Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-06-27 / 26. szám

láz, valamint a harangjelzés okozta futkozás, kivált a nagyobb forgalmú vasúti csomópontot képező állomáson, megszűnik. Nehogy azonban a harangjelzés hiánya miatt a tájékozatlan utazó* közönség még nagyobb zavaroknak és a vonatokról való lekéséseknek legyen kitéve, és nehogy az állomási harang helvett a portás kézi csengetyűje ugyanazon bajokat idézze elő, a melyek a harangjelzéssel egyidejűleg megszüntetni céloztatnak, a mély tisztelettel alulirt közigazgatási bizottság kívánatosnak tartja, hogy az utazó közönség megfelelő tájékoztatása végett egyéb intézkedések léptessenek életbe. A mély tisztelettel alulirt közigazgatási bizottság nem kételkedik abban, hogy ily intézkedések tervbe vétettek, de mivel ezekről tudomása nincs, mivel a vasúti állomásokon ily intézkedések, dacára annak, hogy a harangjelzés már beszüntettetett, — eddigelé nem tétettek : kötelességének tartja, hogy e részben Nagyméltóságodhoz felterjesztést tegyen, kérve ezen intézkedések sürgős életbeléptetésének elrendelését. A harangjelzés megszüntetése folytán a következőkre nézve kell az utazó közönséget pontosan tájékoztatni: 1. a vasúti időre nézve; 2. a vonatok menetirányára nézve ; 3. a vonatok menetrendszerű érkezésére és indulására nézve; 4. a vonatok tényleges érkezésére és indulására nézve. E végből szükséges, hogy 1. vasúti (jelenleg középeurópai) időt jelző órák a vasúti állomás minden váró helyiségében jól világított helyen elhelyezve legyenek és teljes pontossággal járjanak ; mert most azt tapasztalhatjuk, hogy vagy nincsen minden váró helyiségben óra, vagy ha van, mindenik mást mutat; vagy végül olyan helyen van felfüggesztve az óra és oly kicsiny számtáblával bir, hogy mindenki nem láthatja. 2. Minden vonatra feltűnő helyen (hosszabb vonatra több helyen) alkalmazandó felirat, melyről leolvasható legyen a'vonat neve; mert most csak némely kocsira van a menet feljegyezve. 3. Az illető állomáson közlekedő vonatok nenetrendjei könnyen hozzá férhető és jól villágított helyen, minden váróhelyiségben, sőt a peronokon is kifüggesztessenek, s az illető állomást feltüntető falragasz részre egy átlátszó üveglap erősíttessék meg, hogy azt a menetrendek olvasásában kevésbbé jártas utas is könnyen megtalálhassa és ujjmutogatás által be ne piszkoltassék ;|mert most előfordul az eset is, hogy idegen, sőt külföldi vasutvonalak menetrendjei feltűnő, könnyen hozzáférhető helyen vannak kifüggesztve, míg a helybeli vonal menetrendje vagy teljesen hiányzik, vagy olvashatlan magasságban, rosszul világított helyen van kifüggesztve. A menetrendek ne csak az egész vonathálózatról, hanem az egyes vonalakról olcsó pénzért kaphatók legyenek ; mert a nagy utmutató mindenki által meg nem szerezhető és terjedelménél fogva nehezen kezelhető is, holott a kis menetrendet mindenki könnyen megszerzi, és tárcájában szívesen megőrzi. 4. A vonatok legcsekélyebb késése minden váróhelyiségben az e célra szánt táblán, jól látható és olvasható módon jeleztessék, a mely táblán jelzendő az is, hogy a szenvedett késés folytán a vonat tényleg mely időpontban fog indulni. Mert most a vonatok késése, bár némely állomáson van egy erre szolgáló tábla, mindenkor nem jegyeztetik fel s különösen nem jeleztetik az, hogy a késés folytán az illető vonat mely időpontban indul, holott utóbbi azért szükséges; mivel a vonattal jövő és ismét tovább utazók az állomáson való tartózkodási időt nyugodtan felhasználni nem tudják, mivel a késést a vonat-személyzet a tarózkodás megrövitése által szokta gyakran behozni. Mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, miszerint ezen intézkedéseket az utazó közönség érdekében mielőbb életbe léptetni s azok pontos betartását szigorúan elrendelni kegyeskedjék hevesen, azután mosolygott . . . mosolygott . . mosolygott — Lelki világossága eltűnt. * * * Ivoltán menyegzőre készülnek. A tiszttartó leánya megy férjhez szive választottjához. Az urodalmi kastélyban sürgés — forgás, a násznép együtt, csak még a nagyságos kisasszony hiányzik. Különös dolgokat suttognak a kisasszonyról. Hogy sokszor félre beszél, a fehér színű virágokat gondosan el kell előle rejteni, világosabb perceiben magához hivatja a serdülő leánykákat, oktatja őket, hogy szeressék szüleiket, embertársaikat! Imádkozzanak! Ne legyenek büszkék, gúnyolódok: mert az Isten azt nem szereti. <> a környék jó angyala, szegények gyámolítója. Már jön is, két nőcseléd kiséri. Amint a menyasszonyt meglátja, hozzá közeledik. Maga a mennyasszony Juliskám ? kérdé gyönge hangon. Milyen szép maga ! Én is szép voltam valaha! Es a vőlegénye is milyen derék ember! Emilnek hivják ? Nem, kisasszony, Dezsőnek. Milyen szép ez a myrtus koszorú! Nincs benne havasi gyopár ? Nincs kisasszony. Majd szeretni fogja a férjét ugy-e édes? Szeresse is, mert akkor nagyon boldogok lesznek, és a jó Isten is nagyon szereti majd önöket. Azután megsimogatta a menyasszony arcát, egy mosolylyal meghajolt a násznép előtt, a szegényeknek pénzt osztogatott és elment. A jelenlevők szeme könybe lábad. Milyen kár egy ilyen angyalért! Egész éven át ily jótékony. Mindig itthon van, csak júniusban nincs. Azt mondják, ekkor mindig Schweiczba megy és rózsákat visz egy sírhalomra. Felhívás a „Balaton-Múzeum-Egyesület" megalakítása ügyében. Bár a Balatonkultusz fokozódó terjedése következtében évről-évre több s több idegen keresi fel a Balatonvidéket, ugy hogy a Balatonpart számos pontján nemcsak fürdő- és üdülőhelyek, de tourista pontok is keletkeztek, s az utolsó években e tekintetben az egész vonalon eltagadhatlanul nagy haladás észlelhető: mégis a Balatonkultusz korántsem áll azon a fokon, a minőt hazánk e gyöngye megérdemelne. A Balatokultusz emelésének egyik tényezőjéül tekintjük a balatonparti városok egyikében létesítendő, BalatonMuzeumot is, vagyis azt a intézményt, a mely a Balatonvidék történelmi emlékeinek, földrajzi, tájrajzi, természetrajzi, néprajzi s házi-ipari tárgyainak állandó közkiállítását képezné. Ezen ügy megvalósítása céljából szükségesnek véljük azon egyesület megalakítását, a melynek kizárólagos feladata: a Balaton-Muzeum megteremtése. Oly általános érdekű ez ügy, s annyira kívül esik a különböző személyes tekintetek és anyagi érdekek körén, hogy megvalósításának — véleményünk szerint — alig lehet akadálya. Ez okból, megteendő a kezdeményezést, a jó ügy minden barátját, a „Balatoni-Muzeum-Egyesület" megalakítása céljából f. hó 27-én, a keszthelyi városház nagytermében, d. u. 2 órakor megtartandó ülésre, ezennel meghívjuk. Keszthelyen, 1897. junius hó 16-án. Bech Sándor, Biró József, Bóry Imre, Burány Gergely dr., Csák Árpád, Csanády Gusztáv dr., Dezsényí Árpád dr., Dunst Ferenc dr., Ilencz Antal, Hoffmann Soma, Huszár Károly, Illés Ignác, dr., Imrik János, Lénárd Ernő. Lovassy Sándor dr., Nagy István, Pető Vilmos, Reischl Imre, Stieder Lajos, Takách Imre, Vutskits György dr. Teendők a gyümölcs értékesítés terén. Az amerikai gyümölcs versenye mind nagyobb mérveket ölt, ugy hogy már is gyümölcstermelésünknek egész létalapját megtámadta. Csupán arra a körülményre kell utalnunk, hogy Amerika exportképességét nem csak a mi kiviteli államainkra nézve terjesztette ki, hanem ez év folyamán már Budapestre is érkezett nagyobb szállítmányu. amerikai alma, mely a hazai gyümölcscsel szemben versenyképesnek bizonyult. A bécsi és berlini piacon pedig az amerikai alma rendes fogyasztási cikk. Amerika veszedelmes versenyképességének titka első sorban is az olcsó szállítási díjakban rejlik, a menynyiben pl. New-Yorkból a fuvardíj a Németországba szállított gyömölcs után méter mászánként 3 frtot tesz ki. Ugyanez az összeg Magyarországon, gyorsárúszállítás mellett már 600 kilométer távolságnál terheli a gyümölcsöt. Hozzá járul ehhez az, hogy az amerikai gyümölcscsel szemben Európa védváma általában igen gyenge, nekünk pedig védvámunk egyáltalán nincsen. Végre az amerikai előnyben van felettünk azért is, mert csak egy-két kipróbált fajtát termel; egész dominiumok vannak, melyeken 10.000— 20.000 ugyanazon fajú alma gyümölcsözik ; nálunk egyegy kert sincs, a hol legalább 10—20 fajtát ne találnánk. Mindent egybevetve, Amerika előnyei éppen elegendők arra, hogy teljesen a nyakunkra nőjjön és csodálatos, ugy látszik, mintha ezzel a veszedelemmel mit sem törődnénk. Kétségtelen pedig, ha nem igyekezünk védekezni, gyümölcstermelésünk jövedelmezőségének sorsa mihamar eldől. Feladatunk mindenek előtt az — és ez állami feladat — hogy gyümölcskereskedelmünk kifejlődését a vasúti díjtételek leszállításával elősegítsük, mert ma távolabb fekvő vidékek egymásközött sem cserélhetik ki gyümölcs szükségletüket haszonnal. Szervezni kell azután a gyümölcs kereskedelmet is. Ez irányban az Országos magyar gazdasági egyesület már megtette a kezdeményező lépést, a mennyiben a vidéki érdekeltség bevonásával megállapította azon módot és eljárást, a mely szerint a gyümölcstermelő gazdák szcvetkezetileg igen egyszerűen szervezkedhetnek gyümölcsterményük értékesítése céljából. Az értékesítés feladatát a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete vállalta el, mint központ, a mely a vidéki szövetkezetek gyümölcsét a központi vásárcsarnok utján értékesíti és szükség szerint kiviteli piacot is szerez. A megszállva tartott kiviteli piacokon való térfoglalás méltó, szükséges és nehéz feladat arra, hogy a szövetkezetnek ezirányú akcióját a földmivelési kormányzat is teljes jóindulattal támogassa. A gyümölcsértékesítő szövetkezetek tervezetét az 0. M. G. E. minden érdeklődőnek készséggel rendelkezésre bocsátja; ez alapon már ez évben megalakulnak a szövetkezetek, a melyek a maguk szervezetében hathatós segélyére lehetnek a gazdáknak. Ez a szövetkezés azonban még nem fordítja el tőlünk az amerikai verseny veszélyét. Tisztában kell lennünk azzal, hogy friss gyümölcseink legtöbbjére e kiviteli értékesítésnél jövő nem vár. Az ipari feldolgozásra kell mindinkább áttérnünk. E téren is a szövetkezeti tevékenységre vár a feladat nagyobbik részének megoldása, azonban az államnak is fokozott mértékben a termelők segítségére kell sietnie, nemcsak az ipari vállalatok felkarolása, gépek kiosztása révén, hanem egyúttal minden beható eszközzel oda kell hatnia, hogy vidékenként csak néhány helytállófajta legyen 1 termelés anyaga; e nélkül a gyümölcstermelésnek nincs racionális jelentősége. Milliók forognak kockán. Ha erre a kérdésre kellő figyelmet nem fordítunk s idejekorán nem látunk a tettekhez, akkor ma-holnap a gyümölcstermelés is azon termelési ágak közé lesz sorozandó, a melyek jövedelmezőségüket vesztették: és a magyar gazdaközönség zsebe ismét megkönnyebbül néhány millió forinttal. A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből, i. Figyelmeztetjük az érdekelt köröket, hogy a soproni kir. törvényszék és járásbíróság új hivatalos helyiségei számára szükséges bútorzat szállításának biztosítása tárgyában árlejtés tartatik, a melyre vonatkozó ajánlatok a nevezett kir. törvényszék elnökéhez 1897. évi julius hó l-ig benyújtandók. A részletes foltételek a soproni kir. törvényszék iioda igazgatójánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Sopron, 1897. évi junius hó 21-én A soproni kerületi kereskedelmi- és iparkamara. II. A Veszprémben, Körmenden, Pápán, Zala-Egerszegen és Keszthelyen elhelyezett m. kir. honvédcsapatok széna, szalma és tűzifa szükségletének biztosítása céljából f. évi juliés hó 5-én Pápán, 7-én Nagy-Kanizsán, 12-én Pécsett és 14-én Székes-Fehérvárott ajánló tárgyalás fog tartatni, a mely napok délelőtti 9 óráig kell az illető tárgyaló bizottságokhoz °az írásbeli ajánlatoknak is benyujtatniok. Mire az érdekelt körük figyelmét V)ly megjegyzéssel hívjuk föl, hogy a „Szállítási föltételek füzete" a fenntemlített városokban levő parancsnokságok hivatalos helyiségeiben naponkint 9—12 óra közt megtekinthetők, esetleg füzetenkint 7 krajcárért megszerezhetők. Sopron, 1897. évi junius hó 21-én. A soproni kerületi kereskedelmi- és iparkamara. Hi-v-atalos-ro^rat. I. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa által felhivatnak a szőlőbirtokosok, hogy a peronospora viticola (szőlő ragya) ellen való köteles védekezésről alkotott szabályrendelet 3-ik §-a értelmében a 2-ik fecskendezést julius hó 5-ig annál inkább foganatosítsák, mert ellen esetben, ezen szabályrendelet 4 ik §-a értelmében 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel sújtathatnak. Zala-Egerszegen, 1897. junius 19-én. Botfy Lajos polgármester. II. Zala-Egerszeg ren. tan. város tanácsa, mint első fokú iparhatóság részéről, az 1884. évi XVII. t. c. 27. §-a értelmében közhírré tétetik, hogy Deutch Ferenc zala-egerszegi lakós bőrkereskedő, az Uj város-utca végén levő dr. Isoó János féle pajtás kert hátulsó részén egy bőrszárogató telepet szándékozik felállítani; ennél fogva felhivatnak mindazok, akik az ellen bármi okból kifogást akarnak tenni, kifogásukat akár szóval, akár írásban, az 1897. évi junius hó 30-án d. e. 9 óráig, vagyis a helvsünén megtartandó tárgyalás idejéig a város tanácsánál bemondják, illetőleg benyújtsák. Zala-Egerszegen, 1897. évi junius 21-én tartott tanácsülésből. Botfy Lajos polgármester. III. Zalavármegye tekintetes alispánjának 1897 junius 2-án 15280 ni. 97. sz. a. kelt rendelete folytán ZalaEgerszeg rend, tán. város tanácsa figyelmezteti és felhívja a város t. lakóit, hogy a beállandó nagyobb melegek kívánatossá teszik, miszerint tűz veszély elhárítására minden tekintetben, de kivált a gyufára nagy gond fordíttassák. Szükséges, hogy ez utóbbit zárt helyen tartsa a lakosság, könnyelműen kalapjában és füle mellé ne tegye. Figyelmeztetik továbbá a lakosság, hogy a lakásokból való távozásuk alkalmával a tűzet gondosan eloltsa, azon helyeket, melyeken tüzelés történt, ugy zárja el, hogy az otthon esetleg őrizetlenül hagyott gyermekek hozzá ne férhessenek. A teljes óvatosság megkívánja még azt is, hogy a lakásból távozók a gyufa elzárását oly lelkiismeretesen teljesítsék, hogy a gyermekek kezeibe ne kerülhessen. Az elővigyázat megkívánja, hogy minden háznál készletben víz tartassék. Zala-Egerszeg, 1897. junius 23-én. Botfy Lajos, polgármester. Helyi, iricgyci ós vegyes hirck. Lapunk jelen száma ebben az évnegyedben utolsó levén, kérjük az előfizetés szives megújítását, valamint a hátrálókos összeg mielőbbi beküldését. Jegyzőknek, tanítóknak a jövőben is lapunkat evi két forint kedvezményes előfizetési áron adjuk. A lap kiadóhivatala. Brassai Van-e ki e nevet ismeri? Ezelőtt 18 esztendővel 40 éves, ezelőtt 8 évvel 50 éves jubileumát ünnepelték meg annak a dicsőségének, hogy egy ausztráliai növényt az európai term. tudósok az ő nevéről neveztek volt el. Ilyen dicsőséget 57 évvel élt túl. Tegnapelőtt halt meg s ina van Kolozsvárt a temetése, melyhez hasonlót ritkán, vagy épen nem is lát a magyar tudományos világ. Fz a csudálatos magvar ember az Aranyos partján született Erdélyben a kies Toroczkóu, Egv az Isten hazájában, hol apja unitárius pap volt. Ezelőtt néhány nappal, junius 15-én életben ünnepelték születésének századik évfordulóját, szárnyas szavakkal üdvözölte dr. Vlassics kultuszminiszter s üdvözölte maga a király is . . . Encyclopaedikus tudós volt. Legkevesebbet a jogtudománynyal foglalkozott. A többiekből százakra megy munkáinak száma.