Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-24 / 4. szám

A sümegi népbanknak az 1896-ik évről szóló mérlege 1,092.754 frt 62 kr. forgalom után 4690 frt 66 kr. tiszta nyereményt tüntet föl. Ennek felosztására nézve az igazgatóság a következő javaslatot terjeszti a február 6-án tartandó közgyűlés elé : 400 részvény után 9 írtjával 3600, a tartaléktőkére 938 frt 13 kr, a nyugdíj alapra 100 frt, jótékony célra 52 fit 53 kr. Téli vasúti menetrend. Z.-Egerszegróí indul Bobára 9 ó. 29 p. d. e., 4 ó. 49 p. d. u.; Csáktornyára 4 ó. 54 p. reg., 5 ó. 54 p. d. u. Zala-Eyerszegre érkezik: Bobáról 9 ó. 28 p. d. e , 5 ó. 44 p. d. u. Csáktornyáról 9 ó. 13 p. d. e., 8 ó 24 p. este. Helyi közlekedés Zala-Egerszeg és Szent-Iván között: Zala-Egerszegrcl Szent-Ivánra indul 6 ó. 22 p. reg. 11 ó. 39 p. d. e., 2 ó. 39 p. d. u., 5 ó. 08 p. d. u. Szent-Ivánról Zala-Egerszegre érkezik: 8 ó. 19 p. reg., 1 ó. 03 p. d. u., 4 ó. 01 p. d. u., 6 ó. 53 p. este. Szent-Ivánról indul Nagy-Kanizsa felé 6 óra 4 p. reg. (vegyes vonat), 12 ó. 25 p. d. u., 6 ó. 12 p. d. u. (gyors vönat), 8 ó. 53 p. este, 2 ó. 19 p. éjjel; Szent-Ivánról indul Szombathely felé 7 ó. 36 p. reg., 9 ó- 52 p. reg. (gyors vonat), 3 ó. 15 p. d. u , 2 ó. 15 éjjel. — Nagy-Kanizsáról a vegyes vonat Szent-Ivánra érkezik 7 óra 22 p, este. Irodalom. Vértesi Arnoldtól, a legtermékenyebb magyar novellairótól, ujabb két kötetes regény jelent meg az Athenaeum Olvasótárában „Az ugaroskarádi közbirtokosség" czim alatt. A magyar irodalomban talán senki sincs, a ki a magvar társadalmi életet és a úgynevezett gentry-osztály életviszonyait oly éles szemmel megfigyelte és ez alapon oly hiven lerajzolni tudná, mint épen Vértesi Arnold. Ehhez „Az ugaros-karádi közbirtokosság" czímü regényéhez is ebből a kimeríthetetlen forrásból meriti tárgyát és egy renkivüli érdekes mese keretében azokat a tősgyökers, jó magyaros uri alakokokat rajzolja elénk, kikre rögtön ráismerünk a vidéki életből, főváros szalonjaiból, hol jövödelmeiket, néha talán azonfelül, szokták elkölteni. Ezek a kipusztithatlan magyar tipusok, még némely kirívó fogyatkozásaik és ferdeségeik mellett is oly vonzók, rokonszenvesek és Vértesi Arnold valósággal a legkedvesebb fiukat válogatta ki közülök és rendkívüli találó jellemezéssel állítja elénk. Az eredeti regény tárgyának, meséjének és annak a keretnek megfelelőleg, melyben ez az életből ellesett epizód mozog, megfelel a stilus is, mely a magyaros izlés és zamatos magyarosság üde bájával hat az olvasóra. Vértesinek ez a regénye kétségkivül egyik keresett olvasmánya lesz a művelt magyar közönségnek^ a melynek igényeit akarja épen kielégíteni az „Athenaeum olvasótára." A legény ára kétkötetbe kötve 1 frt. Cbimay herczegnő és Rigó Jancsi, ez a két név járt most szájról-szájra, amióta a szép excentrikus nő Budapesten időzött. — Egy pikáns részlete párisi hautecréme életének, amit hogy megbocsásson valakinek a világ, kell, hogy az olyan szép legyen, mint Chimay herczegné ; ennek a szép nőnek az arczképét hozza a „Képes Családi Lapok" legközelebbi száma, mely lap mindenben a közönség tetszését igyekszik megnyerni. Illustrátiói a legremekebb festmények és rajzok repodukczíói — s élénk szellemű szerkeszetése már rég a magyar családok legkedveltebb képes hetilapjává tette. E mellett az előfizetési dij csekély volta (egy évre 6 frt, félévre 3 fit, negyedévie lfrt 50 kr.) nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kevésbbé tehetős családok is megszerezhessék e gondűző kedves házibarátot. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. (Budapest, Váczi-körut 42. szám.) Bethlen Gábor kora. Az Athenaeum r.-társaság kiadásbában megjelenő „A magyar nemzet története" cimü tiz kötetes nagy munkának (milleniumi kiadás) hatodik kötetéből most jelentek meg a 90., 91., 92. füzetek, melyekben Angyal Dávid tovább folytatja „Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinándig" és ennek a korszaknak legmozgalmasabb időszakát tárgyalja, melyet az akkori események kiváló vezérférfiáról „Bethlen Gábor korának" szoktak nevezni. Az ellenreformáczió győz az egész vonalon és vele a bécsi udvar befolyása a magyar ügyekre. A katholikus ősi vallás védői ós annak visszaállítására, régi egységének megalapítására töiekvő párt felül kerekedik és miután az iskolázás, a hitterjesztés, a lelkipásztorkodás terén mindenütt felveszi a harcot a protestantizmussal, az ellenreformáció nem remélt eredményeket mutat fel és már a protestantizmust végveszedelemmel fenyegeti. Ha ezt a vallási harcot csak a magyar vívta volna meg a magyarral, ennek a küzdelemnek nem lett volna más jelentősége, mint hogy az egyik nézet, az egyik felfogás győz a másik felett. Egyerii belügy, pártpolitika lett volna. Ámde mindkét fél részéről külpolitikai okok vegyültek a küzdelembe és ezt a szerencsétlen országot a polgárháború tüzébe hajszolták. Az uralkodó ház a katholikus párttal szövetkezett, a protestantizmuz pedig a Habsburg-dinasztia ellenségeire, a németoszági protestáns fejedelemre és dissidens elemekre, valamint a törökre támaszkodhatott. Ezt a valláspolitikai pártoskodás szomorú korszakát mély igazságérzettel, a való tények szorgos felderítésével és minden oldalról való megvilágításával, szigorú tárgyilagossággal írja le Angyal Dávid és munkáját épen ez teszi igen becsessé. Angyal Dávid, a katholikus párt vezérférfiának, Pázmány Péter bibornoknak, szerepével kezdi a monográfiát ; majd a vallási sérelmekről nevezetes 1618- és 1619-iki országgyűlések eseményeit nagy részletességgel ismerteti és folytatólag áttér Bethlen Gábor első támadására, különösen ennek indító okait gyökerestől kifejti. A füzetekben majdnem minden egyes lapon egy-egy igen érdekes szövetképpel Mustrálja a korszak eseményeit; a képek többnyire egykorúak. Ezenkívül számos rendkívüli finom kivitelű műmelléklet van a füzetekhez csatolva. Igy „Bethlen Gábor királyi zászlaja 1620-ból," II. Ferdinánd fogadja a népek hódolatát". „Magyar lovas vitéz 1616-ból"; „Pázmány Péter és kora" stb. Egyes füzet ára 30 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. „A Zenélő Magyarország" zenemű folyóirat IV. évfolyamának I. füzete fekszik ismét előttünk. E folyóirat rövid 3 évi fennállása óta a zenélő közönséget ugy meghódította, hogy ma már alig van zongora, melyről az hiányoznék. Ezen füzet tartalma I. Ivánfv „Csónakázás" remek szép andalgó nótája. II. Meyer Ilellinúnd „Az ő ablaka alatt" salondarab. III. Greíziiiger Iván 5 magyar dal 2 hegedűre. IV. Franz Emil Az ellenállhatlan nagyon kedves kupléja, s végül V. Abt Ferenc „Oh mondjad csak egyszer" című egyik legszebb műdala. Ily gazdag és érdekes tartalommal jelenik meg a „Zenélő Magyarország" mind a 24 füzete — s minden füzet 10 oldal tartalommal, igy 240 oldal legjobban megválasztott, csakis kiváló sikerű darabokkal egy évben, s egész évi 24 füzetre 4 frt, félévre 12 füzetre 2 frt az előfizetés. Előfizethetni a „Zenélő Magyarország" kiadóivatalában Bpest, VI. Csengeri-utcza 62. a., honnan megismerésre mutatvány füzetet bárkinek ingyen s bérmentve küldenek. Ajánljuk a derék vállalatot minden zenebarát figyelmébe. Báli selyemszöveteket 35 krtól

14 frt 6

5 krig méterenként — valamint fekete, fehér, szines Henneberg-selyem 35 krtól 14 frt 65 krig métei énként sima, , csíkos, koczkázott, mintázott, damaszt s. a. t. (mint egy 240 különböző minőség, 2000 szín és mintázatban s. a. t. a megrendelt áru postabér- és vámmentesen a házhoz szállítva mintákat postafordultával küld: Henneberg G. (cs. és k. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Svájcba címzett levelekre 10 kros, levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyarnyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. HST;y-±l-b--bé:r\ Gyászjelentés. Znla-Szent-Gróth és vidéke takarékpénztár r. t. igazgatósága, felügyelő bizottsága és tisztviselői kara szomorodott szívvel jelentik igazgató tagtársuknak, a takarékpénztár egyik megalapítójának: Kozáry Aurél urnák, f. hó 16 Zalabérben történt gyászos elhunytát. Béke poraira! Felelős szerkesztő éa ltiadótulajdonos xjid^t'^.s.idy ia-nsr.Ao_ ad. 6510./tkv. 96. Árverési hirdetmény. A zala-egerszegi kir. trvszék mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a Zalavármegyei takarékpénztár végrehajtatónak Szecsődy Józeía Czukelter Lajosné végrehajtást szenvedő elleni 300 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a zala-egerszegi 1627. számú tjkvben t 3621/a hrsz. alatt Szecsődy Jozefa Csukelter Lajosné tulajdonául fölvett ingatlanra 675frtban, a zala-egerszegi 1736. sztjkvben 3621. b./2 hrsz. alatt ugyanannak tulajdonául fölvett ingatlanra 86 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1897. évi február 15-ik napján délelőtt 10 órakor Zala-Eegerszegen a telekkönyvi hatóságirodájában megtartandó nyilvános'árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át vagyis 67 frt 50 krt, 8 frt 60 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. c 170. §-a értelmében, a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított, szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Zala-Egerszeg, 1896. évi november hó 4-én Rutich, kir. trvszéki biró. 849/sz. 1896. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel hözhirré teszi, hogy a sümegi kir. járásbíróság 1896. évi 7190. számú végzése következtéBeer ós Szonneberg javára Tavasz János és fla ellen 502 frt 50 kr. s jár. erejéig 1896.évi november hójl 7-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1995 frtra becsült 7 dib szarvasmarha, 5 drb sertés, 4 drb ökör, gazd. eszközök és gép, kész férfi ruhák, szövetekkői álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a sümegi kir. jbiróság 7364. 1896. sz. végzése folytán 302 frt 50 kr. tőkekövetelés, ennek 1896. 'évi május hó 25 napjától járó 6

p/o-os kamatai és eddig összesen 58 frt 99 krban bíróilag már megállapított költségek erejéig Szt.-Gróton leendő eszközlésére 1897. évi január hó 25-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüeetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Sümegen, 1897. évi január hó 3-ikán. Szidnay, kir. bir. végrehajtó. 5721/tk. 1896. Árverési hirdetmény. A sümegi kír. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Feigelstoek Zsigmond nagy-atádi lakós végrehaj tatónak Ungár Sámuel és neje Feigelstoek Katalin szent-péterari lakósok elleni 251 frt és 48 frt 94 kr. tőke követelés és járulékai, úgy csatlakozás folytán Neuman Lajos fia részére 102 frt 49 tőke s jár. iránti végrehajtási ügyében az árverést a sümegi kír. járásbíróság területén lévő, a csáfordi 715. sztjkben A. f 4 sor 1743. hrsz. a. Ungár Sámuel és neje Feigelstoek Katalin tulajdonául felvett ingatlanra 386 frt, a csáfordi 547. számú telekjegyzőkönyvben A. f 1 sor, 1850. hrsz. alatt ugyanazok tulajdonául felvett ingatlanra 514 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok azl897. évi április ho l-ső napján délelőtti 10 órakor Csáfordon a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárárak 10%-át vagyis 38 frt 60 krt és 51 frt 40 krt készpénzben, vagy az 1881' évi 60. t.-c. 42. §-ábah jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. I. M. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881. 60. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatnénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kr. jbiróság, mint telekkvi hatóság. Sümegen, 1896. évi december hó 29-ik napján. Szerdahely, kir. aljbíró 3263/tk. 896. -ÁrVerési hirdetmény. A letenyei kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré tesz, hogy dr. Wollák Adolf a.-lendvai lakosnak Tausz Farkas helyesebben Vilmos lentii lakós elleni 450 frt tőke, ennek 1896. április 15-től járó 6°/o-os kamatai, 33 frt 30 kr. per, 9 frt 15 kr. ezuttali költségek iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék (a letenyei kir. járásbíróság) területén fekvő, a csörnyeföldi 508. sztjkvben A. f 294 hrsz. a. Tausz Faikas tulajdonául bejegyzett s 30 frt, ugyanott 312 hrsz. a. ugyan annak tulajdonául felvett s 316 frtra becsült fele részben a csörnyeföldi községi biró házánál 1897. évi február hó 5-ik napján délelőtti 10 órakor dr. Wollák Adolf alsó-lendvai lakós felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtarandó nyilvános árverésén eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett bccsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°/o-át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén, a kir. jbság, mint telekkönyvi hatóságnál, 1896. évi november hó 17-ikén. Nunkovics, kir. aljbiró. 1 sapdil oif figpslí! Tisztcicit*'l : udatom a nagyérdemű közönséggel, hogy a Kerepesi ut 15. sz. alatt lévő li e r 1 ó-s z á 11 o d át átvéve, azt teljesen átalakítottam s a szobákat ujo nan berendeztem. Ennek dacára az árakat i eni emeltem föl, sot azon újítás által, hogy 1897. január iió I-tői kezdve a régri szobaárakba a kiszolgálás (service) költsége is betudalik, tete esen alább szállítottam A szálloda udvarán pedig nagyszerű 3S* éttermet' épi.ettem, melvet ízléses berendezése, dúsan fölszerelt kony liája. a legkiválóbb termelők borai és igen olcsó árak sjánlanak A tisztelt közönség kegyes pártfogását kéri tisztelettel Stádlcr Károly szállod.itnlajdonos és a keleti pályaudvar vendéglőse. 890/v. 1896. A^Verési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t. c. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a zalaegerszegi kir. jbiróság 8032. sz. végzése által Tőke János pókafai lakós végrehajtató javára Vi?sí Péter kellénki lakós ellen 800 frt tőke, ennek 1896. julius hó 20-tól járó 6°/o kamatja, ugy járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 1006 frtra becsült bútorok, lovak, szarvamarhák, sertések, gazdasági eszközök, gabona és takarmányból álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladadatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Kellénken leendő eszközléséra 1897. év íebruar ho 8-ik napjának délelőtt 10 orsja hatáidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-c. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Zala-Egerszegen, 1897. január hó 14-én. Nagy Sándor kir. bir. végn