illetőnek járatlanságát árulja el A ki többet foglalkozik azokkal a szükségesnél, — inkább ront, mint javit. Kellő szakértelemmel tudni fogja a méhész : mikor, — mit — kell tennie. Ezt kell megtanulni. Unos-untig elég, ha hetenkint, vasárnap délután foglalkozik a méhesben, a helyett, hogy ezen szabad idejét víg cimborák társaságában a korcsmában tölti. Legtöbb kifogást azonban a rajzás ellen vetnek fel: de ez a kifogás is elesik magától, ha az illető az uj méhészkedésben jártas. — Ott van a műrajkészítés módja, és habár méhészeink közül sokan vannak ellene, — a természetes rajokat föléjök helyezvén — mégis — még I>edig határozottan állítom — hogy a mfírajkészítésnek — az idő és cél kellőkélten való mérlegelésével — előnyt