Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)
1897-06-27 / 26. szám
mely vagy hasonló csomagolásban vagy pedig szabadon kimérve árultatik. Természetes, hogy ezen utánzatok által, melynek izét hamar megunjuk, nem teljesül a valódi mindenűt legjobban bevált maláta kávéhoz kötött várakozásunk. Hogy ezt elérhessük, ne hagyjuk magunkat tévedésbe ejteni és kérjük és vegyük csak a Kathreiner névvel ellátott eredeti csomagokat. Nyári vasúti menetrend. Zala-Egerszegróí indul: a) Bobára 6 ó. 30 p. reggel, 9 ó. 29 p. reggel. 4 ó. 49. p d. u.; b) Csáktornyára 4 ó. 54 p. reggel, 5 o. 54 p. d. u. Zala-Egerszegre érzkezik : b) Babáról 9 ó. 28 p. reggel, 5 ó. 44 p. d. u., 9 ó. 18 p. este; b) Csáktornyáról 9 ó. 13 p. reggel, 8 ó 24 p. este. Helyi közlekedés Zala-Egerszeg és Szent-Icán között. Zala-Egerszegről indul SzentIvánra 6 ó. 42 p. reggel, 11 ó. 42 p. d. e., 2 ó. 39 p. d. u., 5 ó. 08 p. d. u. Zala-Egerszegre érkezik SzentIvánról 8 6. 05p.reg., ló.57p.d. u.,4ó.01 d. u., 6 ó. 53 p.u p. Szent-Ivánról indul Nagy-ICanizsa felé 5 ó. 54 p. reggel, (vegyes vonat), 12 ó. 25 p. délután, 6 ó. 10 p. délután (gyorsvonat), 9 ó. 38 p. este, 2 ó. 19 p. éjjel. Szent-Ivánról indul Szombathely felé 7 ó. 22 p. reggel, 1 ó. 16 p. délután (gyorsvonat), 3 ó. 15 p. délután, 2 ó. 15 p. éjjel. — Nagy-Kanizsáról a vegyes vonat Szent-Ivánra érkezik 7 ó. 22 p. este. IROD ^ H. O 1VCKót Íövárosi lap fúziója. Egyike a legrégibb budapesti hírlapoknak, a Fővárosi Lapok, junius 16-án megszűnt, helyesebben beleolvadta kitűnően szerkesztett Magyar Újságba. Akik tehát eddig a Fővárosi Lapok előfizetői voltak, ezentúl a Magyar Újságot, ezt a mindig élénk és mindig jól értesült lapot.kapják meg, amig az előfizetésük tart. De megkapják egyúttal azt a nagy kedvezményt is, melyben a Magyar Újság előfizetői részesülnek. A Magyar Újság minden előfizetője ugyanis ingyen kap havonkint egy díszes kötet regényt, jólehet a Magyar Újság olcsóbb minden budapesti lapnál, amennyiben előfizetési ára egy hónapra 1 frt. Budapesti Napló, az újságírók lapja. Élénken emlékszik még a magyar közönség annak a tizennyolc magyar újságírónak az esetére, akik, hogy függetlenitsék magukat minden politikai befolyás és minden vállalkozó tőke nyűge alól, megalapították a maguk erejéből, minden vállalat mellőzésével a szerkesztőség saját tulajdona gyanánt a BUDAPESTI NAPLÓ-t. A lelkes kis csapat most, alig tizenegy hónap leforgása után, a szabadelvű magyar közönségnek legkedveltebb uj ságszolgál tatója lett. Magával hozván fényes és jóhirü írói neveket, bámulatos szorgalommal és kitartással gyűjtvén mindennap össze mind azt, ami e szerkesztőség, e lap szabadelvű és feltétlenni, minden irányban független politikájának, nemzeti érzületének és magas izlésenek minden huszonnégy órában ismétlődő bizonyságát adja: — a BUDAPESTI NAPLÓ ma már nemcsak keletkezésének történetében uj és eredeti, de a közönség szimpátiáinak gyors felköltésében is eddig nem látott példát mutat. Es minden szám arra vall, hogy a BUDAPESTI NAPLÓ alapítói megérdemlik ezt a támogatást. A BUDAPESTI NAPLÓ-nak friss és megbízható értesülései, komoly, tartalmas politikai cikkei, a melyek nyomatékossá teszik a fiatal, de politikai súlyra máris döntő jelentőségű újság véleményét, tárcarovatának magas irodalmi szi vonala, gazdag informatív anyaga, kitűnő értesülései, kimerítő, ötletes, változatos, eleven rovatai s mindenrendű közleményeinek változatossága és folyton gyarapodó bősége: napról-napra ékesszólóan tanúskodnak arról, hogy a BUDAPESTI NAPLÓ fényesen megfelelt a legvérmesebb várakozásnak is, amely megjelenését megelőzte. A Budapesti Napló szerkesztősége és olvasó közönsége közt páratlanul meleg és szives viszony fejlődött ki. Naponkint jelentkezik ez a Szerkesztői üzenetek rovatában. A magyar közönség: nekünk családunk. A BUDAPESTI NAPLÓ szerkesztősége, amely csak addigi munkásságára, hírlapírói sikereire hivatkozva és a közönség szimpátiáira appellálva fogott hozzá bátor vállalkozásához, nem csalódott önbizalmában és nem csalódott a közönségben, amely nagy szeretettel karolta fel ügyét az első perctől fogva. És hogy a közönség se csalódjék benne, arra vállvetve, szakadatlan buzgósággal és lelkesedéssel törekszik. Ez a rugója a BUDAPESTI NAPLÓ eddigi példátlan nagy sikerének és biztosítéka jövendő szilárd exiszteneiájának. És még egy. Annak az újságnak, amely senkié másé, csak a szerkesztőségé és a közönségé, amely semmiféle idegen töke szolgálatában nem áll és csak a maga munkálkodó embereinek, meg a magyar közönségnek, a magyar hazának, a magyar nemzeti ügynek és a magyar szabadelvüségnek az érdekeit szolgálja : ebben a függetlenségében semmihez sem hasonlítható hatalmas erőforrása van. Olvasóink figyelmét újból is felhívjuk a BUDAPESTI NAPLÓ-ra és ismételve a legmelegebben ajánljuk ez újságot. Olvasásra az újdonságok iránt érdeklődőknek és valóságos leki épülésükre azoknak, akiknek a magyar hírlap-irodalom magas színvonalában és magyar írók és újságírók hangyaszorgalmában kedvük telik." „Az 1848—49-iki Magyar Szabadságharc Történet" cimű nagyszabású illusztrált munkából most jelent meg a 82-ik füzet, melyben a szerző Bemnek utolsó erdélyi harcait beszéli el a nála szokásos elevenséggel. Igen érdekes része a füzetnek: a segesvári csata, s a Petőfi eltűnésére vonatkozó adatok összegezése. A füzet képei ezek: A világosi Bohus-kastály, A szöregi csata 1849. augusztus 5-én, Részlet a temesvári csatából. A nagy munka, amint az elbeszélt események időrendjéből is látjuk, gyorsan közeledik befejezéséhez. Az idén nem lesz holt szezon. A politikai es társadalmi életben olyan élénkség uralkodik, hogy az idei nyár úgy látszik a legváltozatosabb eseményekkel lesz tele. A katonai javaslatok a politikusok felfogása szerint egy nagy fordulatot jelentenek és nem lehetetlen, hogy mar a legközelebbi jövőben a politikai életben uj formációk és nagyobb politikai átalakulások fognak bekövetkezni. Ezenkívül a hevesnek ígérkező parlamenti nyári tárgyalások és aratási munkásmozgalmak mind felkeltik a közérdeklődést. Az olvasó közönség méltán helyez tehát súlyt arra, hogy e mozgalmas időben az eseményekről gyors és kimerítő értesülést szerezzen. Ez okból felhívjuk olvasóink figyelmét a szezon elején a „Magyarország" napilapra, a meiy a hírszolgálat terén mindeddig igazán páratlan dolgokat produkált. Ebből az újságból értesült a közönség mindig először azokról a politikai és társadalmi eseméryekről, a melyek a közfigyelmet foglalkoztatták, úgy hogy a „Magyarország" a magyar sajtóban a tudósítások friss, gyors és kimerítő közlésében ma már minden versenyen felül áll. Bel- és külföldi összeköttetések ápolásában az áldozatkészség legvégsőbb határáig ment el s ennek köszönheti értesüléseinek gyorsasságát és megbízhatóságát. A távirati és telefonhálózatok összes vonalain állandó és kiküldött tudósítói előőrsi szolgálatokat teljesítenek, míg a társadalmi, tudományos és művészeti rovatok élére a legjobb nevű szakértőket sikerült megnyernie. Igen nagy előnye a „Magyarországnak" az is, hogy már az éjjel induló vonatokkal továbbíttatván, a vidéken mindenütt egy félnappal előzi meg a többi napilapot. Ezért terjedt el a „Magyarország" eddig hihetetlennek tetsző gyorsasággal, ezért lett úgyszólván nélkülözhetlen, pótolhatatlan napi olvasmánya úgy a fővárosi, mint a vidéke közönségnek. A „Magyarország" előfizetési ára, egy évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 fit 50 kr.. egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetés a legcélszerűbben postautalványon a kiadóhivatalba (Sándor utca 2. szám) küldendő. Verne Gyula munkái. A nagy franczia regényíró illusztrált magyar kiadásából megjelentek a 63—70-ig terjedő füzetek. Befejeződik ezekben az utazás a föld központja felé és kezdődik a Kéraban a vasfejű czímű regény. Verne nemcsak az ifjúságnak kedvelt írója, hanem a nagy közönségnek is, mely könyveiben szórakozást és tudást egyaránt talál. Ragyogó képzeletét lázas kíváncsisággal követjük és a mikor történetei ügyesen szőtt fonalán haladunk, útközben sok gazdag és igaz ismeretet szerzünk. Ezért ajánlható Verne minden rendű és rangú olvasónak a legmelegebben. Munkáit többször adták ki magyarul is. Ez a kiadás — melyet a Franklin-Társulat könnyebb hozzáférhetőség kedveért husz krajezáros füzetekben bocsát közre — nemcsak a legteljesebb, de egyszersmind egyedül irodalmi értékű is, mert egyes köteteit jónevű iróink. mint Beöthy Leo, György Aladár, Gaal Mózes, Huszár Imre és mások fordították. A füzetekre megrendelést elfogad a kiadó (Budapest, IV., egyetem-uteza 4.) és minden magyar könyvkeieskedő. Fúrdöbe utazók ügyeimébe A nyári évszak alatt sokszoi előfordul, hzgy valaki csaladját otthon hagyva, elutazik valami fürdőhelyre, vagy pedig, hogy a család egyes tagjai külön helyen üdülnek. Az is előfordul, hogy valaki csak néhány napra utazik el s mindez esetekben előfordul az a kellemetlenség, hogy vagy az egyik, vagy a másik része kénytelen nélkülözni az ő megszokott lapját. Mivel a hírlapok általában csak egész hónapokra szoktak előfizetéseket elfogadni, e bajon segített az Egyetértés kiadóhivatala, mikor néhány év előtt meghonosította nálunk a turista előfizetést, mely abból áll, hogy bármely rövid időre is elfogad előfizeteseket s ez idő alatt is akár naponkint tetszés szerint meg lehetváltoztatni a címzést. Ha például valaki előre megállapítja utitervét s tudja, hogy mely napokon hol fog tartózkodni, egyszerűen beküld az Egyetértés kiadóhivatalához annyiszor 6 krt, a hány napra kívánja a lapot s egyúttal megírja, hogy mely napokon hová küldjék a lapot. Magyar Hirlap — Szerkeszti: Fenyő Sándor, főszerkesztő : Horváth Gyula — tizenötödik félévét kezdi julius elsején. Ez idő alatt sok harcot állott ki és sok diadalt ért el. De most, a legutóbbbi időben is, amikor nevezetes politikai és társadalmi akciók folytak az országban, ez a függetlenül álló és csupán közönségére támaszkodó újság, elöl járt mint az alkotmány, a népszabadság, a magyar kultura legéberebb őre. Az ő határozott fellépésének köszönhető a hírhedt 35. §. visszavonása és ő serkentette elszánt harcra a képviselőház ellenzékét a sajtószabadságot megnyirbáló 16. ellen. Es a Magyar Hírlap küzdött és küzd első sorban a magyar főváros magyarsága, a nemzeti művelődés egysége ós ereje érdekében is. Lehetetlenné tette mindenkorra a német színházat Budapesten ; elkeseredett, talán kimeletlen, de céltudatos és sikeres volt harca azok ellen, akik a fővárost visszanémetesíteni akarták. A lapot nyáron át bárhová, fürdőbe, nyaralóhelyre utánria küldi előfizetőinek. Mutatványszámot mindenkinek küld, aki ezt kívánja. Előfizetni bármely naptól kezdve lehet. Előfizetési árak egy hónapra 3 frt 50 kr. Az előfizetés postautalványon beküldhető a „Magyar Hirlap kiadóhivatalába Budapest, Honvéd-utca 4. Selyem damasztok 65 krlöl 14 frt 65 krig méterenként; valamint fekete, fehér, szines Ilennebergselyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként sima, csikós, kockázott, mintázott, damaszt s. a. t. (mint egy 140 különböző minőség, 2000 szín és mintázatbán) s. a. t. a megrendelt áru postabér és vámmentesen a házhoz szállítva ; valamint a mintákat postafordultával küldik Henneberg G. (cs. és k. udvari szállító) selyemgyárai Zürichben. Svájcba címzett levelekre 10 kros, levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. Felelős szerl-ceszta és kiadótulajdonos TTITV^RID^r IG-líAC. 444.445/v. 1897. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX.. t.-c 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a zalaegerszegi kir. járásbíróság 12924.14555 számú végzése által Glanz & Comp. bécsi cég végrehajtató javára Eisler Tóbiás zala-egerszegi lakós ellen 318 frt 69 kr. tőke, ennek 1896. évi nov. hó 1-től járó 6 0 /o kamatja, úgy járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biióilag lefoglalt ós 484 frtra becsült bútorok, rulianeműek és réz kazánokból álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Zala-Egerszegen leendő eszközlésére 1897-ik év junius hó 30-ik napjának d. u. 2 órája határidőül kitüzetik és alioz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. c. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. c. 108. g-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Zala-Egerszegen, 1897. junius hó 5-én. Nagy S ndor kir. bir. végrehajtó. 5313. t.kv. 18'.)7. sz. BÍEBITIÍif. A m. kir. ígazságiigyminiszter 1896. évi junius 23-án 32050/96. sz. a elrendelte, hogy a zala-egerszegi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatósághoz tartozó Páíliszeg község telekköny veiben fölvett mindazon ingatlanokra nézve, amelyekre az 1886. XXIX. 1889. XXXVIII. és az 1891. XVI. t. cikkek a tényleges birtokos tulajdonának bejegyzését, rendelik, az 1892. XXIX. t. cikkben szabályozott eljárás és ezzel kapcsolatban a telekkönyvi bejegyzések helyesbítése foganatosíttassák. E célból a helyszíni eljárás a nevezett községben 1897. evi julius 26-án fog kezdődni. Ennélfogva felhivatnak : 1. mindazok, akik a telekjegyzőkönyvben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a telekkönyvi hatóság kiküldöttje előtt a kitűzött határnapon kezdődő eljárás folyama alatt jelenjenek meg és az előterjesztéseiket igazoló okiratokat mutassák fel; 2. mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy az ingtlanok megszerzését a telekkönyvi tulajdonos, igazolt örököse vagy hagyományosa által kiállított eredeti okirattal igazolják, s amennyiben ezen okirat alapján a tulajdonjog a telekkönyvi rendelet szerint be nem kebelezhető, a tényleges birtoklást helyhatósági bizonyítvánnyal, vagy az eljáró bizottságnál alkalmazott bizalmi férfiaknak szóbeli nyilatkozatával tanúsítsák ; vagy írásbeli okirat hiányában a jogügylet létrejöttét az átruházó telekkönyvi tulajdonosnak vagy igazolt jogutódnak a bizottság előtt szóval tett beismeréssel igazolják ; 3. mindazok, a kik a telekkönyvi tulajdonos, vagy igazolt örökös, hagyományosa ebben hozott s jogerőre emelkedett olyan ítélettel birnak, a mellyel az ingatlau tulajdonjoga megítéltetett, vagy a telekkönyvi tulajdonos, illetve ennek jogutóda, a tulajdonjog elismerésére, vagy a tulajdonjog telekkönyi bejegyzésének tűrésére köteleztetett, hogy ezen ítéletet mutassák fel, vagy az ingatlanok átszállását örökösödési perben hozott jogerős Ítélettel vagy azok átadását hagyatéki bírósági jogerős végzéssel igazolják ; 4., mindazon örökösök, kik legalább 3 év előtt elhalt telekkönyvi tulajdonosnak, vagy a legalább 3 év előtt elhalt közvetlen birtok elődnek törvényes örökösödésre hivatott leszármazói, hogy az illető hitfelekezet lelkésze, valamint a helyhatóság által kiállított anyakönyvi kivonat s bizonyítvánnyal igazolják azt, hogy a telekkönyvi tulajdonos, illetve a birtokelőd után más leszámazó nem maradt s hogy az örökhagyó végrendeletet nem hagyott hátra; 5. mindazon tkvi tulajdonosok s örökösök, kik az ingatlanokat megosztva használják, hogy az összes önjogu örökösök hozzájárulásával létrejött osztályos egyezséget, vagy a mennyiben kiskorú vagy gondnokság alatt álló egyen is van a telekkönyvi tulajdonosok és örökösök között, oly osztályos egyezséget mutassák fel, mely az illetékes gyámhatóság jóváhagyásával van ellátva. — A házastársak között történt átruházás, vagy az ily átruházásnak, vagy annak elismerése, hogy az ingatlan a helyszíneléskor a másik házastárs nevére lett volna felveendő, csak akkor jöhet figyelembe, ha az átruházási jogügylet vagy elismerés közjegyzői okiratba foglaltatott; 6. mindazok, akik oly ingatlannak vannak tényleges bírásában, mely nyilvánkönyvön kívül több átruházásnak tárgyát képezte, vagy melynek telekkönyvi tulajdonosa legalább 3 év előtt elhalt, vagy holléte legalább 3 év óta nem tudatik, hogy legalább is telekkönyvi előjegyzésre alkalmas oly okiratot mutassák fel, melylyel a kérdéses ingatlant a telekkönyvi tulajdonos vagy igazolt örököse vagy hagyományosa átruházta, avagy az átruházást az átruházó szóbeli nyilatkozatává!, s a tényleges és 10 évi békés birtoklást a helyhatóság bizonylatával és bizalmi férfiak nyilatkozatával igazolják í 7. miudazok a tényleges birtokosok, kik a tulajdonjog bejegyzését; telekkönyvi kiigazítás címén kérelmezendik, hogy a telekkönyvi tulajdonos vagy ennek igazolt örököse vagy hagyományosától a kiigazításba beleegyező nyilatkozatot kieszközöljék, mert különben jogaikat ezen az uton nem érvényesíthetik és a bélyeg és illeték elengedési kedvezményétől is elesnek ; 8. mindazon törvényes képviselők, gyámok és gondnokok, kik a gyámolt illetőleg gondnokolt személy jogainak megváltoztatását, azokról való lemondását, vagy kötelezettségvállalását tárgyazó nyilatkozatot előterjeszthetnek, hogy ezen nyilatkozat csak azon feltétel alatt bir hatálylyal, ha ez irányban gyámhatósági jóváhagyás vagy utasítás mutattatik fel; 9. azok. kiknek javára tényleg más megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog vagy megszűnt egyéb jog vau nyilvánkötiyvileg bejegyezve, úgy szintén az ily bejegyzesekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak töilését, a törlésre alkalmas okirat alapján, vagy a jogosíttotnak a bizottság előtt élő szóval tett elismerése alapján kérelmezzék, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. A kir. törvényszék mint telekönyvi hatóság. Zala-Egerszegen, 1897. junius 14-én. Rutich, kir. trvszéki biró.
