Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-03-21 / 12. szám

jának, a ki eladta? Vagy a magas kormánynak, aki mindenek felett rendelkezik? Mert miről is van szó ? Egy pár száz, de legyen egy pár ezer forint az a bökkenő. — Az egész iskola némelyek szerint 100 ezer, mások szerint 160 ezer forintba került. Akármelyik mellett is elenyésző cse kélység az a két ezer forint, mélylyel egy hold földet lehetne, vagy lehetett volna vásárolni. De ha igaz, hogy az a telek ott püspöki uradalom, akkor annak a teleknek a gazdáját a közművelődésnek-, a magyar nemzeti széliemnek, a hazaszeretetnek feukölt gondolata magasabb régióba emelte, hogy sem át ne engedné a szent iskola ügynek azt a néhány forintos telket ingyen is, ha már nincsen a vevőnek elég pénze reá. Csak addig történnék ez valahogyan, a míg nem késő. Hamarosan be fogják építeni azt a területet méltóságos, hatalmas épületekkel s komor mogorva falak állanak ellent a szem sugarának s a lélek röpülésének. Az iskolában a tudománynyal együtt a világosságot, a szabadszelloniet, a legdrágább kincset, a szabadságot, igyekszünk megszerezni. Ennek az iskolának az udvarán pedig nem csak a szabad mozgás van erősen megfékezve, de még a szem sem nézhet szabadon. Szegeletes, szűk sikátorok börtönhöz inkább hasonlítanak, mint egyébhez — s a tanuló ifjúság, amit elérnie kellene, amiben kitörő lelkesedéssel mozognia kellene, azt a világosságot és azt a szabadságot a léces kert lyukán fogja kandikálni. Hogy ez nem igazi paedagogia, azt állítom. Borbély György. Az országos szőlőtelepítő szövetkezet célja és szervezete. Hazánk szőlőhegyeit eipusztítota a phylloxera ! Szőlőink megsemmisülésével elveszett egy mérhetlen nagy nemzeti vagyon. Szőlőtermelő népünk elszegényedett s egy igen nagy részök a koldusbottól menekülendő, Amerikába és Szlavóniába vándorol. Társadalmunk a szőlők pusztulása után agóniába esett; sem bátorsága, sem pénze nem voh, de ínég út és mód sem volt arra, hogy új szőlőket miként rekonstruálja. A kezdeményezést a/, államtól várta, ültessenek, a kipusztultakért, sőt még ma is ott állunk, hogy szőlőtermelőink nagyrésze mindent az államhatalomtól vár, pénzt, talajt, szakértelmet,! Az állam az elpusztult szőlők telepítése tekintetében megtesz ugyan minden tőle telhetőt, azonban e tekintetben a legnagyobb feladat nem ;iz államra, hanem a társadalomra hárul. Az állam adhat segélyt, adhat olcsó kölcsönt a a szőlőtelepítőnek, de nem adhat kész, kellő szakkértelemmel betelepített szőlőt; ezt megtenni a társadalom feladata. Ezen társadalmi feladat keresztülvitelét vállalta magára az országos szőlőtelepítő szövetkezet. „Kész szőlőt a termelő kezébe" ! Ez jelszava az országos szőlőtelepítő szövetkezetnek, mely az egész országra kiterjeszti tevékeny ségétésazel pusztult szőlők rekon struálása, uj szőlők telepítése, a kor színvonalán álló egészséges munkairány követésé, a hazai csemege-szőlő és borkészleteknek külföldön biztos és állandó piacok szerzése stb. által vissza akarja hódi jani veszendőbe ment nemzeti nagy kincsüket, a „szőlőt*

1 és ezzel biztosítani akarja s/.őlőművelő népünk vagyonosodását s ezreknek nyújtani biztos alapot a tisztességes megélhetésre. A szövetkezet működését egyenlő arányban terjeszti ki ugy a kötött, mint a homoktalajon - levő szőlőkulturára. És mindig olyan hévvel, bensőséggel beszélt,olyan édesen, gyöngéden nézett reám. J;ij Istenem, leányok, mit gondolok ? Mit. mit? . . , Azt hiszem, Laci — nyilatkozni akart, de nem mert. Majd megtudom, szeret-e ? „HogyanV" kérdé Gizike, hisz Laci egy hétpecsétes könyv hét zárral." „<>h fel lehet nyitani ezeket a zárakat! Figyeljetek ide! Irma a Laci cousinja és valóságos belső titkos tanácsosa. Többek között még azt is meggyónta neki a tiatal ur, hogy a mult nyáron egy gyönge pillanatban megcsókolta Virányi Flóra színésznőt. De Irma becsületszavát vette, hogy többé nem lesznek ily gyönge pillanatai. Irma Olgának titoktartás mellett mindent el szokott mondani. Olga és Margit kebelbarátnők, egymás előtt semmi titkuk nincs, és igy ezt is meg figja tudni. Azt meg tudjátok, hogy Margit és én elválhatlanok vagyunk és így megsúgja majd a valót. En Margitot bízom meg a dolog kifürkésző ;ével; ő megtudja Olgától, Olga meg Irmától. Szegény Irmuska! Minden művészetét elő kell majd szednie, hogy a makacs Lacihói kicsikarja, kit szeret? Istenem, ha engem szeretne! Hogy dobog a szivem! Ez a mama is! Hányszor mondtam már, hivja meg Lacit minél gyakrabban ebédre és vacsorára. Tudom is a kedvenc ételeit. Angolos bifstek, almás pité és Dobos torta. Ezekből is látszik, milyen előkelő izlése van. Ah, imádom a Dobos tortát. Még ebben is rokonszervezünk. Mint tal án mindenben — jegyzé meg Micike. Egv dologban különösen egy véleményen vagytok ! Miben? kérdé Lilike mohó kíváncsisággal. Talán Laci mondott valamit? Igen, de azt nem mondhatom meg Kérlek aranyos, egyetlen egy Micikám, mondd meg! Nem lehet, a világért som. Oh dehogy nem! Milyen kegyetlen vagy ! Igazán nincs szived! Az országos szőlőtelepítő szövetkezet feladatainak megvalósítása céljából azon tagjai számára, a kiknek sem szőlőtalajuk, sem pénzük, sem szakértelmük nincs, szőlőterületeket vásárol, azokat beülteti, parcellázza s nekik a vételárnak 10—15 év alatt kisebb részletekben leendő törlesztése mellett tulajdonukba bocsátja. Azon tagjainak, kiknek talajuk van, de pénzük es szakértelmük nincs, talajátjbeülteti, őket szakképzett kezelők által az uj kulturába bevezeti s a beültetésért járó munkadíjat hosszabb lejáratú kölcsön formájában szedi be tőlük, hogy ki-ki szőlőtermelése egy töredékéből könnyedén törleszthese tartozását; végül azon tagjai részere, a kiknél csak a szakérteiéin és jartasság hiányzik, a szövetkezeti telepeken munkásokat es szőlőkezelőket képez. Nagy, sőt kiváló súlyt fektet a szövetkezet a homoki szőlőkulturára s minden erejével azon lesz, hogy a homoki szőlők telepítését még az által is előmozdítsa, hogy igyekezni fog megnyerni a saját jótállása mellett, pénzintézeteket arra, hogy az állam által garantirozott (25 milliós) kölcsönökhöz hasonló feltételek mellet homoki szőlőkre is engedélyezzenek törlesztéses kölcsönöket. A szövetkezet ezen nagy feladatai mellett tagjai egyéb szőlőszeti szükségleteit is ellátandja, nevezetesen európai os amerikai szőlővesszőket és oltványokat tömegesen termel s azokat tagjainak jutányosán bocsátja rendelkezéséről valamint a tagok vesszőkészleti eladását közvetíti, államilag segélyezett anya- és minta szólőtelepeket létesít, karónyerés céljára akácosokat ültet es kosáríüzt termel. A szövetkezet működésének egyik fő csoportja leend a szőlőtermények jó áron való s biztos értékesíthetésének keresztülvitele, mely cél elérésére a szövetkezet tagjai bor és csemege szőiőkészleteinek eladását közvetíti, külföldi piacot keres fel, és nyer meg, külföldi kereskedőket hív be, hogy tagjai szőlőjét és borait lehető jó áron eladhassa. Sot ennél sem áll meg, hanem ha nagyobb bor mennyiségek állanak majd rendelkezésére, a monarchia, esetleg a külföld nagyobb városaiban mintapincéket és kiméréseket állít fel, továbbá szőlő- és borkiállításokat es auctiókat rendez. Mindezek oly nagyhorderejű feladatok, melyeknek céltudatos megvalósítása nélkül szőlőink helyreállítva, szőlőtermelő népünk a koldusbottól megmentve s szőlő és borkei eskelelmiink felvirágoztatva nem lesz s nem lehet soha. A/, országos szőlőtelepitő szüvetkezet székhelye Budapest. A működéséhez szükséges tőke 100 korona névéi tékii üzletrészek kibocsátása által képeztetik. Az üzletrészek havi 10 koronás részletekben is fizethetők. A szervezési költségek fedezésére minden ii/letvész után a jegyzés alkalmával 2 korona beiratási dij fizetendő. A szövetkezet ügyeit Budapesten az igazgatóság vezeti a felügyelőbizottság ellenőrzése mellett. A vidéki ügyvitel és a tagokkal való érintkezés sikeres keresztülvitele 'céljából, az igazgatóság minden községben, hol szőlőtermeléssel foglalkoznak, bizalmi férfiakat: „ügyvivőket" nevez ki, a kiknek feladata leend: 1. Eladásra és betelépitésra ajánlott szőlőterületeket nyilvántartani, s a szövetkezettel közölni. 2. A szövetkezet által beültetett s eladásra kerülő szőlők vételére ajánlkozó vevőkkel tárgyalni. 3. A működése helyén levő bor, szőlő, oltvány, vessző stb. készletet, illetve szükségletet tudakolni, a szövetkezetnek bejelenteni, bormintákat beszerezni s küldeni : 4. A szövetkezet által venni vagy eladni kivánt terményeket és anyagokat tudakolni s a vételt vagy eladást közvetíteni. Végül 5. mindezekről könyvet vezetni. Az ügyvivőket működésükért az igazgatóság által meghatározandó jutalék illeti. A szövetkezet tagja lehet bárki, nemkülönben alapok és egyletek, mint jogi személyek, és kiskorúak is az általuk aláirott belépési nyilatkozat alapján. A szőlőtelepítés és a szőlőszeti termények égtékesitését ennyire felölelő intézmény biztos emeltyűje leend szőlőtermelésünk és borászatunk felvirágzásának, s ha ezen célját a szövetkezet betölti, a mi, hogy megtörténend, kétségtelen, ezzel együtt nem megvetendő pénzügyi eredményt is ér Laci azt mondta .... Nos mit ? Jaj de rosz vagy. . . . Azt mondta, hogy .... Jókai nagy iró .... A vendégek már búcsúzgattak A mai journak is vége. Lilike haragos pillantást vetett Micikére és bosszúját a jövő jourra halasztotta. Lissan — lassan eltávoznak, elhangzik az utolsó „kezét csókolom', „pá angyalom" és Kovácsék ismét egyedül maradnak Pistikájukkal, ki egész délután derekasan viselte magát; egyszer sem sírt. A vendégek távoztával leül a földre, a papa, marna melléje, és üveggolyócskákkal játszadoznak; gurítgatják egymisnak. Pistika minden golyót magának akar. De esteledik, a gyermek álmos, a dada lefekteti, bár ő hangosan protestál ellene. A mama ágyacskája mellé ül, mesél neki; Pistika pedig mosolyog, és a mama ujját igyekszik elkapni. A mama feljebb tartja ujját, a gyermek utána kap, és van öröm, ha egyszer sikerül. Felhangzik ekkor a legédesebb zene a világon: az ártatlan gyermeki kacaj és a kitörő anyai vidámság. Újra ismételik, de már nem oly élénken, mert Pistika álmos, olykor-olykor mosolyog, szemeit lezárja, és lassan-lassan elszenderedik. A mama az asztalhoz megy, hol férje újságot lapozgat. Csitt! susogja lassan, Pistika alszik. A papa csendesen teszi le az újságot, a lámpát elárnyékolják, a mama újból az ágyhoz sompolyog, a gyermek fölé hajlik, hallgatózik, lélekzete rendes-e? De Pistikának nem is történhetik baja. Hiszen őrködik fölötte az angyalok kara, és egy anyai sziv végtelen szeretetével. Az anya meggyőződvén, hogy gyermeke még álmában is mosolyog, nesztelenül egy csókot nyom arcára és eltávozik. Azután ők is nyugalomra térnek. Mély csend a gyernaekszobában, csak I'istika lélegzése hallható. En sem akarom boldog álmát zavarni ; lassan, .... csendesen .... leteszem a tollat. el az által, hogy az üzletrészek után tisztességes, sőt jelentékeny osztalékot fog tagjainak juttatni. Az üzletrészek törlesztésére szolgáló összegek egyelőre a Pesti magyar kereskedelmi bank terézvárosi fiókjához (Budapest, VI. Andrássy-ut 21. sz. alatt küldendők.) Bővebb értesítést az országos szőlőtelepitő szövetkezet szervező irodája (Budapest VI. Nagymező-utca 12. sz. a.) ad Állattenyésztésünk egyitv baja. A nyugotról importált szarvasmarhák, az angol hússertések hova-tovább nagyobb tért foglalnak hazánkban. S ennek dacára még ma sem vagyunk tis/.táhan azzal, hogy tulajdonképen melyik szarvasmarha fajta is a leghasznosabb az importáltak közül, azért; mert az ugyanazon fajtát tenyésztő gazdák nyilatkozata, tapasztalata is eltérő. Kétséget sem szenved, hogy a talaji és égalji viszonyok vidékenként eltérők lóvén, más és más tapasztalatokra vezetik a tenyésztőket. E különböző, sokszor homlokegyenest ellenkező eredményeknek mégis legáltalánosabb oka az, hogy az a pirostarka, vagy borzderes szarvasmarha hazájában sokkalta jobb takarmányozáshoz volt szokva, mint a minőben Magyarországon a legtöbb helyt részesül. Erőtakarmányért pénzt a magyar gazda nem igen ad, de a mellett arról sem gondoskodik, hogy elegendő és jó minőségű szálas takarmánya legyen. - Vájjon hány gazdaság van az országban, a hol a takarmány, a jó minőségű széna, lóhere, lucerna bővében van? — Nagyon sok bizony nincs, a legtöbb helyt már a tél kezdetén nagyon takarékoskodnak a szénával, szalmával, pótolván azt részben. Bátran elmondhatjuk, hogy állattenyésztésünknek egyik legnagyobb baja, hogy nem rendelkezünk elegendő mennyiségű takarmánynyal, a minek következtében különösen a szarvasmarha lassabban fejlődik, későbben válik értékesithetővé, s akkor sem kapunk érte olyan árt, mint a minőt kaptunk volna jobb tartás mellett, talán egy fél évvel vagy egy évvel is korábban. E körülménynek egyik oka, hogy országszerte általában véve kevés takarmányt termesztünk, hogy az utóbbi 10 év alatt a rét-teriilet körülbelül 100.000 hektárral megapadt; a másik pedig, hogy rétjeink termésátlaga nem kielégítő, mert azokat semmi nemű ápolásban nem részesítjük. — Igy pl. 1891-ben a létek átlagos termése-országszerte-hektáronként 22 99 mm. volt, holott pl. Németországban ugyanakkor 32 1 mm., sőt llorvát-Szlavonországban is 2796 mm. volt. Ezen mindenesetre segíteni kell, az által, hogy a szántó-területen is több takarmánynövényt termesztünk, a rétek termőképességét is boronálás, trágyalével való megöntözés, vagy 4—5 métermázsa Thomas-salak felhintése által fokozzuk. — Különösen a rétek termőképességének fokozása nagy fontosságú dolog volna, mert ilyeténképen több takarmányt termeszthetnénk a nélkül, hogy ezért több szántóföld-területet kellene lefoglalnunk. E csekély fáradság bőven adná meg jutalmát az állatállomány intensivebb fejlődésében, minek folytán azok hamarabb válnának piacképessekké, hamarabb forogna a bennük fekvő tőke, s igy okvetlenül nagyobb hasznot mutatna gazdaságunk ezen nagyfontosságú ága. Ma'yar dohányjövedék 1893-baa. A dohányról a legelső hírt néhai jó emlékeret.ü Kolumbus Kristóf hozta meg a vén Európának az általa íoldezett uj világrészből. 1492-ben ámulattal látta valamelyik szigeten, hogy benszülőttek az összesodrott dohányleveleket kukorica levélbe takarosan bepólyázva, szívogatták . Élvezete Európában is gyorsan elterjedt, pedig a római pápák egyházi átokkal, a szent Oioszroszág meg a maga gusztusa szerint az orr levágásának terhe alatt tiltották, ami annyiban sem volt praktikus, hogy akik egyszer a tiltott gyönyör élvezése miatt a< orr díszétől megfosztattak: azok a visszaesés áhal már úgyse reszkíroztak semmit. Az sem érdektelen, hogy hazánkba ós pedig Erdélybe az ördög plántájást papi ember hozta be legelőször. Bornemissza l'ál püspök 1568-ban. Már már úgy áll a dolog, hogy az államok szívesebben levágatnák az orrát a nem dohányzóknak; hogy miért bevallják a következő adatok : A magyar dohányjövedék 1896-ban emelkedést tüntet föl. A burnót és pipadohány fogyasztása csökkent ugyan, de annál nagyobb növekedést mutat fel a szivar ós szivarkák fogyasztása. A burnót csökkenése igen csekély és szemben az 1895. évvel, 37 métermázsát tészen, a pipadohány csökkenése csomagokban 501 métermázsa, csomagocskákban pedig 10,502,000 darab. Ezen csökkenés szemben a fogyasztás szivarokban 12,900,000, szivarkákbau 56,671,000 darab tübbletet tüntet fel. A pénzbeli eredmény 1896-ban 48,842,000 frt, 1895-ben 4 7,S00,000 frt volt s igy a bevételi többlet 1896-ban 1.033,000 forint. Á soproni kereiedülmi- és iparkamara köréből. i. Az „Első magyar iróngyár Wutzel és társa" budapesti cég, az egyetlen magyarországi iróngyár tulajdonosa, négy év óta fennálló gyáiában oly irónokat állit elő, a melyek teljesen versenyképesek és igy a cég megérdemli, hogy a hazai irónszükséglet fedezésénél megfelelő támogatásban részesittessék. Midőn tehát e gyár termékeit a kerület papír- és irószerkereskedőinek ismételten is figyelmébe ajánljuk, fölhívjuk ugyan e körük figyelmét arra a körülményre, hogy az állami hatóságok és intézetek elsősorban a föntemlitett s jelenleg egyetlen hazai iróngyár termékei-