Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-04-04 / 14. szám

nyokban gazdák részére s illetve mezőgazdasági célokra szállítandó, a rendeltetési állomáson tényleg leadásra kerülő s a környékbeli fogyasztásra rendelt következő erőtakarmányok és pedig: korpa, olajpogácsa, árpadara, kukoricadara és malomkonkoly után kocsi- és fuvarlevélenkent legalább 10.000 kg. feladása s illetve ezen súlymennyiségért való díjfizetés mellett, a „Vasúti- és Közlekedési Közlönyében eszközlendő kihirdetéstől számított harmadik naptól, de legkésőbb a folyó év végéig terjedő érvénynyel a in. kir. államvasutak összes vonalain a helyi díjszabásszerű 1. külön díjszabásnak 20%-kal rövidített díjtételeit alkalmazza rovatolás utján. Az ország határszélén fekvő összes átmeneti állomásokra, valamint Budapestre helyben és Kőbányára helyben rendelt küldemények ezen díjkedvezményből ki vannak zárva. Tekintettel a fent engedélyezett díjkedvezmény célzatára, melynél fogva az más, mint a fentemlített rendeltetésű'küldeményekre egyáltalán nem érvényes, visszaélések ineggátlása céljából szigorú ellenőrzést kívánok gyakoroltatni abban az irányban, hogy ezen kivételesen engedélyezett viteldíjkedvezmény kizárólag az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaközönség által és csak is a helyi fogyasztáshoz mért szükségletnek megfelelő mennyiségben szállított erőtakarmányok után vétessék igénybe. E végből s mivel ezen, a kedvezmény fenntarthatása érdekében szükséges ellenőrzési eljárás végrehajtására a gazdasági egyesületeket tartom leghivatottabb tényezőknek, — a kedvezmény érvényesítését illetőleg akként rendelkeztem, hogy a fentiek szerint engedélyezett vitelkedvezmény csak oly küldemények után lesz alkalmazandó, melyeknél a fentjelzett rendeltetés, illetve az a körülmény, miszerint a küldemény a kedvezményre igényt tarthat, a rendeltetési hely fekvése szerint illetékes vármegyei s illetve vidéki gazdasági egyesület által kiállított, annak pecsétjével és aláírásával ellátott és a feladás alkalmával a szállítmány fuvarleveléhez melléklendő igazol ványnyal bizonyíttatik. Ezen kívül az említett igazolványok saját tagjai részére a „Magyar mezőgazdák szövetkezete" által is kiállíthatók. Az e célra használandó igazolványok a magy. kir. államvasutak igazgatósága által fognak rendelkezésre bocsáttatni a gazdasági egyesület által bejelentendő s a nevezett vasutigazgatóság részéről elszámolás ellenében megküldendő mennyiségben. Midőn erről értesíteném, egyúttal felhívom az egyesületet, hogy az ellenőrzés gyakorlásánál s az említett igazolványok kikiáltásánál visszaélések elkerülése végett a fentiek értelmében megfelelő szigorral és körültekintéssel eljárni szíveskedjék. Felhívom továbbá az egyesületet arra is, hogy a szóban levő küldemények tekintetében elrendelt fenti intézkedéseket a gazdaközönséggel tudatván, főleg arra törekedjék, hogy a kedvezmény együttes megrendelések utján a kisebb gazdák által is igénybe vehető legyen. Minthogy ugyanis a díjkedvezmény csak 10.000 kg-ot kitevő teljes kocsirakományok után érvényesíttetik, figyelmeztetendő az érdekelt közönség, hogy egyes gazdák kisebb megrendeléseiket kocsirakományokká egyesítve, a kedvezmény feltételeinek ily módon megfelelni igyekezzenek. Végül megjegyzem, hogy a fentiek szerint engedélyezett díjkedvezményből kizárt határszéli állomások nevei a m. kir. államvasutak igazgatósága által az igazolványi űrlapok megküldése alkalmával az egyesülettel közöltetni fognak". A vádlottak. A mult század végi euciclopedisták törpe unokája szives érdeklődést mutat a „közvádlók"

iiránt, és úgy látszik, észre veszi, hogy azok ma is járnak közöttünk, s még mindig vannak — bár szerinte elenyésző kevesen — kik Hogy tudod ? Hát megmondták. És te mit mondtál nekik ? Semmit. És ők nem kértek, hogy te is szeresd őket? Némelyik. Es te mit mondtál azoknak? Hogy szeretem őket. Borzaszató leány vagy te! Miért? A mért ilyen vagy. Ajánlom neked, hogy csak egyet szeress! Azután a majálison is csak egygyel táncoljak ? Hiszen azért táncolhatsz akáihánnyal. De én úgy szeretem, a ki én velem táncol. Hát neked a tánc minden ? Az a legnagyobb élvezet a világon. No majd lesz neked még nagyobb élvezeted is; de csak úgy, ha egyet szeretsz, különben még kis leány vagy. Te meg nagy goromba vagy! Egyebet sem tudsz mondani, mint hogy kis leány vagyok. Mintha nem eleget hallanám ezt a mamától, meg valamennyi nagynénémtől. l'ersze a diákok kellemesebb dolgokat beszélnek. Ugyan ne szekírozz. Igazán nem érdemes veled beszélni. Azt megteheted, a beszéd nekem sem sokat ér. A mint tetszik ! Epén oda értek a kapuhoz. Sándor erősen el volt tökélve, hogy kezet sem fog a kis haszontalannal és azután igazán észre sem veszi. Ez fogja legjobban boszszantani. De nem tudott annyira udvariatlan lenni, hogy a felé nyújtott kis kezet el ne fogadja. És egy erős meleg kézszorítással, jogászhoz illetlen ostobasággal, elárúlta magát. A leány trillázva tűnt el a kapu ; mögött, Sándor pedig csüggedt fővel fordúlt vissza és mormogta magában : No majd megjön az esze. Most még nem lehet vele beszélni. Hiába csak kis leány! Dr. Ormos Ede. 'követik őket, s nincs érzékük, hogy felfogják a világos látókörű elvbarátok szövetkezetének uj erkölcseit, mely a i miénktől — elismerjük - abban különbözik, hogy ezeknek ők alkotói, hirdetői és követői, es hogy maguk vallják, mással meg elhitetni akarják. Nem vonjuk kétségbe ízlésük jogosultságát. Hihetnek, a mit akarnak, — ez emberi jog; de a mi hitünkben ítélő biroknak el nem ismerjük őket. mert régen átment a köztudatba azon elv: De internisnonjudicatpraetor. A ki az erkölcs fogalmát, a jó és rosz forrását, a folyton hullámzó emberi felfogásban keresi, és egész ridegségében annak ítéletétől teszi függővé, — nem vallja be azjatheismust, de csak annyira áll attól, mint a ki a becsületsértésnek minősíthető „hazudik" szó helyett azt a kifejezést használja — a valósággal merőben ellenkezik. Azokról, kik ilyen elvet vallanak, mondja egy valódi közvádló — kinek e téren bő tapasztalatai lehetnek : „Ha e fajta emberek közé kerülök, rögtön zsebeimre tapintok". S ki csodálkoznék azon ? Hisz ezek magok határozzák meg az erkölcs értékét; tőlük függ annak elbírálása, mi jó és mi rosz ? A ki a szélsőségben szeret mozogni, jó alkalma nyílnék ezen bölcselkedés ellenében ugyan azon kori forrásból Rousseaunak annak idején nagy feltűnést keltett fejtegetéseit fel eleveníteni, melynek conclusiója így szól: „Az egész culturát el kell vetni, mivel az ember boldogtalanságának oka abban van, s vissza kell vezetni az embert a természet ölébe." — Ilyen szerepre azonban megint csak vállalkozzék egy másik olyan világ bölcs, ki abban a környezetben él, mely erkölcseit maga mérlegeli, és elbírálója a jó- és rossznak, — tehát tarthatja a művelődést is veszedelmnek, de azok a „közvádlók" ilyen munkának szolgálatába nem állhatnak; mert a culturát mindig nagyra becsülték, s annak ma is legjelentékenyebb tényezői. Volt idő, mikor egyedüli ápolói voltak s azon magaslatra, melyről jelenleg terjeszti világosságát, az ő vállaikon emelkedett fel. A „közvádló" írójának ősei bizonyára szintén ilyen iskolának voltak gyermekei. Lehet, hogy unokájuk elfeledte ezt, de azért ha az igazságszolgáltatás rosz, nem szokás kárhoztatni az igazságot. A „közvádlók" uralmának középkori réme — különben megértettük — hiába -kísért, úgyse fog bekövetkezni, kivált ha a modern erkölcsbirók eszméi oly rohamosan hódítanak. Kezükre van előhaladásukban az is, hogy mint tudjuk, az eszközökben nem válogatósak, mert azokat — mint a Jezsuitákra méltatlanul rákenték — náluk valóban a cél szentesíti meg. Vagy nem azt jelenti a „közvádló" írójának következő elvi kijelentése? „Most is megvannak az erények és bűnök, mint minden korban, de a nagy társadalom (t. i. az elv barátok) az ő tisztultabb magasából, világosabb látóköréből határozottabban felismeri, tudja, megítéli, hogy mik azok, miket az általános emberi érdekek szempontjából igazi erényekül és mik azok, miket bünökül lehet és kell tekinteni. " Ilyen elvek megvalósításához csak a szuronyok hatalma kell, és az elvbarátok nyugodtan lehetnek, uralmunknak nem szakad vége soha. Városunk 1896. évi zárszámadása. Bevételek. Rendes bevételek. Pénztármaradvány 1895-ről 12 frt 20

3/4 kr. Telepítési dijak 13 frt 92 kr., marhalevelek kiadása- és átiratási dijából 585 frt 01 kr., adóvégrehajtási dijakból 657 frt 47 kr., szemétkihordási illetékből 59 frt 50 kr., fizetési ivek eladásából 5 frt, ebadó védjegyekből 232 frt 55 kr. összesen 1553 frt 45 kr. Tanügyi bevételek: a) Elemi iskolánál: tandíjból 1.739 frt 55 kr., iskolai értesítőkből 47 frt 50 kr., tintadíjakból 97 frt 50 kr., könyvtári illetékből 111 frt 25 kr.. országos tanítói nyugdíjra a 15 kros illetékből 143 frt 70 kr., Jákum-alap kamataiból 800 frt; b) a női kézimunka tanfolyamnál: tandij 45 fit 12 kr.; c) iparos tanonciskolánál : tandíjból 219 frt, iparengedély díjból 33 frt, államsegélyből 300 frt, iparkihágási birságból 4 frt; d) kisdedovodánál: tandíjból 411 frt 50 kr, összesen 3.952 frt 12 kr. Rendkivüli bevételek. Ingatlanok eladásából hátrálékos vételárból 142 frt 26 kr, községi pótlékból 39.900 frt 97 kr., összesen 40.043 frt 23 kr. Egyéb rendkivüli bevételek: fogyasztási és ital mérési hátralékból 18 frt, megyei székház előtt 2 utcai lámpa felgyujtásáért 100 frt, bérlőktől állami községi és megyei adók téritményéből 1.917 frt 97 kr., bérlőktől tüzbiztositási dij téritményből 97 frt 84 kr., tiszti szállásdijakból 394 frt 27 kr., összesen 2.528 frt 08 kr. Előre nem látott bevételek: járda burkolási illeték hátralékokból 13 frt 94 kr., téglavételár tőke hátralék- és késedelmi kamatokból 618 frt 61 kr., dr. Hérics Tóth János-féle iskolai értékpapírok 1895. évi osztalékából 152 frt, Ferenczi Erzse hazaszálittatási költség maradványból 36 frt 59 kr, Szommer Cili és Füredi Kálmán után felmerült tartás dij téritményből 29 frt 28 kr., Takács Sándor után felmerült költség téritményből 3 frt 10 kr, 1895. végén készletben maradt tégla anyagok eladásából 627 frt 97 kr., 272 vaggon szén eladásából 192 frt 58 kr., elmebeteg elszállítási költség maradványból 8 frt 61 kr., gyógy.szerűm ártéritményből 14 frt 20 kr, iskola mulasztási bírságokból 3 frt, bika vételre adott foglaló visszamaradásából 10 frt, 1 bikáért 150 frt, egy lóért 160 frt, kődarabokért 14 frt, zeneengedélydijak- és kihágási bírságokból 260 frt 84 kr, állategészségügyi kihágási bírságokból 26 frt 50 kr., mezőrendőri kihágásokból 16 frt 25 kr., mezőrendőri kártérítésekből 2 frt 30 kr., egy hadköteles által befizetett birságból 5 frt, ovodától kölcsön vett tőke kamathátralékából 62 frt 20 kr, takarékpénztárba elhelyezett tőkék kamataiból 120 frt 44 kr, uj ovodánál levő raktárhelyiség béréből 75 frt, italinérési jövedékrészletből 1894-re 1783 frt 52 kr., eladott trágyáért 3 frt 50 kr. templomhoz vezető járdára egyesek adományából 85 frt 25 kr, W ojacsek cégtől javítási költségtéritményből 508 frt 78 kr., számadási téritményből 1 frt, fizetési előleg téritményből 730 frt takarékpénztárnál elhelyezett tőkékből kivétetett 33.596 frt 29 kr., fogyasztási- és italadókból 29.000 fit, fogyasztási- és italadó utáni beszedési jutalékokból 1.263 frt, előfogati dijakból 44 frt 17 kr, katonai étkezési dijakból 18 frt 49 kr, átvonult katonák után szállásdíj téritményekés kártalanításból 187 frt 91 kr., bankkölcsönök törlesztésére lekötött jövödelmek fölöslegének átutalásából 4.030 frt 97 kr, összesen 68.870 frt 87 kr. Bank kölcsönök évi törlesztésének biztosítására leköti.'tt jövödelmekböl: szántóföldek béréből 181 frt 46 kr., füeladás 321 frt 58 kr., gyümölcsfa csemeték- és füzvesszők eladásából 112 frt 84 kr., homokbányabérből 57 frt, kavicsbányabérből 200 frt, városház alatti boltok után 1.122 frt. aggápoldánál levő szoba bérből 30 frt, Baross-ligeti vendéglő bér 620 frt, szénáspajta bérből 160 frt, pénzügyi palota béréből 1.950 Irt, Bárány vendéglő és boltok bére 6 772 frt 21 kr., vágóhídi lakbérből 96 frt, laktanya után a) államtól 4.693 frt 98 kr., b) vármegyétől 9.887 frt 68 kr., téglagyár bérből 1.409 frt, feliéi képi vendéglő bére 980 frt, napi- és hetivásárok béréből 6.682 frt 87 kr, vadászati jog béréből 212 frt, országos vásárok haszonbéréből 3.239 frt 01 kr., termény és állatmérési dijakból 66 frt 30 kr., piaci gabona mérési dij haszonbére 100 frt 50 kr, vágóhídi dij illetékből 1.746 frt 50 kr, összesen 41.130 frt 93 kr. Bevételek összesítése. Rendes bevételek 5.517 frt 77

3Ai kr., rendkivüli bevételek 116.425 frt 10 kr., bankkölcsönök részére lekötött jövödelmek 41.130 frt 93 s igy az 1896. évi bevételek összege 163.073 frt 80

3/4 kr. Kiadások. Rendes kiadások. Tisztviselők fizetése és mellékjáruléka 12.691 frt 95 kr., szolgaszemélyzet bére 4.737 frt, mellékjárulékai 5.675 frt 41 kr., irodai szerek- és felszerelésekre 604 frt 95 kr, íűtés- és világításra 125 frt 02 kr, bútorok és eszközök beszerzésére 20 frt 80 kr., utazási költségek-és napidíjakra 1.586 frt 48 kr., épületek és ingóságok jó karban tartására 2.705 frt 91 kr., utcák és terek fenntartására 4.476 frt 38 kr., gazdaságiakra 15 frt; tanügyi kiadások : a) elemi iskolánál 12.899 frt 10 kr., b) iparostanonc iskolánál 1.396 frt 04 kr., cj kisdedovodákná! 1.246 frt 9 7 kr., d) lőgymnasiumra 2.18^ Irt 50 kr.; szegény tartási kiadások 2.468 frt 90 kr., vegyesekre 4.527 frt 94 kr. Rendkívüli kiadások: vegyes kölcsön törlesztésekre és pedig ovodai 1/2%> tőketörlesztés 67 frt 80 kr., polgári iskolai építési kölcsönre 611 frt 18 kr, csőszök és erdős fizetésére 900 frt. Előre nem látható kiadásokra a laktanyai és lovardai helyiségnél eszközölt kisebb pótépitkezések és javításokkal, anyagok- és iparos munkákkal együtt 4.614 frt 90

x/2 kr. Átmeneti kiadások: fizetési előlegekre 700 frt, takarékpénztári betétek 32.842 frt 36 kr., fogyasztási-és italadóra 29.000 frt, fogyasztási- és italadó kezelők évi fizetésére 1.200 frt, előfogati dijakra 44 frt 05 kr., katonai étkezési dijakra 18 frt 49 kr., átvonult katonák után szállásdijak és kártalanítás 65 frt 82 kr., bankkölcsönök törlesztésére lekötött jövödelmek fölöslegéből tett átutalásra 4.030 frt 97 kr. Bankkölcsönök törlesztésére: Pesti magyar kereskedelmi banknak 655.000 frtot tevő öt rendbeli kölcsön és kamatai törlesztésére 36.025 frt, nyugtatvány és szelvény bélyegeire 298 frt 63 kr., posta költségekre 4 frt 34 kr., ügyészi dijra 15 frt. Kiadások összesítése: rendes kiadások 52.628 frt 35 kr , rendkivüli kiadások 74.095 frt 35

1/* kr, bankkölcsönök törlesztésére s kamataira tett kiadások 36.342 frt 97 kr.; kiadások összege 163.066 frt 67 V2 kr., amelyet a bevételek összegéből: 163.073 frt 80 3/i krból levonván, pénztári maradvány 1896. év végén 7 frt 13Vi kr. Az 1896. évi zárszámadás után — az egybeállított leltár alapján — következik a város vagyon kimutatása, amely a következő adatokat tünteti föl: Vagyon: Pénztármaradvány készpénzben 7 frt 13

1/* kr., maradvány takarékpénztáii betétekben 38.275 frt 45 kr., közbirtokossági pénztártól a neki kölcsön adott összegből még fenn levő követelés 459 frt 50 kr., zárszámadás szerinti követelések 23.736 frt 85

3A kr., jövedelmező ingatlanok 622.860 frt 78 kr.. nemjövödelmező ingatlanok 81.700 frt, jövödelmező jogok 206.465 frt, jövödelmező értékpapírok 1.100 frt, nem jövödelmező értékpapírok 110.000 frt, jövödelmező ingóságok 7.199 frt 85 kr., nem jövödelmező ingóságok 6 400 frt 12 kr., összesen 1,098.204 frt 69 kr. Teher: Festi magyar banknál tartozás 625.938 frt 57 kr., zárszámadás szerint kifizetetlen hátralékok 8.370 frt 30 kr., főgymuasium építkezésre egyszer s mindenkorra felajánlott összeg 40.000 frt, egyéb kifizetetlen függő adósságok 34.549 frt 77V2 kr., egyenleg, mint tiszti vagyon 389.296 frt 0472 kr., összesen 1,098.204 frt 69 kr. A z.-egerszegi kerületi betegsegélyzőpénztár közgyűlése. A zala-egerszegi kerületi betegsegélyző pénztár évi rendes közgyűlését Kovács László elnök elnöklete alatt tartotta március 28-án a tagok igen gyér részvétele mellett, ami annál elszomorítóbb; mert a betegsegélvző pénztár köteles tagjai részére nézve nagyon is fontos és így támogatásra szoruló intézmény. A mult évi közgyűlés jegyzőkönyve, valamint az igazgatóság évi jelentése, melynek főbb adatait lapunk •gyík előző számában már közöltük, felolvastatván helyeslőleg tudomásúl vétettek. ' Előterjesztettek a mult évi számadás és mérleg, melyeket a felügyelő bizottság már megvizsgált s elfogadásra ajánl. A közgyűlés a számadást és mérleget elfogadta s a pénztárnoknak a felmentvényt megadta. Az 1897-ik évi költségvetést 28.056 korona 96