Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-06-13 / 24. szám

Nem akarjuk az alkalommal vitatni, hogy a: önsegély, a törvényes kényszerűség avagy épen a: államhatalom közvetetten közreműködése az, amit leg helyesebbnek s a visszonyokkal legkönnyebben össze egyeztethetó'nek tartunk. Csak fel akartuk hivni egyelőre a közvélemény figyelmét erre a dologra, melylyel foglalkozni ér demes és szükséges. Mert az új tehermentesítés kér dése rövidesen napirendre fog kerülni. S olyan élet kérdése ez Magyarország létének, melynek meg vitatását soha sem lehet elég korán megkezdenünk Ehhez a kérdéshez van kötve s elválaszthatlanúl összefügg vele országunk és nemzeti létünk sorsa jövő évszázadban! a Vasúti tisztképző tanfolyam. Évről évre mind nagyobb számmal vannak érettség­vizsgálatot tett ifjaink közül azok, akik tanulmányukat tovább nem folytatják, hanem érettségi bizonyítványuk alapján gyakorlati pályára lépnek. Ilyen pályák egyike a vasúti tiszti szolgálat, melyhez azonban előzőleg megkívántatik a vasúti tisztképző tan­folyam elvégzése. E tanfolyamra vonatkozólag kellő tájékoztatót nyújt a tanfolyam igazgatósága részéről kiadott alábbi ismertetés : A vasúti tanfolyamon előadatik szakszempontból heti 30 órán: építmények és berendezések, távirda szolgálat, forgalmi szolgálat, kereskedelmi szolgálat, földrajz, a vasutak fejlodősének története, jog és törvényisme, vasúti egészség­ügyi szolgálat, számtan és könyvvitel, anyag és áruisme. A német és francia nyelv a heti 30 órában bennfoglaltatik oly módon, hogy a német nyelvi előadások hallgatása szintén kötelező heti 2 órán azokra nézve, kik e nyelvből a vasúti szolgálat szempontjából elegendő ismeretekkel nem birnak ; mig a francia oktatás csak azoknak nyujtatik, kik ezt óhajtják. Tanfolyami hallgatókul oly egyének vétetnek fel, kik eredeti vagy közjegyzőileg hitelesített okmányokkal igazolják, hogy 1. megfeielő elméleti képzettséggel birnak; 2. 18-ik életévüket betöltötték, vagy a tanév végéig, illetőleg a képesítő vizsgák időpontjáig betölteni fogják; 3. magyar állampolgárok; 4. a hivatalos magyar nyelvet szóban és Írásban tökeletesen bírják; 5. feddhetlen előéletűek, mi a tanulmányoknak netán már korább történt befejezte óta eltelt időre nézve hatóságilag megerősített foglalkozási bizonyítványokkal igazolandó; 6. a vasúti szolgálatra testileg is teljesen alkalmasak, minek bizonyítására a vasúti vállalatok orvosai és a közhatósági orvosok hivatvák. Ami az elméleti előképzettséget illeti, hallgatókul azok vétetnek fel, kik valamely főgymnasiumot vagy fő­reáltanodát vagy azokkal egyenlő rangban álló felső kereskedelmi iskolát (amilyen vármegyénkben a z.-egerszegi államilag segélyezett községi és a nagy-kanizsai izr. felső kereskedelmi iskola), vagy katonai tanintézetet sikerrel végeztek s az előirt érettségi vagy zárvizsgát megfelelő eredménynyel letették; valamint azok, kik a cs. és kir. hadsereg vagy a m. kir. honvédség tényleges állományában (beleértve a számvivő hadnagyokat is) szolgáltak s a tiszti vizsgát sikerrel letették, úgy a tartalékos tisztek is. Felvétetnek továbbá azon gyógyszerészek is, kik a vallás- és közoktatásügyi ministeriumnak 35222/87. sz. a. kelt, 1888. év január hó 1-én életbe lépett rendelete értelmében 6 gymnasialis osztály elvégzése és 3 évi gyakornokoskodás után a kinevezett állami vizsgáló bizott­ságok előtt tették le a gyakornoki vizsgát, mig ellenben azon gyógyszerészek, kik a régi rendszer szerint 4 gymna­sialis osztályt végeztek, csak azon esetben vehetők fel, ha az egyetemi gyógyszerészeti tanfolyamot is jó sikerrel végezték. Szintúgy felvételi vizsgálat nélkül felvételt nyer­nek azon horvát-szlavon gyógyszerészek is, kik a gyógy szerész gyakornokok minősültsége tárgyában 1889. évi Akos csak bámult. Hisz ez a darab fajence csak nem érhet annyit! Vitatkozni kezdett a kereskedővel, ki nem tágított, mire Ákos dühében őt szemtelennek, csaló­nak is nevezte. Amaz sem maradt adósa: olyan vádat vágott a fejéhez, hogy egyszerre tudatára ébredt hitvány szerepének. Lehetséges-e V! Ez a példás asszony, a ki olyan szeretettel dédelgeti .... Mikor a kereskedő elhagyta nagy fenyegetődzve, már nem lehettek kételyei. Nem is szerencsétlenségén járt többé az esze, hanem a megtorláson. 0 megfogja ölni ezt az asszonyt, ki az ő nevét, az apjáról maradt országos hiiű szép nevét be­szennyezte. Zálogba adta az óráját és revolvert vett. Hol késtél oly soká, kérdezte az asszony, mikor dúlt ábrázatal belépett az ebédlőbe. Akos szólni akart, reá akart rohanni az asszonyra, hogy számon kérje azt a sok évi rút csalást, gyalázatot. De nem bírta, gyávának érezte magát, csak annyi jött ki szorult torkából: — Találkoztam egy ismerősöddel és elbeszélgettünk kissé. Ezt kétértelműén gondolta és várta, hogy felesége tudakolja, hogy ki volt az ismerős. Akkor majd elkezdi. De Irma nem ügyelt reá, hanem csengetett a cselédnek, hogy tálaljon. Ákos átkozta gyávaságát. Oda lépett a terített asz­talhoz és hogy bátorságot öntsön szivébe, egy pohár bort töltött magának és felhajtotta. Ivásközben az a gondolat cikázott át a lelkén : Váljon fogok :e még olyan bort inni, ha majd nem lesz ez az asszony? És villámgyorsan sok minden átfutott a szeme előtt, a hajdani rendetlen élete, és a jövő, telve szégyennel, nyomorral — a tömlöc lassan letette a poharat. És mintha misem történt volna, nyugodtan mondta. Képzeld, a váza nincs kifizetve. Menj a kereskedő­höz és rendezd valamiképen. Petr-as. szeptember 22-én legfelsőbb helyen jóváhagyott szabályzat szerint a gyógyszerészeti tanfolyamba felvétetvén, a szigorla tokát sikerrel letették. Önként értetik, hogy az imént körülírt szabványos készültségnél magasabbat kimutatni képes (felsőbb tan­intézetet látogatott) egyének szintén felvétetnek; de a kik huzamosb időn (több éven) át tanulmányokkal már egy­általán nem foglalkoztak, felvételre nem számithatnak. A tanév szeptember 1-én kezdődik és egyhuzamban 10 hónapig tart. A tanév befejeztével a tanfolyamnak távozási bizonyitványnyal ellátott hallgatói a hazai vasutak­hoz osztatnak" be, és három hónapig tartó gyakorlati próbaszolgálat után a mindeu év október 10-től december 23-ig terjedő időszakban megejtendő képesítő vizsgálatra bocsáttatnak, a vizsgálat sikere esetében pedig a vasúti szolgálatra képesítő bizonyítványt nyernek. Az eddig képesített hallgatók már valamennyien megfelelő állásokban vannak. A beiktatási díj 10 frt; a tandíj 60 frt. Ezen 70 frt egész összegében rendszerint a beiktatás alkalmával fizetendő ; csakis a tandíjmentességért folyamodókkal szem­ben nyerhet alkalmazást azon kedvezmény, hogy a fél vagy esetleg egés-s 60 frtnyi tandíjnak a beiktatáskor leendő tényleges lefizetése az elengedési kérvény illetékes elinté zéseig függőben maradhasson, innék előzetes elbírálását a beiktatáskor az igazgató olykép eszközlendi, hogy a inek okmányai szerint fél tandíj elengedésére lehet kilátása, tandij címén, a beiktatáskor csak 30 frtot fizet, a ki pedig teljes tandij elengedést remélhet, tandíjtól a beikta­táskor menten maradhat. Mérvadók e részben a közép­iskolából hozott érettségi (zár) bizonyítvány és a vagyoni viszonyokról szóló hiteles (hatósági) igazolvány adatai, mely okmányok tehát már a felvételt kérő folyamodvány­hoz csatolandók, mig maga a tandíjmentességet kérő (bélyegmentes külön) folyamodvány a beiktatás utáni 8 nap alatt nyújtható illetve nyújtandó be. A hallgatók közül 80 egyénnek 10 hónapon át havi 24 frtnyi ösztöndíj fog nyújtatni, mire nézve annak idején pályázat fog hirdettetni, a melyben részt venni kívánók 50 kros bélyeggel ellátott és érettségi (zárt), valamint szegénységi (hatósági) bizonyitványnyal felszerelt külön fol)amodványt a megszabandó záros határidőre benyuj­tandnak. Az ösztándijak iránti pályázat eredménye fölött határozat minister ur őnagyméltóságának levén fentartva (mi csak szept. Il-ik felében következhetik be), ez okból a tanfolyamba való felvételnek azon feltétel melletti kérése, ha kérvényező ösztöndíjban részesülend, teljesen ki van zárva, mennyiben a felvétel már augusztus hava folyamá­ban kérendő és az oktatás már szeptember 1-én kezdődik. Ha és mennyiben az ösztöndijasok az 1898. évi julius augusztus és szeptember havi gyakorlati próbaszolgálatot a m. kir. államvasutak igazgatósága által kijelölendő állomásokon teljesitendik, a havi 24 frtnyi ösztöndijat még ezen 3 hónapon át is folytatólag élvezendik. A használatban levő tankönyvek ára mintegy 25 frt. A tanfolyam saját házában célszerűen és kényelmesen van elhelyezve, külön szakkönyvtár és muzeum fölött rendel­kezik és az intézetben külön orvos működik. pénzügyi közigazgatási bíróság 1890. évi döntvényei, 64 sz. A pénzintézetek által záloglevelekben adott jelzálogkölcsönök átváltoztatásánál helye van az 1895. évi L. t. c- hatályában fenntartott 1881. évi I.XXJ t. cikkben biztosított illetékmentességnek abban az esetben, ha az átváltoztatott adósság kamatlába kisebb ugyan, mint a régi tartozás kamatlába volt, de a régi és az átváltoz­tatott kölcsön egyenlő kamatozású záloglevelekben adatott. 65. sz. Ha a III. osztályú keresetadó tárgya meg­szűnik, a megszűnést követő időre kivetett adónak törlése iránt való kérelem határidőhöz kötve nincs. 66. sz. Midőn az illetéki dijj 59 tétel 4. pontja sze­rint feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelek biróság előtt vagy más hivatalos célokra való használatuk alkal­mából illetékkötelesekké válnak, az ilyen levelek alapján kirótt rendes és esetleg felemelt illeték a közvetlenül ér­dekelt, illetve szerződött oly felektől nem követelhető, akik a leveleket a mondott célokra nem használják. 67. sz. Elmi csapások által okozott károk rendkí­vüli eseteiben az 1883. évi 44. t. c. 50 §-ának utolsó bekezdése alapján haszonbérbe adott oly birtok után, mel \re nézve az elemi kár következtében netán elengedendő föld­adónak a bérösszegbe leendő betudása a bérlő javára szerződésileg biztosíttatik, — habár a földadót maga a bérbeadó fizeti, aki egyszersmind az évi bérösszegnek minden levonás nélkül való kiszolgáltatását elemi csapás által okozott károk esetén is — kikötötte, földadó el­engedésnek helye nincs. 68. sz. Egyházhatósági kezelés alatt levő azok az alapítványok, amelyek tőkéinek kamatjövödelme az alapító rendelkezéséhez képest bizonyos meghatározott időpontig az alapítvány gyarapítására, azon túl pedig az illető vallás­felekezet tényleges alkalmazásban levő lelkészeinek segé­lyezésére és javadalmazására lesz fordítandó, nem tekin­hetők oly jótékonysági intézeteknek, amelyek tőkéinek kamatjövödelme az 1875. évi 22. t. c. 2. §-ának 7. pontja értelmében a tőkekamatadó alól kivétetik. 69. sz. A sommás eljárásról szóló 1893. évi 18 t. c. hatályba lépte előtt keletkezett sommás perbeli ítéletek ellen az 1894. évi 26. t. c. életbe lépte után beadott fellebezések bélyegilletékének lerovása tekintetében a most idézett 1894. évi 26. t. c. 22. §-ának rendelkezése al­kalmazadó. 70. sz. A végrehajtató részéről a javára bekebele­zett végrehajtási zálogjognak törlése iránt a végrehajtást elrendelő bíróságnál benyújtott kérvény után a törlési en­gedélyért járó fokozatos illeték nem követelhető, ellenben közvetlenül a telekkönyvi hatóságnál benyújtott ily kér­vény után — amennyiben ahhoz a nyugta vagy más, a kötelezettséget megszüntető külön okirat nem' mellékel­tetik — még abban az esetben is lerovandó ez a fokozatos illeték, ha a törlési kérvény nincs a telekkönyvi rendtar­tás 82. §-a értelmében (okiratszerüen) kiállítva, függet­lenül attól, váljon a telekkönyvi hatóság a törlést ennek a kérvénynek alapján elrendeli-e vagy sem ? 71. sz. Ha az 1890. évi 13. t. c. alapján állami kedvezményben részesített gyár céljára szerzett telken a szorosabb értelemben vett gyári épületeken kivül tiszti­és munkás-lakásokra szolgáló épületek is már léteznek vagy újonnan létesítendők: az e célra szolgáló telekrész vagy épületek szerzése illetékmentességben nem része­síthető. 72. sz. Abban az esetben, midőn kőszén kiaknázási jog az adás-vételi jogügylet tárgya : az ily jogügylet ille­ték-szabás szempontjából ingatlan eladása iránt kötöttnek tekintendő. 73. sz. Az illetéki díjjegyzék 74. tételének „mezei rendőrségi beadványok" vezérszó alatti rendekezésében kimondott bélyegmentes ?ég a mezei kártételből eredő kár­térítés iránt a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi 12. t. c. hatályba lépte előtt folyamatba tett sommás perekben felmerült beadványokra, jegyzőkönyvekre és határozatokra is kiterjed. A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. A magyar iparművészeti társulat kipróbált tervező művészt alkalmazott, ki az iparművészet körébe tartozó tárgyak készítésével foglalkozó iparosoknak kívánatra tervrajzokat készít, s evvel lehetővé tette, hogy a jövőben szegényebb sorsú önáló iparosok eredeti és jó tervrajzok­hoz olcsón juthassanak, A tervekért, valamint a kidolgo­záshoz szükséges eredeti nagyságú részletrajzokért az illető iparos csak az előálltási árnak 5°/o-át, mint maximális díjat, tartozik fizetni a tervezőknek. Mint tervező- művészt a társulat egyelőre egy évre Faragó Ödön urat alkalmazta, ki műtermében (Budapest, VII. líottenbiller-uca 39. sz. III. em.) ünnep- és vasár­napok kivételével reggel 8—9, este 5—6 óra közt sze­melveseii és rendelkezésére áll a hozzáforduló iparosoknak. Midőn a m. iparművészeti társulat e nagy anyagi áldozattal járó elhatározását nyilvánosságra hozzuk, tesszük ezt abban a reményben, hogy az érdekelt iparosság tö­megesen fogja a társulat által számára nyújtott kedvez­ményt igénybe venni. Sopron, 1897. évi május havában. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. CSAEN O IKI. Természetes és mesterséges gyémántok. A föld legértékesebb drágaköve, melynek birtoklása oly sok nőnek mondhatni életcélja, mely a férfiak mellét ékesítő rendjeleken csillog és melynek kápráztató pompája azt a tengernyi tüzet sugározza ki, melynek eredetét köszönheti, ezen drágakő t. i. a gyémánt, köztudomás szerint ugyanabból az anyagból áll, melyből a graphit és a korom, egy szóval kristályozódott szénből áll. Nagy értéket kölcsönöz a gyémántnak az a körülmény, hogy csak nagyon ritkán található; továbbá, hogy keménységi loka a legnagyobb. Feltalálható mindenütt a legforróbb délen ép úgy, mint a jeges északon. Előfordul azonkívül minden szinváltozatban u. ni. vörös, zöld, kék, sárga és leggyakrabban fekete szinben. Azonban a fekete gyémántokon kív üli színes gyémántok egyáltalán nem fordulnak meg a kereskedelemben, mivel roppant értékük következtében csak uralkodók kincstárában találhatók. A gyémántoknak színét oly festőszer okozza, melynek lényegével eddig még nem vagyunk tisztában, miután az esetleges kísérletek el­viselhetetlen nagy költségekkel járnak. A tudósok ellentmondanak azon nézetnek, hogy a gyémántok sötétben phosphorescálnak abban az esetben, ha azokat előbb hosszabb ideig a fénysugarak hatásának tesszük, ki. A dologból csak annyi igaz, hogy a gyémántok csak akkor birnak ezzel a tulajdonsággal, ha villamossá­got ébresztünk bennük, pl. azáltal, hogy azokat egy gya­potszövette! bedörzsöljük. A gyémánt 800-szor keményebb a kovakőnél és 150-szer keményebb a rubinnál. Legke­ményebbek a fekete és a kokszhoz hasonló gyémántok. A gyémánt külső felülete, — mivel a meleget jól vezetik - oly hideg, mint a vas. Ezen tulajdonsága következté­ben még a sötétben is meg lehet különböztetni az érték­telen üvegutánzatoktól. Az afrikai nagy gyémántmezők feltalálása és kiaknázása óta a gyémánt mennyisége nagy­ban növekedett. Az afrikai gyémántmezők a forgalomba kerülő gyémántnak legalább is 9/io részét szolgáltatják, azonban alig 2%>-uk viztisztaságú. Egészben véve körül­belül 126.000 kgr. gyémánt fölött rendelkezünk. A gyémántot legújabban nemcsak ékszer gyanánt, hanem keménysége következtében számos technikai mun­kára használják fel. A gyémánttal ellátott gépeken márvány oszlopokat, ágyúkat és finom csapokat esztergálnak, finom kő alakokat vágnak s azokat a legnagyobb könnyűséggel kettéfűrészelik stb. Legfontosabbak a mélyfúrásoknál használt és gyémánttal felszerelt gépek," melyeknekf segítségé­vel még a legnagyobb mélységben is hengeres kőzet­oszlopokat lehet kivágni, melyeket azután könnyen lehet megvizsgálni. Nem csoda tehát, hogy ezen követ nagy értékénél fogva mesterségesen igyekeztek előállítani. Sajnos azonban, hogy ezen kísérletek még csak a kezdet stádiumában vannak és hogy azokat nagyon csekély siker koronázta. A legna­gyob sikert eddigelé a francia Moissan érte el, a ki a gyémántoknak a meteorkövekben való előfordulása miatt arra a gondolatra jutott, hogy fehérenfolyó vasba szénenyt sajtoljon és az egészet azután hirtelen lehűtse. Legújabb kísérleteit Pataky H. és W. szabadalmi irodája a kö­vetkezőkben irja le:

Next

/
Thumbnails
Contents