Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-02-07 / 6. szám

Muraszentkereszti állami iskola növendékei 6 frt. Mura siklósi r. k. iskola növendékei 5 frt. Csáktornyai gyakorló iskola növendékei 8 frt. Murakereszturi r. k. iskola növen­dékei 6 frt, Összesen 300 frt. A 2. alatti 120 írtból megjutalmaztalak : Hrusóczy Elek murasiklósi r. k. isk. tanító 30 frt, Chytyil Pál perlaki áll. isk. tanító 30 frt, Némethy János turnischai r. k. isk. tanító 30 frt, Tóth Kálmán hodosáni áll, isk igazgató 30 frt, Összesen 120 frt. A 3. alatti 200 írtból megjutalmaztattak: Majhen Ferencz muraszentmártoni r. k. tanító 30 frt, Murkovics János alsólendvai r. k. tanító 30 frt, Kaczun Ignácz mura szerdahelyi közs. isk. tanító 30 frt, Alsólendvai áll. polgári iskola növendékei 20 frt. Alsólendvai r. k. isk. növendékei 20 frt, Kapczai r. k. isk. növendékei 5 frt. Hotticzai r. k. isk. növendékei 5 frt. Muraszentmártoni r. k. isk. nö­vendékei 10 frt, Dekanoveczi r. k. isk. növendékei 10 frt. Domasineczi r. k. isk. növendékei 10 frt. Beliczai r. k. isk. növendékei 8 frt. Bottornyai r. k. isk. növendékei 8 frt, Muraszerdahelyi közs. isk. növendékei 7 frt. Szelenczei r. k. isk. növendékei 7 frt, Összesen 200 frt. A 4., 5., 6., 7., alatti 19 frtból a muraközi hegy­vidéki állami elemi iskolák növendékei kaptak, ugyancsak zárvizsgáik alkalmából 19 irtot, Összesen 19 frt. Az 1. alatti 300 frt, A 2. alatti 120 frt, A 3. alatti 200 frt, A 4., 5., 6., 7., alatti 19 frt, Összesen : 639 frt. Vagyis ezen tizenegyedik megjutalmazás alkalmá­ból kiosztatott összesen hatszázharminckilenc forint. Végül megemlítem, hogy a Muraköz 1886 évi 43, 1888 évi 8., 1889 évi 7, 1890 évi 4 és 5, 1891 évi 7 és 18, 1892 évi 7, 1893 évi 40, 1895 évi 4, 1896 évi 7 és 1897 évi jelen elszámolásomat magában foglalt számának tanúsága szerint, tehát összesen tizenegy alkalomból, tár­sadalmi uton begyült adományokból hatezer négyszáz ti­zenkilenc forint hetven krajcár oszattott ki. A tizenegyedik megjutlmazásra vonatkozó okmányo­kat becsatolva, vagyok Zala-Egerszeg, 1897 február hó 4-én. hazafiúi üdvözlettel Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő. Újoncozás ideje vármegyénkben az 1897. évben A nagy-kanizsai járásban március l v 2„ 3. és 4-én. Polgári elnök: Hertelendy Béla vármegyei bizottsági tag. Polgári orvos : dr. Mayer István járási orvos. Nagy-Kanizsa városában március 5. és 6-án. Polgári elnök : Csertán Károly, Zalavármegye alispánja. Polgári orvos: dr. Rácz Kálmán városi orvos. Az alsó-lendvai járásban március 8., 9., 10., 11., 12., és 13-án. Polgári elnök: Hajós Mihály vármegyei bizottsági tag. Polgári orvos: dr. Király Mór járásorvos. A zala-egerszegi járásban március 15., 16., 17. és 18-án. Polgári elnök : Csertán Károly, Zalavármegye al­ispánja. Polgári orvos : dr. Háry István vármegyei tisztelet­beli főorvos. Zala-Egerszeg városában március 19. és 20-án. Polgári elnök: Csertán Károly, Zalavármegye alispánja. Polgári orvos: dr. Háry István vármegyei tiszteletbeli fő­orvos. A zala-szent-gróthi járásban március 22., 23., és 24-én. Polgári elnök : Bezerédy László vármegyei bizottsági tag. Polgári orvos: dr. Háry István vármegyei tiszteletbeli főorvos. A sümeghi járásban március 26., 27. és 29-én. Polgári elnök: Gyömörey János vármegyei bizottsági tag. Polgári orvos: dr. Lukonich Gábor járásorvos. A tapolczai járásban március 31-én, április 1., 2., 3. és 5-én. Polgári elnök: báró Puteáni Géza vármegyei bizottsági tag. Polgári orvos: dr. Mangin Károly kir. tanácsos s vármegyei tiszti főorvos. igaz, a miben nem volt tettetés, alakoskodás, talán még gyűlölet sem. A szerelmes férfi állott akkor szemben a paradicsomi Évával, a ki a kielégített örömek hideg nyugalmával mosolygott az összetört sziv fölött, s a legkisebb megha­tottság nélkül rombolta szét az oltárköveket, melyeken saját képe állott. — Kétfelé szakadtak a mi utaink, Laczi, — szólott a halovány emberhez, — hogy ne találkozzanak többet együtt és ha őszintén, nyiltan akarok szólni a válás pilla­natában, be kell vallanom, hogy nem is szerettem soha. — Asszonyom! . . . A szép kalandornő türelmetlenül csapott Donáth Laczi felé. — Sohasem! . . . A vérem, ez az ereimben kavargó füstgomoly, hajtott egyszer valamikor régen a maga karjaiba, hanem ugy tetszik, hogy most összeborzonganék az ölelésétől. — Donáth Laczi megrezzent, mélyen fekvő szemeibe két fényes köny szökött. — S az eskü, a fogadalom, a pásztorórák édes emlékei, mind csak álom, a beteges szív lázas szüleményei voltak? — kérdezte reszkető hangon a szép asszonytól, a ki oda lépett hozzá, megfogta a kezét s hosszasan, görcsösen a szeme közé nevetett. — Maga jó fiu Laczi, szeret imádkozni, de lássa, én nem vagyok alkalmas arra, hogy faragott képet, szentet formáljonj belőlem, csak azért, hogy letérdepelhessen néha pici lábaimhoz. Tudja, a vérem . . S Donáth Laczi utánna szótagolta : — A vére, az a kék ereiben kavargó füstgomoly! s lassan, nesztelen léptekkel kibandukolt a szobából, hogy még csak vissza se nézett. Egy egész világ omlott össze a lelkében s ő érezte, tudta, hogy nincs joga zúgolódni a történtek ellen, hiszen maga mondta egyszer: — Légy te az én szentem! . . . Szálljon minden bűnöd reám! . . Bibó Lajos. A keszthelyi járásban április 7.. 8., 9. és 10-én. Polgári elnök: Csertán Károly, Zalavármegye alispánja. Polgári orvos - dr. Mangin Károly kir. tanácsos s vár­megyei t. főorvos. A pacsai járásban április 12., 13. és 14-én. Polgári elnök : Baranyay Ödön vármegyei bizottsági tag. Polgári orvos: dr. Háry István vármegyei tbeli főorvos. A novai járásban április 21., 22. és 23-án. Polgári elnök: Dervarics János vármegyei bizottsági tag. Polgári orvos: dr. Háry István vármegyei tbeli főorvos. A perlaki járásban április 26., 27 , 28., 29. és 30-án. ári elnök : dr. Tuboly Gyula vármegyei bizottsági tag. Polgári orvos : dr. Böhm Szidney járási orvos. A csáktorngai járásban április 5., 6., 7., 8., 9. és 10-én. Polgári elnök: di. Tuboly Gyula vármegyei bizott­sági tag. Polgári orvos: dr. Krasovecz Ignác vármegyei tbeli főorvos. A letenyei járásban április 12.. 13. és 14-én. Polgári elnök: dr. Hauser János vármegyei bizottsági tag. Polgári orvos: dr. Hajós Sándor járási orvos. A sorozásra felhívott állítás kötelesek száma az első korosztályból 4.377, a második korosztályból 2.671, a harmadik korosztályból 1.812, vagyis összesen 8 920. Polgár Magántisztviselők országos nyugdijegyesiilete. Az ipar, a kereskedelem és a pénzügy terén mun­kálkodó magántisztviselők és egyéb alkalmazottak még rövid idő előtt súlyosan érezték oly intézmény hiányát, melynek segélyével a rokkantsággal, vagy az aggkorral járó munkaképtelenség esetére önmaguk és családjuk ré­szére az életfentartáshoz szükséges anyagi ellátás biztosit­ható lett volna. S ezért nemcsak a közvetlenül érdekelt magántiszt­viselők nagy társadalmi osztálya, hanem a kormány, a sajtó s mindama körök, melyek hazánk közgazdasági éle­tében szerepelnek, egyhangú elismeréssel fogadták a Ma­gántisztviselők Országos Nyugdijegvesületének 1893. de­cember havában történt megalakulását. A nyugdijegyesület már fennállása első éveiben, az évi jelentés és vagyoni mérleg lanusága szerint, oly er­kölcsi és anyagi eredményt ért el, mely az intézmény életrevalóságát, szükségét meggyőzően igazolja. Az emiitett rövid idő alatt elért siker, mely hason intézményeknél példátlan, annak eredménye, hogy ezen kölcsönösségen alapuló egyesületnek alapszabályai körül­tekintően számolnak az emberi élet külöböző esélyeivel, a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak viszo­nyaival. A Magántisztviselők Országos Nyugdíj egyesülete, mint az előadottakból kitűnik, közgazdasági és emberba­ráti szemp ontból egyaránt kiváló jelentőségű célokat követ. Az egyesület tagjai meg vannak óva a bizonytalan jövő gondjaitól s ez kétségtelenül első feltételét képezi annak, hogy buzgalommal, teljes tetterejükkel felelhessenek meg hiva­tásuknak. De az egyesület nemcsak ez utóbbi számottevő körülmény következtében teljesít fontos szolgálatokat az intézeteknek és magánvállalatoknak, hanem eszközt szol­gáltat ezeknek arra is, hogy a nyugdíjbiztosítással járó illetmények bizonyos hányadának önkénytes viselése által tisztviselőik jövőjéről gondoskodhassanak. A társulatok és cégek ez által csekélyebb anyagi áldozattal eleget tehet­nek annak az erkölcsi kötelezettségnek, mely alól eddig sem vonták ki magukat, ha alkamazottaik munkaképtele­nekké, rokkantakká váltak. Minthogy az Országos Nyugdijegyesület közel három évi fennállásának ideje alatt célirányos szervezetének, élet­képességének már is kétségtelen tanújelét adta, csakis jó szolgálatot vélünk teljesíteni, midőn ezen közhasznú egye­sületet az egyes pénzintézetek, társulatok, nagyobb cégak figyelmébe teljes bizalommal ajánljuk és meg vagyunk győződve, hogy felismerve a magántisztviselők nyugdíjin­tézményének fontos hivatását; felismerve azt, hogy az egye­sület mily üdvös befolyást fog gyakorolni a kötelékébe lépett tisztviselők munkakedvére, megbízhatóságára és el­foglalt állásuk állandó, lelkiismeretes betöltésére : ez in tézményt nagyrabecsült támogatásaikba fogják részesíteni A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. A soproni kereskedelmi- és iparkamarának 1896. december hó 31-én tartott üléséről felvett és megküldött jegyzőkönyve alapján vármegyénkre vonatkozólag közöljük a következőket: A kereskedelemügyi miniszter véleményezés végett megküldötte a kamamarának Rédics község négy orszá­gos vásár iránt beadott kérvényét. Tekintve, hogy a-kereskedelemügyi miniszternek még 1892-ben kelt rendelete értelmében új országos és heti­vásárok csak kivételesen és oly esetekben engedélyeztetnek, mikor azoknak tartását az illető vidék közforgalmi és kereskedelmi igényei sürgősen követelik, ily sürgős köve­telményről azonban a fenforgó esetben nem lehet szó, mert Rédics kögségtől számított 30 kilométer körterületen belül 24 vásárjogosult községben ez idő szerint 107 or­szágos, továbbá 7 községben 9 hetivásár tartatik s így ezen, aránylag szegény vidék forgalmáról és kereskedel­méről talán kelleténél jobban van gondoskodva; tekintve továbbá, hogy Rédics község 1208 lélekből álló lakossá­gával és össze-vissza 17 iparos által képviselt iparos állo­mányával a kamara-keriilet legjelentéktelenebb községei között foglal helyet s mint ilyen, egyáltalán nem tarthat igényt országos vásárok engedélyezésére; tekintve végül, hogy ezeken a tényeken a körülfekvő vásárjogosult közsé­geknek jóakarattal {kiállított hozzájárulási nyilatkozatai mit sem változtathatnak, ellenben hosszú évi tapasztalatok s vásározó kereskedőink és iparosaink vigasztalhatlan helyzete az országos vásárok további szaporítása s ezzel a vásári forgalom további szétforgácsolása ellen határo­zottan tiltakoznak : a kamara iroda részéről felhozott ezen indokok alapján a kamara teljes ülése a miniszterhez teendő jelentésében Rédics kérelmének egyszers mindenkorra való határozott elutasítása mellett nyilatkozott. A kereskedelemügyi miniszter véleményes jelentés­tétel végett megküldte a kamarának Balaton-Füred község helypénzdíjszabályzatát. Dacára annak, hogy Balaton-Füred községnek még az 1863. évből származó s ez idő szerint hatályban álló helypénzdijszabályzata a jelenlegi viszonyoknak tényleg már nem felel meg s igy módosításának szüksége el nem vitatható: s dacára annak, hogy a helypénzdijszabályzat egyes tételei — kivételével a játékmutatványok túlmagas tételének — mérsékelteknek s méltányosaknak mondhatók s még a vásári forgalom mai kedvezőtlen viszonyai között sem kifogásolhatók vásározó iparosaink szempontjából: a kamara közgyűlése az iroda javaslata alapján nem java­solja a díjszabályzat helybenhagyását, mivel egy részt igen fontos tételeket, mit p. o. a lovak helypénzét, teljesen figyelmen kiviil hagyták, míg másrészről a kocsiknál minden osztályozás hiányzik úgy, hogy esetleg egy egy­fogatú üres kocsi ugyanannyi helypénzt fizetne, mint egy két-, vagy négyfogatú szekér. S minthogy Zalavármegye közönsége évekkel ezelőtt egy helypénzszedési-mnitát álla­pított meg, amelyet már a vármegye számos vásárjogosult községe elfogadott és életbeléptetett s minthogy ez a díj­szabályzat-minta teljesen megfelel a vármegye viszonyai­nak, másrészt mindinkább előkészíti a teret a helypénz­szedési ügy egyöntetű rendezéséhez: a kamara közgyűlése Balaton-Füred község helypénzdíjszabályzatának oly meg­hagyással való elutasítása mellett nyilatkozik, hogy azt a község, a vármegyei díjszabályzat-mintának szem előtt tartásával módosítva, illetve kiegészítve, újból terjessze föl. Helyi, megyei és vegyes hírek. A hercegprímás arcképének leleplezése. Keszthely város képviselőtestülete soha nem szűnő hálája jeléül meg­festette Vaszary Kolos bíboros hercegprímás arcképét, hogy azt a városház nagy tanácstermében az utókór szá­mára is elhelyezze. Az arcképet Vaszary János festőművész készítette. Az ünnepélyes leleplezés f. hó 12-én, a herceg­prímás születése napján, fog végbemenni s ugyanakkor a hercegprímás által a keszthelyi szegények segélyezésére tett 100.000 koronás, „Terezia alapítvány" 2000 koronát tevő félévi kamata lesz kiosztva. A zala-egerszegi ügyvédi kamara rendes évi köz­gyűlését hó 13-ikán délelőtt 9 órakor tartja Zala-Egerszegen a kamara hivatalos helyiségében a következő tárgysorral : 1. A mult évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 2. A mult évi működésről jelentés. 3. A pénztár állapotáról jelentés. 4. Az 1896. évre vonatkozó számadások felül­vizsgálása. 6. Az 1897-ik évre vonatkozó költségvetésnek megállapítása s a szükséglet födözésének meghatározása. 6. Az ügyvédek és ügyvédjelöltek névjegyzékének felolva­sása. 7. Netáni indítványok tárgyalása. Miniszteri elismerés. A vallás- és közoktatásügyi' miniszter Vogrinics Antal pápai praelatus, veszprémi prépost kanonoknak, aki a palaznaki róm. kath. kántor­tanító jövödelmének emelésére kétezer koronás alapítványt tett, a tanügy előmozdítását célzó ezen áldozatkészségeért őszinte köszönetét és elismerését nyilvánította. Nagy-Kanizsa város képviselőtestülete Csertán Károly alispán elnöklete alatt f. hó 15-én gyűlést tart, amelynek tárgyát az üresedésben levő pénztárnoki és erdő­mesteri állásnak választás utján való betöltése képezi. Állami gondnokság. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a csáktornyai állami polgári fiu- és polgári leányiskola gondnoksági tagjaivá Ziegler Kálmán kir. köz­jegyzőt elnökül, dr. Krasovecz Ignác megyei tbeli főorvost, Simon Lajos kir. járásbirót, Szeiwerth Antal takarékpénz­tári igazgatót, Szilágyi György urodalmi titkárt, Wollák Rezső ügyvédet, Zakál Henricli ügyvédet és a községi iskolaszék elnökét — tagokul kinevezte. A nagy-kanizsai Polgári Egylet évi rendes köz­gyűlését folyó hó 2-án tartotta dr. Bentzik Ferenc elnök elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó után felolvasták a választmánynak jelentését az egylet mult évi működéséről, valamint a számvizsgáló bizottság jelentését az egyesület számadásának megvizsgálásáról. A közgyűlés a választ­mány jelentését tudomásul vette, a pénztárnoknak pedig a számvizsgáló bizottság jelentése alapján a felmentvényt megadta. Megállapították az 1897. évi költségvetést 8.879 frt 69 kr. kiadással, melynek fedezhetése végett a tag­sági dijat 16 írtról' 16 frtra emelték úgy azonban, hogy a tagsági díjemelés a f. év második negyedében kezdődik. Kisorsoltak 10 kötvényt s ezeket 20 írtjával váltják be. A közgyűlés utolsó tárgyát a választás képezte, melynek eredménye: dr. Bentzik Ferenc elnök, gelsei Gutmann Vilmos alelnök, Knortzer György titkár, Szalay Lajos ügyész, Klein Márton pénztárnok, Sebestyén Lajos háznagy, Dobrovits Dezső könyvtárnok, Eperjessy Gábor gondnok. Választmányi tagok: Dants Kálmán, Faits Lajos, Járvás Mihály, Keller Mátyás, Kovács Károly, Lengyel Lajos, dr. Pachinger Alajos, Grünhnt Henrich, Miltényí Sándor, Oszterhubei László, Plihál Ferenc, Remete Géza, Sommer Náthán, dr. Szüts Miklós, Vécsey Zsidmond, dr. Tripammer Rezső, Viosz Ferenc, Verner Ferenc. A számvizsgáló bi­zottság tagjai: Gogl Lajos, Fagyas Lajos, Székely Tivadar, Tripammer Gyula, Vidos József. A közgyűlés napján este az egylet helyiségében lakoma volt, melyen közel százan vettek részt s számos, lelkes felköszöntőt mondottak. Iskola látogatók 1897. február 8-tól 14-ig a városi két ovodában Krosetz Gyuláné, dr. Mangin Károly; a polgári fiú-iskola III. és IV-ik osztályában Németh Elek; a polgári leányiskola I., II., III., IV-ik osztályában Boschán Gyula; az állami elemi fiúiskola osztolyaiban Preszler Gyula; az állami elemi leányiskola osztályaiban Skublics Jenő. Köszönetnyilvánítás. Policer József ur gyűjtéséből szelvények eladásából 10 frt jött ismét be a népkonyha részére, mely összegért hálás köszönetet mond a szegények nevében, az elnökj

Next

/
Thumbnails
Contents