Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)
1897-05-16 / 20. szám
kifizetésével, illetve kiutalásával az ügyvezető elnököt megbízza ; továbbá, hogy az egyesületi közgyűlés ezen hatarozataa tek. megyehatósággal egész terjedelmében közöltessék. 2/1. Egyesületi titkár bemutatja a vagyon leszámolási bizottság javaslatát. Ehkez képest a közgyűlés elfogadja a bizottság azon javaslatát, hogy az egyesületi rendes tagdijak jövőben mindig az anya egyesületnél fizettesenek be, nem pedig a köröknél; mert úgy az ellenőrzés, illetve nyilvántartás megoszolva lévén, sok zavar és kellemetlenség kútforrása volt; mig ha az anyaegyesületnél folynak he közvetlenül a tagdijak, ily esetek elő nem fordulhatnak. Az anyaegyesület a befizetett tagdijakból a gazdaköröket megillető '/s részt a gazdaköröknek ezentúl is rendelkezésére bocsátja a/, alapszabályok VI fejez. 43. § értelmeben s igy a módosítás azokra nézve hátránvnyal nem jár. Javasoltatik továbbá, hogy a tagdijak befizetése az egyesületi „Értesítőben" minden év végén közzé tétessék, az előző évről hátralékosok mint sein fizetők, az uj évi első számú „Értesítőben" fizetésre (elhivatnak s ha kötelezettségüknek eleget ezután nem tesznek, beperlendők. Továbbá a 6 évre terjedő tagsági kötelezettség utolsó evében minden tag levelező íap utján felszólítandó, óhajt-e továbbra is tagja maradni az egyesületnek? Ha tagadó választ nem ad, további (> évre kötelezővé válik tagsága, ellenkező esetben a tagok sorából kívánságára töröltetni fog. A leszámolási jegyzőkönyv szerint vagyoutalanság címén javaslatba hozott törlések: alapító tagoknál 680 frt, rendes tagoknál 3.35 frt, összesen 1015 irt a közgyűlés által elfogadtatnak és ezen összeg leírására az egyesületi pénztárnok utasittatik. A többi tétel behajtásával az egyesületi ügyvéd megbizatik. A közgyűlés ezen javaslatokat elfogadja s az egyesületi titkárt és pénztárnokot a további intézkedésekkel megbízza. 3/2. Egyesületi titkár az 1896-ik évi egyesületi számadások megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyvet, és~ az egyesület 1897-ik évi költségvetését a közgyűlésnek bemutatja. A számadás közgyülésileg is helyesnek találtatván, Csutor János egyesületi pénztárnok urnák, az általa vezetett 1896. évi egyesületi számadásokra nézve a felmentést a közgyűlés megadja. A számadás vizsgálati jegyzőkönyv es költségvetés az egyesületi „Értesitőbén" közzé teendő. 4/3. Ügyvezető elnök jelentése az egyesület 1896-ik évi működéséről és a gazdálkodási viszonyokról. Tudomásul szolgál s az „Értesítőben" közzé teendő. Elnöki jelentés a Zalamegyei gazdasági Egyesület 18 90. évi működéséről. Ügyvezető elnöki tisztemhez képest, van szerencsém egyesületünk 1896-ik évi működéséről és ezzel kapcsolatosan megyénk mezzőgazdasági viszonyairól szóló jelentésemet a következőkben előterjeszteni: Az 1896. év kedvező terméssel kecsegtette a gazdákat; kielégítő is lett volna a termés eredménye, ha a folytonos esőzések, viharok, melyek az aratás és gabona betakarítás idejében leginkább dühöngtek, azt minőségében meg nem rontották volna : ezek következtében azonban nagyon sok csiros és nedves gabona takaríttatott be, mely minőségében tetemesen csökkenvén, csak a legalacsonyabb árban volt értékesíthető. A réti takarmányban is nagy károk estek, ezek betakarítása is sok küzdelemmel járt az esőzések miatt; folyó és patak mellett fekvő rétekről pedig sok el is sodortatott az áradások által vagy beiszapoltatott. Mezei takarmány, lóher, lucerna, zabosbükköny bőven termett és eltekintve a betakarodás nehézségeitől, jól sikerültek. Szőlőkben közép termés mutatkozott de mivel a „szőlő levél penész" fejlődése- és terjedésére a gyakori esők kedvezők voltak, viszont a permetezéssel való védekezés a gyakori esőzés miatt sok fáradsággal cs gyakori megszakítással volt csak teljesíthető: ez által hatása is paralizáltatott, igy a peronoszpora sok kártokozott; még nagyobb kárt, sőt teljes pusztulást idéztek elő az augusztus és szeptember hóban dühöngött nagy jégverések, melyek egész Lent a kis szalon legvégső sárkában egy ifjú házaspár húzódott meg s egymás boldogító közeiében révedezik el tekintetük a ví? nyugodtan fodrozódó tükrén. Az újdonsült félj lopva egy-egy icipici csókoeskát iebel az asszonyka kipirult arcára, mig ez szinte szégyelli az útitársak rászegződö tekintetet. Erre vezet az ut a mézeshetek Melekkajába, Olaszhoaba; Nem csoda hál, ha sok utas ol\ szép emlékezetben |ártja e vidéké • • Rezzenem szívesen fog visszaemlékezni ide az a termetes úriember a fedélzeten, kinek gömbölvödésitek indul) felsőteste, viruló arc- és arcszíne valami jó sörtermelő vidékről tanúskodnak; a jó Hierbruder nyilván a sok víztől rokönyödöll meg annyira, hogy teljes szélcsendben miden a hajó alig himbálódzik csekéivkét önszántotta hullámain, - körnv ékezi a... a megkönnvebbülési hajlandóság. (Nem jó a tengeri bajt még nevén se említeni mert olyan, mint a falra festett ördög.) És a Quarnero nyugodt vizei, csakhamar örvendhetnék egv uj áldozatnak. Hirtelen valami zavaros sikongatás támad e°v hölgycsoportban, s amint okát kérdjük, lemulatnak a "teri^erre a hajé aljába. Látunk is ott valami rüozgó sötétszürke tömeget, mely hirtelen I,.-bukik, s helyébe jelenik e,. A iromba nagy haltaik. - majd ismét iieoyes fejet l-itunk a vízből elétiimii, Hölgyeink pillanatig sem kételkednek, hogy ez a híres és ney, v,.|es liu.n.-i I,„, V 1, S | elnyeli a hajói ivl.lei.etes torkába. Pedig az a félemlítő szörnyeteg lele korántsem ilyen vérengző szándékú Dehogy ez,ipa az! Valami jókedvű dellin .sütkérezik a napon, s bolondos bukfencei rémítgették az asszonvokat, -• kik közül nem egy esküdözik majd odahaza ho°y Isten csudája mentette ki a czápa torkából. Utasaink közi helyei foglalt egy jóképű vidéki poteár Neki minden újszerű, mindenen talál kérdezni valót »Ugyan öcsémuram! micsoda hajótéle az ott, aki vesztcel a vízen ?« A kérdezett, hetyke pesti urti, 'előszedi olcsó vidékek, p. o. a Balaton mellék, a göcsejség, a pacsai és zala-szent-gróthi járások, ugy a Muraköz szőlőterméseit verték tönkre; a megmaradott must mindezen bajok következtében átalában silányabb minőségű lett. Gyümölcs helyenkint elég bőven termett, a minőség azonban nem volt első rendű, sok volt a férges és csenevész fejlődésü. Burgonya elég jól termett, valamint a kukoricza is; takarmány és cukor répa kielégítő termést nyújtottak. Állat egészségügyünk sem volt kedvező; a szarvas marhák között a száj- és körömfájás lépett fel a megye több vidékén, minek folytán elzárattunk a kiviteltől, ennek következtében az üzlet nehézkes és nyomott ár mellett fejlődhetett csak. a gazdálkodók érzékeny kárára. A sertés vész is sok ideig pusztított s járványosán az egész éven át uralkodott a megyében, itt is teljes pangás állott be a kereskedelemben. A lótenyésztés terén örvedetes haladás tapasztalható, ára a lónak egész éven át kedvező volt. különösen keresettek a non keresztezések gazdasági és nehéz fuvar céljaira. Áttérve egyesületünk működésére, arról a következőkben számolok be: Tekintettel az országos ezredéves kiállításra, megyénkben kiállítás vag\ egyéb dijjazás nem rendeztetett. Az egyesület terményekkel, vagy állatokkal nem vett részt az orsz. kiállításon ; de beküldte az egyesület rövid monográfiáját, ló és szarvasmarha tenyésztését feltüntető térképét a megye járásai szerint és a faj jellegnek megfelelően kitüntetve; továbbá a gyümölcs termelést felölelő kimutatását, egyéb, a gazdaság viszonyait kitüntető adatait. Részt vett a nemzetközi gazdakongresszuson, képviselve Orosz Pál titkárja által, ki is a kongresszust rendező bizottsága által leküldött kérdő pontokra, melyekben a gazdasági viszonyok mai nyomasztó helyzetét megvilágítani, ezen súlyos helyzet okait feltárni és ellene orvoslást találni tűzettek ki feladatul, válaszát beküldötte. A válaszok találkozván a rendőrség nézeteivel, kinyomattak és a kongresszus tagjainak megküldettek, de a szaklapokban is közzététettek. Részt vett egyesületünk a VI. orsz. gazda kongresszuson is, szintén titkárja által képviselve; ennek főtárgya a „gazdasági egyesületek országos szövetsége", illetve ennek megalakítása volt. Egyesületünk, habár az eszmét elvileg el is fogadta, az „alapszabályok tervezetét" viszonyai és autonomiajára nézve teljesen megfelelőnek nem találván, külön álláspontot foglalt el, s a szövetségbe ez ideig be nem lépett. Tartott egyesületünk az ezredéves ünnepség emlékére Keszthelyen díszközgyűlést, melyen Ilertelendy Ferenc leseueze-tomaji nagy birtokos, egyesületi tag, tartotta remek emlék beszédét, mely köztetszés és elismeréssel találkozván, kinyomatott és az összes társegyesületekhez megkiildetett. Ugyanezen diszgyülésen az egyesület az „Ezredév emlékére" a Keszthelyi m. kir. felsőbb gazdasági tanintézetnél egy évi 100 frtos ösztöndijat is alapított. Egyéb irányban az egyesület szokott működése körében mozgott; beszerzett és kihelyezett 13 db. tenyész bikát, községek részére ezeket 20 0/ o kedvezménynyel helyezte ki, összes beszerzési ár volt: 2398 frt 20 kr. Beszerzett tagjai részére vetőmagokat, rézgáiicot, gépeket, pokrócokat és egyéb gazdasági cikkeket. Kertjeiből kiadott több ezer nemesitett gyümölcsfát és rózsát. Egyes községeknek a millenium emlékére ingyen is juttatott haszon fákat. Segélyben részesítette a következő köröket és védekező egyesületeket: keszthelyi gazdakörnek 400 írt, sümegi gazdakörnek 300 frt, az alsó-lendvai filloxera ellen védekező egyletnek 200 frt, a balatonmelléki filloxera ellen védekező egyletnek 150 frt, tapolczai vincellér képezdei alapítványokra 240 frtot összesen : 1290 Irtot gazdászali közcélokra. Tartott az egyesület az elmúlt évben 4 rendes gyűlést, melyeken 93 iigydarab nyert elintézést, ezenkívül tartott 3 szűkebb bizottsági ülést. Az egyesületnek volt 1896. évben 130 alapító tagja, ezek közül élő alapító tag 73, kik közül az 1896. év folyamán elhunyt kettő: névszerint Bezerédy Sándor kisgörhóí é s ifj. Svastics Károly nagy-kanizsai lakósok. tréláit a jó vidékiek becsapásáivá. »Az bizony bácsi egy uj találmány : összehajthat.) zsebvitorlás. Ifa nagy a szél, a kapitány egyszerűen lesrófolja az árbocot, becsavarja a hajói mindenestül a zseb . . .« Itt, harsogó kacaj szakítja télbe a füllentőt, s a jó vidéki atyafi, ki liogy, hogy nej§ erre vei le útját, nagyot dörmög bajusza alatt : »még iu se lehet békén az ember ezektől a ruszcsont Mslieklők. Engesztelésül az urti uagyképüsködle mulat a lengéiéből egyik sarkában fekvő érdekes babérkörnyezte városkára® Nézze csak urambátyám, ez ill Volosca ahol az a hires gróf Andrássy Gyula meghalt« Magyarunk azonban most már a tényt is csalafintaságnak veszi s ráförmed a a ficsurra: »Már engem többet nem bolondit az ur I Ho»v az ördögbe gyütt volna ide az Andrássy ebbe a Poloskába vagy Voloscába, vagy nem lom mibe, amikor ott van az a sok szép kastélya.« Kkközben Abbazia közvetlen közelébe ér a gőzös. Utazó emberek kíváncsi ösztönétől hajtatva a hajó "társaságának jó része a gőzös orrára siet, hogy minél előbb lássa meg, s csodálja Abbazia festői fekvését: Ismerősök mutogatják a finom Ízléssel épített villákat, hogy ez emezé a grófé, az amazé a gazdag bankáré, itt szokott lakni Slefánia, emitt meg egy más.királyi herceg. — Midőn hajónk kiköt a kis molo mellett, sok kebelből tör ki sóhaj »végre szárazföld.« S kiki iparkodik mielőbb átélvezni azl a rövid délutánt Abbaziában, melyet utitervében arra szánt. A logj&V.zaibb kedélyben is kinyilik egy kis poétikus rekesz, midőn a tengerpart füszerszámos," tengerpárás levegőjét szívja, s a kanyargó parti sétány váltakozó panorámáit élvezi — és e rekeszből kiszabadul a vágyódás szava: »Csak itt élhetném le napjaim javát, ebben a gyönyörűséges kis paradicsomban« ! ír. B. Rendes tagja volt az egyesületnek 1896. január 1-én 265. Ezek közül elhalt 5, névszerint Gsaby Lajos söjtöri, Csesznák Sándor z.-egerszegi, Marton Gáspár tapolczai. Fülöp Kálmán dabronczi és Koller János pacsai lakósok. Kilépett az egyesületből 1896. végéig 13 tag, névszerint (ilavina Károly gelsei, Hirschl Ede nagy-kanizsai, Molnár Elek csáktornyai, Gajer Pál pórszombati, Karczag Béla és István nagy-kanizsai, Kostyál Ferenc perlaki, Major Vendel sármelléki, Manovill Dávid esztergomi, Musset Ferenc ujnépi, Veltner Adolf gulácsi, Vrana Frigyes varazsdi és Vastagh János tapolczai lakósok. Belépett az egyesület rendes tagjai sorába 1896. évben 8 tag, névszerint Farkas Sándor háshágyi, Ivócza János zéli. Literáty István lispei, Talabér László gyürüsi lakósok, továbbá Petőhenye, Zala-Szent-Iván, VII., és a VIII. hegykerület községek, mint erkölcsi testület; igy az elhaltak és kilépettekkel a rendes tagok száma 18-al a pad ott, viszont 8 belépővel szaporodott, vagyis volt az 1896. év végén 255 rendes tagja az egyesületnek. Áttérve az egyesület vagyoni állapotára, csak arról emlékezem meg itt, hogy az egyesület vagyona 1896. évben ingatlanokban 11.700 frt, tőkék, követelések és kötvényekben pedig 33.141 frt 52 kr s igy összesen 44.841 frt 52 krt tett ki. A bemutatott számadás vizsgálati jegyzőkönyv a számadás részleteit és pontos vezetését tanúsítja, igy azt itt számtételileg egész terjedelmében fel nem tüntetem, az egyesületi „Értesítőben" egész terjedelmében közöltetvén, kinek kinek rendelkezésére állatid. Az egyesületi bevételek összege volt 1896. évben, 9.660 frt 64 kr., a kiadások összege volt ugyanezen évben ti.340 frt 61 kr, mely levonatván a bevételek összegéből, maradt az egyesületi pénztár javára felveendő összeg az 1897-ik évre 3.320 frt 03 kr. Égyéb jelenteni valóm nem lévén, méltóztassék ezen jelentésemet tudomásul venni. 5/6. Nagy-lengyeli gazdakör beterjeszti 1897-ik évi költségvetését és munka tervét, mely szerint egy amerikai anya és szőlőoltvány telepet szándékozik létesíteni. Kéri továbbá a mult évben megszavazott 218 frt évi segély kiutalását. A gazdakör jelentése tudomásul vétetik, és a mult évre megszavazottt 218 frt segély kiutaltatván, annak kifizetésével az egyesületi pénztárnok megbizatik. 6/7. A Keszthely vidéki gazdakör jbekiildi 1896. évi számadását és az 1897. évi költségvetését; a „meszes-györöki amerikai szőlőtelep" költségeire az anyaegyesülettől 400 frt segélyt kér. A számadások helyesnek találtatván, helyben hagyatnak. Az amerikai telep céljaira kérelmezett 400 frt évi segélyt az egyesület megszavazza, annak kifizetésével az egyesületi pénztárnokot megbízza. 7/37. A „Sümeg vidéki gazdakör" a 2 év előtt kezdeményezett amerikai szőlőtelep céljaira és fedezetlen költségeire 300 frt segélyt kér. A közgyűlés az új amerikai telep szakszerű vezetését és okszerű berendezését elismerésében részesíti és 200 frt évi segélyt szavaz meg, ennek kifizetésével az egyesületi, pénztáruokot megbízza. (Folyt, és vége következik.) A zala-egerszegi tanítói járáskör tavaszi közgyűlése. A zala-egerszegi tanítói járáskör tavaszi közgyűlését Kovács György járásköri elnök elnöklete alatt f. hó 12-én tartotta Kemenden. Dacára a kedvezőtlen időjárásnak, a tagok elég szép számmal jelentek meg. A gyűlést megelőzőleg Szample Ferenc helybeli tanító növendékeinek gyakorlati tanítást tartott a szőlő fás és zöld ojtásáról. A növendékek mind két ojtásra nézve az előadásból tiszta képet szereztek maguknak s a tanító magyarázata és utmutatása után mind a fás-, mind a zöld ojtást gyakorlatilag bemutatták. A közgyűlés a sikerült előadásért jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését. Ezután elnök megnyitotta a tulajdonképeni közgyűlést, üdvözölve úgy az egyesületnek szép számmal megjelent tagjait, valamint a Kemend község képviseletében megjelent elöljáróságot; szólott a népiskola fontosságáról J megemlékezett a jelenlegi miniszternek a tanítók helyzetét javítani hivatott üdvös intézkedéseiről; végül kartársait kitartásra s vállvetett, munkásságra buzdította. A hélyelyesléssel fogadott elnöki megnyitó után Gnincs József csatári tanító „A tanító minta-szőlőjéről", ifj. Sárvárig József botfai tanító „A szavalmányokról a népiskolában" tartottak általános figyelemmel kísért és helyesléssel találkozott felolvasást. A közgyűlés - elnök indítványára — mindkét értekeiének jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét Ez után folyó ügyeket tárgyalt a közgyűlés. Köszönettel vette tud nriísul elnök előterjesztésére, hogy a zalamegyei központi takarékpénztár 25 írttal a segélyegylet alapító tagjai sorába lépett s hogy a zalaegerszegi takarékpénztár 15 frtot a lom íny izott a segélyegylet alapjának gyarapítására. Felolvastatott a zalamegyei általános tanítói testület központi választmányának egyes üléseiről felvetts kivonatban a járáskörnek megküldött jegyzőkönyve. A közgyűlés sajnálattal vette tudomásul Felméri Albertnek, a csáktornyai tanító-képezde tanárának, Csáktornyáról történt áthelyezéseve] íz egyesületi elnökségről való lemondását; a folyó 1897 évi megyei tantestületi közgyűlést Nagy-Kanizsán, mint ahol 1887. óta nem volt a tanítótestületnek gyűlése, javasolja megtartatni; tekintve, hogy az alapszabályok értelmében a központnak egy cycluson át három évig kell egy helyben maradni s ez a három év csak a jövő 1898-ban ér véget a .járáskör közgyűlése a központi választmánynak azt a javaslatát,, hogy a központ a í. évi nagygyűlés alkalmával helyeztessék át más városba, nem fogadja el, hanem óhajtja, hogy a még hátralevő időszakra a központi választmány javaslatára az idei nagygyűlésen töltessék be az üresedésben levő tantestületi elnöki állás; amennyiben pedig a központi választmány e tárgyban konkrét javaslatot a nagygyűlésre nem tenne, úgy a' közgyűlést megelőző
